@article{MTMT:35575931,
	title = {Beszámoló a Magyar Hypertonia Társaság XXXI. továbbképző kongresszusáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575931},
	author = {LÉGRÁDY, Péter},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575931},
	issn = {1418-477X},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {243}
}

@article{MTMT:35575923,
	title = {Hypercalcaemia hosszú trópusi tartózkodás után – a D-vitamin-túladagolás tanulságos esete},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575923},
	author = {Sági, Veronika and Gáll, András and Bányász, Emese and Riczu, Alexandra and Hanuska, Adrienn and Ligeti, Éva},
	doi = {10.33668/hn.28.030},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575923},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {Esettanulmányunkban egy 53 éves férfi kivizsgálását és kezelését mutatjuk be, aki az elmúlt két évben Közép-Amerikában élt falusi környezetben. Infektológiai osztályos felvételére gyengeség, hányás, subfebrilitas, bőrkiütések, exsiccosis, polyuria miatt, trópusi fertőző betegség gyanújával került sor, azonban laborvizsgálata során igazolódott 3,42 mmol/l-es szérumkalciumszintje új irányt adott a további vizsgálatoknak. Tumorkutatás negatív eredménnyel zárult, azonban mérhetetlenül magas D-vitamin-szint, több szervben manifesztálódó lágyrész-meszesedés, hypercalcaemia okozta renalis diabetes insipidus, következményes exsiccosis, ennek rendezése után megmutatkozó jelentős renalis anaemia, tubularis proteinuria, beszűkült vesefunkció igazolódott. Perzisztáló hypercalcaemiája végül biszfoszfonát adására rendeződött, ezt követően a renalis diabetes insipidus és a tubularis proteinuria regrediált, emissziót követően a beteg alig javuló vesefunkció, enyhe glucosuriában, hypokalaemiában és kifejezett renalis anaemiában megnyilvánuló maradandó tubularis károsodás miatt nefrológiai gondozásba és EPO-programba került.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {240-242},
	orcid-numbers = {Hanuska, Adrienn/0000-0002-5031-9250}
}

@article{MTMT:35575917,
	title = {Krónikus vesebetegség kezelése – az SGLT-2-gátlás alapterápia},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575917},
	author = {Brasnyó, Pál},
	doi = {10.33668/hn.28.028},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575917},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős közegészségügyi probléma, amely becslések szerint 850 millió embert érint világszerte. A CKD vezető oka a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség, amelyek együttesen a végstádiumú vesebetegségben szenvedők több mint 50%-át teszik ki. A CKD növeli a stroke, az alsó végtagi perifériás érbetegség, a daganatos betegségek, a cardiovascularis betegségek (koszorúér-betegség, szívelégtelenség stb.) kockázatát. A korai felismerés kulcsfontosságú a vesebetegség, annak progressziója és a kapcsolódó szövődmények megelőzésében. A nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók használata még nem széles körű, annak ellenére, hogy a folyamatosan bővülő klinikai adatok alapján egyre több terápiás irányelv részét képezik, hiszen többek között a krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél csökkentik a vesebetegség progresszióját vagy a cardiovascularis eredetű halálozás kockázatát. Fontos lenne az SGLT-2-gátlók szélesebb körű alkalmazását célzó stratégiák kidolgozása, hiszen populációs szintű előnyökre csak így számíthatunk.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {235-239}
}

@article{MTMT:35575914,
	title = {A megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség és a krónikus vesebetegség kapcsolata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575914},
	author = {Ágoston, Gergely},
	doi = {10.33668/hn.28.029},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575914},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {A megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) heterogén etiológiájú és patomechanizmusú betegség, változó klinikai manifesztációval. Amennyiben a HFpEF krónikus vesebetegséggel (CKD) szövődik, magas morbiditással és mortalitással jár. A HFpEF és a CKD számos közös társbetegséggel és rizikófaktorral rendelkezik, mint a hypertonia, az obesitas, a diabetes vagy a metabolikus szindróma. A HFpEF a vesét elsősorban a magas centrális vénás nyomáshoz köthető patomechanizmus által károsítja, míg a CKD a proinflammatorikus miliő kialakításával indítja el a balkamra-remodellinghez vezető folyamatot. A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű, a HFpEF tekintetében pontrendszerek állnak rendelkezésre, amelyek a klinikumot, társbetegségeket, echokardiográfiás paramétereket és az NT-proBNP-szintet veszik alapul. Kérdéses diagnózis esetén a terheléses vizsgálatoknak van egyre nagyobb létjogosultsága, hiszen jellemzően fizikai aktivitásra jelentkeznek panaszok. Kezelés tekintetében eddig az SGLT-2-gátlók bizonyították prognosztikus jelentőségüket mind a HFpEF, mind pedig a CKD tekintetében. A folyamatban lévő klinikai vizsgálatok pedig a GLP-1-agonistákkal és mineralokortikoidreceptor-antagonistákkal mutatnak biztató eredményeket. Várhatóan a HFpEF-CKD kezelésében is a több támadáspontú, kombinációs kezelés vezet majd eredményhez. A betegség egy megfelelően felépített, jól együttműködő multidiszciplináris csapatot igényel a teljes spektrumban (korai diagnózis, kezelés, hosszú távú gondozás), mivel így a betegek számára kedvezőbb életminőséget és kimenetelt biztosíthatunk.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {229-234},
	orcid-numbers = {Ágoston, Gergely/0000-0002-8513-5750}
}

