@article{MTMT:34791120,
	title = {A Sacheverell-per (1710)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34791120},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	journal-iso = {JOG.TÖRTÉNET},
	journal = {JOG.TÖRTÉNET : AZ MTA–ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT (ELKH) BLOGJA},
	unique-id = {34791120},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@article{MTMT:34770425,
	title = {“To Preserve That Balance of Power on Which the Happiness and Prosperity of Europe Depend” – Discourse on the First Partition of Poland and the European Balance of Power in London Newspapers (1771–1774)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34770425},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	doi = {10.38210/RUSTUDH.2024.6.5},
	journal-iso = {RUSSIANSTUDIES.HU},
	journal = {RUSSIANSTUDIES.HU},
	volume = {6},
	unique-id = {34770425},
	abstract = {Like most English press reports on the first partition of Poland, the author of an opinion piece from 1773, published in the Public Advertiser under the pseudonym "Tullius", believed that of the three powers dividing Poland, the Prussian interest could be the most dangerous both for the national interest of Britain and for the future of the European balance of power. It is significant that in almost all cases where the interests of Britain and the question of intervention were invoked in English opinion pieces, the defence of the continent's political balance appeared as a strong argument. Through a critical discourse analysis of relevant opinion pieces published in London newspapers between 1771 and 1774, I point out how the authors used similar or different balance-of-power rhetoric, while occasionally deeper, polemical balance-of-power discourse to reflect their views. I illustrate that the authors of these articles have applied the concept essentially in relation to the following three themes: (1) the "diabolical alliance" of the partitioning powers, (2) the issue of British intervention, and (3) the criticism of the idle British government. One of the main conclusions of my analysis is that the balance-of-power discourse is most prominent in relation to the third issue, sometimes even leading to a general questioning of the legitimacy of the contemporary balance-of-power policy.},
	year = {2024},
	eissn = {2677-0660},
	pages = {81-107},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@inbook{MTMT:34562587,
	title = {„Tánc a lengyelek körül” – Lengyelország felosztásainak vizuális retorikája és az európai hatalmi egyensúly kérdése a brit politikai sajtóban (1791–1796)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34562587},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	booktitle = {Korszakokról korszerűen},
	unique-id = {34562587},
	year = {2023},
	pages = {11-26},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@inbook{MTMT:34416497,
	title = {„felforgatja az európai egyensúly minden elképzelését” – Lengyelország felosztásai és a hatalmi egyensúly kérdése az angol politikai médiában (1772–1795)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34416497},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	booktitle = {Batthyány Lajos Alapítvány Doktori Ösztöndíjprogram Tanulmánykötet 2022/2023},
	unique-id = {34416497},
	abstract = {Jelen tanulmányban azt mutatom be, hogy milyen témák mentén és milyen kontextusban jelent meg a korabeli angol politikai médiában – kiemelten az újságokban, a pamfletekben, illetve a parlamenti vitákban – a lengyel felosztásról történő diskurzus, azon belül is kifejezetten a hatalmi egyensúly mint politikai elv, illetve mint politikai fogalom. A Burney-újsággyűjtemény12 segítségével feltárt, 1772 és 1795 között megjelent angol újságokban, továbbá a releváns pamfletekben és parlamenti vitákban fellelhető erőegyensúly-diskurzus szövegelemzése révén a következőkben bemutatom, hogy az egyes felosztások idején az említett politikai médiatermékek szerzői milyen tekintetben alkalmaztak hasonló, avagy eltérő hatalmi egyensúly-retorikát – olykor pedig mélyebb, értekező jellegű erőegyensúly-diskurzust – véleményük reflektálására.},
	year = {2023},
	pages = {288-307},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@article{MTMT:34406804,
	title = {Discourse on Peace and Balance of Power in Early Eighteenth-Century English Political Sermons},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34406804},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	doi = {10.15170/SPMNNV.2023.12.10},
	journal-iso = {SPECIMINA NOVA PRIMA SCET MEDIAEV},
	journal = {SPECIMINA NOVA PARS PRIMA SECTIO MEDIAEVALIS : A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI TÖRTÉNETI TANSZÉKÉNEK TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEI},
