@inbook{MTMT:37099656,
	title = {A XXI. századi háború szerkezeti átalakulása - Hadviselési paradigma és politikai filozófiai dimenziók},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37099656},
	author = {Takács, Péter},
	booktitle = {A technológiai fejlődés modern kori történeti és jogi szabályozási keretei},
	unique-id = {37099656},
	year = {2026},
	pages = {73-86},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@CONFERENCE{MTMT:37382416,
	title = {Hibrid háborúk és szuverenitás dilemmái a 21. században: az orosz–ukrán, arab–izraeli és izraeli–palesztin konfliktusok hadtudományi és politikai filozófiai elemzése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37382416},
	author = {Takács, Péter},
	booktitle = {Tavaszi Szél Konferencia - Spring Wind Conference 2026. - Absztrakt kötet},
	unique-id = {37382416},
	abstract = {A 21. század konfliktusai jelentős mértékben átalakították a hadtudomány és a politikai filozófia paradigmatikáját, különösen az orosz–ukrán háború, az arab–izraeli válság és az izraeli–palesztin konfliktus tükrében. E három konfliktus eltérő történelmi, geopolitikai és kulturális kontextusokból táplálkozik, ugyanakkor közös vonásuk a modern háború hibrid, aszimmetrikus jellege, ahol az állami és nem állami szereplők kölcsönhatása alapvetően formálja a katonai műveletek és a stratégiai döntések logikáját. A hadtudomány szempontjából ezek a konfliktusok újraértelmezik a hagyományos háborús paradigmákat: az orosz–ukrán háborúban a konvencionális erők mellett a kiberhadviselés, az információs és pszichológiai hadviselés jelentősége dominál; az arab–izraeli konfliktusban a precíziós fegyverek, a nem állami fegyveres csoportok és a regionális politikai dinamikák együttes hatása figyelhető meg; az izraeli–palesztin válságban pedig a városi hadviselés, a gerilla taktikák és a civil lakosság stratégiai szerepe válik meghatározóvá. Ezek az aspektusok rámutatnak a háború morfológiájának átalakulására, ahol a katonai célok és a politikai érdekek elválaszthatatlanul összefonódnak. A politikai filozófiai megközelítés a konfliktusokat az állam, a szuverenitás és az önrendelkezés kérdéskörében vizsgálja. Az orosz–ukrán háború esetében a területi integritás, a nemzetközi jog és a hegemón államok szerepe kerül középpontba; az arab–izraeli válság a történelmi jogok, a kollektív emlékezet és a nemzeti identitás összetett viszonyrendszerét mutatja; az izraeli–palesztin konfliktus pedig az emberi jogok, az etikai felelősség és a demokratikus normák közötti feszültséget tárja fel. A filozófiai elemzés rámutat, hogy a modern háborúk nem csupán katonai akciók sorozatai, hanem értékek, narratívák és normák ütközőpontjai, ahol a hatalom gyakorlása és az erkölcsi elvek érvényesítése párhuzamosan zajlik. E három konfliktus összehasonlítása hangsúlyozza a technológiai innováció, az információs dominancia és a nemzetközi intézmények szerepét a modern háborúkban, miközben a politikai filozófiai dilemmák – például a szuverenitás, az igazságosság és a kollektív biztonság kérdései – új kontextusban értelmeződnek. A vizsgálat hozzájárul a hadtudományi elméletek modernizálásához, a konfliktuskezelés és a stratégiai döntéshozatal gyakorlati megalapozásához, és rávilágít a 21. századi háborúk komplexitására, ahol a regionális dinamikák, a globális hatalmi struktúrák sebezhetősége, valamint a hosszú távú béke és biztonság feltételeinek újragondolása elválaszthatatlan a politikai filozófiai és hadtudományi diskurzusoktól.},
	keywords = {politikai filozófia; Szuverenitás; aszimmetrikus hadviselés; információs és elektronikai hadviselés; hibrid háború},
	year = {2026},
	pages = {178-178},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@{MTMT:37382418,
	title = {The New Theatre of War: Perception Operations and Philosophical Challenges in 21st-Century Conflicts in Latin America},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37382418},
	isbn = {9789636880996},
	author = {Takács, Péter},
	booktitle = {VI. South America International Conference. Book of Abstracts},
	unique-id = {37382418},
	abstract = {In the 21st century, war is increasingly waged not on kinetic battlefields but within the information domain, where control over narratives and perception becomes the central dimension of conflict. Classical political-philosophical frameworks—rooted in thinkers such as Carl Schmitt and Clausewitz, who defined war through physical force and political confrontation—are undergoing profound transformation. Perception operations and narrative warfare reveal a shift from material destruction to the conquest of collective reality. Latin America offers striking examples of this transition: in Brazil, electoral disinformation and political polarization under Bolsonaro illustrate the tactical use of contested narratives, while in Venezuela, Maduro’s regime practices informational authoritarianism through systematic control of perception and discourse. This study examines how the concept of war is being restructured when the essence of conflict is no longer annihilation, but influence—raising fundamental philosophical questions about the political nature of war in the age of digital information and strategic communication.
