@misc{MTMT:34044274,
	title = {Dolgozói munkábajárás járatszervezési folyamat fejlesztése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34044274},
	author = {Fehér, Norbert},
	unique-id = {34044274},
	abstract = {A modern logisztika meghatározásában megjelenik a "megfeflelő" szó. A 9M szerint a logisztika feladata a megfelelő anyag, információ, energia, személyek eljuttatása megfelelő mennyiségben, minőségben, időpontban, helyre, költséggel.
		
		A dolgozat a Porter-féle értéklánc modell alapján vizsgálja szükséges-e fejleszteni a vállalati támogató folyamatok közül a dolgozók műszakos utaztatását.
		
		Három hipotézisre keresi a szerző a választ:
		1) Elégséges a vállalati főfolyamatok fejlesztésére koncentrálni például lean six sigma eszközökkel.
		2) Megfelelő IT támogatás nélkül "fejben" is lehetséges járatokat szervezni és módosítani.
		3) Egy járatszervező algoritmus teljesen kiváltja az emberi gondolkodást, így használatával létszámmegtakarítás érhető el a logisztika területén.
		
		A dolozat "X" vállalat példáján keresztül vizsgálja a fenti hipotéziseket a six sigma DMAIC módszertan alapján.},
	keywords = {operációkutatás; Logisztikai folyamatok; folyamatfejlesztés; Six Sigma; DMAIC},
	year = {2023},
	pages = {1-64}
}

@article{MTMT:33633205,
	title = {Minőségügyi eszközök a problémamegoldási folyamat során - A halszálka diagram},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33633205},
	author = {Fehér, Norbert},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {31},
	unique-id = {33633205},
	issn = {1416-9576},
	abstract = {Gyakran ok-okozati viszonyban állnak egymással az egyes jelenségek a vállalati működésben. A halszálka elemzés alapelve, hogy a vállalati folyamatokban megrejlő komplex problémák nem lineárisok, azaz egyetlen gyökérokra visszavezethetők, és egy adott hiba mindaddig előfordulhat, amíg annak összes oka feltárásra nem kerül. Az elemzés az okokat egyfajta hierarchikus szerkezetbe foglalja, ami alapján azok lehetnek ún. elsődleges közvetlen okok, valamint alacsonyabb rendű közvetett okok (Kövesi János - Topár József (szerk), 2006). A folyamatfejlesztő csapatnak a felmerülő problémákhoz gyökérokokat kell azonosítani, majd azokra vonatkozóan konkrét fejlesztési akciókat végrehajtania.},
	keywords = {minőség; folyamatfejlesztés; Six Sigma; Ishikawa fishbone diagram},
	year = {2022},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {12-21}
}

@article{MTMT:32720819,
	title = {Minőségügyi eszközök a problémamegoldási folyamat során. A folyamatábra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32720819},
	author = {Fehér, Norbert},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {31},
	unique-id = {32720819},
	issn = {1416-9576},
	abstract = {A minőségügyi eszközöket bemutató cikksorozatezen részében egy olyan eszköz kerül bemutatásra, amely Ishikawa professzor úr eredeti listájában még nem jelent meg. Ő még a rétegzés (angolul stratification) technikáját szerepeltette. 
		Manapság azonban a 7 minőségügyi eszköz felsorolásában a szakirodalomban a folyamatábra jelenik meg, mint gyakran alkalmazott és könnyen tanulható folyamatfejlesztő eszköz, ami nem csupán a probléma elemzésére, hanem megoldási javaslatok kidolgozására és dokumentálására is kiválóan alkalmazható a PDCA ciklus során. Sorozatunk is ehhez a trendhez kíván igazodni.
		Az eszköz célja
		A folyamatábra elkészítésének célja, hogy egyszerű grafikus formában megjelenítsünk egy létező, vagy tervezett folyamat működését hosszú, szöveges leírás helyett és azt minél több ember megérthesse a szervezeten belül mielőtt bárminemű változtatást eszközölnénk rajta. 
		Dokumentációs céllal akkor készítjük, amikor egy folyamat lépéseinek a sorrendjét kívánjuk azonosítani, definiálni, illetve megérteni, hogy jelenleg hogyan zajlik, vagy miként kellene működnie a jövőbeni fejlesztés céljából. A fejlesztés lezárását követően pedig az új standard dokumentálása érdekében készíthetjük. 
		A folyamatot olyan részletességgel mutatja be, amely ahhoz szükséges, hogy az egyes lépésekhez tartozó inputok és outputok meghatározhatók, valamint a problémára ható okok egyértelműen azonosíthatók legyenek.},
	keywords = {folyamatfejlesztés; Six Sigma; Quality tools; FLOWCHART; PDCA; flow chart; problémamegoldás; process maps},
	year = {2022},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {8-18}
}

