@article{MTMT:34789137, title = {A vállalati incentív utazások biztonsági kockázatai}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34789137}, author = {Keller, Krisztina and Mátyás, Szabolcs and Kökény, László}, doi = {10.14267/VEZTUD.2024.04.02}, journal-iso = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, journal = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, volume = {55}, unique-id = {34789137}, issn = {0133-0179}, abstract = {Az incentív utazásokat a vállalkozások a munkavállalóik ösztönzésére alkalmazzák, a témakör biztonsággal való kapcsolata kutatási résnek tekinthető. Jelen tanulmány célja az incentív utazásokon részt vevő munkavállalók kockázatészlelésének és kockázatcsökkentési stratégiáinak vizsgálata. A szerzők a kvalitatív kutatás során 43 olyan munkavállalót kérdeztek meg, akik 2017-2021 között utaztak incentív turisztikai célból. A vizsgálat során az utazásokon átélt veszélyeket, illetve a biztonságot garantáló elemek feltárását végezték el. Az incentív utazásokkal kapcsolatos kockázatészlelés tárgykörében hat másodrendű faktort tártak fel: a közbiztonság hiányából, az egészségi állapotból, a problémás teljesítményből, az információhiányból, a repüléssel és az utazással kapcsolatos félelmekből, valamint az incentív utazás jellegéből adódó aggodalmakat. A kutatás alapján meghatároztak három kockázatcsökkentő faktort: a bizalmat a munkaadóban, a helyszíni szolgáltatókban, valamint az önbizalmat és a magabiztosságot. Több gyakorlati javaslatot fogalmaztak meg: az incentív utazások előkészítésébe érdemes tapasztalt kollégákat bevonni, egy tájékoztató keretében felkészíteni az utazókat, valamint feladat a munkavállalók önbizalmának növelése.}, year = {2024}, pages = {17-30}, orcid-numbers = {Mátyás, Szabolcs/0000-0001-9529-7596} } @article{MTMT:34789126, title = {Innováció a vállalati teljesítmény, versenyképesség és export tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34789126}, author = {Dobos, Anett}, doi = {10.14267/VEZTUD.2024.04.04}, journal-iso = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, journal = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, volume = {55}, unique-id = {34789126}, issn = {0133-0179}, abstract = {Az innováció szerepe a vállalati teljesítmény és versenyképesség kutatásában egyre nagyobb figyelmet kap, a vállalatoknak a hazai és nemzetközi piacokon is újítaniuk kell, ha versenyben akarnak maradni. Kevés figyelem irányul azonban az erőforrások felhasználásától a nemzetközi piacokra való eljutásig tartó folyamat áttekintésére. A szakirodalmi áttekintés eredménye egy modell, amely tartalmazza az innovációs aktivitásokat, az azokat megelőző képesítő tényezőket; illetve azokat a hatásokat, amelyek befolyásolják a vállalatok innovációs aktivitását vagy eredményeit. A modell részeként a szerző részletesen áttekinti az innováció hatását a vállalati teljesítményre, versenyképességre és exportra, valamint a piaci verseny és külpiacra lépés innovációra gyakorolt hatását.}, year = {2024}, pages = {46-62} } @article{MTMT:34789115, title = {Önkéntesség a szájreklám és a szervezetek kommunikációjának tükrében. Integratív szakirodalmi szintézis és javasolt kutatási irányok}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34789115}, author = {Bifkovics, Bettina and Malota, Erzsébet}, doi = {10.14267/VEZTUD.2024.04.05}, journal-iso = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, journal = {VEZETÉSTUDOMÁNY}, volume = {55}, unique-id = {34789115}, issn = {0133-0179}, abstract = {A napjainkban az egyre gyakoribb válsághelyzetek miatt az önkéntes szervezetek szerepe fontosabb, mint valaha. Ahhoz, hogy ezek a szervezetek hatékonyan tudjanak segíteni az arra rászorulóknak, önkéntesekre van szükségük, az önkéntesek megszólításához és toborzásához pedig elengedhetetlen a kommunikációban rejlő potenciál kihasználása. Az önkéntességet mint jelenséget vizsgáló kutatások az egyéni jellemzőket (motiváció, nem, kor, kulturális sajátosságok stb.), az önkéntesség hatásait (pl. szubjektív jóllét és elégedettség), illetve a szervezeti aspektusokat (pszichológiai szerződés, munkavállalói önkéntesség, megbízhatóság és hozzájárulás) helyezték fókuszba. A kommunikáció szerepét is azonosították, elsősorban a toborzási tevékenység és az önkéntességről való kommunikáció témájának vizsgálatával. A tanulmány célja az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos eddigi kutatások eredményeinek összegzése integratív szakirodalmi áttekintéssel, és további lehetséges kutatási irányok felvázolása. A kutatási irányok közül a legfontosabb az önkéntességre való hajlandóság komplex vizsgálata, például a toborzási üzenettartalom és a szájreklám moderáló hatásának szempontjából, a tervezett magatartás elméletét alkalmazva.