	volume = {12},
	unique-id = {34406804},
	issn = {1588-8002},
	abstract = {In the public debate on the English involvement in the War of the Spanish Succession, and over time, on the peace that would end the prolonged war, sermons occupy a special place among the various political mediums of the time. After briefly reviewing the main features of the political controversy, the present study specifically examines two political sermons by the English churchman John Adams (1662–1720), in which the discourse on balance of power is organically present, reinforcing the theme of the need for a “good peace”. In Adams’ sermons, published in 1709 and 1711, respectively, the notion of Christian joy and prosperity as well as the glad tidings of the securing of Protestant succession in the form of a future peace were given explicit emphasis alongside the discourse on balance of power. Both sermons were delivered on thanksgiving days, therefore – while supporting the anti-war, pro-peace Tory propaganda – they have a strong emphasis on predictions of the positive prospects for Christian spirituality. The paper focuses on the conceptual analysis of these delightful promises, showing how Adams considered the effects of a prospective peace on the Christian religion in general as well as on the future of the balance of power both at home and in Europe.},
	year = {2023},
	pages = {159-181},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@article{MTMT:33689552,
	title = {Pragmatizmus, hagyomány és modernizáció ­– Konferencia Mária Terézia uralkodásáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33689552},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	journal-iso = {ÚJKOR.HU},
	journal = {ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM},
	volume = {2023},
	unique-id = {33689552},
	abstract = {A Magyar Történelmi Társulat és az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2022. december 15-én konferenciát szervezett az MTA Székház Nagytermében, amely Mária Terézia uralkodását állította a középpontba. A Pragmatizmus, hagyomány és modernizáció. Mária Terézia császárné és királynő című tudományos tanácskozás számos aspektusból vizsgálta az uralkodónő negyven évig tartó regnálásának időszakát, kitérve uralkodásának jogi, egyház-, művelődés- és társadalomtörténeti aspektusaira, valamint (köz)egészségügyi vonatkozásaira.},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@inbook{MTMT:33323133,
	title = {A béke- és erőegyensúly-diskurzus a spanyol örökösödési háború utolsó éveinek angol prédikációirodalmában, különös tekintettel John Adams (1662–1720) két prédikációjára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33323133},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	booktitle = {BLA Doktori Ösztöndíjprogram. Tanulmánykötet 2021/2022},
	unique-id = {33323133},
	abstract = {A spanyol örökösödési háborúban (1701–1714) történő angol részvételről szóló közvitában, a háborút lezáró béke kérdéseiről folyó angol diskurzusban részt vevő különböző irodalmi műfajok és politikai médiatermékek között különleges helyet foglalnak el a nyomtatott formában megjelenő igehirdetések. Az anglikán lelkészek nyomtatott prédikációi nem reagáltak olyan közvetlen módon a politikára, mint például a pamfletirodalom termékei vagy a különböző periodikák (például a napi- és hetilapok), ennek ellenére azonban megfigyelhető, hogy a korszak számos prédikációjában fellelhető a háború lezárásáról és a békekötés szükségességéről szóló érvelés, ezekkel összefüggésben pedig a közjó (common good vagy public good), valamint az erőegyensúly, avagy hatalmi egyensúly (balance of power) gondolatának retorikai alkalmazása. Emiatt érdemes az erőegyensúly-diskurzus szempontjából behatóbb vizsgálat alá vonni e műfaj nyomtatásban megjelent termékeit; ezt a történeti kutatás mindezidáig nem kísérelte meg, így a tanulmány fő tárgyát ez az irányvonal képezi. Az értekezés a téma általánosabb áttekintését követően John Adams (1662–1720) angol lelkész két – 1709-ben, illetve 1711-ben megjelent – prédikációját járja körbe, amelyekben szervesen megjelenik a hatalmi egyensúllyal kapcsolatos fogalomhasználat a háború lezárásáról és a békekötés szükségességéről szóló tematikát erősítve.},
	year = {2022},
	pages = {324-343},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@article{MTMT:33284094,
	title = {„A szerencsétlen Lengyel Királyság kapzsi és hitvány feldarabolása” – A kortárs brit közvélemény Lengyelország második és harmadik felosztásáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33284094},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	journal-iso = {ÚJKOR.HU},
	journal = {ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM},
	unique-id = {33284094},