@article{MTMT:32575965,
	title = {Minőségügyi eszközök a problémamegoldási folyamat során - A szórásdiagram},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32575965},
	author = {Fehér, Norbert},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {31},
	unique-id = {32575965},
	issn = {1416-9576},
	abstract = {Minőségügyi eszközöket bemutató cikksorozatunk ezen részében egy elemző-értékelő eszközt mutatunk be, amit akkor tudunk alkalmazni, amikor már valamilyen mennyiségi típusú változókra vonatkozóan számoláson, vagy mérésen alapuló adatpárok állnak rendelkezésünkre az adott folyamat teljesítményére vonatkozóan. 
		Célszerű a rendelkezésre álló adatokat először vizuálisan megjeleníteni mielőtt részletes statisztikai elemzéseket készítenénk folyamatfejlesztő, problémamegoldó munkánk során. A scatter plot, amit magyarul szórásdiagramnak, szóródás diagramnak, vagy XY pontdiagramnak is neveznek megmutatja, hogy két számokkal kifejezhető adatsor között létezik-e kapcsolat, s ha igen, akkor utal annak irányára, valamint erősségére.},
	keywords = {Minőségbiztosítás; lean menedzsment; folyamatfejlesztés; Six Sigma; PDCA; problémamegoldás; Scatterplot},
	year = {2022},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {12-18}
}

@article{MTMT:32305491,
	title = {Minőségügyi eszközök a problémamegoldási folyamat során. A Pareto-elemzés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32305491},
	author = {Fehér, Norbert},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {30},
	unique-id = {32305491},
	issn = {1416-9576},
	abstract = {A folyamatfejlesztő tevékenység végzésének feltétele, hogy a probléma megoldásában közreműködő szakértők ismerjenek és készségszinten alkalmazzanak eszközöket, technikákat a PDCA ciklus végrehajtása során. Manapság több, mint száz különböző eszköz érhető el a minőségügyi szakemberek számára, azonban a 7 alap minőségügyi eszköz részeként definiálásra került Pareto-elemzés, talán az egyik leggyakrabban alkalmazott ezek közül. A minőségügyi eszközök a problémamegoldási folyamat során cikksorozat jelen részét a Pareto-elv, vagy más néven a 80/20-as elv megértésének és gyakorlati alkalmazásának szenteljük.},
	keywords = {minőségmenedzsment; folyamatfejlesztés; Six Sigma; Quality tools; PDCA; problémamegoldás; the Pareto principle},
	year = {2021},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {19-25}
}

@book{MTMT:31843972,
	title = {Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait!. 6 egyszerű eszköz + 21 napos kihívás a nem megfelelő folyamatok és minőség okozta veszteségek csökkentésére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31843972},
	isbn = {9786150088839},
	author = {Fehér, Norbert},
	publisher = {Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft.},
	unique-id = {31843972},
	abstract = {Hogyan viszonyuljunk a hibákhoz otthon és a munkahelyünkön?
		Mi a különbség a jó és a rossz hibák között? 
		Lehetséges okosan hibázni? Ha igen miért célszerű időről időre szándékosan elkövetni azokat?
		
