@article{MTMT:34757385,
	title = {A feltörekvő országok nemzetközi fejlesztési bankjai, valamint a multilaterális pénzügyi rendszer átalakulása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34757385},
	author = {Eperjesi, Zoltán},
	doi = {10.24307/psz.2023.1223},
	journal-iso = {POLGÁRI SZEMLE},
	journal = {POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT},
	volume = {19},
	unique-id = {34757385},
	issn = {1786-6553},
	abstract = {A huszonegyedik században a feltörekvő államok kezdeményezésére két olyan multilaterális fejlesztési bank is létrejött, amelyek szakítva az USA és nyugati államok dominanciáján alapuló Bretton Woods-i intézményrendszerrel, a feltörekvő és fejlődő országok fejlesztésfinanszírozási koncepcióját hivatottak elősegíteni. Kína nagyon jelentős szerepet töltött be mind az Új Fejlesztési Bank, mind pedig az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank felállításában. A BRICS-országok által életre hívott multilaterális fejlesztési bank az első a világon, amelyben megalapításakor az öt alapító ország egyenlő szavazati hányaddal rendelkezett, és amely, valóban a feltörekvő és fejlődő országok igényeire koncentrál. Ebben a bankban egyetlen nyugati fejlett állam sem rendelkezik részvényhányaddal. Bár az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankban a legnagyobb részvényes tagország Kína megkerülhetetlen, a bankhoz számos fejlett ipari állam is csatlakozott időközben, és a bank működési mechanizmusai hasonlóak a Bretton Woods-i pénzügyi fejlesztési intézményrendszeréhez. Mindkét új pénzintézet versenyhelyzetet teremt az 1944-től kiépült bretton woods-i nemzetközi fejlesztésfinanszírozási intézményrendszernek, az Új Fejlesztési Bank leginkább a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vetélytársává nőheti ki magát, míg az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank a 60-as években létrehozott Ázsiai Fejlesztési Bank működési területén szerezhet pozíciókat.},
	keywords = {BRICS országok; multilaterális fejlesztési bank; infrastruktúra-finanszírozás; feltörekvő gazdaságok; globális fejlesztésfinanszírozási architektúra},
	year = {2023},
	eissn = {1786-8823},
	pages = {324-342}
}

@book{MTMT:34748804,
	title = {Stratégiai tervezés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34748804},
	author = {Bognár, Ferenc},
	publisher = {Wekerle Sándor Üzleti Főiskola},
	unique-id = {34748804},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Bognár, Ferenc/0000-0003-1943-8742}
}

@article{MTMT:34724271,
	title = {Online vásárlói magatartás az Észak-és Dél-Alföld régiókban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34724271},
	author = {Földi, Kata and Pénzes, Ibolya Rózsa},
	journal-iso = {RÉGIÓKUTATÁS SZEMLE},
	journal = {RÉGIÓKUTATÁS SZEMLE},
	volume = {VIII},
	unique-id = {34724271},
	issn = {2559-9941},
	year = {2023},
	pages = {13-24}
}

@article{MTMT:34542057,
	title = {IKT eszközök használata a magyar felsőoktatási intézményekben Az információgazdálkodás tanításának új útjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34542057},
	author = {Gerják, István},
	journal-iso = {ACTA WEKERLEENSIS},
	journal = {ACTA WEKERLEENSIS: GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {1},
	unique-id = {34542057},
	issn = {2560-0834},
	year = {2023},
	pages = {90-98}
}

@article{MTMT:34542041,
	title = {Terminológiai dilemmák a logisztika fogalma körül},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34542041},
	author = {Potóczki, György},
	journal-iso = {ACTA WEKERLEENSIS},
	journal = {ACTA WEKERLEENSIS: GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {1},
	unique-id = {34542041},
	issn = {2560-0834},
	year = {2023},
	pages = {79-89}
}

@article{MTMT:34486499,
	title = {A Bánság német ajkú népessége a 19. és 20. század fordulóján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34486499},
	author = {Eperjesi, Zoltán},
	doi = {10.61177/HISZ.2023.14.2.5},
	journal-iso = {HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE},
	journal = {HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE},
	volume = {14},
	unique-id = {34486499},
	issn = {2062-0292},
	abstract = {Jelen tanulmányomban az első világháborút követően három részre szakított multietnikus és multikulturális Bánság régió 19. századi fejlődéstörténetét, lakosság-összetételét vizsgálom.  Az összesen 28 464 km2 területen fekvő földrajzi és történelmi Bánság régió természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros,  keleten pedig a Ruszka-havasok, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye. A 18. század első felében sikerült kiszorítani az oszmán hódítókat az addigra a sok évtizedes folyamatos harcok miatt jóformán teljesen elnéptelenedett délvidéki területekről. A Habsburgok és az Oszmán Birodalom által megkötött 1718. évi pozsareváci béke eredményeképpen a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom. Ezt követően a Habsburgok magukhoz ragadták az irányítást a Bánság területén, és megkezdték a főként német ajkú telepesek betelepítését az alföldi mezőgazdasági területekre, valamint az ásványkincsekben gazdag dél-bánsági hegyvidéki régióba. Az újonnan érkezett német telepesek a rendkívül nehéz kezdeti körülményeket, járványokat és erőfeszítéseket, – mint például mocsárlecsapolásokat, folyószabályozásokat, és mesterséges ipari csatornák létrehozását, – követően gazdaságilag virágzó mezőgazdasági és ipari régióvá alakították a térséget. A tanulmányban rámutatok, hogy a 19. évszázad során a folyamatosan betelepülő egymás mellett élő négy nagy, – német, magyar, román, szerb, – valamint több kisebb népcsoport, – mint a csehek, szlovákok, bolgárok, horvátok, – milyen kimagasló gazdasági vívmányokat értek el. Gondoljunk csak az ércbányák feltárására, a korszerű vas- és acélipari termelés meghonosítására, a korszerű mezőgazdasági és ipari termelés megteremtésére. Az első világháborút lezáró békeszerződés három részre osztotta fel a Bánságot: a nagyobbik, keleti rész Romániához, a kisebbik, nyugati rész a Szerb Királysághoz került, míg csupán a legkisebb rész, Marosszög maradt Magyarországon. Az egykor multietnikus és multikulturális régió életét visszafordíthatatlannak tűnő módon változtatták meg a második világháború viszontagságos sorsfordító eseményei, a németek szerb partizánok általi kifosztása és elűzése a Szerbiához tartozó Bánságból, valamint a romániai németek Szovjetunióba történő deportálása kényszermunkára. A nemzetiségek tömeges és tendenciózus kivándorlása miatt ma már csak erőteljesen halványuló multietnicitásról beszélhetünk.},
	year = {2023},
	pages = {66-84}
}