@article{MTMT:35575911,
	title = {Újdonságok az ACC/AHA és az ESC 2024-es perifériás verőérbetegség kezelésére vonatkozó irányelvekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575911},
	author = {Farkas, Katalin},
	doi = {10.33668/hn.28.031},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575911},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {Az alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) gyakori szívés érrendszeri betegség, amely jelentős morbiditással, mortalitással és életminőség-romlással jár. A becslések szerint az Egyesült Államokban 10-12 millió 40 év feletti egyént érint, és a betegek száma a világon elérheti a 236 milliót. A betegség korai felismerése, illetve megfelelő kezelése világszerte jelentős szerepet játszik a cardiovascularis mortalitás csökkentésében. 2024-ben a 2016. évi Amerikai Kardiológiai Kollégium/Amerikai Szívszövetség (ACC/AHA) irányelvét és az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2017-ben kiadott perifériás verőérbetegségre vonatkozó irányelvét megújították az elmúlt években megjelent új tudományos eredmények alapján. A korai felismerés és a betegség minden stádiumában ajánlott optimális életmód és gyógyszeres terápia jelentősen befolyásolják a betegek prognózisát. Jelen közlemény célja ezen irányelvekben megfogalmazott új ajánlások ismertetése a diagnosztika, konzervatív kezelés és gondozás területén az alsó végtagi verőérbetegség vonatkozásában.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {224-227}
}

@article{MTMT:35575906,
	title = {A kamrai izomzat szerkezetével és működésével kapcsolatos új ismeretek jelentősége a mindennapi klinikai gyakorlatban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575906},
	author = {Vályi, Péter and Kékes, Ede},
	doi = {10.33668/hn.28.025},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575906},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {– A forma és funkció összefüggése a kardiológiában is fontos. A szív igen összetett, háromdimenziós működését csak akkor érthetjük meg, ha a szívizomról, elsősorban a kamrai myocardiumról, annak szerkezetéről, működéséről alkotott korábbi ismereteinket rendszeresen felülvizsgáljuk. A kamrai izomzat rétegszerű szerkezete alapján ma már nem vagy csak korlátozottan érthetők meg a korszerű vizsgálóeljárások (például mágneses rezonanciás képalkotás, a szív deformálódásának az elemzése) eredményei, nem vagy alig érthetők a szív szerkezetváltozásával kapcsolatos funkcióváltozások. A kamrai izomzatnak a helicalis köteg (helical ventricular myocardial band) modellje alapján érthető meg, hogy a kamrák izomzata miért képez funkcionális egységet, miért képes a bal kamra szűkülni, tágulni, deformálódni, elfordulni, csavarodni, ezekkel ellentétes irányú mozgásokat végezni, amelyek alapvetően befolyásolják a szisztolés és a diasztolés működést. A szívciklussal kapcsolatos korábbi ismeretek is felülvizsgálásra szorulnak. A kamrák működése nem homogén módon változik meg a szív betegségeiben, hanem az egyes szerkezeti elemek károsodásának a típusától, annak mértékétől függően változnak a szív funkciójának az összetevői. Mindezek ma már jól elemezhetők a korszerű vizsgálóeljárásokkal. A szívbetegségek mai kezelése jelenleg még elsősorban a funkcióváltozások, azok következményeinek a befolyásolására épül. A jövő kezelésének a szerkezeti változások megelőzésére, a károsodott kamrai szerkezet reparációjára, rekonstrukciójára kell irányulnia, ami a funkcionális következményeket is visszafordíthatja, mérsékelheti.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {207-217},
	orcid-numbers = {Vályi, Péter/0000-0002-9594-2038}
}

