@article{MTMT:34795168,
	title = {Az eperfákról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34795168},
	author = {Sütöriné Diószegi, Magdolna and Magyar, Lajos and Honfi, Péter},
	journal-iso = {AGROFÓRUM EXTRA},
	journal = {AGROFÓRUM EXTRA},
	unique-id = {34795168},
	issn = {1788-7380},
	year = {2024},
	pages = {94-97}
}

@article{MTMT:34050836,
	title = {Evaluating the Capability of Woody Plants to Capture Atmospheric Heavy Metals in Budapest},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34050836},
	author = {Chen, Haimei and Kardos, Levente and Gyeviki, Márta and Hrotkó, Károly and Szabó, Veronika and Sütöriné Diószegi, Magdolna},
	doi = {10.33038/jcegi.3359},
	journal-iso = {J CENT EUR GREEN INNOV},
	journal = {JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION},
	volume = {11},
	unique-id = {34050836},
	abstract = {Urban green infrastructure planning plays an important role in aspects of pollution reduction, such as heavy metal trapping. However, the reduction effects are both influenced by the different pollution conditions in each city and the species-specific interaction of trees and pollution. Herein, we investigated three common urban woody plants (Acer platanoides L., Fraxinus excelsior L. Westhof’s Glorie, and Tilia tomentosa Moench) in Budapest to compare their heavy metal trapping abilities from the airborne in leaf dust deposits and leaves. All samples were deconstructed by a wet digestion method. Four high traffic-related heavy metal elements (Zn, Cu, Pb, and Ni) were determined by using an atomic absorption spectrometer (AAS). The investigated results showed that the relevant concentration of all measured elements was constant in all species, namely Zn < Cu < Pb < Ni. Although the total heavy metal content in the dust deposit increased towards the end of one vegetation period, the highest percentage of total metal concentration was in the summer season as the particulate matter sources varied in each season. These indicate that woody plants are ideal candidates for pollution monitoring. All of the evaluated elements were loaded highest in the dust deposit of T. tomentosa during all sampling times, followed by A. platanoides, and the least in F. excelsior. A significant correlation between metal contents in the dust deposit and leaf was found in T. tomentosa (0.926 at a p<0.01 level). Therefore, we suggest T. tomentosa, which has better atmospheric trace element capturing capacity than A. platanoides and F. excelsior and thus it is a better option for pollution reduction in the urban area.},
	year = {2023},
	eissn = {2064-3004},
	pages = {67-81},
	orcid-numbers = {Chen, Haimei/0000-0002-9008-4759}
}

@article{MTMT:34020083,
	title = {A kajszi (Prunus armeniaca L.) alanyhasználat és alanynemesítés helyzete és a fejlesztés lehetőségei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34020083},
	author = {Mendelné Pászti, Edina and Balogh-Tóth, Anita and Mendel, Ákos and Hrotkó, Károly},
	journal-iso = {KERTGAZDASÁG (1998)},
	journal = {KERTGAZDASÁG (1998)},
	volume = {55},
	unique-id = {34020083},
	issn = {1419-2713},
	year = {2023},
	pages = {3-22}
}

