@article{MTMT:34753947,
	title = {Posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulása és hatása a korai kardiológiai rehabilitációra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753947},
	author = {Szuromi, Lilla and Szegedi, Andrea and Csanádi, Zoltán and Homoródi, Nóra},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2024.54.1.18},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {54},
	unique-id = {34753947},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Bevezetés: A posztoperatív pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb ritmuszavar nyitott szívműtéteket követően, megnyújtja a betegek ápolási idejét, valamint növeli a korai és a kései mortalitást. Célunk volt a koronáriabypass és/vagy billentyűműtéten átesett betegeink körében a posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulásának, a kardiológia rehabilitációra kifejtett hatásának és a ritmuszavar rekurrenciájának a vizsgálata. Módszerek: A Kardiológiai Rehabilitációs Osztályunkon 2016. január és 2017. december között konszekutívan kezelt betegek adatait elemeztük. Összehasonlítottuk azokat a betegeket, akiknél a posztoperatív szakban novum pitvarfibrilláció alakult ki azokkal, akiknél nem jelentkezett ritmuszavar. A posztoperatív pitvarfibrilláció kialakulására ható tényezők mellett vizsgáltuk, hogy a betegek terhelhetőségében, kifáradásuk mértékében, valamint a klinikai paramétereikben milyen különbségek mutatkoznak a rehabilitáció során. A pitvarfibrilláció-visszatérésnek vizsgálatára transztelefonos EKG-készüléket adtunk ki a betegeknek hazabocsájtáskor. Eredmények: Összesen 289 beteg (103 nő, átlagéletkor: 64,2 [±10,1] év) került bevonásra a vizsgálatba. A pitvarfibrilláló csoportba 117 beteg (40,5%) került, akiknél a műtét előtt szignifikánsan magasabb az életkor, a CHA2DS2-VASc Score, nagyobb a bal pitvari átmérő és alacsonyabb a posztoperatív hemoglobinszint a kontrollcsoporthoz képest. Posztoperatív pitvarfibrilláció esetén a preoperatív vesefunkció szignifikánsan alacsonyabb volt és műtét után a vesefunkció további szignifikáns csökkenését észleltük (73,4 [±16,7] ml/min/1,73 m2 vs. 67,9 [±19,4] ml/min/1,73 m2 ; p<0,0001), valamint ezek a betegek rosszabbul teljesítettek a hatperces járásteszten a rehabilitáció kezdetén (247,7 m [±120] vs. 281,9 m [±111,8]; p=0,030) és a hazabocsájtáskor is (323,8 m [±119,5] vs. 367,5 m [±105,6]; p=0,009). Transztelefonos EKG-készüléket 39 (32%) betegnek adtunk ki, ezek közül 5 (12,8%) betegnél jelentkezett aritmia-rekurrencia. Következtetések: Eredményeink alapján a posztoperatív pitvarfibrilláció szignifikánsan gyakoribb volt magasabb életkor és CHA2DS2-VASc Score, csökkent vesefunkció, nagyobb bal pitvari átmérő, valamint alacsonyabb posztoperatív hemoglobinszint esetén. A korai kardiológia rehabilitáció során a vesefunkció további romlására, illetve ezen betegek csökkent terhelhetőségére számíthatunk. Már három héttel a rehabilitáció után a betegek 12,8%-ában jelentkezett aritmia-rekurrencia.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {18-23}
}

