@article{MTMT:34225801,
	title = {A Morbid Kíváncsiság Skála magyar nyelvű változatának adaptációja},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34225801},
	author = {Kiss, Botond László and Bali, Cintia and Basler, Julia and Fehér, Adrián and Zsidó, András Norbert},
	doi = {10.1556/0016.2023.00050},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34225801},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Background and objectives: Interest in violent, unpleasant or death-related content is described by a morbid curiosity. Such content tends to elicit fear, disgust, or avoidance behavior, but some people are still attracted to it due to its heightened arousal. A more detailed exploration of this phenomenon will provide a clearer picture of the factors at play in specific phobias where both disgust and fear are relevant emotional responses. The aim of the present study is to conduct a psychometric analysis of the Morbid Curiosity Scale in a sufficiently large and age-diverse sample of native Hungarian speakers. Method: The mean age of the respondents was 34.2 years (SD: 10.64; range: 18-73 years). In addition to the Morbid Curiosity Scale, participants completed the Sensory Experience Seeking Scale and the Disgust Sensitivity Scale. The Morbid Curiosity Scale's psychometric indicators were tested using classical and modern test theory procedures. Results: The items of the questionnaire discriminate appropriately between respondents with different levels of latent variables and the questionnaire measures reliably in a range of two times the standard deviation from the mean. The overall questionnaire score and subscale scores showed a positive directional correlation with sensory experience seeking. While the total score, Violence and Body Violation subscales showed a negative relationship with aversiveness. Conclusions: Overall, based on our results, the Morbid Curiosity Scale is a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. The questionnaire can be a relevant tool to measure attitudes towards unpleasant or disgusting content and investigate approachavoidance behavioral systems; for follow-up in research and therapy. © 2023 Akademiai Kiado Rt.. All rights reserved.},
	keywords = {SENSATION SEEKING; Disgust sensitivity; MCS; modern test theory; morbid curiosity; Morbid Curiosity Scale},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {101-118},
	orcid-numbers = {Kiss, Botond László/0000-0003-3545-6414; Bali, Cintia/0000-0002-5030-8439; Zsidó, András Norbert/0000-0003-0506-6861}
}

@article{MTMT:34554798,
	title = {Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34554798},
	author = {Somogyi, Krisztina and Dúll, Andrea and Cságoly, Ferenc},
	doi = {10.1556/0016.2023.00075},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {78},
	unique-id = {34554798},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célkitűzések: A kutatás központi problémája, hogy az épített környezet percepciója/recepciója akár jelentősen eltérhet építészek és nem építészek körében. Ennek fontossága abban áll, hogy a környezet pozitív vagy negatív megítélése nem esztétikai kérdés csupán, hanem összefügg többek között a térhasználattal a személy–környezet összeillés mentén, a jólléttel, az identitással, a környezeti stresszel és így tovább. A kutatás célja, hogy árnyalt képet alkosson az építész-szemléletmódról, az abban jelen lévő szakmaspecifikus és általános jellemzőkről annak érdekében, hogy a személy–környezet összeillés szempontjából harmonikusabb állapot lehetőségét feltárjuk. Módszer: A késő modern és kortárs építészet recepciójának nehézségeivel kapcsolatban számos nemzetközi környezetpszichológiai vizsgálat készült. Ezeknek a nyomán végeztük el a tanulmányban ismertetésre kerülő, az interpretatív paradigmába illeszkedő kvalitatív kutatásunkat, amely saját élményű környezet felidézésével, 32 építész saját középiskolai környezetének értelmezésével foglalkozik. A képre és szövegre alapuló elemzés a Megalapozott Elmélet (Grounded Theory) módszerével fogalmaz meg öt megalapozott elméletet. Eredmények: Az építészek interjúiban a saját középiskola épületének retrospektív felidézése nem szűkült le a szokásos fizikai ismérvek ismertetésére, hanem szociofizikai entitásként láttatott, és önéletrajzi narratívaként fogalmazódott meg. Következtetések: Az építészbeszámolók fókusza nem az épület volt, hanem az iskolában megélt élmény, ezen a szinten élményközösség mutatkozik a nem építészek tapasztalásaival. A kutatás árnyalja az építész speciális nézőpontjáról szóló kutatásokat, így elmutat az építészek és nem építészek közötti kommunikációs szakadék áthidalhatóságának irányába.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {563-584},
	orcid-numbers = {Somogyi, Krisztina/0000-0001-6982-8365; Dúll, Andrea/0000-0002-0087-3309}
}

