@article{MTMT:34493221,
	title = {Strong differences in microclimate among the habitats of a forest-steppe ecosystem},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34493221},
	author = {Ho, Khanh V and Süle, Gabriella and Kovács, Bence and Erdős, László},
	doi = {10.28974/idojaras.2024.1.1},
	journal-iso = {IDŐJÁRÁS},
	journal = {IDŐJÁRÁS / QUARTERLY JOURNAL OF THE HUNGARIAN METEOROLOGICAL SERVICE},
	volume = {128},
	unique-id = {34493221},
	issn = {0324-6329},
	year = {2024},
	eissn = {0324-6329},
	pages = {1-26},
	orcid-numbers = {Kovács, Bence/0000-0002-8045-8489; Erdős, László/0000-0002-6750-0961}
}

@article{MTMT:34104589,
	title = {First steps of pollinator-promoting interventions in Eastern European urban areas – positive outcomes, challenges, and recommendations},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34104589},
	author = {Süle, Gabriella and Kovács-Hostyánszki, Anikó and Sárospataki, Miklós György and Kelemen, Tünde Ilona and Halassy, Gabriella and Horváth, Anna and Demeter, Imre and Báldi, András and Szigeti, Viktor},
	doi = {10.1007/s11252-023-01420-1},
	journal-iso = {URBAN ECOSYST},
	journal = {URBAN ECOSYSTEMS},
	volume = {26},
	unique-id = {34104589},
	issn = {1083-8155},
	abstract = {Urbanisation has a strong role in pollinator decline, while properly managed green spaces could promote pollinators – especially bees and butterflies – by providing foraging and nesting habitats in cities. In public spaces, several opportunities exist to help pollinators including rare mowing, flower strip sowing, and bee hotel establishment. However, pollinator-promoting interventions are almost lacking and still understudied in Eastern Europe. We aimed to investigate the impact of rare mowing and annual flower-sowing interventions on pollinators, floral resources, and vegetation attributes in three case studies within Hungary. We compared treatment (extensively mown or sown) and control (intensively mown) site pairs during five sampling occasions within a season. We found positive, but due to the severe drought and management inaccuracies relatively minor effect of both interventions. The extensively mown sites presented higher and greener vegetation with more flowers and pollinators. The sown flower patches provided floral resources and supported the pollinators in the second half of the season, while they were scarcely visited in spring and early summer due to the annual soil scarification and re-sowing. Although the two types of interventions could complement each other during the season, there is room for further improvements. To reach resilient urban ecosystems against climate and environmental changes, we recommend using primarily native and mostly perennial seeds, combining intervention types, planning for the long-term, and avoiding management inaccuracies (e.g. unplanned mowing). Promoting and monitoring plant-pollinators systems may increase the diversity and human well-being in cities, while citizens’ involvement can facilitate these interventions.},
	year = {2023},
	eissn = {1573-1642},
	pages = {1783-1797},
	orcid-numbers = {Báldi, András/0000-0001-6063-3721}
}

@article{MTMT:33787423,
	title = {Fluctuations and trends in spatio‐temporal patterns of plant species and diversity in a sandy pasture},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33787423},
	author = {Fóti, Szilvia and Bartha, Sándor and Balogh, János and Pintér, Krisztina and Koncz, Péter and Biró, Marianna and Süle, Gabriella and Petrás, Dóra and De Luca, Giulia and Mészáros, Ádám and Zimmermann, Zita and Szabó, Gábor and Csathó, András István and Ladányi, Márta and Péli, Evelin Ramóna and Nagy, Zoltán},
	doi = {10.1111/jvs.13190},
	journal-iso = {J VEG SCI},
	journal = {JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE},
	volume = {34},
	unique-id = {33787423},
	issn = {1100-9233},
	year = {2023},
	eissn = {1654-1103},
	orcid-numbers = {Bartha, Sándor/0000-0001-6331-7521; Balogh, János/0000-0003-3211-5120; Zimmermann, Zita/0000-0002-7841-0777; Ladányi, Márta/0000-0003-3114-8289; Péli, Evelin Ramóna/0000-0003-4211-5108; Nagy, Zoltán/0000-0003-2839-522X}
}

