@inproceedings{MTMT:34797397,
	title = {Kemény János erdélyi fejedelemségének historiográfiája. A neoabszolutizmus korától a dualizmusig},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34797397},
	author = {Restás, Attila},
	booktitle = {Doktorandusz hallgatók XI. konferenciájának tanulmányai},
	unique-id = {34797397},
	abstract = {A több korszakot átfogó szintézisek mellett Kemény Jánosról két hosszabb terjedelmű „életrajz” született, amelyek azonban inkább tekinthetők korrajznak, mint biográfiának. Ráadásul mindkettő az 54 éves korában megválasztott fejedelem uralkodásával foglalkozik, s az azt megelőző időszakra nem tér ki. Mindkét feldolgozásra a politikai és katonai eseménytörténet dominanciája jellemző, országgyűlési határozatok, követi feljegyzések, diplomáciai jelentések, utasítások – és helyenként misszilisek bő idézésével. Társadalom- vagy mentalitástörténeti vizsgálatokra a 19. század történetírása – legalábbis Kemény korára vonatkozóan – nem vállalkozott. Míg a pályájukat a reformkorban kezdő, idősebb nemzedék (Szalay László, Horváth Mihály, illetve Kőváry László, Szilágyi Sándor) szintéziseikben hosszasan, részletezően tárgyalták Kemény János fejedelemségének eseménytörténetét, ez az érdeklődés a későbbiekben (Salamon Ferenc, Acsády Ignác, Szekfű Gyula) eltűnt, s Kemény neve – Persián Kálmán doktori értekezését leszámítva – már csak említésszerűen fordul elő az összefoglalásokban.},
	keywords = {historiográfia; Erdélyi Fejedelemség},
	year = {2024},
	pages = {213-232}
}

@article{MTMT:34772094,
	title = {A Miatyánk egy XVI. századi, rovásírással feljegyzett szövegváltozata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34772094},
	author = {Fehér, Bence},
	doi = {10.55193/RS.2023.2.35},
	journal-iso = {VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE},
	journal = {VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {19},
	unique-id = {34772094},
	issn = {1786-4062},
	year = {2023},
	eissn = {2939-6336},
	pages = {35-52},
	orcid-numbers = {Fehér, Bence/0000-0003-4125-4528}
}

@inbook{MTMT:34727702,
	title = {Zrínyi Miklós pozsonyi csodálói},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727702},
	author = {Restás, Attila},
	booktitle = {A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022},
	doi = {10.53644/MKIE.2022.387},
	unique-id = {34727702},
	abstract = {A dolgozat két olyan 1663–1664-ben megjelent könyvet vizsgál, amelyek még Zrínyi Miklós életében jelentek meg. A bennük található alkalmi versek Zrínyi katonai sikereit laudálják, amit összekapcsolnak Zrínyi családi örökségével és utalnak a további törökellenes tervekre is, miközben – évszázadok óta használt toposzok segítségével – bemutatják a török pusztítást, és érzékeltetik a keresztény Európa számára a török pusztítás veszélyét. Az köztudomású az újabb kutatások nyomán, hogy Zrínyi és a hozzá közel álló politikai körök igénybe vették röplapok, hírújságok és költemények segítségét, hogy méltó propagandával biztosítsák a hős Zrínyi és politikus reprezentációját és jó hírét. Ezek közül az egyik, a pozsonyi evangélikus iskola Magyar tanítója, Guttovieni József Carmen acrosticum címmel, míg a pozsonyi kanonok, Moró Ignác Bustum lamentabile címmel jelentetett meg kötetet (ez utóbbi egy emblémáskönyvet). Mindkettejükre jellemző az antik és a bibliai elemek egymásra vonatkoztatása, e kétféle paradigma párhuzamos használata, a bibliai elemek antikizálása és az antik elemek krisztianizálása. Dolgozatomban e két kötetet mint irodalmi és történeti dokumentumot mutatom be.},
	keywords = {Zrínyi Miklós; török háború; neolatin irodalom; alkalmi költészet; emblémáskönyv; Guttovieni József; Moró Ignác},
	year = {2023},
	pages = {387-414}
}

