@article{MTMT:34780699,
	title = {Klinikai táplálás az intenzív osztályon: az EuroPN-vizsgálat magyarországi eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34780699},
	author = {Csomós, Ákos and Klicsu, László and László, István and Bobek, Ilona and Sárkány, Ágnes and Gál, Béla},
	doi = {10.1556/650.2024.33017},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {34780699},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Bevezetés: A kritikus állapotú betegek mesterséges táplálásának jelentősége jól ismert, hiányában a folyamatos fehérjelebontás miatt romlik a sebgyógyulás, valamint emelkedik a lélegeztetőgépen töltött napok száma. Célkitűzés: A korábban publikált EuroPN nemzetközi vizsgálat célja az volt, hogy európai összehasonlításban felmérje a részt vevő intenzív osztályok aktuális táplálási gyakorlatát, és megvizsgálja a kalória-, illetve fehérjebevitel hatását a lélegeztetőgépről való leszoktatásban és a 90 napos halálozásban. A jelen kézirat a vizsgálatban részt vevő magyarországi osztályok eredményeit elemzi. Módszer: Vizsgálatunkba azokat a betegeket vontuk be, akiket legalább 5 napja kezeltek az intenzív osztályon. A klinikai és a táplálási adatokat napokra bontva gyűjtöttük az intenzív osztályos felvételt követő első 5 napban retrospektíven, majd azt követően maximum 15 napon át (vagy az elbocsátás/elhalálozás napjáig) prospektíven. A betegkimeneteli adatokat a 15., a 30. és a 90. napon rögzítettük. Eredmények: Magyarországról 6 intenzív osztályról összesen 111 beteget vontunk be a vizsgálatba. A kumulatív kalória- és fehérjebevitel tekintetében a magyarországi betegek nagyobb arányban kapták meg az ESPEN-célértékeket: kalória esetében az előírt kalória 92%-át (95% CI 68; 118) sikerült biztosítani ( vs. 83% Európában [95% CI 59; 107]); fehérje esetében pedig még jelentősebb a különbség: Magyarországon 83% (95%CI 57; 121), ezzel szemben Európában 65% (95% CI 41; 91) volt a bevitel és az ESPEN-célérték aránya. Megbeszélés és következtetés: A nemzetközi EuroPN-adatelemzésben a nagyobb kumulatív kalória- és fehérjebevitel csökkentette a lélegeztetőgépről való leszoktatás időtartamát. A magyarországi betegek esetében gyorsabban értük el ezeket a célértékeket, köszönhetően annak, hogy a kiegészítő parenteralis táplálást nagyobb arányban alkalmaztuk. Orv Hetil. 2024; 165(14): 531–537.},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {531-537}
}

@article{MTMT:34723946,
	title = {Vazopresszin használata szeptikus sokkos betegek ellátásában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34723946},
	author = {Hajdu, Endre and Berhés, Mariann and László, István and Oláh, Zsolt and Fülesdi, Béla and Asztalos, László},
	doi = {10.1556/650.2024.32992},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {34723946},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A szepszis az orvostudomány fejlődése ellenére továbbra is releváns, komplex kórkép, mely szeptikus sokkba kibontakozva jelentős mortalitással jár. A szeptikus sokk egyik jellemzője a vasodilatatióval, hypotensióval és nem megfelelő szöveti perfúzióval jellemezhető hemodinamikai instabilitás. A hagyományosan, folyadékresuscitatiót és katecholamin vazopresszorokat alkalmazó ellátás gyakran nem képes helyreállítani a megfelelő perfúziót és javítani a kimenetelt. Következésképpen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az alternatív vazoaktív szerek feltárása iránt. Az egyik ilyen szer a vazopresszin, mely ígéretes kiegészítőnek bizonyult a szeptikus sokk kezelésében. A szeptikus sokkban a vazopresszin hatékonyságát és biztonságosságát tanulmányozó klinikai vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak, ami folyamatos vitát és további vizsgálatokat váltott ki. Alkalmazásában egyelőre nincs egyöntetű konszenzus. Számos randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a vazopresszin alkalmazását a hagyományos terápia kiegészítéseként, és olyan lehetséges előnyöket mutattak ki, mint a hemodinamikai stabilitás javulása és az enyhébb szeptikus betegek esetében a mortalitás csökkentése. Az ellentmondásos eredmények és a nemkívánatos eseményekkel, köztük az ischaemiás szövődményekkel kapcsolatos aggályok azonban szükségessé teszik az optimális adagolás, időzítés