@CONFERENCE{MTMT:36284411,
	title = {A KIBERHADVISELÉS FOGALMÁNAK VIZSGÁLATA AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ KONTEXTUSÁBAN BIRÓ GABRIELLA},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36284411},
	author = {Biró, Gabriella},
	booktitle = {Tavaszi Szél Konferencia / Spring Wind Conference 2025. Absztrakt kötet},
	unique-id = {36284411},
	year = {2025},
	pages = {162-162},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@article{MTMT:36359223,
	title = {Kiberbiztonság és pénzügyi stabilitás: összefüggések, kockázatok és szabályozási megközelítések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36359223},
	author = {Biró, Gabriella},
	doi = {10.33926/GP.2025.3.1},
	journal-iso = {GAZDASÁG ÉS PÉNZŰGY},
	journal = {GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY},
	volume = {12},
	unique-id = {36359223},
	issn = {2415-8909},
	abstract = {A digitális technológiák előretörésével a pénzügyi szektor működése is egyre inkább
		információs rendszerekre és hálózatokra támaszkodik, így a kiberbiztonsági kockázatok kezelése kulcsfontosságúvá vált nem csak egyedi intézményi, hanem rendszerszinten, azaz a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából is. A tanulmány
		célja, hogy feltárja a kiberbiztonság és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket,
		meghatározza a releváns fogalmakat, bemutassa a rendszerszintű kiberkockázatok
		eszkalálódásának folyamatait, valamint értékelje a kockázatcsökkentésre alkalmazott nemzetközi és hazai szabályozási és intézményi megközelítéseket. A cikk első
		részében a kiberbiztonság, a kiberreziliencia és a kiberkockázat fogalmát tisztázzuk, különös tekintettel a pénzügyi szektorban használt meghatározásokra. A középpontban három modell (az IMF, az ESRB és az MNB által kidolgozott keretrendszerek) elemzése áll, amelyek a kiberbiztonsági események pénzügyi rendszert
		érintő hatásainak eszkalációját, illetve az átviteli csatornák természetét vizsgálják.
		A szerző összeveti a modellek logikai struktúráját, különbségeit és alkalmazhatóságát, valamint értékeli, hogy ezek milyen mértékben segítik elő a rendszerszintű
		kockázatok azonosítását és csökkentését. A pénzügyi stabilitás magyar vonatkozásait és kritikus infrastruktúra védelemmel való kapcsolatát is bemutatjuk. A tanulmány utolsó szakasza áttekinti rendszerszintű kiberkockázatok kezelése során
		alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedéseket. A preventív, detektív és korrektív
		kontrollintézkedések háromszintű megközelítését alkalmazva megvizsgálja a szabályozás, az információmegosztás és a tesztelés adta kockázatkezelési lehetőségeket. Összegzésként hangsúlyozzuk, hogy a pénzügyi rendszer kiberrezilienciájának
		erősítése csak multidiszciplináris megközelítés révén, a kiberbiztonsági és pénzügyi stabilitási szakértők összehangolt munkájával lehetséges.},
	keywords = {kockázatkezelés; pénzügyi stabilitás; kiberbiztonság; rendszerszintű kockázat; kiberreziliencia},
	year = {2025},
	eissn = {2677-1314},
	pages = {297-318},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@article{MTMT:36372472,
	title = {Cyber Security and Financial Stability: Relationships, Risks and Regulatory Approach},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36372472},
	author = {Biró, Gabriella},
	doi = {10.33908/EF.2025.3.1},
	journal-iso = {ECON AND FINANCE},
	journal = {ECONOMY AND FINANCE: ENGLISH-LANGUAGE EDITION OF GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY},
	volume = {12},
	unique-id = {36372472},
	issn = {2415-9379},
	abstract = {As digital technologies press ahead, the operation of financial systems increasingly relies on ICT systems and networks, so managing cyber security issues to
		maintain financial stability has become key not only for individual institutions
		but also at systemic level. The objective of this paper is to identify the relevant
		concepts, to describe the processes how systemic cyber security risks escalate
		and to assess international and local regulatory and institutional efforts targeting
		risk reduction. In the first part, the concepts of cybersecurity, cyber resilience
		and cyber risks are clarified with particular attention to the definitions used in