@article{MTMT:35575901,
	title = {Hirtelen nyári időjárás-változás és a halálozás összefüggése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35575901},
	author = {Barna, István and Paksy, András and Kékes, Ede},
	doi = {10.33668/hn.28.026},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35575901},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {A 25 fok feletti maximum-hőmérséklet, a hőmérséklet-ingadozás jelentős kockázati tényező, amelynek során irodalmi adatok alapján növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, az akut vesebetegségek és a halálesetek száma egyaránt. Saját elemzésünk során szoros összefüggést találtunk a napi maximális hőmérséklet és az ugyanazon a napon meghaltak száma között. Az összefüggés az ország egyes régióiban hasonló volt. A korai felismerés, a betegekkel való szoros együttműködés és a legfontosabb életmódbeli tanácsok betartásával jelentősen enyhíthető a hősokk okozta hirtelen állapotromlás. A megelőzés létfontosságú a betegek egészségének megőrzéséhez a szélsőséges hőség időszakaiban is.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {200-206},
	orcid-numbers = {Barna, István/0000-0002-1486-6070}
}

@article{MTMT:35534582,
	title = {A cardiovascularis kockázat társadalmi-gazdasági meghatározói},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35534582},
	author = {Kolossváry, Endre},
	doi = {10.33668/hn.28.021},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35534582},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {Az egészségi állapot sajátos meghatározói azok a társadalmi-gazdasági tényezők, amelyek mind a beteg, mind környezetének jellemzői. Ezek a paraméterek bonyolult kölcsönhatási rendszerben fejtik ki hatásukat. Olyan strukturális mutatók, mint a vagyoni helyzet, az iskolázottság, a foglalkoztatottság, szövevényes közvetítő (mediátor) és azok hatását befolyásoló (moderátor) tényezőkön keresztül hatnak. Mindezek a kölcsönhatások sok esetben máshogyan alakulnak, függően egyéb kritikus tényezők (életkor, biológiai nem/nemi identitás, rassz, etnikai jellemzők, kulturális tényezők, fogyatékosság, rokkantság) együttállásától. A szív- és érrendszeri megbetegedések számos vizsgálat eredményét tekintve szoros összefüggést mutatnak az érintett betegek, környezetük társadalmi-gazdasági tényezőivel. Ezen asszociáció mellett a szocioökonómiai mutatók a betegségek kimenetelét is jelentős mértékben befolyásolják. Kevesebb az adat azzal kapcsolatosan, hogy vajon a prognózis hogyan befolyásolható célzott, a társadalmi-gazdasági tényezőkre fókuszáló beavatkozásokkal.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {181-186}
}

@article{MTMT:35534339,
	title = {IgA-nephropathia: klinikai jellemzők és terápiás lehetőségek},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35534339},
	author = {Fekete, Alexandra and Huszár, Liliána and Dolgos, Szilveszter},
	doi = {10.33668/hn.28.020},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35534339},
	issn = {1418-477X},
	abstract = {Az immunglobulin-A-nephropathia (IgAN) nemcsak a leggyakoribb primer glomerularis betegség, hanem a krónikus vesekárosodás egyik vezető oka világszerte. Habár a betegek tünetei különböző klinikai képet mutathatnak – a tünetmentes vizeleteltérésektől kezdve a rapidan progrediáló glomerulonephritisig –, a diagnosztika alapja mai napig a vesebiopsziás minta domináns vagy kodomináns IgA-festődése. Jelenleg a kezelés sarokkövét a széles körű, rizikófaktorok optimalizálására törekvő szupportív konzervatív terápia jelenti. Bizonyos esetekben szisztémás immunszuppresszív szerek bevezetése szükséges, amely további javulást eredményezhet, ugyanakkor alkalmazásuk pontos klinikai előnye a lehetséges infektív és metabolikus mellékhatások miatt továbbra is vita tárgyát képezi. A betegség patofiziológiájának közelmúltbeli alaposabb megismerése segítette, hogy a konzervatív kezelési szemlélet mellett a bél-vese tengely szereplőit, B-lymphocyták érési útvonalát és a komplementkaszkádot érintő potenciális terápiás célpontok váljanak ismertté. Cikkünkben röviden áttekintjük az IgA-nephropathia patofiziológiáját, diagnosztikai módszereket, a prognózis előrejelzését és a kezelést érintő legfrissebb kutatási eredményeket.},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {172-180}
}

@article{MTMT:35497436,
	title = {A dializált betegek palliatív ellátása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35497436},
	author = {Szigeti, Nóra and Tóth, Sára and Kun, Szilárd and Ladányi, Erzsébet and Csiky, Botond and Wittmann, István},
	journal-iso = {HYPERTONIA NEPHROLOGIA},
	journal = {HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA},
	volume = {28},
	unique-id = {35497436},
	issn = {1418-477X},
	year = {2024},
	eissn = {2498-6259},
	pages = {187-189}
}