@article{MTMT:34504527, title = {The prognostic value of stem cell markers in triple-negative breast cancer}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34504527}, author = {Almási, Szintia and Nagy, Ágnes and Krenács, Tibor and Lantos, Tamás and Zombori, Tamás and Cserni, Gábor}, doi = {10.3389/pore.2023.1611365}, journal-iso = {PATHOL ONCOL RES}, journal = {PATHOLOGY AND ONCOLOGY RESEARCH}, volume = {29}, unique-id = {34504527}, issn = {1219-4956}, abstract = {Among the many consecutive theories of cancer, the stem cell theory is currently the most accepted one. Cancer stem cells are located in small niches with specific environment, renew themselves and are believed to be responsible for many recurrences. They can be highlighted with stem cell markers, but often these markers also label tumor cells, and this may represent a phenotypical change associated with prognosis. In this study, we attempted to match tumor outcomes with the expression of the following stem cell markers: ALDH1, AnnexinA1, CD44, CD117, CD166, Nanog and oct-4. Tissue microarray blocks from triple-negative breast cancers were immunostained for the listed markers, and their expression by the majority of tumor cells (diffuse positivity) was correlated with prognosis. Of the 106 tumors investigated, diffuse positivity was seen in 7 (ALDH1), 33 (AnnexinA1), 53 (CD44), 44 (CD117 membranous only), 49 (CD117), 72 (CD166), 19 (Nanog), and 11 (oct-4) cases. With a median follow-up of 83 months, ALDH1 and CD117 expression was associated with DFS, whereas CD44, CD117 and CD166 were associated with OS estimates, based on Kaplan-Meier analyses. In the multivariate Cox proportional hazard models (including the examined markers and clinicopathological data which had a statistical impact in the univariate analysis), the pN category and the lack of ALDH1 expression were independent prognosticators for DFS, and the pN category and diffuse CD44 staining were independent prognosticators for OS. In the multivariate analysis including all of the examined clinicopathological data and markers, only CD117 showed a statistical impact on OS. We failed to demonstrate a prognostic impact for most stem cell markers tested in triple-negative breast cancer, but lack of ALDH1 staining and CD44 expression appears as of prognostic value, requiring further examination in independent studies.}, year = {2023}, eissn = {1532-2807}, orcid-numbers = {Krenács, Tibor/0000-0001-9164-065X; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X; Cserni, Gábor/0000-0003-1344-7744} } @article{MTMT:34172032, title = {TRPS1 expression in cytokeratin 5 expressing triple negative breast cancers, its value as a marker of breast origin}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34172032}, author = {Almási, Szintia and Kuthi, Levente and Sejben, Anita and Vörös, András and Nagy, Ákos and Zombori, Tamás and Cserni, Gábor}, journal-iso = {VIRCHOWS ARCH}, journal = {VIRCHOWS ARCHIV}, volume = {483}, unique-id = {34172032}, issn = {0945-6317}, year = {2023}, eissn = {1432-2307}, pages = {S57-S57}, orcid-numbers = {Kuthi, Levente/0000-0001-9247-6679; Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Vörös, András/0000-0001-6837-0567; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X; Cserni, Gábor/0000-0003-1344-7744} } @article{MTMT:34106758, title = {Proposal of a grading system for squamous cell carcinoma of the lung — the prognostic importance of tumour budding, single cell invasion, and nuclear diameter}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34106758}, author = {Zombori-Tóth, Noémi and Hegedűs, Fanni and Almási, Szintia and Sejben, Anita and Tiszlavicz, László and Furák, József and Cserni, Gábor and Zombori, Tamás}, doi = {10.1007/s00428-023-03612-8}, journal-iso = {VIRCHOWS ARCH}, journal = {VIRCHOWS ARCHIV}, volume = {483}, unique-id = {34106758}, issn = {0945-6317}, abstract = {The prognostic markers of lung squamous cell carcinoma (LSCC) are less investigated. The aim of our study was to evaluate tumour budding (TB), minimal cell nest size, nuclear diameter (ND), and spread through