@article{MTMT:34877453,
	title = {Biohidrometallurgiai technológiák környezeti feltételei – Szakirodalmi összefoglaló},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34877453},
	author = {Fleit, Ernő},
	doi = {10.59258/hk.15662},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34877453},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {biztosított támogatással, a VÁLLALATI KFI_16 pályázati program finanszírozásában fémekkel szennyezett környezeti közegekből, szennyvíziszapokból, meddőhányókból és ipari hulladékokból történő fémvisszanyerés lehetőségeit elemezte. A laboratóriumi vizsgálatokkal és később félüzemi berendezésekkel sikeresen kidolgoztunk egy olyan technológiát, mely egyes toxikus nehézfémek, ritkaföldfémek és egyéb iparilag fontos fémes elemek biohidrometallurgiai (BHM) eszközökkel történő kinyerését valósítja meg, lehetőséget adva ezen anyagoknak újra hasznosítására. Ebben a közleményben a BHM technológiák hatékonyságát befolyásoló környezeti tényezőket tekintjük át.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {64-70}
}

@article{MTMT:34877450,
	title = {A virtuális kutak módszerének alkalmazása vízbázist védő visszatöltés kialakítására kavicsbányák környezetében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34877450},
	author = {Csoma, Rózsa and Wagner, Flóra},
	doi = {10.59258/hk.15661},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34877450},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {Kavicsbányatavak felszínének párolgása általában a talajvízből pótlódik, mely a tó környezetében lecsökkenő talajvízszintet és megnövekvő áramlást eredményez. Ez a hatás elérheti a vízbázisok megállapított védőterületeit is. A védőidom határvonalait általában a termelő létesítményt elérő víz tartózkodási idejének segítségével jelöljük ki. Ha víztermelő létesítmény közelében a fedett felületből nyílt víz, azaz bányató lesz, a tartózkodási idő nyilván lecsökken. Ennek helyreállítására azonban megfelelően kialakított visszatöltés alkalmazható. Ehhez általában rendelkezésre is áll egyéb célokra fel nem használható meddő, mely a haszonanyagnál többnyire finomabb szemcséjű. Korábban bemutattunk egy egyszerű megoldást a visszatöltés jellemzőinek becslésére, mely azonban csak a termelő kutaktól távolabb, párhuzamosnak tekinthető áramlás esetén alkalmazható. Jelen munkában a talajvízhidraulikában ritkábban alkalmazott virtuális kutak módszerének segítségével mutatunk be eljárást, mellyel pontszerű vízkivételek környezetében is megfelelő és megbízható védőtöltés alakítható ki a bányászat miatt lecsökkent tartózkodási idő helyreállítására.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {50-63}
}

@article{MTMT:34877443,
	title = {Új rendszerkialakítás a kistelepülések egyes szennyvízkezelési problémáinak megoldására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34877443},
	author = {Buzás, Kálmán},
	doi = {10.59258/hk.15660},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34877443},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {A Városi szennyvíztisztításról szóló (91/271/EEC) irányelv módosítására új tervezet készült, ami érinti a kistelepülési kört is. Az agglomerációs határ 1000 LE-re csökken és korlátozottá válnak az egyedi szennyvízkezelés lehetőségei is, előtérbe helyezve a csatornázásos megoldást. A csatornarendszer módosítása, az ingatlanok oldómedence közbeiktatásával történő csatlakoztatása a hálózathoz csekély beruházási költségtöbblettel, a hagyományosnál kedvezőbb üzemeltetési körülményeket teremt ebben a települési méretkategóriában. Eltömődés és feliszapolódás veszélye nélkül alkalmazhatók kisebb átmérőjű csövek is. Az oldómedencék ebben a rendszerben a decentralizált mechanikai szennyvíztisztítást valósítják meg, ami elkerülhetővé teszi a hálózati végponton kialakított kis szennyvíztisztító telepen az állandó üzemeltetői munkaerő jelenlétét távfelügyelet és -irányítás kiépítése esetén. Különösen előnyös és nagyfokú üzembiztonságot eredményez a rendszer olyan megoldásoknál, melyekben a tisztítást természetközeli eljárás biztosítja. Ezek gyenge tisztítási hatékonyságát a legtöbb esetben a rossz, vagy a hiányzó mechanikai előtisztítás okozza. Az oldómedencék beiktatása évente 0,063 tonna CO2e/fő ÜHG kibocsátással jár. Ez azonban nem tekinthető teljes egészében a hagyományos csatornázáshoz képest jelentkező növekménynek, mivel a hosszú tartózkodási idővel rendelkező, hagyományos kistelepülési csatornarendszerekben is keletkezik ÜHG emisszió. A csatornázási rendszer módosítása kizárja a közegészségügyi kockázat növekedését, ami az egyedi megoldások és a szabaddá tett kútlétesítés miatt keletkezik.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {43-49}
}