@article{MTMT:33713911,
	title = {Escape from the garden: spreading, effects and traits of a new risky invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33713911},
	author = {Süle, Gabriella and Miholcsa, Zsombor and Molnár, Csaba and Kovács-Hostyánszki, Anikó and Fenesi, Annamária and Bauer, Norbert and Szigeti, Viktor},
	doi = {10.3897/neobiota.83.97325},
	journal-iso = {NEOBIOTA},
	journal = {NEOBIOTA},
	volume = {83},
	unique-id = {33713911},
	issn = {1619-0033},
	abstract = {Ornamental plants constitute a major source of invasive species. Gaillardia aristata (great blanketflower) is planted worldwide and its escape has been reported in several European countries without ecological impact assessment on the invasive potential. As there is a markedly spreading population with invasive behaviour in Hungary, we aimed to reveal the distribution, impacts and traits of G. aristata . We gathered occurrence data outside the gardens in Hungary, based on literature, unpublished observations by experts and our own records. We investigated the impacts of an extended population, where the species invaded sandy old-fields within a 25 km 2 area. Here, we compared the species richness, diversity, community composition and height of invaded and uninvaded vegetation. Furthermore, we evaluated the traits potentially associated with the invasiveness of G. aristata in comparison with other herbaceous invasive species in the region. We found that G. aristata occurred mostly by casual escapes, but naturalised and invasive populations were also detected in considerable numbers. G. aristata usually appeared close to gardens and ruderal habitats, but also in semi-natural and natural grasslands and tended to spread better in sandy soils. We found lower plant species richness and Shannon diversity in the invaded sites and the invasion of G. aristata significantly influenced the composition of the plant community. The trait analyses revealed that the invasive potential of G. aristata is backed by a wide germination niche breadth, extremely long flowering period, small shoot-root ratio (large absorption and gripping surface), large seeds (longer persistence) and dispersal by epizoochory of grazing livestock (mostly by sheep), probably helping the species’ survival and spreading in the disturbed, species-poor, sandy, open habitats. These functional traits, as well as the ornamental utilisation, may act together with the aridisation of the climate and the changing land-use practices (e.g. abandoned, disturbed sites) in the success of G. aristata . We raise awareness of the rapid transition of G. aristata from ornamental plant to casual alien and then to invasive species in certain environmental conditions (i.e. sandy soils, species-poor communities, human disturbances), although it seems to be not a strong ecosystem transformer so far. Nonetheless, banning it from seed mixtures, developing eradication strategy and long-term monitoring of this species would be important to halt its spreading in time.},
	year = {2023},
	eissn = {1314-2488},
	pages = {43-69},
	orcid-numbers = {Fenesi, Annamária/0000-0001-6596-9857}
}

@mastersthesis{MTMT:32789920,
	title = {Homoki erdőssztyepp határzónáinak funkcionális szerveződése a mikroklimatikus mintázatok és a domborzat alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32789920},
	author = {Süle, Gabriella},
	doi = {10.54598/001920},
	unique-id = {32789920},
	year = {2022}
}

@article{MTMT:32487377,
	title = {Co-varying effects of vegetation structure and terrain attributes are responsible for soil respiration spatial patterns in a sandy forest–steppe transition zone},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32487377},
	author = {Süle, Gabriella and Fóti, Szilvia and Körmöczi, László and Petrás, Dóra and Kardos, Levente and Balogh, János},
	doi = {10.5194/we-21-95-2021},
	journal-iso = {WEB ECOL},
	journal = {WEB ECOLOGY},
	volume = {21},
	unique-id = {32487377},
	issn = {2193-3081},
	year = {2021},
	eissn = {1399-1183},
	pages = {95-107},
	orcid-numbers = {Körmöczi, László/0000-0003-1027-3822; Balogh, János/0000-0003-3211-5120}
}

