@misc{MTMT:34825311, title = {Földművek azonosítása antropogén környezetben}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34825311}, author = {Szalontai, Csaba}, unique-id = {34825311}, year = {2024} } @article{MTMT:34822257, title = {Network of large pedigrees reveals social practices of Avar communities}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34822257}, author = {Gnecchi-Ruscone, Guido Alberto and Rácz, Zsófia and Samu, Levente and Szeniczey, Tamás and Faragó, Norbert and Knipper, Corina and Friedrich, Ronny and Zlámalová, Denisa and Traverso, Luca and Liccardo, Salvatore and Wabnitz, Sandra and Popli, Divyaratan and Wang, Ke and Radzeviciute, Rita and Gulyás, Bence and Koncz, István and Balogh, Csilla and Lezsák, Gabriella M. and Mácsai, Viktor and Bunbury, Magdalena M. E. and Spekker, Olga and le Roux, Petrus and Szécsényi-Nagy, Anna and Mende, Balázs Gusztáv and Colleran, Heidi and Hajdu, Tamás and Geary, Patrick and Pohl, Walter and Vida, Tivadar and Krause, Johannes and Hofmanová, Zuzana}, doi = {10.1038/s41586-024-07312-4}, journal-iso = {NATURE}, journal = {NATURE}, unique-id = {34822257}, issn = {0028-0836}, abstract = {From ad 567–568, at the onset of the Avar period, populations from the Eurasian Steppe settled in the Carpathian Basin for approximately 250 years 1 . Extensive sampling for archaeogenomics (424 individuals) and isotopes, combined with archaeological, anthropological and historical contextualization of four Avar-period cemeteries, allowed for a detailed description of the genomic structure of these communities and their kinship and social practices. We present a set of large pedigrees, reconstructed using ancient DNA, spanning nine generations and comprising around 300 individuals. We uncover a strict patrilineal kinship system, in which patrilocality and female exogamy were the norm and multiple reproductive partnering and levirate unions were common. The absence of consanguinity indicates that this society maintained a detailed memory of ancestry over generations. These kinship practices correspond with previous evidence from historical sources and anthropological research on Eurasian Steppe societies 2 . Network analyses of identity-by-descent DNA connections suggest that social cohesion between communities was maintained via female exogamy. Finally, despite the absence of major ancestry shifts, the level of resolution of our analyses allowed us to detect genetic discontinuity caused by the replacement of a community at one of the sites. This was paralleled with changes in the archaeological record and was probably a result of local political realignment.}, year = {2024}, eissn = {1476-4687}, orcid-numbers = {Gnecchi-Ruscone, Guido Alberto/0000-0002-6490-8101; Rácz, Zsófia/0000-0001-5116-2235; Samu, Levente/0000-0002-9967-9468; Szeniczey, Tamás/0000-0003-1546-7140; Faragó, Norbert/0000-0002-0351-1223; Friedrich, Ronny/0000-0001-5199-1957; Gulyás, Bence/0000-0002-7682-2065; Koncz, István/0000-0002-8113-5753; Balogh, Csilla/0000-0002-9161-1653; Bunbury, Magdalena M. E./0000-0003-3114-3138; Spekker, Olga/0000-0002-0350-1906; le Roux, Petrus/0000-0002-5930-4995; Szécsényi-Nagy, Anna/0000-0003-2095-738X; Colleran, Heidi/0000-0002-2126-8116; Hajdu, Tamás/0000-0002-3604-1125; Geary, Patrick/0000-0002-3971-2588; Vida, Tivadar/0000-0002-0588-1906; Krause, Johannes/0000-0001-9144-3920; Hofmanová, Zuzana/0000-0003-1336-4455} } @misc{MTMT:34804236, title = {Tanszéki hagyományok és változó világok. Néprajz és kulturális antropológia szakos hallgatók II. konferenciája.}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34804236}, editor = {Eitler, Ágnes and Vámos, Gabriella}, publisher = {ELTE BTK Néprajzi Intézet}, unique-id = {34804236}, year = {2024}, orcid-numbers = {Vámos, Gabriella/0000-0003-3755-2354} } @CONFERENCE{MTMT:34795624, title = {Integrált archaeobotanikai és régészeti talajtani módszerek a háztartás régészeti kutatás szolgálatában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34795624}, author = {Pető, Ákos and Kovács, Gabriella and Saláta, Dénes and Vomberg, Frigyes and Lisztes-Szabó, Zsuzsa and Vicze, Magdolna}, booktitle = {XIX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia. Absztrakt füzet}, unique-id = {34795624}, year = {2024}, pages = {11-12}, orcid-numbers = {Kovács, Gabriella/0000-0002-8193-9903; Saláta, Dénes/0000-0002-7149-0022; Lisztes-Szabó, Zsuzsa/0000-0002-6322-8542} } @article{MTMT:34765719, title = {Heavy mineral catalogue for the characterization and provenance