@article{MTMT:37266895,
	title = {Egyetemi hallgatók nyelvtudása és viszonyulása a nyelvtanuláshoz.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37266895},
	author = {Furka, Ildikó and Einhorn, Ágnes},
	doi = {10.14232/mped.2026.1.55},
	journal-iso = {MAGYAR PEDAGÓGIA},
	journal = {MAGYAR PEDAGÓGIA},
	volume = {126},
	unique-id = {37266895},
	issn = {0025-0260},
	abstract = {A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók sikeres nemzetközi érvényesüléséhez elengedhetetlen a szakmai kommunikatív kompetencia fejlesztése, mivel a többnyelvűség és a szaknyelvi tudás előnyöket biztosít a globalizált munkaerőpiacon. Kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy milyen nyelvtanulási úttal és motivációval, milyen nyelvtudással, nyelvhasználati szokásokkal, nyelvtudáshoz és nyelvvizsgákhoz való hozzáállással rendelkeznek a hallgatóink. Végső célunk pedig az, hogy az eredmények tükrében alakítsuk szaknyelvoktatásunk tartalmát. Kérdőíves lekérdezésünk eredményei alapján elmondható, hogy célcsoportunk az európai átlag feletti nyelvtudással rendelkezik angolból, több nyelven tanult, a magyar törvényi előírásoknál hamarabb kezdett nyelvet tanulni, és ezt a közoktatás keretein kívüli tanulással is kiegészítette. Hallgatóink az európai átlaghoz képest gyakrabban használják az angoltudásukat napi szinten, a tanulmányaikhoz kapcsolódóan is. Emellett a tanulmányaik során használnak idegen nyelvű szakmai anyagokat akkor is, ha azt nem írják elő kötelezően. Az angol nyelv használata dominál azoknál is, akik más nyelvet tanultak első idegen nyelvként. Ám a korábban nyelvvizsgát szerzett hallgatók nyelvtudása általában a produktív készségek területén visszaesik a felsőoktatás ideje alatt. A hallgatók nem csak a nyelvvizsga megszerzése miatt tanulnak nyelvet, és viszonylag tájékozatlanok a magyar akkreditált nyelvvizsgák külföldi felhasználásáról. Kutatásunk eredményei alapján a magyar felsőoktatásban van már egy olyan hallgatói csoport, akiknek a nyelvtudási szintje és a nyelvekhez való viszonya lehetővé teszi a komplexebb nyelvtanítási formákat, és ennek részeként a transzverzális ismeretek és készségek fejlesztését idegen nyelven.},
	keywords = {nyelvhasználat; szaknyelvoktatás; nyelvtudás; Nyelvtanulási út},
	year = {2026},
	eissn = {2939-7650},
	pages = {55-80}
}

@article{MTMT:37336042,
	title = {Voice-Based AI Chatbots in English Language Learning: A PRISMA-Guided Systematic Review on Recent Specialized Literature},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37336042},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter and Bárdos, Jenő},
	doi = {10.36007/eruedu.2026.1.045-055},
	journal-iso = {ERUDITIO - EDUCATIO},
	journal = {ERUDITIO - EDUCATIO},
	volume = {21.},
	unique-id = {37336042},
	issn = {1336-8893},
	year = {2026},
	pages = {45-55}
}

@article{MTMT:37341059,
	title = {A beszédtanító technológiák fejlődése és korlátai a nyelvtanításban. Az intézményes tanári diskurzus jegyeinek keresése a chatbot és a tanuló közötti interakcióban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37341059},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter and Bárdos, Jenő},
	doi = {10.71157/upsz.2026.05-06.04},
	journal-iso = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	journal = {ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE},
	volume = {76},
	unique-id = {37341059},
	issn = {1215-1807},
	abstract = {A tanulmány a nyelvoktatás technológiai fejlődésének történeti áttekintéséből kiindulva vizsgálja, hogy az AI-alapú chatbotok milyen mértékben képesek megjeleníteni a nyelvtanári kommunikációra jellemző diskurzuspragmatikai mintázatokat. Míg a korábbi eszközök elsősorban a nyelvi inputhoz való hozzáférést és az autonóm gyakorlást támogatták, addig a mai rendszerek már a beszélgetés és visszajelzés révén a tanári szerep részleges imitációjára is képesek. A kutatás nem a pedagógiai hatékonyságot vizsgálja, hanem azt, hogy az AI és a tanuló közötti interakciókban megjelennek-e az intézményes tanári diskurzusra jellemző jelenségek. A vizsgálat egy szakirodalom-alapú ellenőrző lista segítségével, kvalitatív elemzés keretében történik, kontrollált tanulói szerepben létrehozott dialógus alapján. Megfigyeléseink összhangban állnak azzal a feltevéssel, hogy az AI-alapú chatbotok bizonyos, a tanári kommunikációhoz köthető mikroszintű stratégiákat képesek ugyan reprodukálni, azonban nem veszik fel következetesen azokat az interakciós és intézményes szerepeket, amelyek a nyelvtanári diskurzust mint egészet meghatározzák.},
	year = {2026},
	eissn = {1788-2400},
	pages = {50-72}
}

