@mastersthesis{MTMT:34070554, title = {Trust and collaboration in multicultural virtual organizations}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34070554}, author = {Hoffmann, Piroska}, unique-id = {34070554}, year = {2023}, orcid-numbers = {Hoffmann, Piroska/0000-0002-7683-8243} } @article{MTMT:33940416, title = {Pénzmosás mint negatív gazdasági tényező az Európai Unióban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33940416}, author = {Zéman, Zoltán and Hegedűs, Mihály}, doi = {10.38146/BSZ.2023.5.8}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {71}, unique-id = {33940416}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: A pénzmosási módszerek közül kiemelkednek a virtuális módszerek, amelyek a tradicionális pénzmosási módszerekkel szemben dinamikusabb és kevésbé nyomon követhető módszereknek tekinthetőek. Korunk egyik nagy kihívását a fejlődő kibertérben történő pénzmosási tevékenység jelenti. A pénzmosási módszerek dinamikus fejlődése és a kibertérben való jelentőségük miatt a nemzetgazdaságra gyakorolt befolyásoló hatásuk is erőteljes. Tanulmányunk elsődleges célja feltárni a pénzmosás elleni védekezés európai uniós és magyarországi jogszabályi hátterét, valamint annak védekezésben betöltött hatékonyságát. Módszertan: A szerzők a pénzmosással kapcsolatos releváns nemzetközi és magyar szakirodalmak szisztematikus áttekintését végezték el. A szakirodalmi feltárás után a pénzmosás elleni védekezés legfőbb eszközeként a jogi szabályozása vizsgálatára került sor. Azonosításra kerültek olyan szabályozási hiányosságok, amelyek a jövőbeni jogi szabályozások alapját képezhetik. Megállapítások: A kutatás eredményeként összefoglalható, hogy az Európai Unióban és Magyarországon hatályos jogszabályok nem állnak készen az internetes pénzmosási módszerek szabályozására, a szabályozások és törvénykezések egy lépéssel mindig le vannak maradva a virtuális módszerekkel elkövetett pénzmosással szemben. A pénzmosás elleni hatékony védekezés érdekében, a jogszabályi háttér változtatása és a monitoringozási tevékenységek fejlesztése kiemelten jelentős feladatoknak tekinthetők. Érték: Magyarországon és az Európai Unió területén a büntetőjogi eszközök kevésnek bizonyulnak a pénzmosás elleni küzdelemben, legfőképp az interneten történő bűncselekményekkel szemben. Az Európai Unió, illetve Magyarország szabályozásai és egyes javaslatai sem nyújtanak megoldást a virtuális valutákból eredő potenciális kockázatok és kiskapuk többségére, ezért szükséges egyértelműbbé tenni a virtuális valuták pontos jogi státuszát. A tanulmány rávilágít a jelenlegi jogszabályi helyzet hiányosságaira, valamint ez a kezdeményezés felhívja a figyelmet arra a jelenlegi helyzetre, hogy bizonyos virtuálisvaluta-szolgáltatók működési engedélyt kapjanak, amihez a pénzmosás elleni szabályok betartása is szükséges, így az e-pénz, illetve a különböző fizetési szolgáltatások is szigorúbb ellenőrzés alá kerülhetnének. A szerzők áttekintik a pénzmosás folyamatát, nemzetközi kitekintést tesznek a leggyakrabban alkalmazott pénzmosási módszerek körére, valamint ismertetik a virtuális pénzmosás jelentőségét és a lehetséges védekezési módszereket.}, year = {2023}, eissn = {2677-1632}, pages = {885-904} } @mastersthesis{MTMT:32864235, title = {A HAZAI BIZTOSÍTÁSI PIAC ALAKULÁSA ÉS KILÁTÁSAI A BIZTOSÍTÁSI PENETRÁCIÓ ÉS KONCENTRÁCIÓ TÜKRÉBEN}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32864235}, author = {Eke, Zsolt}, unique-id = {32864235}, abstract = {Az II. világháború előtt hazánkban a lehetőségekhez képest virágzó gazdaság, virágzó piac uralkodott, aminek kialakulása a XIX. század végi, az 1867 után megindult fejlődéssel vette kezdetét. Ezt a pozitív irányt az I. világháború és a nagy gazdasági világválság is csak időlegesen tudta megállítani, de az 1945 utáni időszak az addigi eredmények teljes lebontásával járt. A korábban jelentős számú biztosítók közül egy maradt, aminek tulajdonosa az állam lett, ami a társaságot a központi elosztó részévé tette. A meghagyott Állami Biztosító működésében a centrális, politikai jellegű döntések váltak mindennapossá, és a szakmai szempontok háttérbe húzódtak. 