		Ha Ön kosárlabdázó lenne, akkor 45% feletti hárompontos statisztikával az amerikai egyetemi liga élvonalába kerülne, azonban az üzleti kulcsfolyamatok esetén gyakran a 90%, vagy akár a 99%-os teljesítmény sem elég ahhoz, hogy sikeres legyen.
		Munkahelyünkön és a világban egyre komplexebb kihívásokkal találjuk szembe magunkat. Számos sokrétű feladattal kell szembenéznünk, amelyeket gyakran átlátni sem tudunk. Ilyenkor óhatatlanul hibák keletkezhetnek, amelyek súlyos esetben emberéletet veszélyeztetnek, vagy esetleg vevői elégedetlenséget, veszteséget okozhatnak vállalatunknak, vállalkozásunknak.
		A szerző ebben a kötetben egyszerű nyelvezettel és feladatokkal tanítja meg a folyamatfejlesztés és a minőségügy alapvető fogalmait, eszközeit, módszerét kifejezetten azok számára, akik nem dolgoztak multinacionális vállalati környezetben, vagy nem rendelkeznek mérnöki ismeretekkel, azonban nem elégszenek meg a jelenállapottal és megvan bennük a nyitottság a tanulásra, valamint a fejlődésre. 
		A kötet elsősorban minőségügy iránt érdeklődők, illetve lean six sigma folyamatfejlesztési akciókban résztvevő csapattagok számára íródott. A PDCA ciklus kiegészül a fejlesztendő folyamat előzetes megfigyelésével, valamint a lezárást követő mit tanultunk gyakorlat elvégzésével. Ösztönzi az olvasót, hogy időnként vétsen szándékosan olyan hibát, ami nem éri el a vevőt és korrigálása pedig nem okoz túlzott költséget, hiszen minden hiba egyben tanulási lehetőség is.
		Olvassa el a könyvet, vágjon bele bátran a 21 napos „Hibázza tökéletesre!” kihívásba és jegyzetelje naplószerűen a tapasztalatait! Meglátja nemcsak az Önt körülvevő folyamatokról, hanem saját magáról is rengeteget tanul ennek során.
		A könyv fő fejezetei:
		1.Mire elég a 99%-os teljesítmény manapság (3 esettanulmány)
		2.Minőségirányítási alapelvek
		3.Mik azok a folyamatok, és miért van szükség rájuk?
		4.Mit jelent az érték fogalma és az miként hat a fogyasztóra?
		5.A folyamatokban rejlő 7 fő veszteségforrás
		6.A PDCA ciklus és 6 eszköz, amelyet minden folyamatfejlesztőnek ismernie kell 
		(Folyamatábra, Adatgyűjtő lap, Pareto-elemzés, „5 miért” analízis, Hatás-erőfeszítés mátrix, Ellenőrző lista)
		7.Hogyan tovább, avagy 4 kérdés zárásul
		8.Kihívás: Hibázza tökéletesre vállalata folyamatait!
		
		A könyv honlapja:
		https://hibazzatokeletesre.hu/},
	keywords = {lean menedzsment; minőségfejlesztés; Six Sigma; Pareto; PDCA},
	year = {2020}
}

@article{MTMT:31843942,
	title = {Jók a legjobbak közül. Beszélgetés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31843942},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {29},
	unique-id = {31843942},
	issn = {1416-9576},
	keywords = {életrajz; szakmai fejlődés; interjú; karrier},
	year = {2020},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {33-38}
}

