@article{MTMT:35688659,
	title = {A szemünk láttára dől el, hogy Berlin követendő vagy intő példát mutat a jövő városainak},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35688659},
	author = {Tuza, Benedek},
	journal-iso = {QUBIT},
	journal = {QUBIT},
	volume = {2025.01.14.},
	unique-id = {35688659},
	year = {2025}
}

@article{MTMT:36096609,
	title = {Berlin : techno, kreativitás és városi megújulás},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36096609},
	author = {Tuza, Benedek},
	journal-iso = {A FÖLDGÖMB},
	journal = {A FÖLDGÖMB},
	volume = {43},
	unique-id = {36096609},
	issn = {1215-8690},
	year = {2025},
	pages = {72-79}
}

@article{MTMT:36315672,
	title = {Ideje, hogy azoknak fejlesszük a várost, akik benne élnek, és nem azoknak, akiket odaképzelünk},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36315672},
	author = {Tuza, Benedek},
	journal-iso = {QUBIT},
	journal = {QUBIT},
	unique-id = {36315672},
	year = {2025}
}

@misc{MTMT:36343213,
	title = {A városfejlesztés demokratizálása: közösségi alapú és kooperatív megközelítések Budapesten és Berlinben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36343213},
	author = {Tuza, Benedek},
	unique-id = {36343213},
	year = {2025}
}

@article{MTMT:36343419,
	title = {Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel : tapasztalatok a Margit-negyedből},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36343419},
	author = {Tuza, Benedek},
	doi = {10.17649/TET.39.3.3606},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {39},
	unique-id = {36343419},
	issn = {0237-7683},
	keywords = {Budapest; társadalmi részvétel; kulturális városfejlesztés; Margit-negyed},
	year = {2025},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {179-198}
}

@article{MTMT:36847445,
	title = {Kulturális városnegyedekkel a fenntartható fejlődésért: két budai esettanulmány},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36847445},
	author = {Tuza, Benedek},
	journal-iso = {TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK},
	journal = {TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK},
	volume = {14},
	unique-id = {36847445},
	issn = {2063-4315},
	year = {2025},
	pages = {74-90}
}

@article{MTMT:35023468,
	title = {A kulturális gazdaság szerepe a Bartók-negyed kialakulásában és fejlődésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023468},
	author = {Tuza, Benedek},
	doi = {10.17649/TET.38.2.3528},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {38},
	unique-id = {35023468},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {A tanulmány összefoglalja a kreatív-kulturális gazdaság, illetve a kreatív osztály kurrens szakirodalmát, illetve helyzetképet nyújt a budapesti kulturális gazdaság fejlődéséről, különös tekintettel a Bartók-negyedben zajló folyamatokra. A terület napjaink egyik legizgalmasabb „városi laboratóriuma”, hiszen a helyi önkormányzat és az aktív civil társadalom kooperációján keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogyan kell menedzselni egy olyan városrészt, amely Budapest-szerte közkedvelt kulturális központ, és vonzereje bőven túlmutat a kerület keretein, anélkül, hogy ez az élhető környezet rovására menne. A szakirodalmi áttekintésben az elmélet gyökereitől, a Los Angeles-i Iskolától kezdve végighaladok a kritikus pontokon, Allen J. Scott és Richard Florida munkáin át egészen Egedy Tamás kurrens vizsgálatáig – ezt követően pedig rátérek a Bartók-negyedben végzett empirikus kutatás részletezésére. A tanulmányban az emberközpontú városfejlesztés és a részvételiség eszméjére támaszkodom, amelyekkel megteremthető a civil társadalom becsatornázása a városfejlesztésbe, illetve visszaszoríthatók a globális kultúra uniformizáló hatásai, előnyben részesítve ezzel a helyi közösségeket. A cikk a Bartók-negyed példáján keresztül nyújt betekintést abba, hogyan lehet egy kulturális városnegyedet létrehozni és fenntarthatóan menedzselni. A legfontosabb tanulság, hogy a külső és belső körülmények, a felülről érkező elképzelések és az alulról szerveződő civil tevékenység egymástól elválaszthatatlan elemek – ennek értelmében nincs egyetlen megoldás, helyette van sok apró intézkedés, amelyek együttesen determinálják a sikert, és ezáltal a fenntartható, értékes és reziliens városnegyedet.},
	year = {2024},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {130-147}
}