@article{MTMT:34483829,
	title = {Pacemakerkezelés fiziológiás ingerületvezetőrendszer-ingerléssel – múlt, jelen és jövő},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34483829},
	author = {Nagy, László and Tóth, Anna Zsófia and Kiss, Alexandra and Szabó, Krisztina Mária and Nagy, László Tibor and Csanádi, Zoltán and Sándorfi, Gábor},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.3.225},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34483829},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Hagyományos pacemakerkezelésben részesülő betegek balkamra-funkciója a tartós jobb kamrai ingerlés következtében kialakuló elektromechanikai diszszinkrónia miatt romolhat, amelyet pacemaker indukálta cardiomyopathiának nevezünk. A tradicionális kardiális reszinkronizációs kezelés a betegek egy részében nem javítja a prognózist, vagy elvégzésének technikai akadálya lehet. Ezen problémák miatt került előtérbe a fiziológiás ingerületvezetőrendszer-ingerlés (FIRI), amely fiziológiás kamrai aktivációt biztosíthat. A FIRI megvalósítható a His-köteg direkt ingerlésével (HBP), és bal Tawara-szár-régió stimulálásával (LBBAP). Az aktuális nemzetközi irodalmi nómenklatúra a bal Tawara-szár területi ingerlésen (LBBAP) belül különíti el a bal Tawara-szár-ingerlést (LBBP) és a bal kamrai szeptum endokardiális ingerlését (LVSP). Az eddigi tanulmányok biztató eredményei miatt a FIRI megjelent az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) aktuális ajánlásaiban, ugyanakkor az indikációk bővülése csak a hatékonyságukat ténylegesen igazoló nagy esetszámú randomizált vizsgálatok eredményeit követően várható.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {225-233}
}

@article{MTMT:34182370,
	title = {Potential Clinical Usefulness of Post-Valvular Contrast Densities to Determine the Severity of Aortic Valve Stenosis Using Computed Tomography},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34182370},
	author = {Rácz, Ágnes Orsolya and Szabó, Gábor Tamás and Papp, Tamás and Csippa, Benjamin and Gyürki, Dániel László and Kracskó, Bertalan and Kőszegi, Zsolt and Kolozsvári, Rudolf},
	doi = {10.3390/jcdd10100412},
	journal-iso = {J CARDIOVASC DEV DIS},
	journal = {JOURNAL OF CARDIOVASCULAR DEVELOPMENT AND DISEASE},
	volume = {10},
	unique-id = {34182370},
	issn = {2308-3425},
	abstract = {Background: Different methods are established for the changes in aortic valve stenosis with cardiac computed tomography angiography (CCTA), but the effect of the grade of stenosis on contrast densities around the valve has not been investigated. Aims/methods: Using the information from flow dynamics in cases of increased velocity through narrowed lumen, the hypothesis was formed that flow changes can alter the contrast densities in stenotic post-valvular regions, and the density changes might correlate with the grade of stenosis. Forty patients with severe aortic stenosis and fifteen with a normal aortic valve were enrolled. With echocardiography, the peak/mean transvalvular gradients, peak transvalvular velocity, and aortic valve opening area were obtained. With CCTA, densities 4–5 mm above the aortic valve; at the junction of the left, right, and noncoronary cusp to the annulus; at the middle level of the left, right, and noncoronary sinuses of Valsalva in the center and the lateral points; at the sinotubular junction; and 4 cm from the sinotubular junction at the midline were measured. First, a comparison of the densities between the normal and stenotic valve was performed, and then possible correlations between echocardiography and CCTA values were investigated in the stenotic group. Results: In all CCTA regions, significantly lower-density values were detected among stenotic valve patients compared to the normal aortic valve population. Additionally, in both groups, higher densities were measured in the peri-jet regions than in the lateral ones. Furthermore, a good correlation was found between the aortic valve opening area and the densities in almost all perivalvular areas. With regard to the densities at the junction of the non-coronary leaflet to the fibrotic annulus and at the most lateral point of the right sinus of Valsalva, a high level of correlation was found between all echocardiography and CCTA parameters. Lastly, with receiver operating characteristic curve measurements, area under the curve values were between 0.857 and 0.930. Conclusion: Certain CCTA density values, especially 4–5mm above the valve opening, can serve as auxiliary information to echocardiography when the severity of aortic valve stenosis is unclear.},
	year = {2023},
	eissn = {2308-3425},
	orcid-numbers = {Csippa, Benjamin/0000-0002-6072-9712}
}