}, year = {2024}, pages = {63-76} } @mastersthesis{MTMT:34781758, title = {Effective implementation of Industry 4.0 technologies in the retail sector through theexample of service robots}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34781758}, author = {Pistrui, Bence}, doi = {10.14267/phd.2024021}, unique-id = {34781758}, abstract = {A kutatásom során kisebb-nagyobb környezeti változások befolyásolták a disszertáció végleges formáját, illetve kutatási irányát és ezen kutatások eredőjét is. A világunkban tomboló Covid19 pandémia más megvilágításba helyezte az eredeti kutatásomat. Eredetileg az ipari robotok Ipar 4.0 általi elterjedése és üzleti világban elfoglalt helye tette volna ki a disszertációm fő fókuszát. Ennek megfelelően kutatásom elején a témavezetőmmel, Czakó Erzsébettel közösen részt vettünk 2018-ban a „5th AIB-CEE Chapter Annual Conference on International Entrepreneurship as the bridge between international economics and international business” című konferencián egy a Visegrádi Négyek Ipar 4.0 felkészültségét elemző cikkel. Ez a munkánk nagyban formálta a szemléletemet, amelynek köszönhetően az Ipar 4.0 mint kiinduló elem megmaradt a gondolkodásomban és ebből eredeteztettem azt a technológiai fejlődést, amelynek köszönhetően a robotok egyre jobban elterjedtek a nemzetközi gyakorlatban.}, year = {2024} } @mastersthesis{MTMT:34781673, title = {Community-Based Organizations and the Challenges of the Anthropocene}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34781673}, author = {Veress, Tamás}, doi = {10.14267/phd.2024018}, unique-id = {34781673}, abstract = {The Anthropocene is characterized by the dominance of social arrangements prioritizing material growth (related to social power) over other concerns, such as human and non-human well-being, or the ecosystems’ capacity to sustain life. Despite significant potentials to reduce environmental destruction while increasing individual well-being, such potentials remain largely non-capitalized. What forms of collective action could support the aim of meeting needs and sustaining ecosystems’ regenerative capacities? The aim of the dissertation is to explore how, in the context of the Anthropocene, community-based organizations (CBOs) arrange collective actions prioritising socioecological concerns. To support this aim, the two research questions were formulated: • (RQ1) Which organizational characteristics support the community-based organizations to prioritise socioecological concerns? • (RQ2) What helps and what hinders the spreading and/or the adaptation of the existing models of community-based organizations in today’s world? 20 CBOs have been selected into the sample from a diverse range of fields (food, energy, housing, healthcare, mobility, education, intentional communities, local currency, finance). key stakeholder of each CBO has been interview through a semi-structured interview, and where available secondary data was also collected. Interview data have been transcribed and coded on a thematic level. To understand and to illustrate the main factors influencing the operation of CBOs a system map has been created. The variables of the system map were formulated from the coded data; each variable has the potential to drive system-level change. The core dynamics of the selected CBOs are autonomy, access to needs satisfiers and empowerment. Autonomy-supportive settings support prosocial inclinations. Empowerment allows peers to gain/enhance capabilities to work collectively on providing access to needs satisfiers. CBOs can be spaces of social and technological innovations supporting socioecological concerns. It is because a principle feature of CBOs, their design to listen and hear a wide range of stakeholders, therefore engaging with stakeholders by command-and-control, but rather through peer-to-peer coordination based on sharing, care, reciprocity, and common rule-setting/enforcing. The organizational characteristics of CBOs could be adopted by other types of organizations which are open to steer collective action towards socioecological concerns, rather than material growth. CBOs, when the circumstances are fit, can be spaces and vehicles where socioecologically-driven norms, practices and attitudes can spread and amplify.