@article{MTMT:34831697,
	title = {Néhány gondolat a jó kormányzás szerbiai aspektusairól},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34831697},
	author = {Horváth, László},
	journal-iso = {PRO MINORITATE},
	journal = {PRO MINORITATE},
	volume = {23},
	unique-id = {34831697},
	issn = {1216-9927},
	year = {2024},
	pages = {123-136}
}

@article{MTMT:34827650,
	title = {Az elektronikus végrendelkezés megjelenése egyes angolszász államokban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34827650},
	author = {Bíró, Vivien Enikő},
	journal-iso = {MAGYAR JOG},
	journal = {MAGYAR JOG},
	volume = {4. szám},
	unique-id = {34827650},
	issn = {0025-0147},
	year = {2024},
	pages = {231-234}
}

@article{MTMT:34799062,
	title = {Internal dispute resolution systems: Do high promises come with higher expectations?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34799062},
	author = {Pálfi, Dóra},
	doi = {10.1556/2052.2023.00469},
	journal-iso = {HUN J LEGAL STUD},
	journal = {HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES},
	volume = {65},
	unique-id = {34799062},
	issn = {2498-5473},
	abstract = {When e-commerce appeared in the 1990s it brought with it disputes related to its operation. E-commerce is risky as the contracting parties do not even know each other, not to mention the fact that disputes have additional legal difficulties concerning jurisdiction and applicable law. However, e-commerce websites have worked out online dispute resolution (ODR) systems in order to maintain the trust of their users, employing an efficient and impartial method if problems arise from deals made on their website. These internal ODR systems are considered successful as they are faster, cheaper and more appropriate than asking for remedy from the courts.},
	year = {2024},
	eissn = {2560-1067},
	pages = {1-22}
}

@article{MTMT:34752049,
	title = {A visszaesésről néhány évtized távlatából},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34752049},
	author = {Dorang, Zsanett},
	journal-iso = {KÚRIAI DÖNT},
	journal = {KÚRIAI DÖNTÉSEK: BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK: A KÚRIA LAPJA},
	volume = {2024/3},
	unique-id = {34752049},
	issn = {2063-9767},
	year = {2024},
	eissn = {2786-3964},
	pages = {567-573}
}

@book{MTMT:34689177,
	title = {Az önkormányzatok sporttémájú feladatellátása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34689177},
	isbn = {9786155196300},
	editor = {Bakonyi, Tibor and Bukta, Zsuzsanna and Ocskó, Eszter and Szekeres, Diána},
	publisher = {Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem},
	unique-id = {34689177},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Bukta, Zsuzsanna/0000-0001-7499-6806; Szekeres, Diána/0000-0002-3442-5045}
}

@misc{MTMT:34609810,
	title = {Néhány gondolat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatról az élelmiszeriparban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34609810},
	author = {Keskeny, Dávid},
	unique-id = {34609810},
	year = {2024},
	pages = {33}
}

@article{MTMT:34528685,
	title = {Devizahiteles ügyek és a bíróságok uniós jogon alapuló kártérítési felelőssége},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34528685},
	author = {Tóth, András},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {79},
	unique-id = {34528685},
	issn = {0021-7166},
	year = {2024},
	pages = {1-11}
}

@article{MTMT:34527723,
	title = {CRIMINAL LAW INSTITUTIONS PROTECTING INVESTORS IN HUNGARY},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34527723},
	author = {Varga, Norbert},
	journal-iso = {C Engage},
	journal = {Cambridge Engage},
	volume = {2024},
	unique-id = {34527723},
	year = {2024},
	pages = {1-14}
}

@article{MTMT:34527686,
	title = {PROCEDURAL RULES IN THE CODE OF PROFESSIONAL ETHICS},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34527686},
	author = {Varga, Norbert},
	journal-iso = {C Engage},
	journal = {Cambridge Engage},
	volume = {2024},
	unique-id = {34527686},
	year = {2024},
	pages = {1-10}
}

@mastersthesis{MTMT:34506393,
	title = {Jogforrások a hatalommegosztás rendszerében. normák és hatáskörök},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34506393},
	author = {Balássy, Ádám Miklós},
	doi = {10.24395/KRE.2024.007},
	publisher = {Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK; KGRE ÁJK},
	unique-id = {34506393},
	abstract = {A disszertáció középpontjában olyan jogbölcseleti témakörök vizsgálata áll, amelyekkel minden jogvégzett személy valamilyen módon már találkozott a pályafutása során. Ugyanakkor a dolgozat célja kettős: elsődlegesen a mindennapi használatban lévő fogalmakkal és jogintézményekkel kapcsolatos tévképzeteknek az eloszlatását célozza; másodlagosan – a szakirodalom által eddig el nem végzett elemzési szinten – a magyar jogrendszer problémásnak tekintett jogforrásainak bemutatására törekszik. Az értekezés célja tehát, hogy a magyar jogforrási rendszerben eddig nem hangsúlyos jogforrásokat is ismertesse, így elsődlegesen a hazai jogtudomány számára íródott, és ezen keretek között értelmezhető problémákat feszeget. A problémák bemutatásakor a változó jogrendszerre tekintettel kerültek megfogalmazásra az egyes újító megállapítások, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az értekezés kizárólag csak a hazai (szak)adatbázisra támaszkodna.
		Mindezek alapján a disszertáns bemutatja a hatalmi ágak – mint testületek – által megalkotott különböző jogforrásokat és az azokkal kapcsolatos elméleti aggályokat, gondolatokat. A dolgozat további célja az, hogy olyan mélységben vizsgálja meg azokat az egyértelműnek tűnő jogforrásokat – pontosabban a törvényeket, kormányrendeleteket, kormányhatározatokat, országgyűlési határozatokat, jogegységi határozatokat, alkotmánybírósági határozatokat – amilyen mélységben azt az eddigi magyar jogászközösség még nem tette meg. Ennek során az olvasó a hatalmi ágak szerint rendszerezve ismerheti meg a magyar jogforrások meghatározó formáit, valamint a dolgozat feleleveníti és kiegészíti a korábbi századok egyes elfeledett materiális és formális distinkcióképzéseit is.
		A címválasztás indokai: a dolgozat elsődlegesen egy elméleti, normatani fókuszpontot kapott, másodlagosan pedig egy jogforrástani és kodifikációs személetmódot is követ. Mindezek alapján a dolgozat törekszik jogbölcseleti és államelméleti oldalról is megközelíteni a jogforráselméletet, és az azzal összefüggő állam működési koncepciókat azzal a céllal, hogy az egyszerre rendelkezzen gyakorlati és elméleti hasznossággal is. Ugyanakkor a címválasztás egyrészről önkényesnek tekinthető, figyelemmel arra, hogy a disszertáns nem tér ki az összes formális jogforrásra, így a vizsgálat tárgyát nem képezik az önkormányzati rendeletek, a miniszteri rendeletek, utasítások, önálló szabályozó szervek által megalkotható rendeletek, sem a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete.},
	keywords = {jogforrások; kormányhatározat; normatív aktus; titkos kormányhatározat; egyedi aktus; 2000-es kormányhatározat; 1000-es kormányhatározat; 3000-es kormányhatározat; 4000-es kormányhatározat; complex felhatalmazás; szükségrendelet},
	year = {2024}
}