@article{MTMT:34140183,
	title = {A Transcriptomic Analysis of Smoking-Induced Gene Expression Alterations in Coronary Artery Disease Patients},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34140183},
	author = {Merzah, Mohammed and Póliska, Szilárd and Balogh, László and Sándor, János and Szász, István and Natae, Shewaye Fituma and Fiatal, Szilvia},
	doi = {10.3390/ijms241813920},
	journal-iso = {INT J MOL SCI},
	journal = {INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR SCIENCES},
	volume = {24},
	unique-id = {34140183},
	issn = {1661-6596},
	abstract = {Smoking is a well established risk factor for coronary artery disease (CAD). Despite this, there have been no previous studies investigating the effects of smoking on blood gene expression in CAD patients. This single-centre cross-sectional study was designed with clearly defined inclusion criteria to address this gap. We conducted a high-throughput approach using next generation sequencing analysis with a single-end sequencing protocol and a read length of 75-cycles. Sixty-one patients with a median age of 67 years (range: 28–88 years) were recruited, and only 44 subjects were included for further analyses. Our investigation revealed 120 differentially expressed genes (DEGs) between smokers and nonsmokers, with a fold change (FC) of ≥1.5 and a p-value < 0.05. Among these DEGs, 15 were upregulated and 105 were downregulated. Notably, when applying a more stringent adjusted FC ≥ 2.0, 31 DEGs (5 upregulated, annotated to immune response pathways, and 26 downregulated, involving oxygen and haem binding or activity, with FDR ≤ 0.03) remained statistically significant at an alpha level of <0.05. Our results illuminate the molecular mechanisms underlying CAD, fortifying existing epidemiological evidence. Of particular interest is the unexplored overexpression of RCAN3, TRAV4, and JCHAIN genes, which may hold promising implications for the involvement of these genes in CAD among smokers.},
	year = {2023},
	eissn = {1422-0067}
}

@article{MTMT:34095538,
	title = {Bal kamra szabadfali ruptúrával szövődött takotsubo-cardiomyopathia sikeresen kezelt esete = A successful treatment of a case of Takotsubo cardiomyopathy complicated with left ventricular free-wall rupture},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34095538},
	author = {Moisza, Sunita and Sváb, Marianna and Béres, Zoltán and Mandzák, Ákos and Takács, Gergely and Szerafin, Tamás and Kőszegi, Zsolt},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.1.52},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34095538},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {A takotsubo-cardiomyopathia hirtelen fellépő, akut koronáriaszindrómát utánzó betegség, amely leggyakrabban érzelmi vagy fizikai stressz hatására alakul ki. A 65 éves hipertóniás, diabéteszes, depressziós nőbeteg visszatérő mellkasi panaszok, infarktus gyanúja miatt osztályunkra került felvételre. A szívultrahang-vizsgálat a bal kamra középső és disztális szegmentumainak valamint a csúcsnak az akinézisét mutatta. A bazális szegmentumok hiperkinetikusak voltak, a globális balkamra-funkció súlyosan csökkentnek mutatkozott. A látott kép alapján takotsubo-cardiomyopathiát véleményeztünk. A koronárográfia ép epikardiális ereket igazolt. A szívkatéterezést követően néhány órával mellkasi panaszai kiújultak. Rövid időn belül kardiogén sokk alakult ki, amelynek hátterében a szívultrahang perikardiális tamponádot igazolt. Pericardium drenálása során 200 ml vér került lebocsátásra. A kontroll szívultrahang továbbra is, takotsubo-cardiomyopathiának megfelelő típusos falmozgászavart mutatott, ekkor már érdemi perikardális folyadékot nem észleltünk, viszont a bal kamra csúcsánál, a laterális falhoz közeli részén néhány milliméteres szabadfali ruptúrának megfelelő eltérést észleltünk. Mindezek alapján a beteget a debreceni Szívsebészeti Klinikára helyeztük át ahol akut műtétet végeztek, a balkamra-perforáció nyílását Tachosil-folttal zárták. A beteg magas dózisú katekolamin igénye és hipotóniája miatt intraaortikus balllonpumpa került behelyezésre. A műtét másnapján extubálhatóvá vált, vazopresszor igénye fokozatosan csökkent, majd néhány nap elteltével az intraaortikus ballonpumpa is eltávolíthatóvá vált. Posztoperatív szakban végzett szívultrahang falmozgászavart nem mutatott, perikardiális folyadék nem volt. Esetünket azért tartottuk bemutatásra érdemesnek, mert a takotsubo-cardiomyopathiával járó szabad fali ruptúra rendkívül ritka, magas mortalitású betegség; az irodalomban is csak kevés esetet publikáltak. Véleményünk szerint, ennek az állapotnak a korai felismerése kulcsfontosságú a sikeres kezelés szempontjából.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {52-55}
}