}, year = {2024} } @article{MTMT:34769102, title = {Pénz mint társadalmi technológia}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34769102}, author = {Grébel, Szabolcs}, journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE}, journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)}, volume = {70}, unique-id = {34769102}, issn = {0031-496X}, abstract = {Peet van Biljon és Alexandra Reed Lajoux: Pénzteremtés: A társadalom legfontosabb technológiájának múltja és jelene című könyvéről}, year = {2024}, eissn = {2064-8278}, pages = {134-140} } @article{MTMT:34769070, title = {Beszámoló a ’The Central & Eastern European Forum 2024’ konferenciáról}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34769070}, author = {Pesuth, Tamás and Grébel, Szabolcs}, journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE}, journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)}, volume = {70}, unique-id = {34769070}, issn = {0031-496X}, abstract = {A The Central & Eastern European Forum 2024. január 16–17. között Bécsben került megrendezésre a Euromoney szervezésében. Beszámolónkban a kétnapos Euromoney konferencián elhangzott panelbeszélgetések alapján a régiós gazdasági folyamatokat, kihívásokat igyekszünk megvilágítani. A konferencia számos kulcsfontosságú témára hívta fel a figyelmet, és számos kormányzati és vállalati vezető előadónak adott teret. A fórum volt az Euromoney szervezésében az egyik legjelentősebb esemény, több mint 1500 résztvevővel, ami jelzi, hogy a fórum egyre nagyobb jelentőséggel bír a CEE-régióban.}, year = {2024}, eissn = {2064-8278}, pages = {145-148} } @article{MTMT:34769055, title = {Report on ‚The Central & Eastern European Forum 2024’ conference}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34769055}, author = {Pesuth, Tamás and Grébel, Szabolcs}, doi = {10.35551/PFQ_2024_1_8}, journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE}, journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)}, volume = {70}, unique-id = {34769055}, issn = {0031-496X}, abstract = {The Central & Eastern European Forum 2024, organised by Euromoney, took place in Viennafrom 16-17 January 2024.In this report, we shed light on the economic trends and challenges in the region, based on the panel discussions at the two-day Euromoney conference. The conference highlighted a number of key issues and featured a number of leading speakers from government and business.}, year = {2024}, eissn = {2064-8278}, pages = {140-143} } @article{MTMT:34768355, title = {Money as a social technology}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34768355}, author = {Grébel, Szabolcs}, doi = {10.35551/PFQ_2024_1_7}, journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE}, journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)}, volume = {70}, unique-id = {34768355}, issn = {0031-496X}, abstract = {Peet van Biljon and Alexandra Reed Lajoux’s Money Creation: the past and present of society’s most important technology will be published in English in 2020, and its Hungarian translation was published by Pallas Athéné Könyvkiadó, also in 2020.}, year = {2024}, eissn = {2064-8278}, pages = {131-136} } @article{MTMT:34767295, title = {A termelői piacok fogyasztói profiljának szakirodalom-elemzése}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34767295}, author = {Jámbor, Zsófia and Török, Áron and Czine, Péter and Maró , Gréta and Maró, Zalán Márk}, doi = {10.18414/KSZ.2024.3.255}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {71}, unique-id = {34767295}, issn = {0023-4346}, abstract = {A termelői piacok tradicionális értékesítési csatornának számítanak, amelyek lehetőséget kínálnak a fogyasztók számára, hogy élelmiszerhez jussanak. A termelői piacok napjainkban a reneszánszukat élik, és az ezzel kapcsolatos kutatások is már több évtizedet ölelnek fel. Ennek ellenére mind ez idáig egy tanulmány sem szintetizálta a termelői piacok fogyasztóit vizsgáló korábbi kutatásokat, nem összegezte ezen fogyasztók legfontosabb – empirikusan igazolt – jellemzőit. Tanulmányunk a szisztematikus szakirodalom-feldolgozás eszközeit használva egyszerre elemzi a rendelkezésre álló nemzetközi és a hazai szakirodalmat, s ehhez összegyűjti a tudományos folyóiratokban elérhető, empirikus felmérésen alapuló információkat. 21 országból származó 111 tanulmány eredményei alapján elemezi a fogyasztókat. Az eredmények egyértelműen homogén fogyasztói csoportot jeleznek, hiszen 27 fő jellemzőt azonosítottunk, amelyek szerint leírhatók a termelői piacok fogyasztói. A tanulmány a különböző érintettek számára (termelők, szervezők, üzemeltetők, politikai döntéshozók) fogalmazza meg a legfontosabb következtetéseket, valamint vázolja a további lehetséges kutatások irányvonalát is.}, year = {2024}, pages = {255-274}, orcid-numbers = {Török, Áron/0000-0001-6769-7103} }