@article{MTMT:35335811,
	title = {A részvételi demokrácia kihívásai a városfejlesztésben. Budapesti tapasztalatok},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35335811},
	author = {Tuza, Benedek and Kovács, Zoltán},
	doi = {10.62560/csz.2024.04.7},
	journal-iso = {CIVIL SZLE},
	journal = {CIVIL SZEMLE},
	volume = {21},
	unique-id = {35335811},
	issn = {1786-3341},
	abstract = {A civil társadalom részvétele, aktív bevonása a várospolitikai döntéshozatalba és városfejlesztésbe napjaink egyik megkerülhetetlen közpolitikai kérdése, de egyben kihívása is. Ahhoz, hogy városainkat élhetőbbé, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tegyük, meg kell teremteni azokat az intézményesült kereteket, ahol a civil szervezetek közvetlenül is hallatni tudják hangjukat a helyi ügyekben. Mindezt a politikai szereplők is egyre inkább felismerik, belátva, hogy a civil szervezetek bevonása nemcsak hatékonyabbá teszi a fejlesztéseket, de legitimálja is azokat. Emellett a helyi társadalom tagjai is egyre gyakrabban lépnek fel cselekvően a helyi vonatkozású ügyekben. A tanulmány a részvételi, vagy másnéven deliberatív demokrácia különböző formáinak nemzetközi elterjedését és hazai megjelenését mutatja be, különös tekintettel a fővárosra és kerületeire. A kutatás fő kérdései: a szakirodalom alapján a deliberatív demokrácia milyen formái terjedtek el világszerte a városok fejlesztése terén, ezeknek milyen változatai jelentek meg Magyarországon és különösen Budapesten? A kutatás tartalomelemzésen és félig strukturált mélyinterjúkon alapul, amelyeket szakpolitikusok, önkormányzati szakemberek és civil szervezetek képviselői körében végeztünk 2023 és 2024 során, s amely elsősorban arészvételi kultúra fővárosi megjelenését és jelenlegi helyzetét igyekezett feltárni. A kutatás során igyekeztünk megismerni az alulról szerveződő nagyvárosi grassroot mozgalmak szárnybontogatásait a rendszerváltozástól napjainkig; a részvételi eszköztár megvalósított és tervezett elemeit; valamint a civil és önkormányzati kapcsolatok konfliktusait és érdekütközéseit. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években számos gyümölcsöző civil-önkormányzati együttműködés jött létre a fővárosban, azonban a civil szféra és a helyi hatalom között sok területen konfliktusok alakultak ki, amelyek többnyire a szemléletbeli különbségekből és az eltérő működési mechanizmusokból adódtak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a civil szervek közül azok tudják legsikeresebben képviselni ügyeiket, amelyek erős helyi beágyazottsággal, és/vagy nagy szakértői bázissal rendelkeznek, és az önkormányzat számára is képesek segítséget nyújtani. Budapesten az elmúlt években a részvételi eszköztár fokozatos bővülése volt megfigyelhető és egyre több olyan innovátorról lehet beszélni, akik katalizálni tudják ezeket a folyamatokat. A siker pedig a kitartáson, a városvezetők prioritásain, a civilek aktivizmusán és a két oldal hatékony kooperációján múlik. A téma a következő öt éves önkormányzati ciklusban vélhetően még inkább előtérbe kerül majd Budapesten és számos vidéki nagyvárosban a 2024. június 9-i választások fényében. Véleményünk szerint a részvételi demokrácia a helyes út a hatékonyabb, fenntarthatóbb és igazságosabb városfejlesztés felé, amelyben az állampolgárok aktívan és elkötelezetten képesek alakítani a városukat, ezzel elősegítve nemcsak a városi infrastruktúraés a szolgáltatások színvonalának emelkedését, hanem a közélet, a közbeszéd, a társadalmi szolidaritás és kohézió erősödését is.},
	year = {2024},
	eissn = {3004-2119},
	pages = {133-150},
	orcid-numbers = {Kovács, Zoltán/0000-0003-2697-4682}
}

@inbook{MTMT:34016381,
	title = {A kulturális gazdaság Budapesten, a formálódó Bartók-negyed példáján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34016381},
	author = {Tuza, Benedek and Berki, Márton},
	booktitle = {Budapest 150},
	unique-id = {34016381},
	year = {2023},
	pages = {253-267},
	orcid-numbers = {Berki, Márton/0000-0002-0727-1212}
}