@mastersthesis{MTMT:3142549,
	title = {Urban green spaces in biodiversity conservation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3142549},
	author = {Hüse, Bernadett},
	publisher = {University of Debrecen},
	unique-id = {3142549},
	abstract = {Kutatásaink során városi élőhelyek fajösszetételét vizsgáltuk, valamint városi élőhelyfoltok kapcsolatát elemeztük. A természetes flóra és a spontán megtelepedő „kerti szökevény” fajok felmérésétDebrecenben végeztük,üres telkeken, városi parkokban valamint városszéli gyepekben. A vizsgált területeken összesen 140 fajt találtunk, 90-et a telkeken, 44-et a parkokban és 96 fajt a városszéli gyepekben. A kvadrátonkénti fajszám valamint a Shannon-diverzitás a parkokban volt a legalacsonyabb, és a városszéli gyepekben a legmagasabb, az erősen zavart városi parkok voltak a legfajszegényebbek, és a városszéli, kevésbé zavart gyepek a legfajgazdagabbak. A telkeket, parkokatelsősorban gyomok és zavarástűrő fajok jellemezték, ezek főként ruderális és taposástűrő társulások fajai voltak. Ennek oka a gyakori taposás, talajbolygatás, amelykedvez a gyomfajok megtelepedésének.A városszéli gyepekben a parlagokra jellemző fajok, valamint szántóföldi gyomok voltak jelen legnagyobb arányban. Az idegenhonos fajok aránya a telkeken és a városszéli gyepekben egyaránt magas volt. Ezt a telkek esetében az erős zavarás, a területek életkora valamint a propagulumforrások közelsége okozhatta, míg a városszéli élőhelyeken a korábbi mezőgazdasági művelés és a táji környezet együttes következménye. A kozmopolita fajok aránya a parkokban volt legmagasabb, ezek gyors növekedésű, egyéves fajok voltak, amelyek a zavart élőhelyekhez jól tudnak alkalmazkodni. A kozmopolita és idegenhonos fajok kompetíciós előnyben vannak a zavart élőhelyeken a természetes élőhelyekre jellemző fajokkal szemben, ez utóbbiakat urbanizált környezetben az élőhelyek izolációja is erősen fenyegeti.Megállapítottuk, hogy a városi élőhelyek fajösszetételét jelentősen befolyásolták a sajátos zavarási tényezők és az adott területek előtörténete, továbbá a vizsgált élőhelyfoltok fontos szerepet játszanak a megmaradt gyepek fenntartásában.A városi élőhelyfoltok kapcsolatának elemzéséhez zöldterületi térképet készítettünk Debrecenváros funkcionális (eredetileg zöldterületként létesült) és potenciális (további, ökológiai funkcióval bíró) zöldterületeiről. A város területhasználatát is elemeztük, 26 területhasználati kategóriát különítettünk el. A funkcionális zöldterületeket, mint élőhelyfoltokat vizsgáltuk, a foltok körüli, 200 méteres, 10 méterenként beosztott pufferzónátelemeztük. A foltok közötti távolság 6 és 2664 méter között változott, a foltok 75%-a 200 méternél közelebb volt egymáshoz és a legközelebbi szomszéd foltoknak csak 10%-a volt 500 méternél távolabb. Eredményeink szerint a funkcionális zöldterületek 65%-a összeköttetésben van egymással, ami lehetővé teszi a nyílt, természetközeli élőhelyekhez kötődő fajok mozgását, azonban a foltok teljes konnektivitása a város területén nem biztosított. Vizsgáltuk a debreceni városi parkok flóráját is, és megállapítottuk, hogy ezek inváziós fajokkal jelentősen fertőzöttek.},
	year = {2016}
}

