@mastersthesis{MTMT:34715213, title = {The role of mixed-mode surveys in political surveying and election studies. a hibrid adatfelvételek szerepe a politikai kérdőíves vizsgálatokban és választáskutatásokban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34715213}, author = {Stefkovics, Ádám}, publisher = {Eötvös Loránd University}, unique-id = {34715213}, year = {2023}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @article{MTMT:34562385, title = {Agglomerációban élni. Az agglomerációs társadalmak politikai karaktere az urbánus-rurális törésvonal tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34562385}, author = {Orbán, Ferenc and Stefkovics, Ádám}, journal-iso = {SZÁZADVÉG}, journal = {SZÁZADVÉG}, volume = {2023}, unique-id = {34562385}, issn = {0237-5206}, abstract = {Az elmúlt évtized egyik politikai-szociológiai tanulsága az volt, hogy a lakóhely szerepe felértékelődött az egyéni politikai döntésekben. Ebben a diskurzusban az urbánus-rurális törésvonal tárgyalása fontos, ám leegyszerűsítő, ugyanis a vidéki települések politikai szempontból közel sem egységesek. Jelen tanulmány a vidék egy speciális területére, az agglomerációkra fókuszál. Három alapvető feltételezéssel éltünk: az agglomerációs társadalmak kormánypártibbak, mint a kapcsolódó nagyvárosi társadalom, ám kevésbé, mint a nem agglomerációs vidéki társadalom (1), az agglomerációkon belül politikai törésvonal van őslakosok és beköltözők között (2), ám a lakóhely szerepe a pártválasztásban kevésbé meghatározó, mint az egyéni vallásosság vagy az ideológiai pozíció (3). Választási és egy nagymintás kérdőíves felmérés adataival hipotéziseinket többnyire igazoltuk, igaz a négy agglomeráció erősen különbözik, elsősorban a Fidesz-KDNP támogatottságának általános szintjében. Kutatásunk rávilágított az agglomerációs települések speciális politikai karakterére. Ezek a települések szoros kapcsolatban állnak azokkal a nagyvárosokkal, ahol országosan a legmeghatározóbbak a kormánykritikus hangok. Az agglomerációs miliő csökkentheti a kormánykritikus, a nagyvárossal való szorosabb összefonódás pedig a kormánypárti buborékok vagy visszhangkamrák kialakulását.}, year = {2023}, pages = {81-112}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @article{MTMT:34538563, title = {Horgonyt le!. A bal-jobboldali skála érvényessége Magyarországon és egy korrekciós javaslat lehorgonyzó vinyetta-módszerrel}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34538563}, author = {Stefkovics, Ádám and Kollár, Dávid and Pavalacs, András}, journal-iso = {POLTUD SZLE}, journal = {POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE}, volume = {32}, unique-id = {34538563}, issn = {1216-1438}, year = {2023}, pages = {107-136}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792; Kollár, Dávid/0000-0002-5146-2753} } @inbook{MTMT:34447726, title = {Családi értékek a mai Magyarországon a politika, a vallás és a területiség dimenziójában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34447726}, author = {Fűrész, Tünde and Gere, Dömötör and Stefkovics, Ádám}, booktitle = {Család - Érték - Tér}, unique-id = {34447726}, year = {2023}, pages = {177-189}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @article{MTMT:34436065, title = {The association between the interviewers’ and the respondents’ political attitudes in a telephone survey}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34436065}, author = {Stefkovics, Ádám}, doi = {10.1080/13645579.2023.2292500}, journal-iso = {INT J SOC RES METHOD}, journal = {INTERNATIONAL JOURNAL OF SOCIAL RESEARCH METHODOLOGY}, volume = {1}, unique-id = {34436065}, issn = {1364-5579}, abstract = {Interviewer effects in telephone surveys on political topics are likely to occur. The literature has yielded considerable evidence about the impact of basic interviewer characteristics, but research is lacking on how interviewers’ beliefs may shape responses. This study is aimed at assessing the association between the interviewers’ party affiliation and political ideology and the answers provided to the same questions by the respondents, using a large-scale telephone survey conducted in Hungary. The results show that interviewers account for a relatively large amount of variance, especially in the models predicting item-nonresponse. The interviewer’s reluctance to answer these questions strongly predicted missing data on the respondent level. On the other hand, only weak interviewer effects were found regarding the valid, substantive responses. The results demonstrate how, for instance, estimations of nonrespondents’ party preferences in electoral polls may be biased due to interviewer-related errors, and highlight the need for standardized persuasion strategies.