és a megfelelő betegszelekció átfogó megértését. Összefoglaló közleményünk célja, hogy átfogó áttekintést adjon a vazopresszinről és használatáról a szeptikus sokk ellátásában. Összefoglalja a klinikai vizsgálatokból származó jelenlegi eredményeket, miszerint a vazopresszin-terápia költséghatékony kiegészítő vazopresszor a noradrenalinterápia mellé. Hatékonyan csökkenti a betegek katecholamin-igényét, csökkentheti a vesepótló kezelések szükségességét és az új arrhythmiák előfordulását, de a sokszor ellentmondásos vagy biztonsággal nem reprodukálható vizsgálati eredmények miatt jelenleg erős evidencia hiányában másodvonalbeli szerként ajánlják. Orv Hetil. 2024; 165(8): 283–290.},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {283-290}
}

@article{MTMT:33024902,
	title = {The prognostic value of laboratory parameters referring to hemopoietic stress in patients with COVID-19—a single center experience},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33024902},
	author = {László, István and Berhés, Mariann and Tisza, Katalin and Miltényi, Zsófia and Balázsfalvi, Norbert and Vaskó, Attila and Asztalos, László and Kertész, Attila Béla and Fábián, Ákos István and Kappelmayer, János and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.22514/sv.2022.053},
	journal-iso = {SIGNA VITAE},
	journal = {SIGNA VITAE},
	volume = {19},
	unique-id = {33024902},
	issn = {1334-5605},
	abstract = {In the present study we attempted to assess whether a relationship exists betweenlaboratory signs of hemopoietic stress and fatal outcome in coronavirus disease(COVID)-19—positive intensive care unit (ICU) and non-ICU patients. Prospectivelycollected data of 206 COVID-19 patients (95 ICU and 111 non-ICU) were retrospectivelyanalyzed. Beside comparing routine laboratory parameters, the analysis focused onnucleated red blood cell count (NRBC), red cell distribution width (RCDW), immaturegranulocyte count (IG), mean platelet volume (MPV) and platelet distribution width(PDW). In the total COVID cohort higher NRBC, RCDW, IG, MPV and PDW valueswere observed in patients with fatal outcome as compared to survivors. Significantdifferences could be observed between non-ICU and critically ill patients in NRBC(medians and interquartile range (IQR): 10/0–20/ vs. 20/10–60/ g/L, p < 0.001), IG(0.16/0.04–0.39/ vs. 0.42 /0.20–0.75/ g/L, p < 0.001), MPV (10.9 ± 1.2 vs. 11.4 ± 1.2fL, p < 0.01) and PDW (14.5/11.6-44.7/ vs. 19.9/13.7–57.7/ fL, p < 0.001), respectively.In the ICU subgroup, RDW and MPV were higher among patients who died. Severeacute respiratory syndrome after coronavirus infection (SARS-CoV-2 infection) causesperturbation of hemopoiesis. Laboratory parameters referring to hemopoietic stress mayserve as useful predictors of poor outcome in hospitalized COVID-19 patients needingintensive care.},
	keywords = {SARS-CoV infection; Hemopoietic stress; Intensive care},
	year = {2023},
	eissn = {1845-206X},
	pages = {36-43},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:33123777,
	title = {Preparing the Patient for ICU Transfer: What Is the Anesthesiologist’s Role?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33123777},
	author = {László, István and Végh, Tamás and Szántó, Dorottya and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1007/s40140-022-00543-z},
	journal-iso = {CURR ANESTHESIOL REP},
	journal = {CURRENT ANESTHESIOLOGY REPORTS},
	volume = {12},
	unique-id = {33123777},
	issn = {1523-3855},
	abstract = {Purpose of Review This review summarizes the anesthesiologist’s role in transferring critically ill surgical patients at different phases of care.
		Recent Findings Early recognition of patients at high intraoperative and postoperative risk is one of the most important 
		first steps, followed by preoperative and intraoperative stabilization measures depending on the individual needs. It 
		mainly is the anesthesiologist’s responsibility to decide on postoperative ICU admission. The transfer of the critically 
		ill should be planned; the ICU staff has to be informed as early as possible. Locally developed checklists should be 
		used during the preparation of patient transport. Trained, dedicated staff should be made available in every institution. 