@article{MTMT:35782825,
	title = {Az EU-többnyelvűség hatása a magyar szaknyelvekre: terminológiai kihívások és lehetőségek},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35782825},
	author = {Fischer, Márta},
	doi = {10.1556/2065.186.2025.2.13},
	journal-iso = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	journal = {MAGYAR TUDOMÁNY},
	volume = {186},
	unique-id = {35782825},
	issn = {0025-0325},
	abstract = {Az Európai Uniónak sok hivatalos nyelve van, ami példátlan volumenű fordítási tevékenységgel jár. A többnyelvű uniós szövegalkotás és fordítás a hivatalos nyelvekben egy sajátos uniós szaknyelv, ún. eurolektus kialakulását is eredményezi, amely a szakmai és a tudományos nyelvhasználatra is hatással van. A tanulmány bemutatja a többnyelvűség Európai Unióban értelmezett – és a soknyelvűségtől eltérő – fogalmát, a tagállami hagyományoktól eltérő uniós szaknyelv jellemzőit, valamint mindazon speciális terminológiai feladatokat, amelyek a folyamatos fordítási kötelezettségből adódnak. Rámutat, hogy a hazai fülnek gyakran idegennek hangzó, szokatlan megnevezések mögött tudatos fordítói döntések állhatnak. Végül a tanulmány felhívja a figyelmet arra az igen fontos tényre, hogy a csatlakozást követően a fordításokat az uniós intézmények koordinálják, ezért a tagállam felelőssége, hogy az uniós többnyelvűségből adódó fordítási-terminológiai kihívásokat lehetőséggé tudja-e alakítani a magyar tudományos és szaknyelvek fejlesztésére.},
	year = {2025},
	eissn = {1588-1245},
	pages = {331-338}
}

@misc{MTMT:35893716,
	title = {A nyelvtanár szerepe a beszédkészség mesterséges intelligencia alapú chatbotokkal történő, autonóm módon végzett fejlesztésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35893716},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter},
	unique-id = {35893716},
	abstract = {Értelmileg akadályozott tanulók adaptált művészeti pedagógiai fejlesztő programjának akciókutatását végezzük. Az adaptáció Kodály Zoltán koncepciójára és Kokas Klára zenebefogadást segítő módszerére épül, a fejlesztés fókuszát a sajátos nevelési igény szükségletéhez illesztettük. Szakirodalmi tájékozódásunk során hasonló vizsgálatokat nem találtunk.
		A művészeti adaptációs programban részt vevő, értelmileg akadályozott tanulókat keresztezett eljárással vizsgáltuk, kommunikációs kompetenciájukat és receptív szókincsüket hasonlítottuk össze a kontroll csoport eredményeivel. A mintát két csoportra osztottuk, mindkét csoport vizsgálati és kontroll szerepkörben is részt vett a kutatásban.  Az egyes szerepkörbe kerüléskor minden esetben bemeneti és kimeneti méréseket végeztünk. A kommunikációs kompetenciát a Pedagógiai Analízis és Curriculum eljárással, a receptív szókincset a Peabody szókincsvizsgálattal mértük fel. Arra voltunk kíváncsiak, van-e fejlesztő hatása az adaptált pedagógiai fejlesztő programnak a vizsgált, 1-6 osztályos tanulók kommunikációs kompetenciájára és receptív szókincsére.
		A kutatás első szakaszában tartunk, eddigi eredményként összegezhető, hogy a kommunikációs kompetenciában esetenként azoknál a gyermekeknél mutatkozik mérhető fejlődés, akik verbálisan fejezik ki magukat. Arra vonatkozó tudásunk, hogy szignifikáns fejlődés következik-e be a művészeti adaptációs pedagógiai fejlesztő program hatására a vizsgált területeken, csak a tanév végén lesz. De már bizonyos, hogy értelmileg akadályozott tanulóknál a receptív szókincs érzékenyebben reagál a fejlesztésre és a spontán fejlődésre is.  
		
		Kulcsszavak: értelmileg akadályozottság; receptív szókincs; Pedagógiai Analízis és Curriculum; művészeti adaptáció;},
	year = {2025}
}

@misc{MTMT:36112325,
	title = {Az autonóm nyelvtanulás előkészítése: miért, hogyan, mivel?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36112325},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter},
	unique-id = {36112325},
	year = {2025}
}

@misc{MTMT:36112341,
	title = {From the 1950s Language Laboratories to Sophisticated AI Tutors: A Historical Overview and Future Outlook on Technological Support for Developing Foreign Language Speaking Skills},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36112341},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter},
	unique-id = {36112341},
	year = {2025}
}

@book{MTMT:36112357,
	title = {Guide pratique de la formation à distance},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36112357},
	author = {Giedo, Custers and Sotkovszky, Lili Eszter},
	publisher = {Presses universitaires de Grenoble},
	unique-id = {36112357},
	year = {2025}
}

@CONFERENCE{MTMT:36113397,
	title = {From the 1950s Language Laboratories to Sophisticated AI Tutors: A Historical Overview and Future Outlook on Technological Support for Developing Foreign Language Speaking Skills},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36113397},
	author = {Sotkovszky, Lili Eszter},
	booktitle = {18. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia 2025. április 24-25. = 18th Training and Practice International Conference on Educational Science April 24-25, 2025},
	unique-id = {36113397},
	year = {2025},
	pages = {173-173}
}

@article{MTMT:36202955,
	title = {AI x AI: Artificial Intelligence for Augmented Interpreting. Interpreting Europe Conference, Brüsszel, 2025. február 6‒7.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36202955},
	author = {Szabó, Csilla},
	doi = {10.35924/fordtud.27.1.10},
	journal-iso = {FORDÍTÁSTUDOMÁNY},
	journal = {FORDÍTÁSTUDOMÁNY},
	volume = {27},
	unique-id = {36202955},
	issn = {1419-7480},
	abstract = {Az Interpreting Europe 2025 konferenciát, amelyet korábban SCIC Unis néven ismertünk, 2025. február 6-án és 7-én rendezték meg Brüsszelben az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága, azaz a DG Interpretation (SCIC) rendezésében.},
	year = {2025},
	eissn = {2732-1924},
	pages = {135-141},
	orcid-numbers = {Szabó, Csilla/0000-0003-4094-9651}
}