}, year = {2023}, eissn = {1464-5300}, pages = {1-14}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @article{MTMT:34401886, title = {Vistrust: a Multidimensional Framework and Empirical Study of Trust in Data Visualizations}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34401886}, author = {Elhamdadi, Hamza and Stefkovics, Ádám and Beyer, Johanna and Moerth, Eric and Pfister, Hanspeter and Bearfield, Cindy Xiong and Nobre, Carolina}, doi = {10.1109/TVCG.2023.3326579}, journal-iso = {IEEE T VIS COMPUT GR}, journal = {IEEE TRANSACTIONS ON VISUALIZATION AND COMPUTER GRAPHICS}, volume = {1}, unique-id = {34401886}, issn = {1077-2626}, year = {2023}, eissn = {1941-0506}, pages = {1-11}, orcid-numbers = {Elhamdadi, Hamza/0009-0006-8767-0681; Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792; Beyer, Johanna/0000-0002-3505-9171; Moerth, Eric/0000-0003-1625-0146; Pfister, Hanspeter/0000-0002-3620-2582; Bearfield, Cindy Xiong/0000-0002-1451-4083; Nobre, Carolina/0000-0002-2892-0509} } @article{MTMT:34401884, title = {Global warming vs. climate change frames: revisiting framing effects based on new experimental evidence collected in 30 European countries}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34401884}, author = {Stefkovics, Ádám and Zenovitz, Lili}, doi = {10.1007/s10584-023-03633-x}, journal-iso = {CLIMATIC CHANGE}, journal = {CLIMATIC CHANGE}, volume = {176}, unique-id = {34401884}, issn = {0165-0009}, abstract = {Existing evidence suggests that climate change beliefs can be subject to how the issue is framed. Particularly, the choice between a “global warming” versus a “climate change” framing influenced survey responses in some previous experiments. Furthermore, since the issue of climate change has become strongly polarized politically, framing effects were found to be moderated by political identification. Nevertheless, most of these framing effects were observed in the USA and may not be generalized in other cultures. To contribute to this area of research, we embedded an experiment in nationally representative telephone surveys conducted in 30 European countries in August–September 2021. We manipulated the wording of four climate change-related questions (“global warming” vs. “climate change”) and assessed treatment effects both in the full sample and separately among leftist, rightist, green, and right-wing party voters. Our results regarding climate change existence belief replicated earlier findings since existence belief was significantly higher in the climate change group. We also found that the perceived negative impact was slightly lower when the issue was framed as “climate change.” In contrast, little evidence was found of people being more skeptical or less worried when asked about “global warming” compared to “climate change.” In general, skepticism was higher on the political right; however, leftists, rightists, green, and right-wing voters reacted similarly to the two frames in our European sample. We consider possible explanations for the null findings and argue that the use of “climate change” framing in communication strategies promoting climate action itself will do little to lower skepticism in Europe.}, year = {2023}, eissn = {1573-1480}, pages = {1-16}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @inbook{MTMT:34089823, title = {Érzelmi politikai polarizáció a koronavírus-járvány idején Magyarországon}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34089823}, author = {László, Tamás and Stefkovics, Ádám and Szujó, Flórián Zoltán}, booktitle = {Századvég Riport 2022}, unique-id = {34089823}, year = {2023}, pages = {15-38}, orcid-numbers = {László, Tamás/0009-0004-3465-8684; Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} } @article{MTMT:34047126, title = {Szociológiai tudástermelés Magyarországon 1971 és 2021 között: Hat társadalomtudományi folyóirat szisztematikus áttekintése}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34047126}, author = {Stefkovics, Ádám and Szabari, Veronika and Batiz, Kinga and Bukovics, Babett and Pavalacs, András and Tariska, Andrea and Zenovitz, Lili}, doi = {10.51624/SzocSzemle.2023.2.1}, journal-iso = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE}, journal = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {33}, unique-id = {34047126}, issn = {1216-2051}, abstract = {A szociológiai tudástermelési módok – tehát azok a tapasztalatszerzési formák, amelyeken keresztül a kutató hozzáfér a tág értelemben vett „adatokhoz”, és mely folyamatokon keresztül végül a tudományos termék előáll – a vizsgálható kérdéseken és lehetséges válaszokon túl meghatározzák a tudományos diskurzusok természetét is. Tanulmányunkban azt a kérdést tettük fel, hogy ezek a tudástermelési formák milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt ötven év során Magyarországon. Kérdésünk megválaszolására hat magyar szociológiai folyóiratban megjelent, összesen 2650 tanulmány szisztematikus áttekintésére vállalkoztunk. Elemzésünk nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a szociológiai tudás létrehozása több jelentősebb változáson ment keresztül az elmúlt öt évtizedben: az empírián alapuló megközelítések terjedése, a saját adathasználat növekedése, a kvalitatív adathasználat népszerűségének fokozatos emelkedése, továbbá az adatfelvételek számos módszertani részlete is sokat változott az adott időszakban. Ugyanakkor bizonyos paraméterekre inkább az állandóság volt jellemző. A témák és a témák diverzitása például meglehetősen keveset változtak az elmúlt öt évtizedben. Az eredmények bizonyos hiányosságokra is rávilágítottak; gyakori, hogy a szerzők az adatgyűjtések részleteinek egyes elemeit nem közlik, noha a transzparencia fokozatosan javult. Tanulmányunk a trendek bemutatása és azok kritikai elemzése mellett a hazai szociológia működésének gyakorlatáról folyó diskurzusok előmozdítását is célul tűzi ki.}, year = {2023}, pages = {4-28}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792; Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073} } @book{MTMT:34037628, title = {Századvég Riport 2022}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34037628}, editor = {Stefkovics, Ádám and Pillók, Péter}, publisher = {Századvég}, unique-id = {34037628}, year = {2023}, orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792} }