TY - JOUR AU - Rácz, Tibor Ferenc AU - Waltner, István TI - A csapadékösszeg és csapadékintenzitás mérés eljárásainak áttekintése és osztályozása. JF - TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY J2 - TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / J LANDSCAPE ECOL VL - 21 PY - 2023 IS - 2 SP - 116 EP - 135 PG - 20 SN - 1589-4673 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34539880 ID - 34539880 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Rácz, Tibor Ferenc ED - Bíró, Tibor TI - Hellmann–Fuess-csapadékírók szisztematikus hibájának korrekciója a feldolgozott záporadatokban T2 - III. Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia 2021 PB - Ludovika Egyetemi Kiadó CY - Budapest SN - 9786156598707 PY - 2023 SP - 139 EP - 156 PG - 18 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518894 ID - 34518894 AB - A történeti csapadékadatok pontatlanságai három nagy kategóriába sorolha- tók, ezek a csapadékgyűjtés során, a mérés folyamatában, valamint az adatfel- dolgozásban jelentkező hibákat tartalmazzák. Ezek a hibák vonatkoznak a jelen dolgozat vizsgálatának tárgyát képező Hellmann–Fuess rendszerű szifonos leürítésű szintméréses csapadékmérőkre (SRW) is, e hibák közül itt a mérés folyamata során bekövetkező szisztematikus hibát vizsgálom, megjegyezve ugyanakkor, hogy hasonló nagyságrendű hibaforrást jelent a csapadékmérés során a szél hatása. A szél okozta hiba javítására (amennyiben hatásának csök- kentésére nem került sor megfelelő árnyékoló megoldásokkal) jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő korrekciós eljárás a csapadékírókra, és általában az egy napnál rövidebb mérési időtartamok esetére. Az SRW-mérők a pontbeli, közvetlen gyűjtéses csapadékmérési eljárások csoportjába tartoznak. Működési elvük a csapadékmennyiség folyamatos rög- zítése egy gyűjtőtartály szintmérése révén. A gyűjtött csapadék mennyiségét a gyűjtőtartályban elhelyezett úszó függőleges elmozdulásával lehet mérni. Az úszóhoz rögzített toll egy egyenletes sebességgel mozgó henger palástjára rögzített regisztrációs szalagon folyamatos vonallal teszi láthatóvá a vízszint alakulását. A regisztrációs szalag az SRW-berendezések esetében jellemzően 10-15 mm csapadékösszegnek felel meg, így amikor ezt a mennyiséget eléri a vízszint, akkor a gyűjtőtartály leürítése szükséges. Ezt az SRW-berendezések szifonos leürítéssel biztosítják. Az SRW-műszerek szisztematikus mérési hibáját az okozza, hogy a leürítés időtartama alatt az adatrögzítés szünetel, a toll egy ferde vonalat húz a legnagyobb mérhető szint vonalától a nulla szintig. Noha a csapadék direkt mérése nem történik meg ilyenkor, a meg nem mért víz- mennyiségre közvetett módon lehet következtetni, mivel a szifon leürüléséhez csapadékterhelés nélküli esetben szükséges időhöz képest a csapadékhozam növekedésével a leürítési idő is nő. A jelen dolgozatban a szisztematikus hiba javítására a Luyckx és Berla- mont módszere alapján kifejlesztett és publikált eljárást mutatom be [7] [8], amelyet a Hellmann–Fuess-mérők esetére alkalmaztam. Ismertetem a javítás hatását a csapadékintenzitások évi legnagyobb értékeinek empirikus eloszlására a Budapest Belterület csapadékmérő állomás vonatkozásában. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Bana, Zsolt AU - Balogh, Balázs AU - Rácz, Tibor Ferenc ED - Bíró, Tibor TI - Neurálishálózat-alapú vízállás-előrejelző modellek a budapesti kisvízfolyásokon T2 - III. Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia 2021 PB - Ludovika Egyetemi Kiadó CY - Budapest SN - 9786156598707 PY - 2023 SP - 25 EP - 44 PG - 20 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518867 ID - 34518867 AB - Az utóbbi évtizedekben tapasztalt globális klímaváltozással kapcsolatos várako- zások általában a rövid idejű nagycsapadékok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével számolnak, lásd például [1]. Sajnos közhelyszerűvé vált, hogy a kisvízfolyások vízgyűjtő területének beépítése miatt a lefolyási tényező értéke kedvezőtlen irányban változik [2] [3]. Ezek a változások a városi kisvízfolyá- sok esetében növelik az elöntések kockázatát a konvektív csapadékesemények során hirtelen kialakuló árvizekkel. Ehhez járul hozzá az is, hogy a vízfolyások medrének környezete jellemzően intenzív beépítés célterülete, így a vízlevezető képesség növelése, különösen az egyidejűleg megjelenő ökológiai szempontok figyelembevételével, egyre körülményesebb feladat. Mindezen káros folyamatok mellett az esetek többségében a vízfolyások hidrológiai jellemzői feltáratlanok, az átfogó vízgyűjtő-modellezésre kevés lehetőség nyílik. A jelentősebb budapesti kisvízfolyások üzemeltetésének feladatát a Fővá- rosi Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) látja el. Az FCSM üzemeltetésébe tartozó vízfolyások egy része heves lefolyási viszonyokkal jellemezhető, és ezeken a nagycsapadékok idején gyakran alakul ki elöntésveszélyes helyzet. A budapesti záporok és zivatarok hidrológiai jelleg- zetességeinek megismerése érdekében az FCSM 2007-től csapadékmérő háló- zat fejlesztésébe kezdett, amely átlagosan 3 km élhosszúságú háromszögekkel képes lefedni a város és egyes kapcsolódó vízgyűjtők területét [4]. 2010. május 30-án a dél-budai Hosszúréti-patakon egy extrém zivatart követően addig soha nem látott árvíz vonult le, amely Budafokon kisebb elöntéseket okozott, és egy ipari ingatlan elöntése révén több száz liternyi motorolaj bemosódásával jelentős szennyezést idézett elő. Az árvizet követően született meg az elhatározás a víz- folyások hidrológiai adatainak gyűjtésére, amely elsősorban a Hosszúréti-patak és később a Határ-árok, majd további vízfolyások folyamatos vízszintészlelését alapozta meg. A vízszintészlelés mellett alkalmi (nagyvízi) vízhozammérés is történt, amelynek során elkészülhetett például a Hosszúréti-patak árvízi vízhozamgörbéje [5]. A vízfolyásokról immár többévnyi időszakból néhány perces mérési periódussal felvett vízszintadat áll rendelkezésre. A kialakított csapadékmérő hálózaton egyperces mérési periódussal rögzített csapadékadatok gyűjtése folyik, ami a legtöbb mérőn ugyancsak 8-10 éve folyamatosan zajlik. Az ilyen méretű adatbázisok a leíró jellegű hidrológiai adatok biztosításán túl már lehetőséget adnak a csapadékadatok és a vízgyűjtőn kialakuló nagyvízi lefolyás közötti kapcsolatok feltárására. A lefolyási modellek számos típusa szóba kerülhet az ilyen összefüggések feltárására. Ezek közül a lefolyás elemeinek hidraulikai vagy a vízmérlegre gyakorolt hatását figyelembe vevő modellek alkalmazása csak további jelentős mennyiségű adat gyűjtése esetén valósítható meg, amire üzemi körülmények között az FCSM-ben nem lett volna lehetőség. Ugyanakkor az adattudomány fejlődése révén elérhetővé váltak olyan „black box” jellegű eljárások, amelyek a lefolyás folyamatának bármiféle – a matema- tikai megfontolásokon túlmenő – ismerete nélkül is a nagyvizek előrejelzésével kecsegtettek. Amennyiben ilyen modell áll rendelkezésre, a gyorsan kialakuló árvíz megérkezése előtt nowcasting jellegű, igen rövid időtávú előrejelzés készít- hető, amely bizonyos körben védekezésre is lehetőséget adhat, de elsősorban az emberélet védelmét szolgáló figyelmeztető, korai veszélyjelző jelzésként hasz- nálható. Az ötlet felvetését követően kialakították a matematikai modellt, amely 2018 óta nagy pontosságú előrejelzések biztosítását teszi lehetővé közel valós idő- ben, a csapadékesemény alakulásának függvényében. Cikkünk az alkalmazott eljárást, a helyszíneket, az infrastruktúrát, valamint a tapasztalatokat mutatja be. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Drews, Martin AU - Steinhausen, Max AU - Larsen, Morten A.D. AU - Dømgaard, Mads L. AU - Huszti, Levente AU - Rácz, Tibor Ferenc AU - Wortmann, Michel AU - Hattermann, Fred F. AU - Schröter, Kai TI - The utility of using Volunteered Geographic Information (VGI) for evaluating pluvial flood models JF - SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT J2 - SCI TOTAL ENVIRON VL - 894 PY - 2023 SN - 0048-9697 DO - 10.1016/j.scitotenv.2023.164962 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34033251 ID - 34033251 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Rácz, Tibor Ferenc TI - Történeti csapadékadatok egyes szisztematikus hibáinak újabb javítási lehetőségei JF - HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY J2 - HIDROL KOZL VL - 103 PY - 2023 IS - 2 SP - 52 EP - 60 PG - 9 SN - 0018-1323 DO - 10.59258/hk.11448 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34019409 ID - 34019409 AB - A folyékony csapadék mérése és az adatok feldolgozása, mint minden adatokkal foglalkozó tevékenység, különböző hibáknak van kitéve. A hibák kijavítására az 1600-as évek óta törekednek, de az egy napnál lényegesen rövidebb mintavételi periódusú adatokhoz csak nemrégiben készültek korrekciós eljárások. Csapadékra vonatkozó ismereteink elsősorban történeti adatokon alapulnak. A történeti adatok alatt itt az analóg adatrögzítő eszközökkel (csapadékírókkal) mért adatsorokat értjük, továbbá azokat a diszkrét adatokat, amelyek egy percnél lényegesen hosszabb mintavételnek megfelelően kerültek rögzítésre. Az ilyen jellegű adatokat jellemzően az 1990-es évekig szerezték be. Ma a csapadékintenzitás meghatározásához csaknem mindig egyperces mintázást alkalmaznak, szinte kizárólag digitális formátumban, leegyszerűsítve az adatfeldolgozást. A történeti egy napon belüli adatokat általában nem korrigálták, így a mérési hibák a csapadékintenzitás statisztikájában (IDF görbék) is megjelennek. A közlemény bemutatja a csapadékmérés és a csapadékintenzitás mérés történetét, valamint a hibák megállapítására és kijavítására tett erőfeszítéseket. Bemutatunk néhány régebbi csapadékadat rögzítő berendezéshez kifejlesztett adatkorrekciós eljárást, valamint a hosszabb mintavételi idővel kapott adatok kiegészítő korrekcióját. Rámutatunk az adatok hosszú mintavételi periódusból adódó problémájára is, becsülve annak hatását. Elmondható, hogy mindezek a hibák alacsonyabb csapadékintenzitást eredményeznek, mint ami a tényleges csapadékintenzitás volt a mérési időszakokban. A pontatlan referenciaadatok akadályozzák a jelenségek megértését, valamint a klímaváltozással kapcsolatos feltételezések megfelelő igazolását. A bemutatott új eljárások a témában végzett doktori kutatás eredményeként születtek és megfelelő eszközt adnak még akkor is, ha annak egyes elemei tekintetében csak statisztikai becslés alkalmazása lehetséges az adatkorrekció végrehajtásához. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Rácz, Tibor Ferenc TI - Wind speed estimation for the correction of wind-caused errors in historical precipitation data JF - IDŐJÁRÁS / QUARTERLY JOURNAL OF THE HUNGARIAN METEOROLOGICAL SERVICE J2 - IDŐJÁRÁS VL - 127 PY - 2023 IS - 2 SP - 199 EP - 216 PG - 18 SN - 0324-6329 DO - 10.28974/idojaras.2023.2.3 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34002411 ID - 34002411 AB - The wind has a significant impact on the accuracy of precipitation measurement in the case of collecting gauges. As widely known, the velocity field of wind suffers a deformation over and around the precipitation gauges, which causes deviations in the measured quantities. This error must be corrected if it is possible. Thanks to numerous researches, correction formulas give tools for adjusting precipitation data in the function of the wind speed and raindrop distribution (DSD) relationship, gauge parameters, and for the case of snow and temperature. The measured intensity of precipitation in historical data allows estimating the DSD, but in most cases, there are no simultaneously measured wind speed data coupled to the historical precipitation data. Characteristic data of wind speed can be estimated based on the wind speed statistics, and these data can be utilized for the statistical correction of the precipitation measurements. The statistical correction means that the rainfall data can be adjusted with the expected value of the wind speed for a more extended observation period, assuming