@article{MTMT:3081696,
	title = {Mapping an ecological network of green habitat patches and their role in maintaining urban biodiversity in and around Debrecen city (Eastern Hungary)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3081696},
	author = {Hüse, Bernadett and Szabó, Szilárd and Deák, Balázs and Tóthmérész, Béla},
	doi = {10.1016/j.landusepol.2016.06.026},
	journal-iso = {LAND USE POLICY},
	journal = {LAND USE POLICY},
	volume = {57},
	unique-id = {3081696},
	issn = {0264-8377},
	year = {2016},
	eissn = {1873-5754},
	pages = {574-581},
	orcid-numbers = {Szabó, Szilárd/0000-0002-2670-7384; Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997}
}

@article{MTMT:3071003,
	title = {Grassland vegetation in urban habitats – testing ecological theories},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3071003},
	author = {Deák, Balázs and Hüse, Bernadett and Tóthmérész, Béla},
	doi = {10.14471/2016.36.017},
	journal-iso = {TUEXENIA},
	journal = {TUEXENIA},
	unique-id = {3071003},
	issn = {0722-494X},
	year = {2016},
	eissn = {0722-494X},
	pages = {379-393},
	orcid-numbers = {Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997}
}

@article{MTMT:2731560,
	title = {Soil seed banks in loess grasslands and their role in grassland recovery},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2731560},
	author = {Tóth, Katalin and Hüse, Bernadett},
	doi = {10.15666/aeer/1202_537547},
	journal-iso = {APPL ECOL ENV RES},
	journal = {APPLIED ECOLOGY AND ENVIRONMENTAL RESEARCH},
	volume = {12},
	unique-id = {2731560},
	issn = {1589-1623},
	abstract = {Loess grasslands are among the most species-rich grasslands in Europe. In many regions only species-poor degraded fragments of formerly species-rich loess grasslands remained due to the agricultural intensification in the last century. To preserve and restore loess grasslands it is necessary to understand, how soil seed banks can contribute to the maintenance of diversity. We studied the vegetation and seed banks of (i) a loess grassland in a semi-natural state and (ii) a degraded loess pasture. We found that species richness was significantly lower in the degraded loess pasture (10.2 species/m2) than in the
		semi-natural loess grassland (27.0 species/m2). Mean seed bank densities were quite similar in the two grassland types (22,800 and 20,200 seeds/m2, respectively). Out of the frequent graminoids in the vegetation, only Poa angustifolia possessed considerable dense seed banks. Forb species having
		considerable seed banks were mainly disturbance-tolerant species (e.g. Euphorbia cyparissias, Galium verum or Hypericum perforatum). Most characteristic forb species possessed only sporadic seed banks (e.g. Filipendula vulgaris, Pimpinella saxifraga and Salvia nemorosa). Our results suggest that seed banks have only a limited role in the recovery of loess grasslands},
	year = {2014},
	eissn = {1785-0037},
	pages = {537-547}
}

@article{MTMT:3101655,
	title = {Magyar szürke szarvasmarha legeltetés hatása hortobágyi szikes gyepek növényzetére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3101655},
	author = {Hüse, Bernadett},
	journal-iso = {GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK},
	journal = {GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {10},
	unique-id = {3101655},
	issn = {1785-2498},
	year = {2013},
	pages = {29-35}
}

@article{MTMT:2340478,
	title = {New thousand-seed weight records of the Pannonian flora and their application in analysing Social Behaviour Types},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2340478},
	author = {Török, Péter and Miglécz, Tamás and Valkó, Orsolya and Tóth, Katalin and Kelemen, András and Albert, Á and Matus, Gábor and Molnár, V. Attila and Ruprecht, E and Papp, László and Deák, Balázs and Horváth, Orsolya and Takács, Attila and Hüse, Bernadett and Tóthmérész, Béla},
	doi = {10.1556/ABot.55.2013.3-4.17},
	journal-iso = {ACTA BOT HUNG},
	journal = {ACTA BOTANICA HUNGARICA},
	volume = {55},
	unique-id = {2340478},
	issn = {0236-6495},
	year = {2013},
	eissn = {1588-2578},
	pages = {429-472},
	orcid-numbers = {Valkó, Orsolya/0000-0001-7919-6293; Deák, Balázs/0000-0001-6938-1997}
}