air spaces (STAS) among patients with resected LSCC, semi-quantitatively. Furthermore, we aimed to identify a grading system for the best prognostic stratification of LSCC. Patients who underwent surgical resection at the Department of Surgery, University of Szeged between 2010 and 2016 were included. Follow-up data were collected from medical charts. Morphological characteristics were recorded from histologic revision of slides. Kaplan-Meier analysis, log rank test and Cox proportional-hazards model, ROC curve analysis, and intraclass correlation were utilised. Altogether 220 patients were included. In univariate analysis, higher degree of TB, infiltrative tumour border, larger ND, the presence of single cell invasion (SCI) and STAS were associated with adverse prognosis. Based on our results, we proposed an easily applicable grading scheme focusing on TB, ND, and SCI. In multivariate analysis, the proposed grading system (p OS< 0.001, p RFS< 0.001) and STAS (p OS= 0.008, p RFS< 0.001) were independent prognosticators. Compared to the previously introduced grading systems, ROC curve analysis revealed that the proposed grade had the highest AUC values (AUCOS: 0.83, AUCRFS: 0.78). Each category of the proposed grading system has good (ICC: 0.79–0.88) reproducibility. We validated the prognostic impact of TB, SCI, ND, and STAS in LSCC. We recommend a reproducible grading system combining TB, SCI, and ND for proper prognostic stratification of LSCC patients. Further research is required for validation of this grading scheme. © 2023, The Author(s).}, keywords = {GRADE; lung squamous cell carcinoma; tumour budding; Spread through air spaces; Nuclear diameter; Single-cell invasion}, year = {2023}, eissn = {1432-2307}, pages = {393-404}, orcid-numbers = {Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Tiszlavicz, László/0000-0003-1134-6587; Furák, József/0000-0002-7224-1642; Cserni, Gábor/0000-0003-1344-7744; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} } @article{MTMT:33750660, title = {Az alectinib és a tüdő kevert nagysejtes neuroendokrin carcinomája : Egy sikeres eset bemutatása [Alectinib and mixed large cell neuroendocrine carcinoma of the lung : Report of a successfully treated patient]. [esetismertetés]}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33750660}, author = {Hegedűs, Fanni and Sükösd, Farkas and Tiszlavicz, László and Furák, József and Pálföldi, Regina and Fejes, Zsuzsanna and Zombori, Tamás}, doi = {10.1556/650.2023.32738}, journal-iso = {ORV HETIL}, journal = {ORVOSI HETILAP}, volume = {164}, unique-id = {33750660}, issn = {0030-6002}, abstract = {A kevert nagysejtes neuroendokrin carcinoma ritka, nem kissejtes morfológiájú tüdőrák, melynek kezelésére kevés kutatás fókuszál. Ezen esetek patogenezisében az anaplasticus lymphoma kináz (ALK) fúziós gén szerepe ritkaság, ugyanakkor a mutáció jelenléte esetén az ALK -inhibitorok ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumok helyett. Az 52 éves, tünetmentes nőnél rutin mellkasröntgenvizsgálat során térfoglaló folyamat merült fel, melyet a mellkasi komputertomográfiás vizsgálat megerősített. A tumort lobectomia révén eltávolították. A szövettani vizsgálat papillaris predomináns tüdő adenocarcinomát igazolt, melyet posztoperatív kemoterápia és besugárzás követett. 3 évvel később központi idegrendszeri tünetek miatt koponya képalkotó vizsgálat történt, melynek során áttét igazolódott. Az agyi metasztázisok eltávolításra kerültek. A szövettani vizsgálat nagysejtes neuroendokrin carcinoma áttétét igazolta. Az áttét és a kimetszett tüdőrészlet metszeteinek újbóli elemzése, illetve a molekuláris vizsgálat alapján ALK -transzlokált, kevert, nagysejtes neuroendokrin carcinomát kórisméztünk. Alectinib (Alecensa)-kezelés indult, melynek hatására az időközben megjelent májáttétek regressziót mutattak. A kontroll radiológiai vizsgálatok a kezelés kezdete óta eltelt 3 évben progressziót nem igazoltak. Az ALK -transzlokáció kimutatása, illetve az ALK -inhibitorok alkalmazásának kutatása elsősorban a tüdő adenocarcinomákra helyezi a hangsúlyt. Esetismertetésünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kevert, adenocarcinoma-komponenst is tartalmazó, neuroendokrin tumorok esetén is érdemes a ’driver’ mutációk vizsgálata, mivel a célzott kezelés eredményes alternatívát jelenthet. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548–554.}, year = {2023}, eissn = {1788-6120}, pages = {548-554}, orcid-numbers = {Tiszlavicz, László/0000-0003-1134-6587; Furák, József/0000-0002-7224-1642; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} } @misc{MTMT:33733107, title = {TRPS1 emlőmarker expressziójának vizsgálata és értékelése cytokeratin 5 pozitív, tripla negatív emlőrákokban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33733107}, author = {Almási, Szintia and Kuthi, Levente and Sejben, Anita and Vörös, András and Nagy, Ákos and Zombori, Tamás and Cserni, Gábor}, unique-id = {33733107}, abstract = {Célkitűzés Tripla negatív emlőrákok (TNBC) esetében az ösztrogén- és progeszteronreceptor, valamint a humán epidermális növekedési faktor receptor-2 (HER-2) expresszió hiánya figyelhető meg. A TNBCk túlnyomó része agresszív tumor, magas metasztatikus potenciállal. Jellemző rájuk az is, hogy kevésbé expresszálnak olyan markereket, melyek a metasztázisból lehetővé tennék a primer tumor, azaz az emlő eredet igazolását. Az eddig ismert emlőmarkerek, mint a gross cystic disease fluid protein-15 (GCDPF-15), a GATA binding protein 3 (GATA3), a mammaglobin (MGB) és a SRY-related HMG-box 10 (SOX10) nem kellően specifikusak emlőrákokra. A célunk a trichorhinophalangeal syndrome type 1 (TRPS1), mint lehetséges emlőmarker vizsgálata tripla negatív, cytokeratin 5 pozitív (CK5+) emlőrákokban, valamint a TRPS1 expresszió értékelésének reprodukálhatósága volt. Módszer Százhúsz tripla negatív emlőrákból készült tissue microarray (TMA) blokkok TRPS1 immunhisztokémiai festődését vizsgálatuk. A pozitivitás küszöbértéke legalább 10%-os nukleáris festődés volt, ennek reprodukálhatóságát is vizsgáltuk kappa statisztikával. A minták GATA3, GCDFP-15, MGB és SOX10 pozitivitására vonatkozó adatokat korábbi vizsgálatainkból nyertük. Eredmények Száztizenhét minta lett értékelhető. TRPS1 pozitivitás 92 (79%) esetben volt, ami felülmúlja a korábban tesztelt markereket, melyekben a következőképpen alakult a pozitivitás: SOX10: 82 (70%), GATA3: 11 (9%), MGB: 10 (9%) és GCDFP-15: 7 (6%). A 25 TRPS1 negatív esetből 11 pozitívnak bizonyult SOX10 immunhisztokémiával. A TRPS1, illetve SOX10 kettős negatív esetekből 5 bizonyult pozitívnak egyéb markerekkel. A reprodukálhatóság tekintetében a TRPS1 expresszió esetében jelentős véleményegyezést tapasztaltunk (Cohen kappa: 0,67). Megbeszélés Az 5 vizsgált markerből a TRPS1 bizonyult legszenzitívebb emlő eredetet igazoló markernek, a CK5+ TNBCk kapcsán. A TRPS1 negatív esetek túlnyomó része SOX10 pozitivitást mutatott, a fennmaradó dupla negatív esetek egy része viszont pozitívnak bizonyult GCDFP15 és/vagy MGB markerekkel.}, year = {2023}, orcid-numbers = {Kuthi, Levente/0000-0001-9247-6679; Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Vörös, András/0000-0001-6837-0567; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X; Cserni, Gábor/0000-0003-1344-7744} } @misc{MTMT:33733101, title = {Dedifferenciált chondroblastoma - az első dokumentált eset}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33733101}, author = {Pancsa, Tamás and Kuthi, Levente and Hegedűs, Fanni and Michael, Michal and Zombori, Tamás}, unique-id = {33733101}, abstract = {Bevezetés: A chondroblastoma jóindulatú, chondrogén tumor, amely legtöbbször gyermekek és fiatal felnőttek hosszú csontjainak epiphysisén alakul ki. Kis esetszámban leírtak már malignus chondroblastomákat, de dedifferenciált tumort még nem publikáltak. Esetismertetés: 62 éves nő bal mellkasfali tumorral jelentkezett a Sebészeti Klinikán. A kezelőorvosok primer műtét mellett döntöttek. A műtéti preparátumban a bal 8. bordából kiinduló, jól körülírt tumor volt látható, amelynek 90%-át porckemény, kiterjedten meszes terület képezte. A tumor 10%-át puhább, halhússzerű, elhalásokkal tarkított rész alkotta, amely a meszes komponenstől