@article{MTMT:33093546,
	title = {Kiégés vizsgálata pedagógusok körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33093546},
	author = {Kapus, Krisztián and Tóth, Gábor and Mák, Kornél and Fejes, Éva and Bank, Gyula Zsolt and Hesszenberger, Dávid and Fehér, Gergely and Tibold, Antal},
	doi = {10.33616/lam.32.028},
	journal-iso = {LEGE ART MED},
	journal = {LEGE ARTIS MEDICINAE},
	volume = {32},
	unique-id = {33093546},
	issn = {0866-4811},
	abstract = {HÁTTÉR – A kiégés (burnout) egyre inkább elterjedt jelenség, amely kiemelten érinti a szociális szférában dolgozó munkavállalókat. Munkánk célja a kiégés jelenségének
		vizsgálata pedagógusok körében.
		MÓDSZEREK – Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdôívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat,
		diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunk cionális Attitûd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck-féle depresszió rövidített kérdôívet alkalmaztuk, továbbá erôfeszítés-jutalom-egyensúlytalanság kérdôív és Társas Támogatás kérdôív is kitöltésre került.
		EREDMÉNYEK – Összesen 399 fô töltötte ki a kérdôívet: 340 nô és 59 férfi. A munkavállalók döntôen a fiatal/középkorú korcsoporthoz tartoznak, a 35–55 év közöttiek aránya
		70%. Az átlagos kiégési pontszám 59,3 (SD= 13,6), melybôl 41 fô (11,9%) alacsony, 298 fô közepes (86,1%) és 7 fô (2,0%) súlyos kiégéssel érintett. Multivariációs analízis során a nôi nem (OR: 2,917), a sokgyermekes család (OR: 4,157), a megfelelô javadalmazás (OR = 3,306), a munkával eltöltött évek (OR: 2,732), és a szakmai megbecsülés hiánya (OR: 1,464) bizonyultak a kiégés független rizikótényezôinek (p < 0,05 minden esetben). A depresszió súlyossága, a diszfunkcionális attitûdök és a kiégés között pozitív kapcsolat igazolódott (r2 = 0,415, p < 0,001; r2 = 0,237, p < 0,001). 
		KÖVETKEZTETÉS – Eredményeink alapján a pedagógusok jelentôs része közepes fokú kiégésben, 2%-a pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (munkahelyi javadalmazás, megbecsülés) és nem befolyásolható tényezôi (életkor, nem, család), melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások
		során figyelembe kell venni.},
	keywords = {tanár; depresszió; kiégés; diszfunkcionális attitűdök},
	year = {2022},
	eissn = {2063-4161},
	pages = {365-371}
}

@article{MTMT:32085006,
	title = {Internetfüggőség, alvászavar, depresszió és életminőség összefüggésének vizsgálata a bajai kórház dolgozóinak körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32085006},
	author = {Tóth, Gábor and Tibold, Antal and Fejes, Éva and Kapus, Krisztián and Fehér, Gergely},
	doi = {10.53020/IME-2021-102},
	journal-iso = {IME},
	journal = {IME},
	volume = {20},
	unique-id = {32085006},
	issn = {1588-6387},
	year = {2021},
	eissn = {1789-9974},
	pages = {11-15}
}

@article{MTMT:31906164,
	title = {Neuropathic Low Back Pain and Burnout among Hungarian Workers},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31906164},
	author = {Mák, Kornél and Kapus, Krisztián and Tóth, Gábor and Hesszenberger, Dávid and Pohl, Marietta and Pusch, Gabriella and Fejes, Éva and Fehér, Gergely and Tibold, Antal},
	doi = {10.3390/ijerph18052693},
	journal-iso = {INT J ENV RES PUB HE},
	journal = {INTERNATIONAL JOURNAL OF ENVIRONMENTAL RESEARCH AND PUBLIC HEALTH},
	volume = {18},
	unique-id = {31906164},
	issn = {1661-7827},
	year = {2021},
	eissn = {1660-4601}
}

@article{MTMT:31815621,
	title = {Internet Addiction and Burnout in A Single Hospital : Is There Any Association?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31815621},
	author = {Tóth, Gábor and Kapus, Krisztián and Hesszenberger, Dávid and Pohl, Marietta and Kosa, Gabor and Kiss, Julianna and Pusch, Gabriella and Fejes, Éva and Tibold, Antal and Fehér, Gergely},
	doi = {10.3390/ijerph18020615},
	journal-iso = {INT J ENV RES PUB HE},
	journal = {INTERNATIONAL JOURNAL OF ENVIRONMENTAL RESEARCH AND PUBLIC HEALTH},
	volume = {18},
	unique-id = {31815621},
	issn = {1661-7827},
	abstract = {The extensive availability of the internet has led to the recognition of problematic internet use, the so-called Internet Addiction (IA), mostly involving adolescents. Burnout can lead to substance abuse or addictive behaviour (such as internet addiction) as a coping method. There are insufficient data about internet addiction and its possible association with burnout in adults, especially among healthcare workers. The aim of our present study was to focus on prevalence and the risk factors of internet addiction and its possible association with burnout among healthcare workers in a single hospital applying a questionnaire-based survey. In total, 49 doctors (10.1%), 198 nurses (40.9%), 123 medical assistant (25.4%), 73 other healthcare workers (15.1%), and 42 (1.7%) healthcare associated workers (cleaning, laundry, etc.) have completed our survey. In a multivariate analysis, IA was associated with age between 18 and 25 (OR: 2.6, p = 0.024), surfing on the internet >5 h daily (OR 25.583, p < 0.001), being single (OR: 4.275, p = 0.006), being childless (OR: 3.81, p = 0.011), working less than five years (OR 2.135, p = 0.048) and job type (being healthcare associated worker, OR: 2.907, p = 0.009). Illicit drug intake (OR 52.494, p < 0.001), and diabetes (OR: 4.122, p = 0.043) were also significantly associated with internet addiction. No association of burnout and IA could be found. A small but significant proportion of our healthcare workers suffered from IA, which was associated with substance abuse and diabetes in multivariate analysis. Our study also draws attention to the risk factors of IA such as younger age, family status, working type and working hours internet use. The possible association of burnout and IA merits further investigation.},
	keywords = {hospital; burnout; Internet addiction; healthcare professional},
	year = {2021},
	eissn = {1660-4601}
}