of red sandstone macrolithic tools from Hódmezővásárhely-Gorzsa}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34765719}, author = {Miklós, Dóra Georgina and Józsa, Sándor}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-010}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {21}, unique-id = {34765719}, issn = {1786-271X}, abstract = {Although ground stone tools (GSTs) are among the most abundant stone tools in archaeological sites, they are rarely investigated both from the archaeological and the geological point of view. There are many pieces made of siliciclastic sedimentary raw material. Their fragmentary condition makes it possible to examine them by slightly destructive methods, such HMA (heavy mineral analysis), which was developed primarily for siliciclastic rocks. Until now, ‘sensu stricto’ (s.str) heavy mineral analysis has not yet been carried out for ground stone tools, neither at the national nor at the international level. By comparing the heavy mineral compositions of the stone tools and their potential raw materials with the help of a newly developed HM descriptive system (including rutile, zircon, tourmaline, apatite and titanite), it is possible to determine the provenance of these archaeological materials. From the Neolithic tell of Gorzsa, 109 red sandstone macrolithic stone tools are known. These were separated into four, different types (‘Red–1’ – ‘Red–4’), based on the macroscopic and microscopic analysis. 11 fragments were chosen for HMA analysis. In addition, red-coloured sandstones from different geological occurrences of the Carpathian-Pannonian Basin (22 pieces) were also investigated. Based on the heavy mineral analysis, all raw material types of the stone tools could be originated from the Maros River and the Apuseni Mountains (Transylvania). However, the previously determined potential sources (Permotriassic and Miocene sequences from the Mecsek Mountains, Balaton Highlands, pebbles from the Danube River, and Papuk Mountains) cannot be excluded with absolute certainty from the possible raw materials.}, year = {2024}, pages = {101-118}, orcid-numbers = {Miklós, Dóra Georgina/0009-0009-1774-8510; Józsa, Sándor/0000-0001-8219-0044} } @article{MTMT:34754069, title = {Szolnok – Milléri-holtág part I-II. több korszakú lelőhely őrlőkő leletei archeometriai vizsgálatának előzetes eredményei : Új adatok a domoszlói piroxénandezit nyersanyag régészeti elterjedéséhez}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34754069}, author = {Péterdi, Bálint and Czifra, Szabolcs}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-012}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {21}, unique-id = {34754069}, issn = {1786-271X}, abstract = {The multi-period archaeological site Szolnok – Milléri-holtág part I-II is located in the north-eastern vicinity of Szolnok, approximately 5 km from the town, on the high bank of the Milléri-holtág. The total excavated area is almost 27 000 m2 . The preventive excavation was performed by the staff of the Hungarian National Museum in two campaigns (in 2014 and 2015) connected with the M4 motorway constructions. Most excavated settlement features belonged to a Middle Iron Age (Scythian Period) and a Late Iron Age (Celtic Period) rural settlement with scattered structures. Besides these, other settlement features were found from the Neolithic, Late Bronze Age and Medieval Period (Árpád Period). It has to be mentioned that in the excavated part of the Scythian Period settlement, only circular and oval structures were found. The rectangular features – typical for other settlements of the period – were absent in Milléri-Holtág part I-II. However, the archaeological finds were typical: ceramic assemblages were characterised by long-lasting forms (pots, bowls) of the Iron Age household ceramics. The assemblages of the Late Iron Age features were very similar to the vessel types of the earlier period. The partition of the artefacts can only be made with the help of some characteristic forms and ornamentations that appeared in a close unit. The ground stone assemblage of the site (primarily fragments of grinding stones) was analysed with petrographic and geochemical methods. Based on these investigations, the finds' most frequent raw material type could be identified with the Domoszló-type pyroxene andesite from the Mátra Mountains, studied intensively in the past few years. Other types of andesite were present in the ground stone assemblage in smaller amounts. The identification of the source areas of these different andesite raw material types needs more exploration, not just in the territory of Hungary, but also in some areas beyond the borders, e.g. Subcarpathia (Zakarpatska Oblast, Ukraine), Eastern-Slovakia, Transylvania (Romania).