@inbook{MTMT:34727649,
	title = {Honfoglalás kori sírok Csorna-Sülyhegyen},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727649},
	author = {Horváth, Ciprian},
	booktitle = {A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022},
	doi = {10.53644/MKIE.2022.87},
	unique-id = {34727649},
	abstract = {A Csornától délkeletre található Sülyhegyen, 1888 tavaszán, homokbányászat során honfoglalás kori sírokat találtak. Előbb Lakner Ambró, majd néhány évvel később Bella Lajos tárta fel a lelőhely egy részét, munkájuk nyomán mintegy 34 temetkezésről vannak adataink. A temető egykori sírszáma azonban ennél bizonyára nagyobb volt. A feltárt sírokat előkerülésük sorrendje szerint közölték, ugyanakkor a lelőhely összefoglaló feldolgozása napjainkig hiányt jelent a korszak kutatásán belül. Az újraközlés nem csupán a sírok és leletek eddigieknél részletesebb leírását adja, hanem több ponton tisztázza is a leletek hovatartozását és további adatokkal egészíti ki meglévő ismereteinket a temetőről.},
	keywords = {temető; lovas sírok; pénzérmék; rozettás lószerszámveretek},
	year = {2023},
	pages = {87-125}
}

@{MTMT:33950517,
	title = {A Kárpát-medence 10-11. századi népességének genetikai összetétele és származása teljes genom adatok alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33950517},
	author = {Török, Tibor and Maróti, Zoltán and Neparáczki, Endre and Schütz, Oszkár and Maár, Kitti and Varga, Gergely István and Kovács, Bence and Kalmár, Tibor and Nyerki, Emil and Nagy, István and Latinovics, Dóra and Tihanyi, Balázs and Marcsik, Antónia and Pálfi, György and Bernert, Zsolt and Gallina, József Zsolt and Horváth, Ciprian and Varga, Sándor and Költő, László and Raskó, István and Nagy, Péter L. and Balogh, Csilla and Anders, Götherström and Robert, George and Szalontai, Csaba and Szenthe, Gergely Pál and Gáll, Erwin and Kiss P., Attila and Gulyás, Bence and Kovacsóczy, Bernadett and Gál, Szilárd Sándor and Tomka, Péter},
	booktitle = {Árpád népe},
	unique-id = {33950517},
	year = {2023},
	pages = {36-37},
	orcid-numbers = {Török, Tibor/0000-0002-2128-1126; Maróti, Zoltán/0000-0002-0515-117X; Neparáczki, Endre/0000-0003-3466-0368; Schütz, Oszkár/0000-0001-5521-3044; Maár, Kitti/0000-0002-1207-6569; Varga, Gergely István/0000-0001-9073-5788; Kovács, Bence/0000-0002-4915-1462; Kalmár, Tibor/0000-0002-0419-2009; Nyerki, Emil/0000-0003-1168-763X; Tihanyi, Balázs/0000-0001-5124-4468; Marcsik, Antónia/0000-0002-3121-4365; Balogh, Csilla/0000-0002-9161-1653; Gulyás, Bence/0000-0002-7682-2065}
}

@book{MTMT:33695378,
	title = {Honfoglalás és kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Nyugat-Dunántúlon II.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33695378},
	isbn = {9786156117670},
	author = {Horváth, Ciprian},
	publisher = {Magyarságkutató Intézet},
	unique-id = {33695378},
	abstract = {A kötet 30 honfoglalás és kora Árpád-kori délnyugat-dunántúli lelőhely  –  sírok, temetők és sírokra jellemző szórványleletek  – bemutatását és értékelését tartalmazza. Döntő többségük a mai Zala vármegye területén helyezkedik el, a függelékben azonban néhány, ma már Veszprém vármegyéhez tartozó  –  de egykor a történeti Zala vármegye részét képező lelőhely is helyet kapott. Ezek között egyaránt megtalálhatók a már publikált, vagy előzetes közleményekből ismert, illetve a mindeddig közöletlen sírok, temetők is. A lelőhelyek között többségben vannak az esetenként nagyobb sírszámú, már falusias közösségekre jellemző temetőtípusok, melyekben a kora Árpád-kori ékszerviselet jellegzetes elemei mellett többször felbukkannak első királyaink pénzérméi is. A honfoglalás korában másutt nagyobb számban megtalálható lovas, fegyveres sírok száma azonban észrevehetően alacsonyabb, ennek oka a településtörténeti folyamatokban keresendő. A lelőhelyek és a leletanyag bemutatását 61 szöveg közti kép és 30 rajzos tábla egészíti ki.},
	year = {2023}
}