@article{MTMT:34727806,
	title = {A Liebowitz Szociális Szorongás Kérdőív magyar nyelvű validálása, faktorstruktúráinak összehasonlítása és tételeinek modern tesztelméleti elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727806},
	author = {Basler, Julia and Bali, Cintia and Fehér, Adrián and Kiss, Botond László and Zsidó, András Norbert},
	doi = {10.1556/0016.2023.00054},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34727806},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Bevezetés : A szociális szorongás olyan társas helyzetekben megjelenő félelem vagy szorongás, amelyben az egyén mások figyelmének lehet kitéve. Az egyén attól fél, hogy mások negatívan ítélik őt meg, és az ebből fakadó distressz képzelt és valós szociális deficitekhez vezethet. A szorongás ezen fajtájának szubklinikai formája korábbi kutatások alapján a teljes lakosság akár negyedét is érintheti. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a Liebowitz Szociális Szorongás Skála magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai mutatóinak feltárása, valamint annak megállapítása, hogy mely nemzetközileg elfogadott verzió faktorstruktúrája alkalmazható hazai mintán. Módszer: Összesen 476 fővel (350 nővel és 126 férfival) készült keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk során a Liebowitz Szociális Szorongás Skálát, korábbi tapasztalatra vonatkozó tételeket, és a Kognitív Érzelemszabályozás Kérdőív rövidített verzióját vettük fel. A Liebowitz Szociális Szorongás Skála pszichometriai mutatóit klasszikus (faktoranalízis) és modern (IRT-elemzés) tesztelméleti módszerrel is megvizsgáltuk. Eredmények: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és a kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjével (−1 és 3 szórás között) rendelkező személyek között. A nemzetközileg is jelenleg legszélesebb körben elfogadott faktorstruktúrát kis módosítással replikálni tudtuk. A kérdőív nagy szórástartományban megbízhatóan mér, így a szociális szorongás mértékéről a populáció nagy részében képes információt adni, az érintett személyeket képes jól kiszűrni. A kérdőív skálái ellenőrző kérdések alapján is megfelelően diszkriminálnak a kitöltők között, és a kognitív érzelemszabályozás adaptív és maladaptív stratégiáival az elvártnak megfelelő irányú (negatív, illetve pozitív) korrelációkat találtunk. Következtetések: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála összességében magyar mintán megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazhatósága az átlagpopuláció szűrésénél, prevencióknál kiemelten fontos lehet.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {73-100},
	orcid-numbers = {Bali, Cintia/0000-0002-5030-8439; Kiss, Botond László/0000-0003-3545-6414; Zsidó, András Norbert/0000-0003-0506-6861}
}

@article{MTMT:34728316,
	title = {A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728316},
	author = {Őry, Fanni and Meskó, Norbert},
	doi = {10.1556/0016.2023.00056},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34728316},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célkitűzések : A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő ( M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő ( M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {119-142},
	orcid-numbers = {Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563}
}

@article{MTMT:34728317,
	title = {A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728317},
	author = {Csányi, Edit and Őry, Fanni and Meskó, Norbert},
	doi = {10.1556/0016.2023.00057},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34728317},
	issn = {0025-0279},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {265-294},
	orcid-numbers = {Csányi, Edit/0000-0002-5129-3697; Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563}
}

@article{MTMT:34741226,
	title = {A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34741226},
	author = {Kengyel, Judith Gabriella},
	doi = {10.1556/0016.2023.00030},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34741226},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célkitűzések: Korábbi kutatások alapján a kollektív áldozati vélekedések továbbadásra kerülnek szülők és gyermekeik között. Az értékek számos vizsgálat szerint összefüggenek a politikai preferenciákkal, illetve a nemzeti identitással. Jelen tanulmány összefüggéseket célzott meg feltárni a szülői értékpreferenciák és a fiatal felnőtt gyermekek kollektív áldozati vélekedései között. Módszer: Kérdőíves vizsgálatunk során 114 szülő-gyermek diád szerepelt a mintában. Vizsgálati eszközeink között felhasználtuk a Nemzeti azonosulás magyar kérdőívét, a Kollektív áldozati tudat kérdőívet, illetve a Schwartz motivációs értéktípusai kérdőívet (Portrait Values Questionnaire). Eredmények: Eredményeink szerint kapcsolat van a szülők által vallott értékek, illetve a szülők és gyerekeik nemzeti identitáshoz kapcsolódó kötődés és glorifikáció dimenziói, illetve kollektív áldozati vélekedései között, továbbá vizsgálatunk megerősítette, hogy a szülők, illetve gyermekeik értékei között pozitív együtt járás figyelhető meg, alátámasztva korábbi kutatások eredményeit. Jelen kutatásban a konzervációhoz köthető értékek esetében láthattuk a legerősebb összefüggést, ezek külön-külön is összefüggést mutatnak az exkluzív áldozati vélekedésekkel és az áldozati tudat észlelt fontosságával, illetve a nemzeti azonosulás kötődés és glorifikáció dimenzióival. Következtetések: Eredményeink szerint a szülők értékrendje nem közvetlenül kapcsolódik a gyerekeik nemzeti identitáshoz tartozó nézeteihez, hanem a szülői nemzeti identitással kapcsolatos nézetein, valamint a kollektív áldozati vélekedésen keresztül. A saját csoport felsőbbrendűségét, illetve a saját csoport áldozatiságát illető vélekedések tehát kapcsolatban állnak a szülők által vallott értékekkel.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {19-41},
	orcid-numbers = {Kengyel, Judith Gabriella/0000-0001-8712-0379}
}

