@mastersthesis{MTMT:3350811,
	title = {A környezet megvilágításának hatása a fénycsapdába fogott rovarok összetételére.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3350811},
	author = {Pintérné Nagy, Edit},
	doi = {10.13147/SOE.2018.021},
	unique-id = {3350811},
	year = {2018}
}

@mastersthesis{MTMT:2909300,
	title = {A zivatarok es az alsó ionoszfera közötti csatolási mechanizmusok vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2909300},
	author = {Barta, Veronika},
	doi = {10.13147/NYME.2015.026},
	unique-id = {2909300},
	year = {2015}
}

@mastersthesis{MTMT:2905633,
	title = {Spatio-Temporal Analysis of Vegetation Habitats in Riparian Wetlands},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2905633},
	author = {Kollár, Szilvia},
	doi = {10.13147/NYME.2014.032},
	unique-id = {2905633},
	year = {2014}
}

@mastersthesis{MTMT:2905611,
	title = {Radioaktív izotópok terjedése a környezetben (Cs-137-el történő talajeróziós vizsgálati módszer)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2905611},
	author = {Kiss, Ervin},
	doi = {10.13147/NYME.2014.029},
	unique-id = {2905611},
	year = {2014}
}

@mastersthesis{MTMT:2821535,
	title = {Az avarintercepció vizsgálata a Soproni-hegységben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2821535},
	author = {Zagyvainé Kiss, Katalin Anita},
	doi = {10.13147/NYME.2014.013},
	publisher = {NYME Erdőmérnöki Kar},
	unique-id = {2821535},
	year = {2014}
}

@mastersthesis{MTMT:2221545,
	title = {Földhasználat változás vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2221545},
	author = {Gombás, Katalin},
	doi = {10.13147/NYME.2013.025},
	unique-id = {2221545},
	year = {2013}
}

@mastersthesis{MTMT:2201236,
	title = {Térinformatikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodás területén},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2201236},
	author = {Horoszné Gulyás, Margit},
	doi = {10.13147/NYME.2013.031},
	unique-id = {2201236},
	year = {2013}
}

@mastersthesis{MTMT:2511979,
	title = {AZ ELEKTROMÁGNESES IMPEDANCIA-TENZOR KÜLSŐ EREDETŰ VÁLTOZÁSAI},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2511979},
	author = {Lemperger, István},
	doi = {10.13147/NYME.2012.015},
	unique-id = {2511979},
	year = {2012}
}

@mastersthesis{MTMT:1996388,
	title = {Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/1996388},
	author = {Polgár, András},
	doi = {10.13147/NYME.2012.016},
	unique-id = {1996388},
	abstract = {Kivonat
		