@article{MTMT:30802294,
	title = {Értékáramlás térkép vs. folyamattérkép? - Mikor melyik vizuális eszközt használjuk a folyamatfejlesztés egyes szakaszaiban?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30802294},
	author = {Fehér, Norbert},
	journal-iso = {MAGYAR MINŐSÉG},
	journal = {MAGYAR MINŐSÉG},
	volume = {28},
	unique-id = {30802294},
	issn = {1416-9576},
	abstract = {A lean módszer, valamint a six sigma eljárás látszólag különböző vizuális eszközöket alkalmaz a fejlesztendő üzleti kulcsfolyamat megértésére. A folyamatfejlesztő szakemberek gyakran csak értékáramlás térképet, vagy folyamattérképet készítenek annak függvényében, hogy melyik eljárás mellett kötelezték el magukat. A lean six sigma módszer szerint viszont, amely összekapcsolja a lean sebességet a six sigma minőséggel, hasznos, ha makro szinten az értékáramlás feltérképezésével kezdődik a munka, majd ezt követik a részletes folyamattérképek azokra a lépésekre, ahol jobban meg szeretné érteni a fejlesztő csoport, hogy miért akad el az anyagok, termékek, valamint az információ áramlása, vagy keletkezik hiba és ingadozás a folyamat kimenetében.
		
		E cikkben a szerző összefoglalja a két leggyakrabban használt vizuális eszközt a folyamatfejlesztésben és javaslatot tesz miként lehet azokat együttesen alkalmazni kihasználva a különböző nézetből való megközelítés által keletkező szinergiákat.},
	keywords = {lean menedzsment; folyamatfejlesztés; Six Sigma; Értékáramlás},
	year = {2019},
	eissn = {1789-5510},
	pages = {12-24}
}

@misc{MTMT:30733434,
	title = {IATF 16949:2016 TPM követelmények bemutatása az autóipari szegmensben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30733434},
	author = {Fehér, Norbert},
	unique-id = {30733434},
	abstract = {A Nemzetközi Autóipari Munkacsoport (IATF – Daimler, FCA, Ford Motor Company, General Motors, PSA Peugeot Citroën, Renault, Volkswagen, BMW) által kifejlesztett 16949:2016 szabvány egyetlen rendszerben foglalja össze számos autógyártó vállalat (OEM), valamint az ő ellátási láncuk (Tier 1-2-3) esetén releváns minőségi követelményeket. 
		
		Az IATF 16949 pontosítja az ISO 9001 követelményeit az autóipari gyártás számára. Az IATF 16949-t a Nemzetközi Autóipari Munkacsoport (IATF) és az ISO technikai bizottsága hozta létre. Ez a műszaki specifikáció tartalmaz minden korábbi és kiadott nemzeti autóipari minőségszabványt, mint például a QS-9000, VDA 6.1, EAQF 94 és az AVSQ.
		
		A követelményrendszernek megfelelő működés segítségével folyamatosan javítható az adott vállalat rendszerének és folyamatainak minősége, és a szervezet az ügyfelek megelégedésére összpontosíthat.
		
		A hangsúly a vállalati folyamatok folyamatos fejlesztésén van, hogy egyre magasabb minőség előállítására törekedjenek az autóipari cégek.
		
		Az IATF 16949 szabvány bár csak egy alpontban nevesíti a teljeskörű hatékony karbantartás fontosságát, azonban gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes auditok során számos hiányt, illetve fejlesztési területet tárnak fel a vizsgálatok.
		Ma már nem elég, ha rendelkezésre áll egy jól dokumentált rendszer, hanem az audit során azt vizsgálják teljes-e a PDCA kör, valamint történik-e fejlesztés, javítás a magasabb szint elérésére.
		
		
		Előadás tematika:
		
		- Esettanulmány
		- IATF 16949:2016-ről és TPM kapcsolata
		- A karbantartás szerepe és fejlődése dióhéjban
		- Legfontosabb TPM mutatók
		- A 6 fő veszteségforrás
		- TPM bevezetés lépések (Vállalati esettanulmány bemutatása)
		- TPM tippek és trükkök},
	keywords = {lean menedzsment; autóipar; autóipari ellátási lánc; ISO 16949; Total Productive Maintenance},
	year = {2019},
	pages = {1-64}
}

@misc{MTMT:30346342,
	title = {LEAN in Innovation management - Plenáris előadás a R.B. nagyvállalat évnyitó konferenciáján. How to become a more creative engineer and leader},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30346342},
	author = {Fehér, Norbert},
	unique-id = {30346342},
	year = {2018},
	pages = {1-76}
}