@CONFERENCE{MTMT:32172083,
	title = {Evapotranszspiráció és bruttó primer produkció becslése távérzékeléssel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32172083},
	author = {Pintér, Krisztina and Fóti, Szilvia and Balogh, János and Petrás, Dóra and Süle, Gabriella and Nagy, Zoltán},
	booktitle = {12. Magyar Ökológus Kongresszus : Előadások és poszterek összefoglalói},
	unique-id = {32172083},
	abstract = {A bugaci szürkemarha-legelő (Kiskunsági Nemzeti Park) felszín és légkör közötti turbulens áramait (nettó ökoszisztéma széncsere: NEE, evapotranszspiráció: ET) 2002 óta mérjük eddy-kovariancia módszerrel. Az utóbbi években drón alapú felszínhőmérséklet-méréssel és rácspontokon végzett mintavételezéssel egészítettük ki a bugaci méréseket. A rácsponti mintavételezéskor 10, illetve 30 m-es térbeli felbontással reflektancia méréseket is végeztünk, melyből a Nap-indukálta fluoreszcenciát (SIF) és vegetációs indexeket számítottuk ki.
		A felszínhőmérsékleti, az RGB/multispektrális térképek és a PyTSEB modell alkalmazásával a terület evapotranszspiráció- (ET-) térképeit készítettük el.
		A modellezett ET (5 mérési kampány 2020-ban) validációját az eddy-kovariancia módszerrel mért ET-vel szemben végeztük. Az ET-térképből a repülés idejéhez tartozó turbulens áramok forrásterület-maximumának tízméteres környezetében lévő pixeleket átlagoltuk ki és hasonlítottuk az adott félórában mért ET-értékhez. A modell kb. 10%-kal becsüli túl (R2 = 0,91, p = 0,0031) a mért értéket, ami az energiamérleg zárásának mértékén belül van.
		A SIF területi átlagai (rácsponti mintavétel átlaga, kilenc mérési kampány 2020-ban) szoros korrelációt (R2 > 0,76, p < 0,005) mutatnak egyes primer ökoszisztéma-funkciók (ET, NEE, bruttó primer produkció: GPP) napi összegeivel. Vagyis a SIF jó proxy változója a fenti ökoszisztéma-funkcióknak, ami előrevetíti, hogy (távérzékelt) fluoreszcencia-mérésekből jól becsülhető a növényzet szén- ill. vízforgalma.},
	year = {2021},
	pages = {98-98},
	orcid-numbers = {Balogh, János/0000-0003-3211-5120; Nagy, Zoltán/0000-0003-2839-522X}
}