élesen elhatárolódott. Szövettani vizsgálattal a meszes résznek megfelelően chondroblastoma klasszikus szöveti képe volt megfigyelhető. A puha, halhússzerű területnek megfelelően egy differenciálatlan, magas grádusú orsó- és epithelioid sejtes daganat mutatkozott necrosisokkal, kevés scleroticus stromával és porcmátrix nélkül. Immunhisztokémiai vizsgálattal mindkét komponens diffúz SATB2 és SOX9 pozitivitást, valamint vadtípusú p53 expressziót mutatott. Az S100 és a DOG1 a low-grade komponensben pozitív, míg a high-grade-ben negatív volt. Molekuláris vizsgálat során a H3F3A mindkét komponensben vadtípusúnak bizonyult. A jól differenciált és a dedifferenicált részekben is a DNS-ben a H3F3B gén 2. exonjának c.110A>T “hotspot” mutációja igazolódott. A molekuláris genetikai vizsgálat megerősítette, hogy a daganat dedifferenciált chondroblastomának tartható. Megbeszélés: Malignus chondroblastomákról csak kevés irodalmi adat áll rendelkezésre és tudomásunk szerint dedifferenciált chondroblastomát eddig még nem publikáltak. Az indítást végző patológusoknak chondroblastomák esetében érdemes extenzív beágyazást végezni, különös tekintettel a makroszkóposan is különböző területekre, így elkerülhető egy esetleges dignitás tévesztés. Kisebb preoperativ minta esetében, amennyiben az csak dedifferenciált komponenst tartalmaz, a nem specifikus szöveti kép miatt széles lefedettségű vagy kötőszöveti tumorokra szabott, panelalapú szekvenálási technikák mérlegelendők a helyes diagnózis felállításához.}, year = {2023}, orcid-numbers = {Kuthi, Levente/0000-0001-9247-6679; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} } @misc{MTMT:33732215, title = {Humán pulmonális dirofilariasis – Klinikopatológiai jellemzők}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33732215}, author = {Kuthi, Levente and Almási, Szintia and Hegedűs, Fanni and Barta, Nikolett and Újfaludi, Zsuzsanna and Pankotai-Bodó, Gabriella and Pankotai, Tibor and Tiszlavicz, László and Sejben, Anita and Zombori, Tamás}, unique-id = {33732215}, abstract = {Bevezetés: A humán pulmonális dirofilariasis (HPD) egy ritka zoonózis, amit a Dirofilaria immitis hoz létre. A kórokozó a házi állatokban szívférgességet idéz elő, és a szúnyogok közvetítésével elsősorban a házi macskáról vagy a kutyáról terjed át az emberre. Utóbbiban szívférgesség nem jön létre, a féreg lárvaállapotban a jobb kamrában elhal, és innen a kisvérkörbe embolizál. Célkitűzés: A Pathologiai Intézet diagnosztikus anyagában elemeztük a HPD klinikai és morfológiai jellemzőit. Módszer: 2011 és 2022 között a HPD-vel diagnosztizált betegeket összegyűjtöttük. Rögzítettük az alap epidemiológia és klinikai adatokat, továbbá a patológiai paramétereket. Az archívumból előkerestük az esetek metszeteit és azokat áttekintettük. Egy reprezentatív blokkból a féreg típusának meghatározása végett fajspecifikus polimeráz láncreakciót (PCR) végeztünk. A reakció primerjeit a Dirofilaria immitis COX1 génjéhez terveztük. Eredmények: Öt esetet azonosítottunk, akik közül három férfi, kettő pedig nő volt. A medián életkor 51 év (tartomány: 37-62 év). Két betegnek voltak légzőszervi tünetei, míg a fennmaradó esetekben a tüdőléziót véletlenszerűen fedezték fel. Makroszkóposan minden preparátumban sárgás, subpleurális elváltozást láttunk, amely 4 esetben a jobb alsó, egyben pedig a jobb felső lebenyben helyezkedett el, és ezek medián legnagyobb átmérője 18 mm (tartomány: 6-21 mm) volt. Szövetileg necrotizáló, granulomatosus reakciót észleltünk, amelynek centrumában elzáródott artériát láttunk, és ennek a lumenében féregátmetszet volt kivehető. Ziel-Neelsen-, ill. PAS-festéssel egyéb kórokozót nem azonosítottunk. A PCR vizsgálat minden esetben D. immitis jelenlétét igazolta. Megbeszélés: Irodalmi adatok szerint a HPD előfordulása az enyhébb klímájú területeken is emelkedik. A betegség radiológiailag tüdődaganatot utánoz, szövetileg pedig infektív kórképektől (pl.: TBC, gombafertőzés) kell elkülöníteni. A diagnózishoz a féregkimutatása szükséges. Tapasztalatunk szerint a PCR vizsgálat gyors, olcsó és megbízhatóan használható HPD kórismézése során.