@article{MTMT:34864006,
	title = {О верховой езде, всадничестве и колесничестве в Северном Китае во II–I тыс. до н.э.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34864006},
	author = {Shulga, Petr Ivanovich and Girchenko, Еkaterina Aleksandrovna and Horváth, Veronika},
	journal = {Problemy arkheologii, etnografii, antropologii Sibiri i sopredel'nykh territorij},
	volume = {28},
	unique-id = {34864006},
	issn = {2227-6548},
	abstract = {The initial stage of mastering horse riding has not been archaeologically recorded in eastern steppes of Eurasia, however,
		horse and chariot complexes which suddenly appeared during the Shang Kingdom period (approximately the 13th century
		BC) are of special interest. Evolution of horse equipment continued for over three millennia. Many written sources surviving
		in China since the Late Bronze Age can be used for research along with large number of burials remaining from cattle
		breeders in North China and Xinjiang. In recent years, many archaezoological studies have been carried out in these regions.
		Comprehensive analysis of these diverse sources has made it possible to formulate some clarifi cations to the traditional
		view on the origins of horsemanship in China. 1) According to written sources and archaeological evidence, some groups of
		“barbarian nomads” on the borders of China started using chariots even earlier than this happened in Shang Kingdom, and
		used them until the 2nd century BC. The most interesting examples refer to the funerary rite of the Xirong tribes (Yanglang culture). 
		In China, just as in Western Asia, horseback riding was already known at the initial stages, but was used rarely,
		only in extreme situations. Up to the 5th century BC, horseback riding in China was not common and was not a part of combat.
		Cavalry became to be used only after facing immediate threat from mounted nomads. In China, this reform began from the
		northern kingdoms in the late 4th century BC. However, in terms of its share, for a long time, cavalry was only a small part
		of Chinese army. The number of horsemen in the army increased exponentially only in the 2nd century BC when there was a
		real threat from almost immediate emergence of the nomadic Xiongnu empire.},
	keywords = {horseback riding; northern China; Nomads; chariotry; cavalry; steppe Eurasia; horse equipment; Shang Kingdom; Yanglang culture},
	year = {2022},
	eissn = {2658-6193},
	pages = {817-822}
}

@inbook{MTMT:33689167,
	title = {Szakony-Kavicsbánya honfoglalás kori temetője. Adatok a kiscsaládi temetők kérdésköréhez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33689167},
	author = {Horváth, Ciprian},
	booktitle = {Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés II.},
	doi = {10.53644/MKI.MAOSMB.2022.99},
	unique-id = {33689167},
	abstract = {1961 tavaszán került elő egy hétsíros honfoglalás kori temető a Szakony melletti kavicsbányában. A teljesen feltárt lelőhelyen egy férfi, két nő és négy gyermek sírját sikerült dokumentálni. A temető jellege és az elvégzett paleoszerológiai kutatások nyomán a lelőhelyet egy kiscsalád temetőjeként határozta meg a kutatás. Az így meghatározott kiscsaládi temetőtípusba aztán a forrásbázis bővülésével több lelőhelyet is besorolt a kutatás, ugyanakkor természettudományos vizsgálat a meghatározást mindeddig nem támasztotta alá. A tanulmány a temető bemutatásán keresztül járja körül a kiscsaládi temetők kérdéskörét.},
	keywords = {Kárpát-medence; temetők; honfoglaláskor; kiscsalád},
	year = {2022},
	pages = {99-108}
}

