@article{MTMT:34484868,
	title = {Is There Anything New Under the Sun? A Glance at the Digital Services Act and the Digital Markets Act from the Perspective of Digitalisation in the EU},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34484868},
	author = {Hohmann, Balázs and Kis Kelemen, Bence},
	doi = {10.3935/cyelp.19.2023.542},
	journal-iso = {CROAT YEARB EUR LAW POLICY},
	journal = {CROATIAN YEARBOOK OF EUROPEAN LAW AND POLICY},
	volume = {19},
	unique-id = {34484868},
	issn = {1845-5662},
	abstract = {The adoption of the Digital Services Act (DSA) and Digital Markets Act (DMA) has been a great step towards regulating digital space and industry. The two regulations set out a comprehensive and long-awaited set of requirements for companies providing intermediary and gatekeeping services. According to some commentators, the new laws will largely redefine the operating conditions for businesses in the digital sector. This article highlights key provisions of the DSA and DMA that may influence the evolution of the digital sector in Europe and shows that the DSA relies heavily on its predecessor, the e-Commerce Directive, and both regulations draw inspiration from other new-age EU secondary legislation, such as the General Data Protection Regulation (GDPR) and industry best practices. The main conclusions of the article are the following: the changes can be considered a significant step forward from a regulatory perspective, but ‘there is nothing new under the sun’. In other words, the regulations do not fundamentally change the liability regime of intermediary service providers, but rather take a necessary step forward to further regulate these businesses. Albeit the DSA and the DMA should be praised for their layered approach on allocating different responsibilities on different size undertakings – unlike the GDPR – as the main ‘targets’ of the regulations are primarily US-based big tech companies. It is still worrying that the DSA could also increase operational costs for European startups, potentially turning them away from the continent, which in turn could produce an innovation-cooling effect in the Union},
	year = {2023},
	pages = {225-248},
	orcid-numbers = {Hohmann, Balázs/0000-0003-4252-1923; Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}

@article{MTMT:34480428,
	title = {Nemzetközi fegyveres konfliktusok a kibertérben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34480428},
	author = {Kis Kelemen, Bence},
	journal-iso = {KÖZJOGI SZEMLE},
	journal = {KÖZJOGI SZEMLE},
	volume = {16},
	unique-id = {34480428},
	issn = {1789-6991},
	year = {2023},
	pages = {39-47},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}

@book{MTMT:34437118,
	title = {Nemzetközi jog I.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34437118},
	isbn = {9786156598608},
	author = {Bruhács, János and Kis Kelemen, Bence and Mohay, Ágoston Csanád},
	publisher = {Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Egyetemi Kiadó},
	unique-id = {34437118},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557; Mohay, Ágoston Csanád/0000-0002-1166-2400}
}

@article{MTMT:34432111,
	title = {The Final Frontier: responsibility of international organizations for outer space activities},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34432111},
	author = {Kis Kelemen, Bence},
	doi = {10.15170/PJIEL.2023.1.5},
	journal-iso = {PJIEL},
	journal = {PÉCS JOURNAL OF INTERNATIONAL AND EUROPEAN LAW},
	volume = {10},
	unique-id = {34432111},
	issn = {2064-9401},
	abstract = {The responsibility of international organizations for internationally wrongful acts is by no means a field of international law that is ruled by consensus even on the level of the most basic norms of responsibility. This confusion is even more prevalent when an international organization acts in outer space. International law applicable for outer space activity is sometimes regarded as lexspecialis to general norms of responsibility without much further considerations. The aim of this contribution is to examine whether this statement has merit, in light of the Outer Space Treaty and the Liability Convention and the Articles of the Responsibility of International Organizations drafted by the International Law Commission. Based on a theoretical analysis––due to the lack of practice––, it can be concluded, that the joint and several responsibility regime created by the Outer Space Treaty, and the liability and––at the same time––international responsibility system of the Liability Convention are indeed lex specialis and this responsibility is by default shared in nature. This conclusion is valid only for damage caused by illegal space activity by space objects on the surface of the Earth and to aircraft in flight.},
	year = {2023},
	pages = {46-58},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}

@article{MTMT:34421510,
	title = {The Articles on the Responsibility of International Organisations – Still Up in the Air after More Than a Decade?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34421510},
	author = {Mohay, Ágoston Csanád and Kis Kelemen, Bence and Pánovics, Attila and Tóth, Norbert},
	doi = {10.15170/PJIEL.2023.1.3},
	journal-iso = {PJIEL},
	journal = {PÉCS JOURNAL OF INTERNATIONAL AND EUROPEAN LAW},
	volume = {2023},
	unique-id = {34421510},
	issn = {2064-9401},
	abstract = {The  responsibility  of  international  organizations  for  internationally  wrongful  acts  is  a  complex  issue of international law – a situation that was meant to be changed by the Articles on the Respon-sibility of International Organisations (ARIO, 2011). Yet the status of the ARIO remains disputed in theory and practice: it is difficult to say whether it qualifies as customary law or rather the pro-gressive development of the law. This paper outlines some of the most important conceptual frame-works regarding this subject, providing insight into the corresponding questions of interpretation.},
	year = {2023},
	pages = {16-27},
	orcid-numbers = {Mohay, Ágoston Csanád/0000-0002-1166-2400; Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557; Pánovics, Attila/0000-0003-4891-6715}
}