a stationarity of wind speed statistics for the given location. After the statistical correction, the unique data will not be unbiased, but statistically they will be closer to the actual value, and the correction will be statistically correct in inherited perecipitation cheracteristics, as for example the IDF curves. For this correction, an investigation is necessary to find the adequate wind statistics for the rainfall correction. This paper shows the results of a study about the relation of statistics of wind speeds during precipitation, based on a 10-minute sampling period. The wind speed data were independent of the rain depth (or intensity) data. The result of the study shows that the distribution of wind speeds differs of the wind speed distribution measured in the precipitation events. This difference can be treated easily using the stable rate of the means of these distributions. This result gives a step toward correcting the wind-affected error of historical precipitation data. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Rácz, Tibor Ferenc AU - Waltner, István AU - Gelybó, Györgyi TI - Városi csapadékvízgyűjtő tározó méretének vizsgálata az 1901-2020 időszak napi meteorológiai adatai alapján JF - JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION J2 - J CENT EUR GREEN INNOV VL - 10 PY - 2022 IS - Suppl 2 SP - 38 EP - 58 PG - 21 SN - 2064-3004 DO - 10.33038/jcegi.3553 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33535315 ID - 33535315 AB - A tanulmány az épületek tetővizeinek gyűjtésére szolgáló csapadékvíz tározók vizsgálatát mutatja be, egy a magyarországi viszonyok között jellemző tetőmérettel és egy lehetséges vízhasználattal. A vizsgálat egy egyszerű, napi csapadék és hőmérséklet adatokon alapuló modell alapján történt. A modell, minthogy 120 év adatain alapul, alkalmas arra, hogy az időközben lezajlott ingadozások és a bekövetkezett emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás hatásait bemutassa. Emellett vizsgálható az egyes járatos névleges térfogatú tározók néhány jellemzője is. A tanulmányban az éves és a fagymentes időszakra kiterjesztett csapadékgyűjtés eredményeit mutattuk be. Vizsgálat tárgyát képezte egy extrém nagy tározó alkalmazása is, amely során az öntözött terület változtatása volt elemezhető. A vizsgálatok egyik megállapítása az, hogy a tározás optimális mérettartományának felső határa a felvett bemeneti és kimenti paraméterek mellett, az adott napi meteorológiai adatok figyelembevételével a 20 m3 környezetében helyezkedik el. A tározó kihasználtsága efelett lényegében alig értelmezhető és az optimális térfogat valahol e szint alatt található. Vizsgáltuk azt is, hogy az egyes paraméterek aránya miként változott az elmúlt évszázadban. A tanulmány megállapítása az, hogy az öntözési célú vízvisszatartás mindenképp pozitív hatású. A nagyobb tározó kialakítása általában jobb mutatókat eredményez, de felvethető, hogy egy háztartás esetében a beruházási költségek megtérülése miképp alakul, ez további vizsgálatok tárgya kell legyen. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CONF AU - Rácz, Tibor Ferenc TI - Correction of siphoning error in processed historical rainfall intensity data, a case study of data measured by Hellmann-Fuess type rainfall recorder T2 - EGU General Assembly 2022: Abstracts PB - European Geosciences Union (EGU) C1 - Bécs PY - 2022 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32783441 ID - 32783441 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Rácz, Tibor Ferenc TI - Investigation of short duration intensive rainfalls based on historical and recent data PY - 2022 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32730060 ID - 32730060 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Rácz, Tibor Ferenc TI - Rövididejű nagycsapadékok vizsgálata történeti és mért adatok alapján (Tézisfüzet) PY - 2022 SP - 1 EP - 19 PG - 19 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32730040 ID - 32730040 LA - Hungarian DB - MTMT ER -