	abstract = {Lengyelország első, 1772. évi felosztását követően a lengyel uralkodó, II. Szaniszló Ágost (1764–1795) hiába bízott a nyugat-európai államok támogatásában. Többek között sem Franciaország, sem Nagy-Britannia nem kívánt katonai konfliktusba kerülni a felemelkedő orosz és porosz nagyhatalmakkal, vagy a közép-európai rendezések szempontjából olykor kecsegtetőbb partnernek ígérkező Ausztriával. A II. Katalin orosz cárnő és II. Frigyes Vilmos porosz király által 1793 januárjában megkötött szentpétervári egyezmény értelmében újabb lengyel felosztásra került sor, melynek határmódosításait a grodnói szejmnek kellett jóváhagynia. A lengyel–litván államalakulat utolsó országgyűlése, amely kényszer hatására fejezte be munkáját 1793. november 23-án, lengyel oldalról is ratifikálta a második felosztást; ezt 1795-ben végül az ország harmadik, egyben teljes felosztása követte. Hogyan vélekedett a lengyel ügy alakulásáról a brit politika és közvélemény? Mit közvetített a kortárs brit politikai média Lengyelország további felosztásairól, illetve a második felosztást követő, Tadeusz Kościuszko-féle felkelésről? Az alábbi írás több példán keresztül ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni.},
	year = {2022},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}

@article{MTMT:33056977,
	title = {„Lengyelország példátlan kifosztása” – A kortárs brit közvélemény az első lengyel felosztásról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33056977},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	journal-iso = {ÚJKOR.HU},
	journal = {ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM},
	unique-id = {33056977},
	abstract = {A lengyel–litván unió számos belső problémával küzdött a 17–18. század folyamán. Az ország belpolitikai stabilizációjához szükséges reformokat nemcsak a lengyel nemesség nagy része, hanem a szomszédos Habsburg Birodalom, Poroszország, illetve Oroszország is jelentősen hátráltatta. A lengyel liberum veto és a nemesi aranyszabadság intézménye kiváló lehetőséget teremtett az osztrák, porosz és orosz kormányzat számára, hogy gyengén tartsák a Lengyel Királyságot – annak érdekében, hogy végül könnyedén, háború nélkül megszerezhessék értékes területeit. Ennek egyik első eredménye a 250 évvel ezelőtt ezen a napon, 1772. augusztus 5-én aláírt háromhatalmi felosztási egyezmény volt, melynek következtében a lengyel–litván állam területének, valamint lakosságának körülbelül egyharmadát elveszítette. Hogyan vélekedett a közép-kelet-európai nagyhatalmak felosztási diplomáciájáról az európai hatalmi egyensúlyban különösen érdekelt Nagy-Britannia? Hogyan reflektált a kortárs brit sajtó és pamfletirodalom a lengyel ügy alakulására? Milyen témákat emeltek ki Lengyelország felosztása kapcsán a szatirikus metszetek alkotói? Az alábbi írás számos példán keresztül ezekre a kérdésekre keresi a választ, bemutatva az 1772. évi első lengyel felosztással kapcsolatos kortárs brit diskurzus legfontosabb elemeit.},
	year = {2022}
}

@article{MTMT:32901744,
	title = {Hiánypótló kötet a nagy világjárványokról. Járványtörténet az ókori himlőjárványoktól napjaink koronavíruspandémiájáig},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32901744},
	author = {Schvéd, Brigitta Kinga},
	journal-iso = {PONTES},
	journal = {PONTES - A PTE BTK TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE},
	volume = {5},
	unique-id = {32901744},
	issn = {2631-0015},
	abstract = {A Kronosz Kiadó gondozásában 2021 augusztusában látott napvilágot a Dögvész­kalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig című kötet, amely nemcsak áttekintést nyújt, hanem új adalékokkal is szolgál az emberiség történetében jelentős szerepet betöltő epidémiákról és pandémiákról. Az összesen tizenkét fejezetet tartalmazó, Czeferner Dóra és Fedeles Tamás által szerkesztett kötet a 92. Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A tudományos eredményekre alapozott, de közérthető stílusú és gazdagon illusztrált kiadvány szerzői a pestis, a szifilisz, a kolera, a feketehimlő és a spanyolnátha által okozott demográfiai és gazdasági pusztításokat mutatják be mind európai, mind pedig magyar történeti példákból merítve. Ezeket a tanulmányokat egészíti ki a modern nővérképzés megteremtésében megkerülhetetlen Florence Nightingale személyéről és tevékenységéről szóló írás, valamint az aktuális koronavírus-világjárványról szóló értekezés.
		
		A bemutatott kötet: Czeferner Dóra – Fedeles Tamás (szerk.): Dögvészkalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig. Pécs – Budapest, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület – Kronosz Kiadó, 2021. 256 oldal},
	year = {2022},
	eissn = {2631-0988},
	pages = {265-271},
	orcid-numbers = {Schvéd, Brigitta Kinga/0000-0002-1249-199X}
}