		
		
		A 21. század háborúi egyre kevésbé a kinetikus hadszíntereken, és egyre inkább az információs térben zajlanak, ahol a konfliktus központi dimenziójává a narratíva és az észlelés feletti kontroll válik. A klasszikus politikai filozófiai keretek – amelyek Carl Schmitt vagy Clausewitz nyomán a háború politikai természetét a fizikai erőszak monopóliumához kötötték – ma radikális újraértelmezés alatt állnak. A percepciós műveletek és narratívaháborúk azt jelzik, hogy a háború fogalma a materiális térből az immateriális befolyásolás szférájába tolódik át. Latin-Amerika esetében különösen markáns ez a tendencia: Brazíliában a választási dezinformáció és a politikai polarizáció (Bolsonaro), Venezuelában pedig az információs autoritarizmus és állami narratívakontroll (Maduro) mutat rá az információs hadviselés politikai természetére. Az előadás célja, hogy feltárja: miként változik a háború fogalma a politikai filozófia horizontján, amikor a konfliktus lényege már nem a fizikai megsemmisítés, hanem a kollektív valóságérzékelés meghódítása.},
	keywords = {Venezuela; Information warfare; political philosophy; crisis perceptions; narrative conflict; Brazil, Russia, India, China, and South Africa (BRICS) Digital transformation},
	year = {2026},
	pages = {12-12},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@article{MTMT:37386646,
	title = {Magyari István és Zrínyi Miklós hadtudományi gondolkodásának párhuzamai.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37386646},
	author = {Takács, Péter},
	doi = {10.32563/hsz.2026.2.3},
	journal-iso = {HADTUDOMÁNYI SZEMLE},
	journal = {HADTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {19},
	unique-id = {37386646},
	issn = {2676-9816},
	year = {2026},
	eissn = {2060-0437},
	pages = {35-51},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@article{MTMT:35718719,
	title = {A paradicsom ismételt meghódítása - Max Weber historizmusának kritikája Leo Strauss műveiben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35718719},
	author = {Takács, Péter},
	journal-iso = {VALÓSÁG},
	journal = {VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {68},
	unique-id = {35718719},
	issn = {0324-7228},
	year = {2025},
	eissn = {2062-8900},
	pages = {37-45},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@article{MTMT:35789066,
	title = {Spiritualitás gazdaság, a boldogság gazdaságtana},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35789066},
	author = {Takács, Péter},
	journal-iso = {THEOLOGIAI SZEMLE},
	journal = {THEOLOGIAI SZEMLE},
	volume = {68},
	unique-id = {35789066},
	issn = {0133-7599},
	abstract = {Hasonló témával foglalkozó írások jelentek meg a Szemlében Zsugyel János (2024/91. o.)