@inbook{MTMT:34727641,
	title = {Középkori székelyföldi feliratok ismeretlen írásjelekkel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727641},
	author = {Fehér, Bence},
	booktitle = {A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022},
	doi = {10.53644/MKIE.2022.67},
	unique-id = {34727641},
	abstract = {A székelyföldi rovásfeliratok egy része tartalmaz olyan írásjeleket, melyek a normál rovásábécében ismeretlenek; mi több, olyan felirat sem példátlan, amely a rovásábécétől teljesen eltérő betűsorral készült, és így nem tudjuk kiolvasni. A csíkmadarasi katolikus templomban levő, másodlagosan beépített (eredetileg feltehetőleg 1500 körül készült) rovásfelirat három részből áll: két figurális ábra és egy alfabetikusnak tűnő szó. A helyi hagyomány rovásírásnak tartja, de elfogadhatatlan értelmezését adja. Néhány jelnek van párhuzama a székely betűsorban, de az értelmezéshez ez nem elég. Az ismert székely írástól független, de azzal rokon hagyomány terméke lehet. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kerítőfalába falazott gerenda feliratát 1938-ban mint székely rovásírást, 2020-ban mint ismeretlen írásrendszert említették. A gerenda 1637-es, jól olvasható latin felirata alatt két régebbi, nagyon kopott felirat maradványai azonosíthatók. A legrégebbi szövegből csupán három biztos betű maradt, de ez szabályos székely írásnak tűnik, nincs akadálya, hogy magyar nyelvű építési feliratnak értelmezzük. Az időrendben második felirat azonban két sor teljesen egyedülálló, semmilyen ábécével nem közeli rokon jelből áll, amely azonban valaha koherens szöveget alkotott, mert egy szekvencia (szó?) különböző pontokon többször ismétlődik. Csíkban és Gyergyóban tehát egy vagy több olyan íráshagyomány is létezett, amely az általunk ismert székely rovásírástól eltér, de azzal távolabbi kapcsolatban állhat.},
	keywords = {rovásírás; építési felirat; ismeretlen ábécék; Csíkmadaras; Gyergyószentmiklós},
	year = {2023},
	pages = {67-86},
	orcid-numbers = {Fehér, Bence/0000-0003-4125-4528}
}

@article{MTMT:34478091,
	title = {Abū Bakr Muḥammad b. Ǧaʿfar al-Naršaḫī, Bukhara története (History of Bukhara). Translated, introduced, and edited by Miklós Sárközy},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34478091},
	author = {Varsányi, Orsolya},
	doi = {10.53644/EH.2023.2.105},
	journal-iso = {EPHEMER HUNGAROL},
	journal = {EPHEMERIS HUNGAROLOGICA},
	volume = {3},
	unique-id = {34478091},
	issn = {2786-3522},
	year = {2023},
	eissn = {2786-3514},
	pages = {105-108},
	orcid-numbers = {Varsányi, Orsolya/0000-0001-5915-6171}
}

@article{MTMT:34478057,
	title = {Inscription on the Votive Painting of Vladislaus II},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34478057},
	author = {Gálos, Miklós and Darvas, Mátyás},
	doi = {10.53644/EH.2023.2.36},
	journal-iso = {EPHEMER HUNGAROL},
	journal = {EPHEMERIS HUNGAROLOGICA},
	volume = {3},
	unique-id = {34478057},
	issn = {2786-3522},
	abstract = {The votive picture of Vladislaus II in the collection of the Museum of Fine Arts, Buda- pest is an outstanding work of the Jagiellonian court art. The panel, attributed to the court painter of Emperor Maximilian I, Bernhard Strigel, shows Saint Ladislaus recom- mending Vladislaus II and his children under the protection of the Virgin. The histori- cal source value of the work is reduced by the fact that the facial features of its charac- ters have become victims of iconoclasm. Previous research considered the inscription of the scroll wrapped around the axe of St. Ladislaus to be illegible. The partial reading of the heavily worn inscription published here confirms its supposed votive nature and suggests that the person who commissioned the panel – as opposed to the assump- tions that it would be a commission of Maximilian I – was Vladislaus II himself.
		