}, year = {2023}, orcid-numbers = {Kuthi, Levente/0000-0001-9247-6679; Újfaludi, Zsuzsanna/0000-0003-4738-0963; Pankotai, Tibor/0000-0001-9810-5465; Tiszlavicz, László/0000-0003-1134-6587; Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} } @article{MTMT:33731548, title = {TRPS1 expression in cytokeratin 5 expressing triple negative breast cancers, its value as a marker of breast origin}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33731548}, author = {Almási, Szintia and Kuthi, Levente and Sejben, Anita and Vörös, András and Nagy, Ákos and Zombori, Tamás and Cserni, Gábor}, doi = {10.1007/s00428-023-03535-4}, journal-iso = {VIRCHOWS ARCH}, journal = {VIRCHOWS ARCHIV}, volume = {482}, unique-id = {33731548}, issn = {0945-6317}, abstract = {The lack of oestrogen receptor, progesterone receptor and human epidermal growth factor receptor-2 expression in breast cancer (BC) is the basis for the categorization of the tumour as triple negative breast carcinoma (TNBC). The majority of TNBCs are aggressive tumours with common metastases and decreased expression of markers that could help in identifying the metastatic lesion as of mammary origin. Breast markers, such as gross cystic disease fluid protein-15 (GCDPF-15), GATA binding protein 3 (GATA3), mammaglobin (MGB) and SOX10, are not uniquely specific to BC. Our aim was to evaluate trichorhinophalangeal syndrome type 1 (TRPS1) protein as a breast marker in a series of cytokeratin-5-expressing TNBC, mostly corresponding to basal-like TNBCs, previously characterized for the expression of other breast markers. One hundred seventeen TNBCs in tissue microarrays were immunostained for TRPS1. The cut-off for positivity was ≥ 10%. The reproducibility of this classification was also assessed. TRPS1 positivity was detected in 92/117 (79%) cases, and this exceeded the expression of previously tested markers like SOX10 82 (70%), GATA3 11 (9%), MGB 10 (9%) and GCDFP-15 7 (6%). Of the 25 TRPS1-negative cases, 11 were positive with SOX10, whereas 5 to 6 dual negatives displayed positivity for the other makers. The evaluation showed substantial agreement. Of the five markers compared, TRPS1 seems the most sensitive marker for the mammary origin of CK5-expressing TNBCs. Cases that are negative are most often labelled with SOX10, and the remainder may still demonstrate positivity for any of the 3 other markers. TRPS1 has a place in breast marker panels.}, year = {2023}, eissn = {1432-2307}, pages = {861-868}, orcid-numbers = {Kuthi, Levente/0000-0001-9247-6679; Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Vörös, András/0000-0001-6837-0567; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X; Cserni, Gábor/0000-0003-1344-7744} } @article{MTMT:33708003, title = {Good practice: The experiences with the utilization of residual cancer burden—A single institution study}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33708003}, author = {Sejben, Anita and Hegedűs, Fanni and Almási, Szintia and Berta, Márton and Oláh, Orsolya and Zombori, Tamás}, doi = {10.1111/1759-7714.14826}, journal-iso = {THORAC CANCER}, journal = {THORACIC CANCER}, volume = {14}, unique-id = {33708003}, issn = {1759-7706}, year = {2023}, eissn = {1759-7714}, pages = {963-968}, orcid-numbers = {Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Oláh, Orsolya/0000-0002-5731-4030; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} } @article{MTMT:33660424, title = {Highlighting the immunohistochemical differences of malignant mesothelioma subtypes via case presentations}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33660424}, author = {Sejben, Anita and Pancsa, Tamás and Tiszlavicz, László and Furák, József and Paróczai, Dóra and Zombori, Tamás}, doi = {10.1111/1759-7714.14827}, journal-iso = {THORAC CANCER}, journal = {THORACIC CANCER}, volume = {14}, unique-id = {33660424}, issn = {1759-7706}, year = {2023}, eissn = {1759-7714}, pages = {857-863}, orcid-numbers = {Sejben, Anita/0000-0002-9434-2989; Tiszlavicz, László/0000-0003-1134-6587; Furák, József/0000-0002-7224-1642; Zombori, Tamás/0000-0002-0654-563X} }