@article{MTMT:34877249,
	title = {Kezelt szennyvíz újrafelhasználásának lehetőségei és kihívásai Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34877249},
	author = {Györki, Gábor},
	doi = {10.59258/hk.15659},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34877249},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {A szennyvízkezelés évezredes múltra tekint vissza, ezen kívül a szennyvíz újrafelhasználására is többször volt már példa a történelem során. Napjainkban a vízkészleteket fenyegető egyre súlyosabb és változatosabb szennyezések, valamint a gyakori felelőtlen vízgazdálkodás, a népességnövekedés és a globális felmelegedés okozta általános édesvíz-hiány a fő hajtóerő az újrafelhasználás mögött. Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés történt mind az analitikában, mind a szennyvíztisztítási technológiák körében, nem utolsó sorban a tisztítást és az újrafelhasználást támogató jogi intézkedések tekintetében. A látszólag számos előnnyel bíró felhasználási módok bevezetése gyakran pénzügyi, technológiai, vagy jogi akadályokba ütközik, a nem körültekintő gyakorlat pedig akár több problémát is okozhat, mint amennyit megold. Jelen tanulmány a releváns szakirodalom és a szabályozások áttekintésével kíván átfogó képet adni a szennyvíz újrafelhasználásának lehetőségeiről, előnyeiről és hátrányairól, a megvalósításának nehézségeiről és a fejlődési lehetőségekről.},
	keywords = {Szennyvíz; környezetvédelem; körforgásos vízgazdálkodás; szennyvíz újrafelhasználás; visszanyert víz},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {28-42}
}

@article{MTMT:34876240,
	title = {Halak fajkompozíciója és hidromorfológiai változók közötti összefüggések a Duna magyarországi szakaszán},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34876240},
	author = {Jandó, Benedek and Füstös, Vivien and Ermilov, Alexander Anatol and Szalóky, Zoltán and Erős, Tibor and Baranya, Sándor},
	doi = {10.59258/hk.15656},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34876240},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {Hiányos ismeretekkel rendelkezünk a halközösségek szerkezetét meghatározó abiotikus tényezők jelentőségéről nagy folyókban. Kutatásunkban a Duna magyarországi szakaszán 2004. és 2022. között végzett halfaunisztikai felmérésekben szereplő 20 leggyakoribb halfaj előfordulásaihoz rendeltünk vízügyi adatsorokból, illetve hidrodinamikai szimulációkból adatokat és ezek között gépi tanulás (Machine Learning-ML) segítségével kerestünk összefüggéseket. Az elemzésben független változóként feltüntetett 9 abiotikus tényező közül a sodrás sebessége, a vízmélység és a mederanyag összetétele bizonyultak a legmeghatározóbb változóknak, ami összecseng a korábbi kutatások eredményeivel. Emellett, az általunk készített Random Forest modell alkalmasnak bizonyult adott körülmények mellett az elemzett halfajok számosságának prediktálására a Duna teljes hazai szakaszán. Ezek a becslések az egyes halfajok számára optimális élőhelyeket számszerűsítik. A ML elemzés mellett lehetőségeket mutattunk a nagy teret és időt lefedő halfaunisztikai adatbázis populációs kapcsolatok vizsgálatában (mint például invazív és őshonos fajok viszonya) való használatára klasszikus statisztikai módszerekkel. Az itt kapott eredmények sok esetben összecsengtek a random forest modellel, azonban okot adnak a modell további független változókkal való bővítésére a dunai halfajok ökológiájának jobb megértése érdekében.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {4-15},
	orcid-numbers = {Jandó, Benedek/0009-0000-0291-1930; Ermilov, Alexander Anatol/0000-0002-2650-5870; Erős, Tibor/0000-0002-2252-3115; Baranya, Sándor/0000-0001-5832-9683}
}