@book{MTMT:34376052,
	title = {Döntéselmélet és módszertan},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34376052},
	author = {Bognár, Ferenc},
	publisher = {Wekerle Sándor Üzleti Főiskola},
	unique-id = {34376052},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Bognár, Ferenc/0000-0003-1943-8742}
}

@article{MTMT:34289637,
	title = {Az élelmiszerkereskedelmi márkákhoz kapcsolódó vásárlási szokások vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34289637},
	author = {Pólya, Éva and Pénzes, Ibolya Rózsa},
	journal-iso = {TAYLOR},
	journal = {TAYLOR: GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI},
	volume = {2023/2 különszám},
	unique-id = {34289637},
	issn = {2064-4361},
	year = {2023},
	pages = {105-128}
}

@article{MTMT:34267601,
	title = {Az élelmiszerkereskedelmi márkákhoz kapcsolódó vásárlási szokások vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34267601},
	author = {Pólya, Éva and Pénzes, Ibolya Rózsa},
	doi = {10.33565/MKSV.2023.KSZ.02.05},
	journal-iso = {MKSV},
	journal = {MULTIDISZCIPLINÁRIS KIHÍVÁSOK SOKSZÍNŰ VÁLASZOK},
	unique-id = {34267601},
	abstract = {Napjainkban a kereskedelmi márkák szinte minden termékkategóriában teret nyertek, különösen igaz ez az élelmiszerkereskedelemre. Megfigyelhető, hogy a kereskedelmi márkák részesedése és elterjedése világszinten sikert hozott az üzletláncoknak és Európában az utóbbi években is folyamatosan nőtt e márkák piaci részesedése. Noha eleinte inkább a pénztárcabarát alternatívát jelentették a fogyasztók számára, mára már számos kereskedő felismerte az ebben rejlő kedvező lehetőségeket. A kereskedelmi márkákkal a vállalkozások könnyebben különböztethetik meg magukat versenytársaiktól, valamint azok magas árréstartalma miatt profitjukat is növelhetik. Jelen tanulmány egy szélesebb körű kutatás néhány részeredményének bemutatására koncentrál, elsődleges célja, hogy rávilágítsunk a kereskedelmi márkák szerepére, helyére a vásárlói döntések során. Primer, kvantitatív kutatást végezve megkérdezéssel vizsgáltuk a vásárlók kereskedelmi márkával szembeni attitűdjét, viszonyulását, ismereteit a gyártói márkákhoz viszonyítva. Feltártuk a vásárlás körülményeit, a vásárlási-döntési folyamatra befolyást gyakorló tényezők körét az eltérő szocio-demográfiai ismérvekkel rendelkező csoportok körében. Kutatási eredményeink többnyire összhangban vannak a hazai kutatási eredményekkel, néhány kivételtől eltekintve nem tapasztalható jelentős eltérés. Összességében megállapítható, hogy a fővárosi és Pest megyei fogyasztók élelmiszervásárlásuk során szívesen választják a kereskedelmi márkákat, ismerik azokat.},
	keywords = {kereskedelmi márkák; vásárlói magatartás; élelmiszerkereskedelem},
	year = {2023},
	eissn = {2630-886X},
	pages = {104-128},
	orcid-numbers = {Pólya, Éva/0009-0003-8306-5060; Pénzes, Ibolya Rózsa/0009-0001-4827-505X}
}

@{MTMT:34207194,
	title = {Compliance Risk Assessment in Banks and Financial Institutions: A Theoretical Exploration},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34207194},
	author = {Benedek, Petra and Bognár, Ferenc},
	booktitle = {PRMIA Hungary Chapter Research Conference, 2023 : CONFERENCE PROCEEDINGS :},
	unique-id = {34207194},
	year = {2023},
	pages = {8-8},
	orcid-numbers = {Bognár, Ferenc/0000-0003-1943-8742}
}