1990 után gombamód szaporodtak a biztosítási társaságok, egyesületek a magyar piacon, amit a 90-es években jellemző nagyfokú nyitás, a 2004-es EUcsatlakozás és az azt követő harmonizációs erőfeszítések támogattak. Az utóbbi időszak nemzetközi és hazai pénzügyi és természeti eseményei, a 2008-as pénzügyi válság, a nyugdíjrendszer visszarendeződése, valamint a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási események mind az öngondoskodás egyre nagyobb jelentőségét támasztják alá. Doktori kutatásom célja az, hogy egyrészt feltárjam az 1990 óta eltelt 30 év biztosítási piaci történéseit, megállapítsam, hogy a rendszerváltás óta történt változások megfelelő irányban indultak-e, mi azoknak a gyorsasága, hogyan pozícionálhatjuk a hazai piacot a legfrissebb eredmények alapján az elérendő értékek felé vezető úton. Emellett az elmúlt időszak rendelkezésre álló adatai alapján statisztikai módszertanokkal azt is elemzem, milyen változások várhatóak a kulcs mutatókban az előttünk álló 10 évben, továbbá a negyedéves adatok változásában milyen hatások (konjunkturális, trend, szezonális) érvényesülnek. Másrészt azonosítom a magyar biztosítási piac idősorai közötti összefüggéseket annak érdekében, hogy annak állapotára vonatkozólag rendelkezésre álló információkat elmélyítsem, illetve további lehetőségek álljanak rendelkezésre annak esetleges befolyásolására. A piac állapotát az értekezésemben a biztosítási penetráción (GDP arányos biztosítási kiadások) és a piaci koncentráción (a piac koncentráltsága), mint indikátoron keresztül vizsgálom, az ágazati piaci koncentrációt két módszerrel vizsgáltam, a koncentrációs ráta (négy és öt tényezős: CR4, CR5), és a Herfindahl-Hirschman index (HHI) segítségével. A vizsgálatokat az IBM SPSS programcsomag PAWS Statistics 18 Release 18.0.0 verziójával végeztem el, a dekompozíció, a regresszió, és az előrejelzés - Forecasting/Time Series Modeler – funkciók használatával. Utóbbi során az igénybe vett modellek az ARIMA, a Simple, a Brown a Holt és a Winters additive, multiplicative modell volt. Hat hipotézist állítottam fel, melynek eredményeképp megállapítottam, hogy a magyar biztosítási piaci koncentráció értékek négytényezős koncentrációs ráta tekintetében 2014-től, Herfindahl-Hirschman index tekintetében 2011- től elérték a szakirodalomban megfogalmazott kívánt 50-es és 1000-as értéket, a penetráció múltbeli értékeiben folyamatosan javuló értékeket viszont nem lehetett azonosítani. A jövőre vonatkozó vizsgálat azt eredményezte, hogy a penetráció jelentős emelkedésével továbbra sem számolhatunk, a meghatározott célértéket a vizsgált 10 éves periódus végén sem fogja megközelíteni. A piaci koncentráció jövőben várható értékei tekintetében bizonyos esetekben csökkenést, bizonyos esetekben növekedést vagy stagnálást jeleznek a statisztikai modellek. Az előrejelzések azonban minden esetben több-kevesebb hibával terheltek. A további elemzések azt mutatták, hogy egyértelmű trendek fedezhetőek fel a díjbevételt illetően emelkedő, a koncentrációt illetően csökkenő jelleggel. Konjunkturális hatás a vizsgált periódus szűkössége okán is nem volt felfedezhető, szezonális hatás viszont egyértelműen azonosítható volt mindkét paraméter tekintetében. A következő vizsgálat eredménye szerint a penetráció és a denzitás (GDP és népesség száma) között gyenge, pozitív irányú összefüggés mutatható ki, a penetráció és a szerződésszám között viszont nincs szignifikáns kapcsolat. Az adózás előtti eredmény vonatkozásában a legerősebb korreláció a díjbevétellel, gyengébb a koncentrációval, és a leggyengébb a penetrációval volt kimutatható, mindhárom esetben