@article{MTMT:34860675,
	title = {A Balaton 3D hidro- és termodinamikai modelljének továbbfejlesztése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34860675},
	author = {Lükő, Gabriella and Torma, Péter},
	doi = {10.59258/hk.15658},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34860675},
	issn = {0018-1323},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {16-27},
	orcid-numbers = {Lükő, Gabriella/0000-0003-3855-3033; Torma, Péter/0000-0001-9282-6931}
}

@article{MTMT:34672222,
	title = {Komplex folyami lebegtetett hordalékszállítási folyamatok szimuláció alapú vizsgálata revitalizációs célú beavatkozások támogatására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34672222},
	author = {Pomázi, Flóra and Baranya, Sándor},
	doi = {10.59258/hk.15075},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34672222},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {A tanulmányban egy 3D numerikus modellt építettünk fel, igazoltunk és alkalmaztunk a Duna felső-magyarországi szakaszának lebegtetett hordalékszállításának szimulálására. A mintaterület igen összetett, mivel folyószabályozási művek, illetve a Mosoni-Duna felől a Rábán levonuló nagyvíz esetén érkező hordalékcsóva terjedése is befolyásolja a lebegtetett hordalékvándorlás térbeli alakulását. A bemutatott modellezési megközelítéshez részletes terepi adatokat használtunk fel a modell igazolásához. Ennek során a modell paramétereit, illetve a peremfeltételeket úgy választottuk meg, hogy a mért és a modellezett eredmények között optimális egyezőséget kapjunk a víz- és hordalékjárási körülmények kellően széles tartományán. A modell képes volt reprodukálni a lebegtetett hordalékszállítás jelentős térbeli inhomogenitását. Ezen kívül egy esettanulmány példáján keresztül bemutattuk, hogy a modell milyen lehetőségeket rejt magában folyami revitalizációs beavatkozások támogatására, mint például a mellékágak helyreállítása. Az Erebe-szigeteki mellékágrendszer példáján keresztül különböző változatok hatását vizsgáltuk a mellékágban végbemenő hordaléklerakódási folyamatok szempontjából. Bemutattuk, hogy a kiülepedő hordalékmennyiség csapdázásával optimalizálni lehet a fenntartó kotrási tevékenységeket.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {56-70},
	orcid-numbers = {Baranya, Sándor/0000-0001-5832-9683}
}

@article{MTMT:34672219,
	title = {Egy dimenziós hidrodinamikai modell fejlesztése a Tisza hazai szakaszára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34672219},
	author = {Liptay, Zoltán Árpád},
	doi = {10.59258/hk.15074},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34672219},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) keretében működő Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ)2020 januárjában helyezte üzembe saját fejlesztésű 1 dimenziós hidrodinamikai modelljét a Duna hazai szakaszára és a 2023 év elejére elkészült a Tisza modellje is. A cél az évtizedek óta használatban lévő kaszkádmodell (DLCM) támogatása egy hidrodinamikai alapú megközelítéssel, ami pontosabb előrejelzés alapja lehet. Az elkészült modell tartalmazza a Tiszát Tiszabecstől Törökbecséig (Novi Bečej), valamint a mellék-vízfolyásainak hazai szakaszát, és folyamatban van a külföldi folyószakaszokra történő adatgyűjtés és kiépítés. A Tisza vízgyűjtő hidrológiája komplex, emiatt különböző szakaszain egyidejű tetőzések alakulnak ki. Ennek oka többek között, hogy mellékvízfolyásainak vízjátéka igen nagy és akár egy időben is számottevő vízhozamot hozhatnak részvízgyűjtőikről. A vízrendszer természetes lefolyási viszonyai a vízlépcsők hatására megváltoztak, így mind a mellékág torkolatok környéki, mind pedig a vízlépcsők feletti duzzasztott szakaszok figyelembe vétele szükséges az árhullámok megfelelő transzformációjához. Ez magával hozza a vízszintszabályozó műtárgyak helyes leképezését olyan hidraulikai egyenletek formájában, amelyek behelyettesíthetők a Saint Venant egyenletekből álló egyenletrendszerbe. A tanulmányban bemutatjuk a modell felépítését, a modellépítés során felmerült nehézségeket, az elért eredményeket, azok összehasonlítását a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ HEC-RAS modelljének eredményeivel, valamint az OVSZ által kiadott előrejelzésekkel és szimulációs eredményekkel. Részletezzük azokat a kihívásokat, melyekkel egy ilyen modell operatív használata során szembesül az előrejelző.},
	keywords = {modellezés; TISZA; Előrejelzés; Hidrologia; hidrodinamika},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {40-55},
	orcid-numbers = {Liptay, Zoltán Árpád/0000-0001-8984-9366}
}