@article{MTMT:34011238,
	title = {Long-Term Changes in the Biomarkers of Left Atrial Fibrosis after Pulmonary Vein Isolation for Paroxysmal and Persistent Atrial Fibrillation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34011238},
	author = {Szuromi, Lilla and Hajas, Orsolya and Nagy-Baló, Edina and Forgács, Ildikó Noémi and László, T. Nagy and Fagyas, Miklós and Tóth, Attila and Nagy, Béla and Kappelmayer, János and Csanádi, Zoltán},
	doi = {10.31083/j.rcm2406171},
	journal-iso = {REV CARDIOVASC MED},
	journal = {REVIEWS IN CARDIOVASCULAR MEDICINE},
	volume = {24},
	unique-id = {34011238},
	issn = {1530-6550},
	year = {2023},
	eissn = {2153-8174}
}

@article{MTMT:33737139,
	title = {Radiálisartéria-hemosztázis: korábbi gyakorlat, aktualitások},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33737139},
	author = {Kulyassa, Péter Márton and Németh, Balázs Tamás and Ehrenberger, Réka and Ruzsa, Zoltán and Szűk, Tibor and Fülöp, Gábor Áron and Becker, Dávid and Merkely, Béla Péter and Édes, István Ferenc},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.1.20},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {33737139},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Az intervenciós kardiológia hajnalán az arteria femoralis punkciója volt az elsőként választandó behatolási kapu, amelyet az eszközök fejlődésével felváltott a transzradiális behatolás. Ennek okai a csökkent mortalitás, kevesebb vérzéses szövődmény, korai betegmobilizáció és az alacsonyabb kórházi kezelési költség. A szúrás következtében egyik leginkább elkerülni vágyott szövődmény a radiális artéria okklúziója, amely nem intakt tenyéri ív keringés esetén iszkémiás tüneteket okozhat. Ennek elkerülése részben a rövidebb manuális kompressziós idő és a patent hemosztázis módszerének alkalmazásával lehetséges. A patent hemosztázis létrehozása során a manuális kompresszió mértéke folyamatosan monitorozott, emellett a nyomókötés lazításával a radiális artériában az anterográd áramlás fenntartható. A beavatkozás előtt végzett noninvazív tesztek a szúrás biztonságosságát segítik meghatározni. Az új típusú, facilitált nyomókötések segítségével lehetőség nyílik a kompressziós idő rövidítésére, amelynek leggyakrabban használt formái kitozán és kálium-ferrát bevonatú eszközök. A disztális radiális artéria „snuffbox” punkciója az elmúlt néhány évben terjedt el a klinikai gyakorlatban. Alkalmazásával kevesebb radiálisartéria-okklúziót figyeltek meg, de az elzáródása esetén sem kompromittálja a tenyéri ív keringését, ultrahanggal biztonságos szúrása. A punkciót követően alkalmazott radiális koktél elemeinek optimalizálása és az új típusú nyomókötések megfelelő alkalmazása érdekében további randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok szükségesek.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {20-28},
	orcid-numbers = {Kulyassa, Péter Márton/0000-0001-7243-3030; Németh, Balázs Tamás/0000-0001-7202-8107; Ruzsa, Zoltán/0000-0002-2474-5723; Becker, Dávid/0000-0002-9025-0323; Merkely, Béla Péter/0000-0001-6514-0723}
}