@article{MTMT:31690924,
	title = {Prevalence And Risk Factors Of Internet Addiction Among Hungarian High School Teachers},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31690924},
	author = {Tóth, Gábor and Kapus, Krisztián and Hesszenberger, Dávid and Pohl, Marietta and Kosa, Gabor and Kiss, Julianna and Pusch, Gabriella and Fejes, Éva and Tibold, Antal and Fehér, Gergely},
	doi = {10.3390/life11030194},
	journal-iso = {LIFE-BASEL},
	journal = {LIFE-BASEL},
	volume = {11},
	unique-id = {31690924},
	year = {2021},
	eissn = {2075-1729}
}

@article{MTMT:31647007,
	title = {A kiégés előfordulása szociális munkások körében.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31647007},
	author = {Mák, Kornél and Fejes, Éva and Pohl, Marietta and Kolonics, Gábor and Tóth, Gábor and Zádori, Iván and Nemeskéri, Zsolt and Hesszenberger, Dávid and Fehér, Gergely and Tibold, Antal},
	doi = {10.1556/650.2020.31796},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31647007},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Összefoglaló. Bevezetés: Napjaink egyik legszélesebb körben emlegetett jelensége a kiégés (burnout), mely a leggyakrabban a segítő szakmákban dolgozókat érinti. Célkitűzés: Munkánk célja a kiégés jelenségének komplex vizsgálata szociális munkások körében. Módszerek: A demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát alkalmaztuk, továbbá az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív és a Társas Támogatás Kérdőív is kitöltésre került. Eredmények: Összesen 300 fő töltötte ki a kérdőívet: 106 férfi, 194 nő. A munkavállalók döntően a fiatal/középkorú korcsoporthoz tartoznak, a 26-45 év közöttiek aránya 52,2%. Az átlagos kiégési pontszám 53,9 (SD = 18,7) volt, melyből 105 fő (35,1%) alacsony, 182 fő közepes (60,6%) és 13 fő (4,3%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során a női nem (OR: 5,857), az életkor (OR: 4,126), a munkában eltöltött évek (OR: 2,721), a sokgyermekes család (OR: 2,861) és a társas támogatás hiánya (OR: 2,81) bizonyultak a kiégés független rizikótényezőinek (p<0,05 minden esetben). A depresszió és a kiégés (p<0,001), valamint a diszfunkcionális attitűdök és a kiégés között pozitív kapcsolat igazolódott (korrelációs együttható = 0,316; p<0,001). Következtetés: Eredményeink alapján a szociális munkások jelentős része közepes fokú kiégésben, 5%-uk pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (munkahelyi attitűdök, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, nem, család) tényezői, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884-1890.Burnout is increasingly prevalent mainly involving employees working in the social sphere.The aim of our study was to examine the complexity of burnout among social workers.Baseline demographic data were recorded. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory (MBI), and the intensities of dysfunctional attitudes were also studied. Depression was detected by the abbreviated version of the Beck Depression Questionnaire, furthermore social supports and effort-reward imbalance were also examined.Overall 300 employees participated in our study. Age group distribution was young/middle-aged access, the vast majority of the workers was between 25 and 45 years. The mean burnout scale was 53.9 (SD = 18.7), 105 workers had mild (35.1%), 182 moderate (60.6%) and 13 severe (4.3%) burnout. In a multivariate analysis, the female gender (OR: 5.857), the age (OR: 4.126), the years spent with working (OR: 2.721), the number of children (>3) (OR: 2.861) and the lack of social support (OR: 2.81) were independently associated with burnout (p<0.05 in all cases). There was a significant association among burnout, depression and dysfunctional attitudes.The vast majority of our social workers suffered from moderate and a small, but a significant proportion from severe burnout. Our work draws attention to the modifiable and unmodifiable risk factors of burnout in this population, which may help in the development of preventive strategies. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884-1890.},
	keywords = {DEPRESSION; burnout; depresszió; social worker; szociális munkás; kiégés; Dysfunctional attitudes; diszfunkcionális attitűdök},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {1884-1890},
	orcid-numbers = {Nemeskéri, Zsolt/0000-0003-4977-2565}
}