@CONFERENCE{MTMT:32172082,
	title = {A mikroklimatikus viszonyok és a gyepszint térbeli mintázatának kapcsolata homoki erdőssztyepp élőhelyen},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32172082},
	author = {Süle, Gabriella and Balogh, János and Fóti, Szilvia and Petrás, Dóra and Körmöczi, László},
	booktitle = {12. Magyar Ökológus Kongresszus : Előadások és poszterek összefoglalói},
	unique-id = {32172082},
	abstract = {Egy élőhelyen a növényfajok növekedését és elterjedését a környezeti faktorok határozzák meg. Ezek közül a legjelentősebbek a léghőmérséklet és a légnedvesség, melyek a fő mikroklíma-komponensek. Vizsgálatunkat a fülöpházi homokbuckás (Kiskunsági Nemzeti Park) egy kisméretű, laza facsoportján és az azt körülvevő gyepterületen végeztük. A vegetáció-felvételezést és a változók mérését különböző égtáji irányultságú szelvények mentén végeztük, melyek közepén helyezkedett el a facsoport. A szelvények mentén 0,5 m ×0,5 m-es mikrocönológiai felvételeket készítettünk, illetve léghőmérsékletet és légnedvességet mértük kétméterenként. Ezeket a mikroklíma-komponenseket a gyepszintben szenzor-hálózattal percenkénti felbontásban rögzítettük. A mérések különböző fenológiai stádiumban zajlottak 24 órás periódusokban. A hidrológiában alkalmaznak egy vizsgálati módszert, mely megadja egy változó értékeinek előfordulási arányát egy bizonyos kritikus küszöbérték felett, pl. az áradás tartóssága. Ez a tartamgörbe-számítás tökéletesen alkalmazható módszer lehet más diszciplínákban is, mint az ökológia és klimatológia. A tartamgörbe feltételezésünk szerint alkalmazható gőznyomás-deficittel összefüggésben is. A vizsgált változó tartamgörbéi kimutatják a tartósan melegebb, azaz tartósan magas stresszhatású területeket, melyek nem feltétlenül esnek egybe a legmagasabb mért gőznyomás-deficitű helyekkel. A gyepszint jellemzésére a növényfajok indikátorértékei remek eszköznek bizonyulnak. Szelvénymenti elemzésünkben a mikroklíma térbeli mintázata alapján melegebb és hidegebb területek különíthetők el. Ezeknek a hatása a gyepszinti vegetáció fajösszetételén és fajeloszlásán is megfigyelhető a szelvény mentén. Öt jellegzetes térbeli fajcsoportosulás volt megfigyelhető a mérési kampányok cönológiai adatain. Az A csoport olyan fajokból állt, melyek a gyepi területeken és a facsoport alatt egyaránt előfordultak a szelvény mentén. B csoportot alkották azok a fajok, melyek a facsoport mindkét oldalán megtalálhatók voltak a gyepi területeken. A B csoportban mindig találhattunk kriptogámokat és szárazgyepi fűfajokat is. Ezenkívül három jellegzetes fajcsoport alakult ki: a facsoport egyik oldalán lévő gyepterületen előforduló fajok (C), a facsoport másik oldalán lévő gyepterületen előforduló fajok (D) és főként vagy kizárólag a facsoport alatt előforduló fajok (E). Az ökológiai indikátorértékek szerint a facsoport alatti növényfajok jóval magasabb nedvességigénnyel és alacsonyabb hőigénnyel rendelkeztek a gyepen található fajokhoz képest. Másrészt volt különbség a két ellentétes gyepoldalon csoportosuló fajok között is. A facsoport egyik oldalán mindig valamivel alacsonyabb nedvességigénnyel és magasabb hőigénnyel rendelkező fajok voltak megtalálhatók, mint az ellentétes oldalon. A fajok terület szerinti, nedvesség- és hőigény szerinti csoportosulása jól jelzi a vizsgálati terület mikroklimatikus különbségeit. A tartamgörbék összhangban vannak a növényfajok térbeli mintázatával és ökológiai igényeivel.},
	year = {2021},
	pages = {197-197},
	orcid-numbers = {Balogh, János/0000-0003-3211-5120; Körmöczi, László/0000-0003-1027-3822}
}

@CONFERENCE{MTMT:32171214,
	title = {Ökoszisztéma-funkciók stabilitásának vizsgálata térbeli mérések alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32171214},
	author = {Fóti, Szilvia and Balogh, János and Pintér, Krisztina and Koncz, Péter and Süle, Gabriella and De Luca, Giulia and Nagy, Zoltán},
	booktitle = {12. Magyar Ökológus Kongresszus : Előadások és poszterek összefoglalói},
	unique-id = {32171214},
	year = {2021},
	pages = {49-49},
	orcid-numbers = {Balogh, János/0000-0003-3211-5120; Nagy, Zoltán/0000-0003-2839-522X}
}

@misc{MTMT:32008219,
	title = {Ökoszisztéma funkciók hosszútávú stabilitásának vizsgálata agro-ökoszisztémákban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32008219},
	author = {Fóti, Szilvia and Balogh, János and Pintér, Krisztina and Koncz, Péter and Süle, Gabriella and Nagy, Zoltán},
	unique-id = {32008219},
	year = {2021},
	orcid-numbers = {Balogh, János/0000-0003-3211-5120; Nagy, Zoltán/0000-0003-2839-522X}
}