@article{MTMT:34489635,
	title = {A kardiális kontraktilitás modulációjával elért bal kamrai reverz remodelling egy dilatatív cardiomyopathiás betegben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34489635},
	author = {Tóth, Anna Zsófia and Csanádi, Zoltán and Sándorfi, Gábor and Nagy, László},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2022.52.3.251},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {52},
	unique-id = {34489635},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Dilatatív cardiomyopathia talaján kialakult, súlyosan csökkent balkamra- (BK-) funkcióval (EF: 30%) járó szívelégtelenség miatt kardiáliskontraktilitás-modulátor (CCM) pacemakert implantáltunk egy 65 éves férfinak, keskeny QRS-komplex és optimális gyógyszeres kezelés ellenére perzisztáló NYHA III panaszok mellett. Betegünk esetében a szívkontraktilitás-moduláció reverz remodellinget eredményezett, amit a BK-funkció növekedése (EF: 46%), a BK végszisztolés térfogatának (ESV) >15%-os csökkenése, valamint a funkcionális kapacitás javulása (NYHA I) reprezentált. CCMpacemaker beültetése szóba jöhet optimális gyógyszeres terápia mellett 25-45% közötti EF-jú, NYHA II-III funkcionális stádiumú, iszkémiás, vagy noniszkémiás etiológiájú szívelégtelen betegek számára, ahol a CRT kritériumai nem teljesülnek, vagy CRT nonrespondernek bizonyultak.},
	year = {2022},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {251-253}
}

@article{MTMT:33218131,
	title = {The Effects of Percutaneous Coronary Intervention on the Flow in Acute Coronary Syndrome Patients-Geometry in Focus},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33218131},
	author = {Rácz, Ágnes Orsolya and Rácz, Ildikó and Szabó, Gábor Tamás and Üveges, Áron and Kőszegi, Zsolt and Penczu, Bence and Kolozsvári, Rudolf},
	doi = {10.3390/jpm12081264},
	journal-iso = {J PERS MED},
	journal = {JOURNAL OF PERSONALIZED MEDICINE},
	volume = {12},
	unique-id = {33218131},
	abstract = {Evaluation of the effect of three dimensional (3D) coronary plaque characteristics derived from two dimensional (2D) invasive angiography images (ICA) on coronary flow determined by TIMI frame count (TFC) in acute coronary syndrome (ACS) has not been thoroughly investigated. A total of 71 patients with STEMI, and 73 with NSTEMI were enrolled after primary angioplasty. Pre- and post-PCI TFCs were obtained. From 2D images, 3D reconstruction was performed of the culprit vessel, and multiple plaque parameters were measured. In STEMI, the average post-PCI frame count decreased significantly, resulting in better flow. With regards to 2/3D parameters, no differences were found between the STEMI and NSTEMI groups. The 3D parameters in the subgroup with an increase with at least three frames resulting in worsening post-PCI flow were compared to parameters of the patients with improved or significantly not change flow (delta frame count < 3), and greater minimal luminal diameter and area was found in the worsening (increased) frame group. In STEMI 2/3D, parameters showed no correlation with worsening flow, whereas in NSTEMI, greater minimal luminal diameter and area correlated with decreased flow. We can conclude that certain 2/3D parameters can predict slower flow in ACS, resulting in the use of GP IIb/IIIa receptor blocker.},
	keywords = {coronary flow; acs; STEMI; NSTEMI; TIMI frame count; 2/3D parameters},
	year = {2022},
	eissn = {2075-4426}
}

@article{MTMT:33060033,
	title = {Predictors of restenosis following percutaneous coronary stent implantation: The role of trimetazidine therapy},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33060033},
	author = {Csató, Gábor and Erdei, Nóra and Ványai, Beatrix and Balla, Tímea and Czuriga, Dániel and Csanádi, Zoltán and Kőszegi, Zsolt and Édes, István and Szabó, Gábor Tamás},
	doi = {10.3389/fcvm.2022.873899},
	journal-iso = {FRONT CARDIOVASC MED},
	journal = {FRONTIERS IN CARDIOVASCULAR MEDICINE},
	volume = {9},
	unique-id = {33060033},
	issn = {2297-055X},
	year = {2022},
	eissn = {2297-055X},
	pages = {1-9},
	orcid-numbers = {Czuriga, Dániel/0000-0002-6972-0781}
}