		the financial sector. The study focuses on the analysis of three models (framework systems offered by the IMF, the ESRB and the National Bank of Hungary
		(MNB) describing the escalation of how cyber security incidents affect the financial system as well as the nature of transmission channels. The author compares
		the logical structures, differences and applicability of the models, and makes an
		assessment of how the individual models can help identify and reduce systemic
		risks. The issues of financial stability relevant to Hungary are also presented. In
		the last part of the paper, the risk reduction measures to be applied in the course
		of managing systemic cyber risks are reviewed. Applying a three-tier approach of
		preventive, detective and corrective control measures, the risk reduction options
		available for regulators, information sharing and testing are analysed. To sum up,
		we emphasise the cyber resilience of the financial system can only be achieved by
		a multi-disciplinary approach assuming the coordinated efforts of cybersecurity
		and financial stability experts.},
	keywords = {risk management; cybersecurity; Financial stability; systemic risk; Cyber resilience},
	year = {2025},
	eissn = {2677-1322},
	pages = {279-300},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@article{MTMT:36460933,
	title = {Az ukrán eVorog chatbot és a Delta rendszer},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36460933},
	author = {Biró, Gabriella},
	journal-iso = {HADITECHNIKA},
	journal = {HADITECHNIKA},
	volume = {59},
	unique-id = {36460933},
	issn = {0230-6891},
	year = {2025},
	eissn = {1786-996X},
	pages = {18-21},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@inbook{MTMT:36478091,
	title = {A kiberhadviselés fogalmának vizsgálata az orosz-ukrán háború kontextusában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36478091},
	author = {Biró, Gabriella},
	booktitle = {Tavaszi Szél Konferencia / Spring Wind Conference 2025. Tanulmánykötet I.},
	unique-id = {36478091},
	abstract = {A modern fegyveres konfliktusok egyre nagyobb szerepet kapnak a kibertérben zajló
		műveletek, amelyek akár stratégiai jelentőségűek is lehetnek a hadviselésben. Kutatásom célja,
		hogy feltárja a kiberhadviselés fogalmának különböző értelmezéseit, különös tekintettel a
		NATO, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna megközelítésére. A téma aktualitását a jelenleg
		is zajló orosz-ukrán háború adja, amelyben a kiberműveletek szerepe megkerülhetetlenné vált.
		Míg az orosz katonai terminológia régóta alkalmazza az információs hadviselés és ebből
		következően a kiberhadviselés fogalmát, addig a NATO-ban elsősorban kiberműveletekről
		beszélünk. Ukrajna történelmi okokból kezdetben az orosz szemléletet követte, azonban a
		2022-es orosz inváziót követően egyre inkább a NATO terminológiájához közelít a
		szövetségeseivel való kommunikációban. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy
		milyen közös pontok és eltérések mutatkoznak ezen országok kibertérben folytatott hadviselési
		stratégiájában és fogalmi rendszereiben.
		A kutatás kiindulópontját a NATO kiberműveleti doktrínája és a Tallinn Manual által használt
		fogalmak adják. Emellett a magyar, angol és orosz nyelvű szakirodalom és tudományos
		publikációk vizsgálatával jutottam el az eltérő fogalmi értelmezések összevetéséig. Az
		eredmények rávilágítanak arra, hogy a kiberműveletek alkalmazása nem csupán technikai vagy
		stratégiai kérdés, hanem mélyen gyökerező elméleti és fogalmi különbségeket is hordoz. Az
		orosz nyelvű szakirodalomban az információs hadviselés kiemelt szerepet kap, ami közvetlenül
		vezet a kiberhadviselés fogalmának megjelenéséhez. Ezek a terminológiai különbségek jelentős
		hatással vannak a kiberműveleti stratégiák kialakítására és végrehajtására, valamint a
		nemzetközi együttműködés lehetőségeire.
		A kutatásom hozzájárulhat az orosz és ukrán kiberműveletek pontosabb megértéséhez, valamint
		azoknak a NATO fogalmi rendszerében való elhelyezéséhez. Az eltérő fogalomrendszerek
		vizsgálata segíti a szakmai közösséget és a kutatókat abban, hogy mélyebben megértsék és
		egységesen értelmezzék a kiberhadviselés fogalmát a jelenlegi fegyveres konfliktusokban.
		Ezáltal az orosz fél kiberműveletei hatékonyabban elemezhetők, ami hozzájárulhat a
		védekezési képességek fejlesztéséhez.