		és Laborczi Pál (2024/170. o.) tollából. Az elôbbi kifejezetten protestáns aspektusból vizsgálja a modern társadalom és gazdaság kihívásait, Laborczi Pál megközelítése inkább egyetemes
		keresztyén jellegû, az alábbi írás pedig kifejezetten római katolikus források alapján foglalkozik e témakörrel. Természetesen e három írás különbözôségét talán könnyebb detektálni,
		mint hasonlóságát, mindazonáltal úgy gondolom, hogy e három dolgozat érdemes együttes
		tanulmányozásra is. Ha e tanulmányozásból egy negyedik, szerkeszthetô/közölhetô írás születik, annak bizonyára a Theologiai Szemle helyet biztosít.},
	year = {2025},
	pages = {51-58},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@article{MTMT:36197421,
	title = {A személyes tudás felemelkedése. Útmutató Polányi Mihály Weber-kritikájához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36197421},
	author = {Takács, Péter},
	journal-iso = {VALÓSÁG},
	journal = {VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {68},
	unique-id = {36197421},
	issn = {0324-7228},
	year = {2025},
	eissn = {2062-8900},
	pages = {77-84},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@article{MTMT:36199008,
	title = {Pápai enciklikák összehasonlítása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36199008},
	author = {Takács, Péter},
	journal-iso = {THEOLOGIAI SZEMLE},
	journal = {THEOLOGIAI SZEMLE},
	volume = {2025},
	unique-id = {36199008},
	issn = {0133-7599},
	abstract = {A szaktanulmány a katolikus egyház három legutóbbi pápájának politikafilozófiai megközelítéseit elemzi,
		különös figyelmet fordítva II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa társadalmi tanításainak vallástudományi,
		etikai és politikai filozófiai vonatkozásaira. A tanulmány célja, hogy bemutassa, miként formálták ezek a pápák
		a keresztény társadalmi tanítást a modern társadalmi és politikai kihívásokra válaszul, miközben hangsúlyozzák
		az emberi méltóság védelmét, a gazdasági és társadalmi igazságosságot, valamint a globális felelôsségvállalást.
		II. János Pál pápa, XVI. Benedek pápa és Ferenc pápa pápai enciklikáinak teológiai, etikai és politikafilozófiai
		összehasonlító elemzése fontos iránymutatást ad a keresztény politikai filozófia jövôbeli fejlôdéséhez.},
	year = {2025},
	pages = {75.-81},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@inbook{MTMT:36199010,
	title = {The Impact of War Narratives on Social Cohesion and National Identity},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36199010},
	author = {Takács, Péter},
	booktitle = {Studies on Human and Social Problems},
	doi = {10.63145/8l3vqm4},
	unique-id = {36199010},
	abstract = {War narratives, as collective stories and discourses related to war, play a central role in shaping social cohesion and national identity. The narratives developed during times of war not only influence political and social discourse but also define the identity of individuals and groups, serving as a tool for mobilization and manipulation of public opinion. War memory and historical trauma, as collective processes of dealing with the experience of war, significantly impact how societies perceive themselves and their relations with other nations or groups. This study aims to analyze how war narratives shape social structures, political discourses in various countries, and how they strengthen national identities through the trauma of war. Understanding the societal role of war narratives is essential for recognizing how war conflicts influence not only the physical space but also cultural and identity dimensions.},
	keywords = {political discourse; national identity; collective trauma; Social identity; social cohesion; war narratives; war memory},
	year = {2025},
	pages = {21-28},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}

@CONFERENCE{MTMT:36199054,
	title = {The legal and ethical dilemmas of autonomous weapon systems (killer robots): The role of human decision-making in AI-supported modern warfare},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36199054},
	author = {Takács, Péter},
	booktitle = {VII. Law Enforcement - Science - Current Issues},
	unique-id = {36199054},
	abstract = {Autonomous weapon systems (AWS), often referred to in popular discourse as “killer robots,”
		are among the most innovative yet controversial technological developments in modern
		warfare. These systems, operated by artificial intelligence, are capable of independently
		identifying targets, making decisions, and executing armed interventions without human
		involvement. The deployment of such systems fundamentally challenges the traditional role of
		human control in military operations and introduces new dimensions to the legal and ethical
		evaluation of warfare. This presentation aims to provide a comprehensive analysis of the
		operation, deployment, and potential regulation of AWS, with particular emphasis on the role
		of human decision-making and the integration of these technologies within the framework of
		international humanitarian law. Special attention is given to the question of how machine
		decision-making can be aligned with the protection of human rights and adherence to ethical
		standards. The presentation also delves into the issue of legal responsibility: who can be held
		accountable for harm caused by autonomous systems, and what legal mechanisms can ensure
		accountability. Ultimately, the presentation seeks to explore how meaningful human control,
		along with moral and legal oversight, can be preserved in the face of rapidly advancing
		technological capabilities.},
	keywords = {artificial intelligence; international humanitarian law; autonomous weapon systems; ethical norms in warfare; legal responsibility for machine decision-making},
	year = {2025},
	pages = {28-28},
	orcid-numbers = {Takács, Péter/0000-0002-6284-6744}
}