@inproceedings{MTMT:32876884,
	title = {Különböző biostimulátorok hatása díszcserjék dugványainak gyökeresedésére és dugványcsemeték minőségére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32876884},
	author = {Szabó, Veronika and Magyar, Lajos and Hrotkó, Károly},
	booktitle = {A Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak tanulmányai [Proceedings of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting]},
	unique-id = {32876884},
	abstract = {Díszcserjék szaporításához a hajtásdugványozás a legeredményesebb szaporítási mód. Ennek feltétele az anyanövények egészségi állapota, a róluk lekerülő hajtások minősége, és a gyökeresedési időszak alatt a fotoszintetizáló levelek életben tartása. A gyökeresedés fajtól, fajtától függően 4-8 hétig terjedhet. A legtöbb cserjének 6 hét alatt meggyökeresednek a hajtásai a dugványozás során. Ennyi idő alatt a dugványok levelei erős vízhiánynak vannak kitéve, attól függetlenül, hogy a fedett termesztőberendezésben az öntözés mellett a minél magasabb páratartalmat is biztosítják. Jelen publikációban a Philadelphus lewisii ’Waterton’, a Philadelphus ’White Rock’ fajtáit, valamint a Viburnum carlesii ’Aurora’ fajtájának dugványait kezeltük Kelpak és Yeald Plus biostimulátorokkal. A Kelpak egy hűvösebb tengerben élő alga, az Ecklonia maxima, amely természetes összetevőivel stimulálja a növényeket. A Yeald Plus pedig egy zink-tartalmú levéltrágya, amely javítja a gyökeresedést a triptofán előállítását serkenti az auxinképződés során, így javítva a dugványok gyökeresedését. A kísérlet során kezelésenként 50-50 db dugványt tettünk le 5*10 ismétlésben, fóliasátorba május-június hónapokban 2019-ben és 2020-ban. Mindkét kezeléshez az ajánlott koncentráció dupláját vettük, ez Kelpak esetében 0,4%-os, Yeald Plus esetében 0,3%-os koncentrációt adott. Hetente egy alkalommal 1-1 liter oldatot juttattunk ki mindhárom fajtára. A kontroll csoport csapvizes kezelést kapott a megadott időpontokban. A dugványozás előtt a kiinduló nyers és száraztömeget mértük, valamint a dugványozást követő 8. héten a gyökeres dugványokból is vettünk nyers és száraztömeg méréshez mintákat. Ezekből kiszámoltuk a kiindulási víz- és szárazanyag-tartalmat, valamint a gyökeres dugványok adataiból is. Ezek különbségéből pedig a szárazanyag-tartalom változást kaptuk meg. A gyökeres dugványokon gyökérbonitálást is végeztünk. A fajták gyökeresedése mindkét évben 80% feletti volt. Az egyes fajták eltérő módon reagáltak a biostimulátoros kezelésre mind a gyökeresedést, mind a víz- és szárazanyag-tartalom változásra a gyökeresedés során.},
	year = {2022},
	pages = {605-616}
}

@inproceedings{MTMT:32876684,
	title = {Magyar nemesítésű rózsafajták stressztűrésének értékelése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32876684},
	author = {Sütöriné Diószegi, Magdolna and Csikor, Julianna and Kiszel, Péter and Honfi, Péter and Kohut, Ildikó and Magyar, Lajos and Orlóci, László},
	booktitle = {A Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak tanulmányai [Proceedings of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting]},
	unique-id = {32876684},
	abstract = {Az elmúlt évtizedekben a magyarországi rózsanemesítés eredményeként létrejött számos értékes fajta jelentős része sajnos még nem jelenik meg a hazai, illetve a nemzetközi kertészeti piacokon, kevés információval rendelkezünk e fajták, illetve a rózsaalanyok zöldfelületeken történő felhasználhatóságáról és azok viselkedéséről a globális klímaváltozás tükrében, az új környezeti kihívások között, mint amilyenek a szikesedés, az extrém alacsony és magas hőmérsékleti értékek, aszályok, illetve a környezetszennyezés. Azonban hazánkban és külföldön is egyre nő a kereslet a szélsőséges időjárási viszonyokat és száraz termőhelyet is tűrő növények, köztük a magyar nemesítésű rózsafajták, illetve rózsaalanyok iránt is. A Pannon Breeding GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú projektben, a „Szaporítóanyag prebázis kialakítása a hazai rózsa fajtanemesítés és szelekció eredményeinek piacra vitele érdekében” című kutatás keretében Márk Gergely, hazánk egyik legkiemelkedőbb rózsanemesítője 50 fajtáját és a fajták számára megfelelő rózsaalanyokat vizsgáltuk és értékeltük az extrém termőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodás szempontjából.
		A megfigyelések eredményeként 4 nemes rózsafajtát választottunk ki, melyek a legjobban vizsgáztak a szabadföldi körülmények között, melyek egyúttal díszítőértékükben is megfelelőek, a kórokozóknak és kártevőknek ellenállnak, s a mostohább környezeti adottságokat is jól viselik, így alkalmasak lehetnek a szikes vagy szárazabb területek, vagy az extrém alacsony, illetve magas
		hőmérsékletű vidékek beültetésére, valamint nagyon fontos szempontként könnyen és jól szaporíthatónak bizonyultak.
		A nemes rózsák között 4 fajta vizsgázott kiválóan, közülük tájrózsák: a 3-as számú fajtajelölt és a ’Picurka’ fajta, parkrózsák: a ’Torontál’ és a ’Nagybacon’ fajta. A kiválasztott tájrózsák talajtakarásra, autópályák rézsűinek beültetésére is alkalmas, lazán szétterülő ágrendszert nevelő fajták. Igen jó szárazságtűrők, a talajjal szemben nem igényesek, az enyhébb sziket is elviselik, a betegségekkel szemben ellenállók. Napos fekvésbe telepíthetők, a téli hideget és a nyári meleget jól tűrik. Dugványozással kiválóan szaporíthatók. A kiválasztott parkrózsák jól bokrosodók, dúsan és tartósan nyílnak, hasonlóan jó tűrőképességgel rendelkeznek, szemzéssel szaporíthatók.},
	year = {2022},
	pages = {584-591}
}