@article{MTMT:34672211,
	title = {Az újjászülető Szigetköz},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34672211},
	author = {Jakus, György and Kertész, József and Mohácsiné Simon, Gabriella and Pannonhalmi, Miklós},
	doi = {10.59258/hk.14994},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34672211},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {A mai Magyarország területének negyedén a vízpótlás és a vízátvezetés teremti meg az emberi területhasználatok és a természeti értékek megőrzéséhez, újrateremtéséhez szükséges feltételeket. A Szigetközben történt beavatkozások igazolják, hogy vízpótlásokkal a kialakult vízgazdálkodási problémákat meg lehet oldani és így természeti környezet újrateremtése meg valósítható. Az érintett területekre juttatott megfelelő hozamú és minőségű víz gravitációs elvezetése és a szabályozhatóság megteremtése képes a szükséges vízállapotokat előállítani és egy térségi revitalizációt megvalósítani.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {17-39}
}

@article{MTMT:34672199,
	title = {A Kovács-féle retenciós függvény továbbfejlesztése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34672199},
	author = {Koncsos, László and Murányi, Gábor},
	doi = {10.59258/hk.14996},
	journal-iso = {HIDROL KOZL},
	journal = {HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY},
	volume = {104},
	unique-id = {34672199},
	issn = {0018-1323},
	abstract = {A telítetlen talajzónában a telítettség és a szívási potenciál közti kapcsolat leírásában fontos szerepe van a retenciós függvénynek. Ennek leírására számos függvénykapcsolat létezik, a legelterjedtebb a van Genuchten-féle retenciós görbe. A görbe paramétereinek meghatározásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A Kovács-féle retenciós függvény előnye, hogy paraméterei fizikai jellegűek és független mérések révén előállíthatók. Hátránya, hogy alacsonyabb szívási tartományban túlbecsüli a talaj telítettségét. A kutatás célja volt, hogy a Kovács-féle összefüggés továbbfejlesztésével kiküszöböljük ezt a hibát és a 3D Soil Hydraulic Database of Europe v1.0 adatbázis segítségével összehasonlítsuk a van Genuchten-féle leírással. Az összevetéshez a két módszer eredményeinek eltéréséből számított négyzetes középérték hibát (RMSE) számítottuk, a kalibráció során a paraméterek optimalizálásával minimalizáltuk. A javítást a szívómagasságra bevezetett korrekciós függvénnyel valósítottuk meg. A van Genuchten és az eredeti Kovács retenciós függvény közt számított RMSE átlaga 0,0613, addig a van Genuchten és a módosított Kovács függvény között az RMSE átlaga 0,0145. Tehát a módosítással 4,3-szeres javítást sikerült elérni. A módosított szívómagasság korrekciós tényezőjének értékei és az átlagos kapilláris emelőmagasság értékei közt polinomiális kapcsolatot mutattunk ki, mellyel a módosított összefüggés számítása egyszerűsíthető, a paraméterek száma redukálható. Az egyszerűsítés bevezetésével az RMSE átlaga 0,0150 értékűre adódott, amely ugyan 3%-os romlást jelent, de az eredeti Kovács függvényhez képest a javítás még így is jelentős maradt. A számításokat több, mint 600 monitoring kútra végeztük el, ezen túl az optimalizáláshoz 30 darab véletlenszerűen kiválasztott monitoring kútra összehasonlító elemzést végeztünk a kutak fúrásminta adataiból származtatható és a 3D Soil Hydraulic Database of Europe v1.0 adatbázis van Genuchten retenciós görbe paramétereiből számítható átlagos kapilláris emelőmagasságokra. A kétféle módon meghatározott átlagos kapilláris emelőmagasság értékek közt az összefüggés gyengének bizonyult, a korreláció R2 <0,25. Az összevetés rávilágított, hogy az adatbázis további finomítása szükséges, melyhez az új, javított Kovács-féle összefüggés alkalmasnak mutatkozik pedotranszfer (talajtani kutatások során kapott becslő) függvényként.},
	year = {2024},
	eissn = {2939-8495},
	pages = {4-16},
	orcid-numbers = {Koncsos, László/0000-0001-9714-6820; Murányi, Gábor/0000-0003-0882-9262}
}