}, year = {2024}, pages = {131-148}, orcid-numbers = {Péterdi, Bálint/0009-0000-8474-9518; Czifra, Szabolcs/0000-0001-9009-5792} } @article{MTMT:34750917, title = {A Süttő és Neszmély közti őskori lelőhelykomplexum kerámiaanyagán végzett petrográfiai vizsgálatok eredményei}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34750917}, author = {Györkös, Dorottya and Kürthy, Dóra and Fejér, Eszter and Novinszki-Groma, Katalin and Sörös, Franciska Zsófia and Czajlik, Zoltán}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-015}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {21}, unique-id = {34750917}, issn = {1786-271X}, abstract = {A Süttő és Neszmély közötti löszplatón a neolitikumtól kezdve azonosíthatók a megtelepedés nyomai. A 2018–2019-ben zajlott ásatáson és terepbejárásokon előkerült leletanyag a kora bronzkortól a késő vaskorig terjedő időszakra keltezhető. Magyarországon egyedülálló, hogy egy adott lelőhelykomplexumon belül ekkora időintervallumon keresztül sikerült tanulmányozni az egyes korszakok kerámiaanyagában a nyersanyagválasztás és felhasználási technika változását vagy éppen állandóságát. Harminchárom, makroszkópos megfigyelések nyomán kiválasztott kerámiatöredék petrográfiai vizsgálatát végeztük el. Eredményeink azt mutatják, hogy a kora bronzkortól egészen a kora vaskor végéig, több évszázadon át a helyi nyersanyagot és azonos tradíciót alkalmaztak. A kora bronzkorban a nagyon finomszemcsés agyagot, míg a késő bronzkorban és a kora vaskorban a kevert agyagot kerekített, finom–durvaszemcsés homokkal soványították. Ezzel szemben a késő vaskori kerámiakészítők a korábbi hagyományok alkalmazása mellett más, távolabbi forrásterületekről származó nyersanyagokat (szögletes márvány- és kalcittöredékek, tiszta grafit, illetve szillimanitos grafitos kőzettöredék) is felhasználtak.}, year = {2024}, pages = {183-199}, orcid-numbers = {Györkös, Dorottya/0000-0003-4011-6342; Kürthy, Dóra/0009-0001-3206-1495; Fejér, Eszter/0000-0001-5991-3494; Novinszki-Groma, Katalin/0009-0000-4675-2812; Sörös, Franciska Zsófia/0009-0005-1694-9581} } @article{MTMT:34746248, title = {Antropogén üledékek és kerámiák vékonycsiszolatában leggyakrabban előforduló növényi maradványok vizsgálata}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34746248}, author = {Kovács, Gabriella and Pető, Ákos}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2024-006}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {21}, unique-id = {34746248}, issn = {1786-271X}, abstract = {A növényi maradványok régészeti kontextusban történő vizsgálata mind világszerte, mind pedig hazai környezetben több évtizedes múlttal rendelkezik. Nem véletlen, hisz ezeken a mikromaradványokon keresztül az egykori környezet és a mindennapi élet számos aspektusába nyerhetünk betekintést. Számos módszer áll rendelkezésre, melyek közül jelen tanulmányban a régészeti talaj-mikromorfológia módszerén keresztül, vékonycsiszolatok formájában vizsgáljuk a régészeti környezetben előkerülő növényi maradványokat. Bár a növényi mikromaradványok talaj-mikromorfológiai és kerámia vékonycsiszolatban történő vizsgálata egyelőre nem számít rutin eljárásnak, egyre több ilyen jellegű vizsgálat eredménye kerül publikálásra, bizonyítva a módszer fontosságát, hatékonyságát. Jelen tanulmányban hazai példákon keresztül mutatjuk be és foglaljuk össze az ilyen vizsgálatok fontosságát és régészeti alkalmazhatóságát.}, year = {2024}, pages = {45-58}, orcid-numbers = {Kovács, Gabriella/0000-0002-8193-9903} } @article{MTMT:34728950, title = {A "Magyarország mint a kereszténység védőbástyája” rézdúc és rézmetszet provenienciája: adalékok Jankovich Miklós gyűjteményének történetéhez}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728950}, author = {Serfőző, Szabolcs}, journal-iso = {FOLIA HISTORICA}, journal = {FOLIA HISTORICA}, volume = {38}, unique-id = {34728950}, issn = {0133-6622}, year = {2024}, pages = {131-140} } @misc{MTMT:34728485, title = {Looking for the Final Palaeolithic and Mesolithic Carpathian Basin: opportunities and limits of recent researches in Hungary}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728485}, author = {Szegedi, Kristóf István and Lengyel, György and Marton, Tibor}, unique-id = {34728485}, year = {2024} }