@inbook{MTMT:33597989,
	title = {Thoughts from the curator on the book accompanying the Kings and Saints. The Age of the Árpáds exhibition: the geopolitical significance of the Carpathian Basin in the age of the grand princes and kings of the Hungarian House of Árpád and in the preceding period},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33597989},
	author = {Makoldi, Miklós Zsombor},
	booktitle = {Kings and Saints},
	doi = {10.53644/MKI.KAS.2022.21},
	unique-id = {33597989},
	abstract = {The exhibition entitled Kings and Saints – The Age of the Árpáds opened in Hungary’s historical sacred capital, the coronation town of the kings of the House of Árpád, on 18 March 2022. The archaeological artifacts and historical documents on display at the exhibition reveal the history of the Hungarians from Árpád’s arrival in the Carpathian Basin to the extinction of the House of Árpád upon the death of András III in 1301. The exhibition presents the history and material culture of a ruling family which – having arrived as an equestrian people of the steppe and later making Christianity a state religion – gave the world not only an apostolic king but also the highest number of saints from one family, and ruled the Carpathian Basin with a very strong hand for four hundred years, influencing almost all of Europe through its extensive dynastic connections. To understand the geopolitical significance of Hungary and the Carpathian Basin in the Árpád period, we need to go back to the distant past; at the same time, we need to clarify the historical significance of the House of Árpád itself, and to understand the purpose and geographical origin of the Hungarians who arrived in the Carpathian Basin, led by Árpád, to the territory of present-day Hungary.},
	year = {2022},
	pages = {21-46}
}

@book{MTMT:33597983,
	title = {Kings and Saints. The Age of the Árpáds},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33597983},
	isbn = {9786156117656},
	doi = {10.53644/MKI.KAS.2022},
	editor = {Horváth, Ciprian and Horváth-Lugossy, Gábor and Kovács, Attila and Makoldi, Miklós Zsombor and Teiszler, Éva and Vizi, László Tamás},
	publisher = {Magyarságkutató Intézet; Szent István Király Múzeum},
	unique-id = {33597983},
	abstract = {The exhibition entitled Kings and Saints – The Age of the Árpáds opened in Hungary’s historical sacred capital, the coronation town of the kings of the House of Árpád, on 18 March 2022. The archaeological artifacts and historical documents on display at the exhibition reveal the history of the Hungarians from Árpád’s arrival in the Carpathian Basin to the extinction of the House of Árpád upon the death of András III in 1301. The exhibition presents the history and material culture of a ruling family which – having arrived as an equestrian people of the steppe and later making Christianity a state religion – gave the world not only an apostolic king but also the highest number of saints from one family, and ruled the Carpathian Basin with a very strong hand for four hundred years, influencing almost all of Europe through its extensive dynastic connections.},
	year = {2022},
	orcid-numbers = {Teiszler, Éva/0000-0002-2077-4308; Vizi, László Tamás/0000-0003-2623-131X}
}

@inbook{MTMT:33538994,
	title = {Kora szkíta kori kurgán ásatása Tuvában magyar szemmel (Csinge-Tej I. kurgán kutatástörténeti áttekintésén keresztül)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33538994},
	author = {Horváth, Veronika},
	booktitle = {A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2021},
	doi = {10.53644/MKIE.2021.135},
	unique-id = {33538994},
	abstract = {A Kr. e. (IX)VIII-VII. század folyamán a Kaukázus és Elő-Ázsia területéről kiindulva újabb kulturális és technológiai hatások terjedtek el, kiváltképp keleti irányba, az ázsiai sztyeppezónán keresztül egészen Kínáig. Ezen folyamat egyik sarokpontjának tekinthető Tuvában a kora szkíta kor hajnalán – a kutatás jelenlegi állása szerint a Kr. e. VIII. század vége felé – kialakuló Aldy- Bel’-kultúra és az úgynevezett arzsani típusú komplexumok, temetkezési és emlékhelyek megjelenése. Ebben a cikkben a Turán–Ujuk-medencében elhelyezkedő Csinge-Tej I komplexum kerül bemutatásra, amely magába foglalja az Aldy-Bel’-kultúra és az arzsani típusú kurgános temetkezések jellegzetességeit. A 2008 és 2019 között zajlott kutatások főként a kurgánt körbevevő kősánc, illetve a kurgán palástja stratigráfiai felépítésének megfigyelésére koncentráltak. Ennek során a kősánc alól két, lószerszámot és fegyverövalkatrészeket tartalmazó kincslelet bukkant fel, valamint a kősánc és a halom széle közötti területen hét kísérő harcos sírja került elő. A halottak részben a helyi temetkezési rítus szerint, részben a helyi és környező régiók korszakra jellemző tárgytípusaival voltak nyugalomra helyezve, így a sírok datálása a Kr. e. VII. század második fele és a Kr. e. VI. század eleje közé tehető. 2017-ben a feltárási munkálatokon jelen cikk szerzőjének is alkalma nyílt részt venni, ezért erről rövidebb visszaemlékezésszerű élménybeszámoló készült, időrendben beillesztve az I. komplexum tudományos hangú kutatástörténetébe.},
	year = {2022},
	pages = {135-178}
}