		Kutatásom távolabbi céljai közt szerepel a kiberműveletekhez kapcsolódó fogalmak szélesebb
		körű vizsgálata, további országok doktrínáinak vizsgálatával és még szélesebb körű
		szakirodalom elemzésével.},
	keywords = {Oroszország; NATO; kiberhadviselés; információs műveletek; kiberműveletek; információs hadviselés},
	year = {2025},
	pages = {189-200},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@book{MTMT:36609952,
	title = {National case study on cybersecurity technology and information transfer – Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36609952},
	author = {Kovács, László and Biró, Gabriella and Krasznay, Csaba and Tóth, András and Magyar, Sándor and Bányász, Péter},
	doi = {10.5281/zenodo.17898414},
	publisher = {Zenodo},
	unique-id = {36609952},
	abstract = {This study investigates the current landscape of cybersecurity collaboration in Hungary, with a specific emphasis on the interactions between the national defence sector and private industry. Given the escalating digital interconnectivity, the evolving nature of cyber threats, and the vulnerability of supply chains, the imperatives of national security and economic stability increasingly rely on effective cross-sector cooperation. The research methodology includes an analysis of policy and legal documents, semi-structured interviews with stakeholders from governmental, military, industrial, and academic spheres, as well as two case studies focusing on civil-military collaboration in the protection of critical infrastructure. The findings suggest that although foundational elements of cooperation exist, systemic integration and institutionalized knowledge sharing are inadequately developed. Major challenges identified include legal fragmentation, a lack of trust among sectors, limited human resource capacity, and the absence of standardized incident response protocols. Nonetheless, emerging initiatives, such as strengthened connections between the Hungarian National Cyber Security Centre, the Ministry of Defence, industry entities, and the academic community, provide a promising foundation for a knowledge-driven cybersecurity ecosystem. This paper advocates for a structured, multi-stakeholder collaboration model designed to enhance national cyber resilience.},
	keywords = {cybersecurity; public-private partnership; Critical infrastructure protection; Cyber resilience; Threat response; Institutional coordination; civil-military cooperation},
	year = {2025},
	orcid-numbers = {Kovács, László/0000-0002-6403-0650; Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694; Krasznay, Csaba/0000-0003-3216-2592; Tóth, András/0000-0001-6098-3262; Magyar, Sándor/0000-0002-6085-0598; Bányász, Péter/0000-0002-7308-9304}
}

@{MTMT:36709506,
	title = {A kiberbiztonsági és digitalizációs metrikák felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a kiberképességek meghatározásához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36709506},
	author = {Biró, Gabriella},
	booktitle = {Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből VI.},
	doi = {10.36250/01323_02},
	unique-id = {36709506},
	abstract = {A tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyire jelezhetik előre az egyes kiberbiztonsági és digi­talizációs metrikák, hogy egy fegyveres konfliktusban melyik oldalon lesz a fölény a kiber­műveletek terén. Az orosz–ukrán háború vonatkozásában a jelenleg használt metrikák nem minden esetben adnak megbízható előrejelzést azzal kapcsolatban, hogy a célpont mennyire képes sikeresen ellenállni a kibertámadásoknak. Például a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union) kiberbiztonsági indexének 2021-es kiadása alapján Oroszország az 5., míg Ukrajna a 78. helyen állt. A 2024-es kiadás már nem tartalmaz rangsort, de Ukrajna a T3-as csoportba került, míg az Oroszországi Föderáció a T2-be. A nyilvánosan elérhető forrásokból tájékozódva nem mutatkozik ekkora különbség a két fél felkészültsége között a gyakorlatban. A kutatás során a 2020-tól napjainkig elérhető kiberképességekre vonatkozó metrikák vizsgálatával összevetem a támadási és védekezési képességekről elérhető információkat, és ez alapján értékelem a metrikák megbízhatóságát.},
	keywords = {digitalizáció; kiberbiztonság; kiberműveletek; kiberképesség; metrika},
	year = {2025},
	pages = {33-44},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@article{MTMT:36892366,
	title = {Védelmi innováció az orosz-ukrán háború kiberműveleteiben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36892366},
	author = {Biró, Gabriella},
	journal-iso = {HADITECHNIKA},
	journal = {HADITECHNIKA},
	volume = {59},
	unique-id = {36892366},
	issn = {0230-6891},
	year = {2025},
	eissn = {1786-996X},
	pages = {111-115},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@CONFERENCE{MTMT:35598810,
	title = {The Effect of the KiberPajzs Initiative on Fraud Detected in Electronic Payments in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35598810},
	author = {Biró, Gabriella},
	booktitle = {Proceedings of the International Conference on Cybersecurity and Cybercrime (IC3)},
	doi = {10.19107/CYBERCON.2024.02},
	unique-id = {35598810},
	abstract = {The paper examines what effect the KiberPajzs initiative has on fraud detected in electronic payments in Hungary for the 2023-2024 period. First the current electronic payment fraud landscape of Hungary is described through cybercrime tendencies, the impact of digitalization on banking, and the regulatory background of electronic payments. Then the KiberPajzs initiative is introduced together with its related communicational, regulatory and law enforcement projects. Finally, the recent quarterly payment fraud data published by the Central Bank of Hungary is examined and the effects of KiberPajzs are evaluated. The author argues that the decrease in the number and value of fraudulent electronic transactions and the increase in identified failed fraud attempts coincide with the activities of the KiberPajzs initiative.},
	year = {2024},
	pages = {14-21},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}

@article{MTMT:35639876,
	title = {ADATHALÁSZAT ÉS AZ ELLENE TÖRTÉNŐ EGYES VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35639876},
	author = {Biró, Gabriella and Kiss, Milán},
	doi = {10.33926/GP.2024.4.2},
	journal-iso = {GAZDASÁG ÉS PÉNZŰGY},
	journal = {GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY},
	volume = {11},
	unique-id = {35639876},
	issn = {2415-8909},
	year = {2024},
	eissn = {2677-1314},
	pages = {417-439},
	orcid-numbers = {Biró, Gabriella/0009-0004-5924-6694}
}