pozitív irányban, és negatív korreláció volt azonosítható a szerződésszám és az igazgatási foglalkoztatottak, illetve a díjbevétel és az üzleti és a teljes foglalkoztatottak száma között. Kutatásom eredménye az, hogy egyértelműen mérhető és mérésre került a hazai biztosítási piac jelenlegi állapota, becsülhetőek a jövőbeni trendek és mutatók, illetve a piacot jellemző paraméterek közötti összefüggések feltárásában sikerült előrehaladást tenni, melyek segítenek a változások azonosításában, az esetleges kedvezőtlen irányú folyamatok gyors felismerésében és esetleges befolyásolásában. A kutatásom további iránya a piaci összefüggések további vizsgálata, újabb összefüggések feltárása melyek újabb eszközei lehetnek a piac befolyásolásának. További elemzés alá vetem a nyugat-európai, illetve a kelet európai régió piacait az azonosságok, eltérések tetten érése céljából annak érdekében, hogy a magyar piac állapotának pontosabb felmérése és fejlődésének támogatása mind inkább lehetővé váljon.}, year = {2022} } @inproceedings{MTMT:32677059, title = {A hazai biztosítási piac a számok tükrében: díjbevétel, szerződésszám és foglalkoztatottak}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32677059}, author = {Eke, Zsolt}, booktitle = {PANDÉMIA – FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS – KÖRNYEZETTUDATOSSÁG}, doi = {10.35511/978-963-334-411-8_s7_Eke}, unique-id = {32677059}, year = {2022}, pages = {359-365} } @{MTMT:32055315, title = {Climate sustainability and global competition: the European Union's difficult dilemma}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32055315}, author = {Pogátsa, Zoltán}, booktitle = {The Future of Europe and the Future of the Planet}, unique-id = {32055315}, year = {2021}, pages = {54} } @inproceedings{MTMT:32680345, title = {CLUSTER ORGANIZATION: WE DO NOT KNOW WHERE WE PLAY}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32680345}, author = {Hoffmann, Piroska and Baracskai, Zoltán}, booktitle = {Economic and Social Development. Book of Proceedings}, unique-id = {32680345}, year = {2020}, pages = {310-315}, orcid-numbers = {Hoffmann, Piroska/0000-0002-7683-8243; Baracskai, Zoltán/0000-0002-1450-8484} } @{MTMT:31903864, title = {THE POLITICAL ECONOMY OF EU COHESION POLICY: PERSPECTIVES FROM THE SOUTH AND EAST PERIPHERY OF THE EU}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31903864}, author = {Pogátsa, Zoltán and Anastassios, Chardas and Mariska, van der Giessen}, booktitle = {The Impact of EU Structural Funds on Greece (1981-2019): Successes, Failures, Lessons learned and Comparisons with other EU members}, unique-id = {31903864}, year = {2020}, pages = {115.} } @article{MTMT:31818099, title = {Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Avagy a pszichológiai tőke és a vállalkozói kompetencia kapcsolata}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31818099}, author = {Hornyák, Andrea and Fodor, Szilvia}, journal-iso = {ISKOLAKULTÚRA}, journal = {ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA}, volume = {30}, unique-id = {31818099}, issn = {1215-5233}, year = {2020}, eissn = {1588-0818}, pages = {70-94}, orcid-numbers = {Fodor, Szilvia/0000-0002-0107-7128} } @{MTMT:31598818, title = {Capital structure of SMEsector and the strategic development}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31598818}, author = {Németh, Tamás and Hegedűs, Mihály}, booktitle = {New trends in the economic systems management in the context of modern global challenges}, unique-id = {31598818}, keywords = {Profitability; Strategic decisions; Capital structure}, year = {2020}, pages = {91-99} } @{MTMT:31394786, title = {A személyi jellegű ráfordítások könyvvizsgálata}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31394786}, author = {Hegedűs, Mihály}, booktitle = {Ami vagyon, az legyen is}, unique-id = {31394786}, year = {2020}, pages = {261-286} }