@article{MTMT:33364825,
	title = {Multi-disciplinary analysis of an elite Xiongnu tomb from Belkhin Am cemetery, Ulaanbaatar},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33364825},
	author = {Varga, Gergely István and Maár, Kitti and Ginguta, Alexandra and Váradi, Orsolya Anna and Kovács, Bence and Tihanyi, Balázs and Maróti, Zoltán and Makoldi, Miklós Zsombor and Eregzen, Gelegdorj and Batbold, Natsag and Amgalantugs, Tsend and Erdene-Ochir, Nasan-Ochir and Horváth-Lugossy, Gábor and Obrusánszky, Borbála Anna and Török, Tibor and Neparáczki, Endre},
	doi = {10.53644/EH.2022.2.101},
	journal-iso = {EPHEMER HUNGAROL},
	journal = {EPHEMERIS HUNGAROLOGICA},
	volume = {2},
	unique-id = {33364825},
	issn = {2786-3522},
	abstract = {The Xiongnu Empire was the first integrated political formation of Eastern Steppe nomads, whose history is known from the contemporaneous Chinese written sources and the archaeological findings of their burials. Here we present a complex multidisciplinary study of a tomb from the Xiongnu cemetery of Belkhin Am. The archaeological features characterized the grave as an elite Xiongnu burial. By radiocarbon analysis the tomb could be dated to the middle of the Xiongnu era, between the 1st century BCE and 1st century CE. The phylogenetic connections of the human remains found in the grave were in concordance with its Inner East Asian location.},
	keywords = {ancient DNA; mitochondrial DNA; PHYLOGENETIC ANALYSIS; radiocarbon dating; archaeogenetics},
	year = {2022},
	eissn = {2786-3514},
	pages = {101-113},
	orcid-numbers = {Varga, Gergely István/0000-0001-9073-5788; Maár, Kitti/0000-0002-1207-6569; Váradi, Orsolya Anna/0000-0002-7825-265X; Kovács, Bence/0000-0002-4915-1462; Tihanyi, Balázs/0000-0001-5124-4468; Maróti, Zoltán/0000-0002-0515-117X; Török, Tibor/0000-0002-2128-1126; Neparáczki, Endre/0000-0003-3466-0368}
}

@book{MTMT:33261919,
	title = {Honfoglalás és kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Nyugat-Dunántúlon I.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33261919},
	isbn = {9786156117649},
	author = {Horváth, Ciprian},
	publisher = {Magyarságkutató Intézet},
	unique-id = {33261919},
	abstract = {A kötet hat honfoglalás és kora Árpád-kori nyugat-dunántúli lelőhely – temetők és sírokra jellemző szórványleletek – bemutatását és értékelését tartalmazza, melyeknek többségében első teljes közlését találja meg itt az olvasó. A lelőhelyek között egyaránt jelen vannak a feltehetően nagyobb létszámú közösség által hosszabb ideig használt temetők, valamint a csupán rövidebb ideig történő helyben maradásra utaló, kevesebb elhunyt sírját hátrahagyó közösségek nyomai is. Az adott lelőhelyek ismertetése kapcsán a kötet foglalkozik a lelőhely által felvetett aktuális kérdésekkel is, mint a 9. századi népesség magyarság megjelenését követő, helyben történő továbbélésének régészeti leletanyag által vizsgálható nyomai. A szakonyi temető kapcsán bemutatja az úgynevezett kiscsaládi temetők kérdését, felrajzolja a leletanyag kapcsolódási pontjait, továbbá felhívja a figyelmet annak lehetőségére is, hogy a magyarság dunántúli megjelenése a többségében elfogadott 900. évi időpontnál talán némileg korábban, már a 9. század végén megtörténhetett. A kötet függelékében részletes archeogenetikai és archaeozoológiai vizsgálat egészíti ki a szakonyi temetőről elmondottakat.},
	year = {2022}
}