@article{MTMT:34134977,
	title = {Russian Aggression against Ukraine in 2022 under Jus ad Bellum},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34134977},
	author = {Kis Kelemen, Bence},
	doi = {10.5553/HYIEL/266627012023011001015},
	journal-iso = {HUNGARIAN YEARBOOK OF INTERNATIONAL LAW AND EUROPEAN LAW},
	journal = {HUNGARIAN YEARBOOK OF INTERNATIONAL LAW AND EUROPEAN LAW},
	volume = {11},
	unique-id = {34134977},
	issn = {2666-2701},
	year = {2023},
	eissn = {2666-271X},
	pages = {178-195},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}

@inbook{MTMT:34120530,
	title = {Az űr a legvégső határ. nemzetközi szervezetek felelőssége a világűrben végzett tevékenységeikért},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34120530},
	author = {Kis Kelemen, Bence},
	booktitle = {A nemzetközi szervezetek felelőssége – elmélet és gyakorlat határán},
	doi = {10.15170/AJKEKSE2023-08},
	unique-id = {34120530},
	year = {2023},
	pages = {123-139},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}

@inbook{MTMT:34120440,
	title = {Bevezető. A nemzetközi szervezetek felelősségének alapproblémái},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34120440},
	author = {Mohay, Ágoston Csanád and Kis Kelemen, Bence and Pánovics, Attila and Tóth, Norbert},
	booktitle = {A nemzetközi szervezetek felelőssége – elmélet és gyakorlat határán},
	doi = {10.15170/AJKEKSE2023-01},
	unique-id = {34120440},
	year = {2023},
	pages = {9-22},
	orcid-numbers = {Mohay, Ágoston Csanád/0000-0002-1166-2400; Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557; Pánovics, Attila/0000-0003-4891-6715}
}

@book{MTMT:34119296,
	title = {A nemzetközi szervezetek felelőssége – elmélet és gyakorlat határán},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34119296},
	isbn = {9786156594037},
	doi = {10.15170/AJKEKSE2023},
	editor = {Mohay, Ágoston Csanád and Kis Kelemen, Bence and Pánovics, Attila and Tóth, Norbert},
	publisher = {PTE ÁJK Európa Központ - IDResearch Kft. / Publikon Kiadó},
	unique-id = {34119296},
	abstract = {Immáron több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-ben el- fogadta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló végleges kodifikációs ter- vezetet (ARIO), amelyet a Nemzetközi Jogi Bizottság készített elő. A kodifikációs munka egy évtizedig tartott, azonban hasonló eredménnyel zárult, mint „nagy- testvére”, az államok felelősségéről szóló 2001-es végleges tervezet (ARSIWA): az ENSZ Közgyűlése az államok figyelmébe ajánlotta a dokumentumot, nem született azonban nemzetközi szerződés a nemzetközi felelősség tárgykörében. Egy lényeges dologban azonban különbözik az ARIO és az ARSIWA, nevezete- sen abban, hogy míg az államok gyakorlatilag elfogadták azt, hogy az ARSIWA rendelkezései többé-kevésbé tükrözik a nemzetközi szokásjogot és így tradici- onális értelemben vett kodifikációs produktumnak tekinthetők, addig az ARIO esetében ez már korántsem ennyire egyértelmű. Az államok, sőt a nemzetközi szervezetek és a jogtudósok jelentős része is egyaránt tekint kodifikációs és jog- fejlesztő munkaként az ARIO szabályaira. E kötet arra vállalkozott, hogy az FK-134930. sz. OTKA kutatási projekt ke- retében összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata során felmerültek és a tudományos, valamint a gyakorlati szakemberek számára egy- aránt relevanciával bírhatnak. A kötet három nagyobb részből tevődik össze. Az első rész összefoglalja a kérdés dogmatikai alapkérdéseit és elhelyezi a nemzetközi szervezetek felelős- ségét a nemzetközi jog egészében, különös figyelmet szentelve a betudhatóság vagy beszámíthatóság kérdésének. A második rész a nemzetközi szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati oldalát mutatja be számos példán keresz- tül. Egyebek mellett olyan kérdéseket vizsgáltunk, mint a nemzetközi szerveze- tek szerepvállalása különböző nemzetközi katonai műveletekben, a felelősség elismerése és ezzel betudása a nemzetközi szervezetek részére, a nemzetközi szervezetek világűrben végzett tevékenységének felelősségi kérdései. Végül, de nem utolsósorban a kötet harmadik nagyobb egysége összehangban a kutatási projekt célkitűzéseivel az Európai Unió, mint szupranacionális, de mégiscsak nemzetközi szervezet felelősségével foglalkozik, így különösen, de nem kizáró- lagosan vizsgáltuk az Unió szankciós politikáját, a Frontex felelősségét emberi jogi jogsértésekért, továbbá az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája keretében elfogadott aktusait és annak felelősségi aspektusait az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. ízunk abban, hogy a kötet és a benne található tanulmányok hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai szakirodalomban élénkebb figyelem övezze a nemzetközi szervezetek felelősségének aktuális és nem ritkán égető problémáit és elindít egy olyan diskurzust, amelyre további kutatások is épülhetnek.},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Mohay, Ágoston Csanád/0000-0002-1166-2400; Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557; Pánovics, Attila/0000-0003-4891-6715}
}

@book{MTMT:33687434,
	title = {Célzott likvidálás a nemzetközi jogban – különös tekintettel a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek alkalmazására},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33687434},
	isbn = {9786156594006},
	author = {Kis Kelemen, Bence},
	publisher = {Publikon; IDResearch Kutatási és Képzési Kft.},
	unique-id = {33687434},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Kis Kelemen, Bence/0000-0001-9641-1557}
}