@article{MTMT:34753069,
	title = {Families in the swirl of time. The extended symbolic family},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753069},
	author = {Kovácsné Biczó, Klaudia},
	doi = {10.1556/0016.2024.00110},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34753069},
	issn = {0025-0279},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {167-169},
	orcid-numbers = {Kovácsné Biczó, Klaudia/0009-0002-6888-0748}
}

@article{MTMT:34753642,
	title = {Érdi Péter– Szvetelszky Zsuzsanna (2023). Repair (264 oldal). Typotex Kiadó},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753642},
	author = {Albert, Fruzsina Ildikó},
	doi = {10.1556/0016.2023.00085},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34753642},
	issn = {0025-0279},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {163-166},
	orcid-numbers = {Albert, Fruzsina Ildikó/0000-0003-1372-7164}
}

@article{MTMT:34760727,
	title = {Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760727},
	author = {Damsa, Andrei and Püski, Marcell and Tulics, Miklós Gábriel},
	doi = {10.1556/0016.2023.00084},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34760727},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célkitűzés A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára. Módszer A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás. Eredmények A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással. Következtetések A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {1-18}
}

@article{MTMT:34760728,
	title = {A szociálisprobléma-megoldás és a szorongás jellemzői perfekcionista és nem perfekcionista serdülők körében – egy longitudinális vizsgálat eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760728},
	author = {Kasik, László and Gál, Zita},
	doi = {10.1556/0016.2023.00033},
	journal-iso = {M PSZICH SZLE},
	journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {79},
	unique-id = {34760728},
	issn = {0025-0279},
	abstract = {Háttér és célkitűzések A maladaptív perfekcionizmussal jellemzett serdülők szociálisprobléma-megoldásának egyik igen fontos jellemzője a problémához való negatív viszonyulás, illetve a problémahelyzetből való minél gyorsabb kilépés, ha úgy érzékelik, megoldásuk nem felel meg maximálisan az általuk vagy a környezetük által megfogalmazott elvárásoknak. A kétéves (2021–2022) követéses vizsgálat első mérési pontján 11–12 éves és 16–17 éves diákok (N 2021 = 305, N 2022 = 290) körében vizsgáltuk, milyen arányban fordul elő körükben adaptív és maladaptív perfekcionista, milyen különbség azonosítható kortársakkal kapcsolatos problémáik megoldásában, bevonva az elemzésbe a szorongást is, mivel ennek szerepe az elkerülő viselkedésben és főként a maladaptív perfekcionizmusban jelentős. Módszer A szociálisprobléma-megoldás jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (D’Zurilla és mtsai, 2002), az állapot- és a vonásszorongást a State–Trait Anxiety Inventory for Children (Sipos és mtsai, 1978) kérdőívvel vizsgáltuk. A perfekcionizmust az Almost Perfect Scale Revised (Slaney és mtsai, 2001) és az Frost Multidimensiol Perfectionism Scale (Frost és mtsai, 1990) eszközzel tártuk fel, melyekkel együttesen a személyes, a környezettől származó és külön a szülői elvárások, a kételkedés, a hibázástól való félelem, a megfelelés hiányának érzése és a rendezettség, rendszeretet jellemzői azonosíthatók. Eredmények Mindkét évben közel hasonló a nem perfekcionisták, az adaptív és a maladaptív perfekcionisták aránya, mely arányok egy év elteltével nem változtak, és mindkét életkorban a perfekcionisták harmada a maladaptív perfekcionizmus jeleit mutatja. A maladaptív perfekcionistákra jellemző legnagyobb mértékben a negatív problémaorientáció és az elkerülő viselkedés, utóbbi – főként az idősebbeknél – a vonás- és állapotszorongással és a szülői kritikával együtt markáns hatással bír a maladaptív perfekcionista diákok személyes elvárásaira és a megfelelés hiányának érzésére. Következtetések Ezek az eredmények többnyire alátámasztják a külföldi kutatási adatokat, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelés során mindenképpen szükséges a jelenleginél mélyrehatóbban foglalkozni a perfekcionizmus serdülőkori megjelenésével, felismerésével, okaival, alakulásával és következményeivel, megfelelő pedagógiai eszközökkel segíteni az adaptivitás erősödését, illetve kezelése során figyelembe kell venni más területekkel való kapcsolatát. E longitudinális felmérésből is úgy látszik, a maladaptív perfekcionizmusnak a társas problémák nem hatékony megoldásával és a szorongással is egyre szorosabb a kapcsolata serdülőkorban, mely kapcsolatrendszer kevésbé hatékony életvezetést eredményezhet mind társas, mind teljesítményhelyzetekben.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-2799},
	pages = {43-71},
	orcid-numbers = {Kasik, László/0000-0001-5725-5264; Gál, Zita/0000-0001-9676-3114}
}