@{MTMT:32816754,
	title = {Preliminary results in selection of native salt toleranting plant species},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32816754},
	author = {Tillyné Mándy, Andrea and Kohut, Ildikó and Ecseri, Károly and Mosonyi, István Dániel and Turiné Farkas, Zsuzsa Angéla and Magyar, Lajos},
	booktitle = {19th Wellmann International Scientific Conference},
	unique-id = {32816754},
	year = {2022},
	pages = {87}
}

@{MTMT:32515681,
	title = {Különböző biostimulátorok hatása díszcserjék dugványainak gyökeresedésére és dugványcsemeték minőségére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32515681},
	author = {Szabó, Veronika and Magyar, Lajos and Hrotkó, Károly},
	booktitle = {Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak},
	unique-id = {32515681},
	year = {2021},
	pages = {121}
}

@{MTMT:32515659,
	title = {Magyar nemesítésű rózsafajták stressztűrésének értékelése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32515659},
	author = {Sütöriné Diószegi, Magdolna and Csikor, Julianna and Kiszel, Péter and Honfi, Péter and Kohut, Ildikó and Magyar, Lajos and Orlóci, László},
	booktitle = {Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly (LOV) Tudományos Ülésszak},
	unique-id = {32515659},
	year = {2021},
	pages = {117}
}

@article{MTMT:32493087,
	title = {The draft chromosome-level genome assembly of tetraploid ground cherry (Prunus fruticosa Pall.) from long reads},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32493087},
	author = {Wöhner, Thomas W. and Emeriewen, Ofere F. and Wittenberg, Alexander H.J. and Schneiders, Harrie and Vrijenhoek, Ilse and Halász, Júlia and Hrotkó, Károly and Hoff, Katharina J. and Gabriel, Lars and Lempe, Janne and Keilwagen, Jens and Berner, Thomas and Schuster, Mirko and Peil, Andreas and Wünsche, Jens and Kropop, Stephan and Flachowsky, Henryk},
	doi = {10.1016/j.ygeno.2021.11.002},
	journal-iso = {GENOMICS},
	journal = {GENOMICS},
	volume = {113},
	unique-id = {32493087},
	issn = {0888-7543},
	year = {2021},
	eissn = {1089-8646},
	pages = {4173-4183}
}

@article{MTMT:32456695,
	title = {Magyar fajták alkalmazása a zöldfelületi sorfák kínálatában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32456695},
	author = {Sütöriné Diószegi, Magdolna and Magyar, Lajos and Honfi, Péter and Orlóci, László and Kiszel, Péter and Vass, Edit},
	journal-iso = {MEZŐHÍR},
	journal = {MEZŐHÍR: ORSZÁGOS AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP},
	volume = {XXV},
	unique-id = {32456695},
	issn = {1587-060X},
	year = {2021},
	pages = {94-96}
}