		II. Ulászlónak a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött fogadalmi képe a Jagellókor udvari művészetének kiemelkedő jelentőségű emléke. Az I. Miksa császár udvari festőjének, Bernhard Strigelnek attribuált képen Szent László ajánlja II. Ulászlót és gyermekeit a Madonna oltalmába. A festmény történeti forrásértékét csökkenti, hogy szereplőinek arcvonásai képrombolás áldozatává váltak. Az eddigi kutatás a Szent László bárdjára csavarodó mondatszalag feliratát is olvashatatlannak ítélte. Az erősen kopott felirat itt közölt részleges olvasata megerősíti annak feltételezett votív jellegét és arra utal, hogy a kép megrendelője – eltérően azoktól a feltételezésektől, melyek a képben I. Miksa megbízását látták – maga II. Ulászló lehetett.},
	keywords = {Patrona hungariae; Szent László; mondatszalag; Strigel; II. Ulászló},
	year = {2023},
	eissn = {2786-3514},
	pages = {36-47},
	orcid-numbers = {Darvas, Mátyás/0000-0002-4280-1370}
}

@article{MTMT:34478021,
	title = {Luigi Ferdinando Marsigli és Köleséri Sámuel ismeretlen levelezése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34478021},
	author = {Tóth, Anna Judit},
	doi = {10.53644/EH.2023.1.86},
	journal-iso = {EPHEMER HUNGAROL},
	journal = {EPHEMERIS HUNGAROLOGICA},
	volume = {3},
	unique-id = {34478021},
	issn = {2786-3522},
	abstract = {A 18. század első felében két nagy mű jelent meg, amelyek Magyarország ásványkincseit tárgyalják: L. F. Marsigli Danubius Pannonico-mysicusa és Köleséri Sámuel Auraria Romano-dacicája. A két kiváló tudós levelezést is folytatott egymással. Marsiglinak Kölesérihez írott levelét Jakó Zsigmond találta meg és publikálta. A kiadó a levelet 1725-re datálta, azonban mint bizonyítom, kétségkívül korábban, a század első éveiben keletkezett. Köleséri válaszlevele lappangva maradt a gróf bolognai kéziratai között, mivel Frati teljes kézirati katalógusa nem tartalmazza a vonatkozó kötetet. A levelet Deák Antal András találta meg Bolognában, azonban az aláíró nevét tévesen, Samuel Rohfrey a Kreisbach formában olvasta ki. Azonban, mint sikerült azonosítanom, a levél küldője Köleséri Sámuel, aki melléknevét a szokásosabb Kereseeri vagy Kereséri helyett itt németesen Kreisbach formában írja. Tanulmányom közli a két levél latin szövegét és magyar fordítását, valamit kísérletet teszek a levélváltás történeti körülményeinek rekonstruálására.},
	keywords = {tudományos levelezés; Köleséri Sámuel; L. F. Marsigli; erdélyi bányászat; ásványtan tudománytörténete; angliai peregrináció},
	year = {2023},
	eissn = {2786-3514},
	pages = {86-102},
	orcid-numbers = {Tóth, Anna Judit/0000-0002-0396-6658}
}

@inbook{MTMT:34439482,
	title = {Dél-gömöri települések Ladislaus Bartholomaeides vármegyeleírásában. Szövegközlés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34439482},
	author = {Restás, Attila},
	booktitle = {Ünnepi tanulmányok Gyulai Éva 70. születésnapjára},
	unique-id = {34439482},
	year = {2023},
	pages = {337-350}
}

@book{MTMT:34421033,
	title = {Batthyány Lajos Ernő könyvtára (1743)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34421033},
	isbn = {9789637451942},
	author = {Hursán, Szabolcs},
	doi = {10.36820/karpatmed.2023.Hursan},
	editor = {Monok, István},
	publisher = {Library und Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences},
	unique-id = {34421033},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Hursán, Szabolcs/0000-0002-9768-3332; Monok, István/0000-0001-7165-0252}
}

@CONFERENCE{MTMT:34411631,
	title = {Mártirológia, politika, magyar történeti exemplumok Geleji Katona István latin nyelvű prédikációsköteteiben (előadás)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34411631},
	author = {Restás, Attila},
	booktitle = {Sodalitates quondam et nunc},
	unique-id = {34411631},
	year = {2023},
	pages = {25-26}
}