		POLGÁR ANDRÁS
		KÖRNYEZETI HATÁSÉRTÉKELÉS A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKBEN
		
		Az ISO 14001 szerint szabványosított környezetirányítási rendszer (a továbbiakban: KIR) alkalmazása, elterjedtsége miatt, kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalati környezeti hatások kezelésében. A KIR kialakításának, működtetésének környezettudományos megalapozottságát igényli a vállalati környezeti tényezők/hatások előírt azonosítása és értékelése, mely vizsgálataim fő tárgyát képezte. Kutatásom alapelvének tekintettem, hogy a KIR hatékonyságát, vagyis környezeti teljesítményét (KT) végeredményben a tényleges környezeti hatásokon mérhető javulás jelenti.
		Elemeztem a környezeti hatásértékelési folyamatot keretbe foglaló „Tervezési (Plan)” fázis lépéseit. Kimeneteit a környezeti megfontolások mellett az egyéb (gazdasági, irányítási) szempontokkal is átitatott, jelentős környezeti hatásokhoz illesztett környezeti célkitűzések testesítik meg. A vizsgált fázis folyamatát befolyásoló minőségi paraméterek feltárásával és az optimalizálási lehetőségek azonosításával erősítettem a környezeti vonatkozások teljesebb érvényre jutását.
		A dolgozatban célul tűztem ki a KIR-t alkalmazó vállalatok környezeti teljesítményének egységes értékeléséhez és fejlesztéséhez szolgáló döntéstámogató módszertan kialakítását. A „Tervezési (Plan)” fázis paramétereire vonatkozó kérdőíves felmérés során feltártam a környezettudatos vállalatirányítás vizsgált területének gyakorlatát. A megalapozó vizsgálatokkal a folyamatban szabályozható KIR változók körét határoztam meg. Többváltozós statisztikai elemzéssel azonosítottam a meghatározó kapcsolatokat és a folyamatot jellemző parciális teljesítmény dimenzióit (környezetvédelmi motivációs, környezeti teljesítmény, környezeti hatásértékelési és környezetmenedzsment dimenzió).
		Az azonosított dimenziók köré változócsoportokat rendeltem, melyek alapján teljesítmény indexeket (4+1 db) alakítottam ki. Az indexeket a minta csoportos és regionális értékeinek vizsgálatával teszteltem. A szervezetek (ön)értékelését a létrehozott index háttértáblázatok alapján végeztem el. A mutatók segítségével számszerűsítettem és értékeltem a vállalatok adott időpontban jellemző környezeti teljesítményét. A módszerrel biztosítottam a különböző szervezetek olyan egységes szemléletű értékelhetőségét, mely nem igényli a változatos vállalati eljárások módosítását, és lehetőséget ad az összehasonlítás elvégzéséhez.
		Az optimalizálást lehetővé tevő tényezők mentén fejlesztési javaslatokat adtam meg. A felmérés adatbázisát használtam fel a kialakított indexek érzékenységvizsgálatára, amellyel megadtam a célirányos fejlesztések várható befolyását az egyes teljesítmény dimenziókra. Az eredményeket segédtáblázatokban foglaltam össze a fejlesztések (36 db) befolyásának teljes, parciális, ill. specifikus karaktere alapján.
		A fejlesztési eredményeket és a kifejlesztett értékelési módszertant az önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modell koncepcióban összegeztem. Útmutatót adtam a kutatásom tapasztalatainak gyakorlati alkalmazásához, különös tekintettel a teljesítményt befolyásoló gyenge pontok azonosítására és a hozzárendelhető fejlesztések kiválasztására. A kidolgozott eljárás lényeges lépéseit vállalati példákon keresztül demonstráltam.
		A kifejlesztett módszertannal lehetővé tettem a különböző vállalatok teljesítményének mutatószámokon keresztül történő és egységesen értelmezhető mérését és összehasonlítását. A kifejlesztett modell gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a KIR folyamatos fejlesztését célzó döntések megalapozását. Általa a fizikai KT közvetett fejlesztése valósul meg, mivel az előirányzott fejlesztési erőfeszítések azon paramétereket érintik, amelyek a környezeti tényezők és hatások kezelésére vonatkoznak.
		
		Abstract
		
		ANDRÁS POLGÁR
		ENVIRONMENTAL IMPACT EVALUATION IN THE ENVIRONMENTAL MANAGEMENT SYSTEMS
		
		In the interest of the real environmental performance behind an environmental management system (EMS), it is of high priority to explore and analyse the environmental factors and impacts and to select the relevant environmental factors in the course of the implementation of the EMS.
		The research has been conducted by using questionnaires within home companies applying EMS according to the standard ISO 14001. The objective of my survey was to perform an evaluation of the state of affairs after 15 years of the first EMS certification in the form of descriptive statistics. Reduced database of questionnaire survey was subjected to principal component analysis in order to form factors. The result of factor analysis indicates that the environmental performance of Hungarian industrial companies performing in the survey and the effectiveness of EMS-es can be explained and separated characteristically along 4 dimensions.
		Parameters which are influencing corporate environmental performance demonstrably: 5 corporate performance indexes (environmental motivation, performance, impact assessment, management and aggregate index) have been created on the grounds of the main topics of survey.
		In case of formed indexes performance of organizations has been examined by histogram analysis depending on main parameters (36 pcs). Collective or separate development of background variates which build the indexes gives opportunity conversely for identifying the main improvable factors.
		In the invented model of improvement of the EMS based on the self assesement of companies in the course of implementation and operation of EMS the fields of corporate developement can come estimated for the sake of improvement of environmental performance on the grounds of detected effects of variates and the arrangements made for their improvement.
		The research has been analysed the role of EMS in influencing the state of the elements of environment.},
	year = {2012}
}