		A detailed handover using dedicated institutional flowcharts should ensure patient safety upon arrival to the ICU.
		Summary Transfer of critically ill patients from the OR to the ICU is an interdisciplinary task with a high probability of eventual incidents. Anesthesiologists should play a key role in all phases of the procedure to improve patient 
		outcomes},
	keywords = {High-risk surgery; Critically ill patients; Intrahospital transport ; Critical incidents; Transportation team ; Handover communication},
	year = {2022},
	eissn = {2167-6275},
	pages = {461-466},
	orcid-numbers = {Fülesdi, Béla/0000-0003-2541-9740}
}

@article{MTMT:33586452,
	title = {Extracorporalis eljárásokról általánosságban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33586452},
	author = {László, István},
	journal-iso = {FOCUS MEDICINAE},
	journal = {FOCUS MEDICINAE},
	volume = {23},
	unique-id = {33586452},
	issn = {1419-0478},
	year = {2021},
	pages = {3-12}
}

@article{MTMT:31275347,
	title = {Emelt szintű szervtámogató és életfenntartó kezelések kritikus állapotú COVID–19-fertőzött betegeken},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275347},
	author = {Berhés, Mariann and Fábián, Ákos István and László, István and Végh, Tamás and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla and Koszta, György},
	doi = {10.1556/650.2020.31813},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275347},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A COVID–19-fertőzéses, kritikus állapotba került betegek körében a cardiorespiratoricus rendszer összeomlása a
		következő mechanizmusok útján történhet: (1) citokinvihar, haemophagocytosis – szeptikus sokk, (2) uralhatatlan
		hypoxaemia, (3) specifikus szervelégtelenségek, illetve többszervi elégtelenség részjelenségeként. Ebben az összefoglalóban
		a fenti állapotok ellátásának és megelőzésének jelenleg rendelkezésre álló terápiás opcióit tekintjük át. A szeptikus
		sokk kezelésére az utóbbi években egyre gyakrabban és biztató sikerességgel kerül alkalmazásra a citokinek eltávolítása
		CytoSorb-haemoperfusióval. A konvencionális, mechanikus lélegeztetéssel már nem kezelhető hypoxaemia
		esetén szóba jön az inhalált nitrogén-oxid (iNO), az inhalációs formában bejuttatott epoprosztenol és a venovenosus
		extracorporalis membránoxigenizáció (VV-ECMO). A többnyire késői fázisban fellépő szervelégtelenségek gyakori
		komponense az akut veseelégtelenség, amely a rendelkezésre álló folyamatos vesepótló kezelések valamelyikének indítását igényli.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 704–709.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {704-709},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275345,
	title = {A COVID-19-betegek kórházon belüli újraélesztésének speciális szempontjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275345},
	author = {László, István and Molnár, Csilla and Koszta, György and Végh, Tamás and Fábián, Ákos István and Berhés, Mariann and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31816},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275345},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A koronavírus-pandémia számos kihívással szembesíti az egészségügyi ellátószemélyzetet. A vírus cseppfertőzéssel
		terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződéssel jár, potenciálisan
		veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés mortalitása akár 10% feletti lehet, ezért a
		COVID–19-betegek körében gyakori a reanimáció. A reanimáció során fokozott a légúti aeroszolképződés valószínűsége,
		így magas az ellátószemélyzet fertőződésének a veszélye. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést
		adjon a koronavírussal fertőzött betegek újraélesztésének specialitásairól.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 710–712.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {710-712},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275342,
	title = {Farmakoterápiás lehetőségek SARS-CoV-2-fertőzés/COVID–19- betegség esetén},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275342},
	author = {Fábián, Ákos István and László, István and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Berhés, Mariann and Végh, Tamás and Koszta, György and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31812},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275342},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Jelenleg a COVID–19 kezelésére bizonyítottan hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség
		igénye nélkül az ilyen vonatkozásban leginkább vizsgált gyógyszerek kerülnek bemutatásra. A felsorolt terápiás lehetőségek
		mindegyike kísérletinek tekintendő ebben a fázisban. Tekintettel a járvány súlyos népegészségügyi hatásaira,
		illetve az intenzív osztályon kezelt COVID–19-betegek potenciálisan fatális kimenetelére, ’off-label’ alkalmazásuk
		mégis megfontolandó.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 685–688.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {685-688},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275339,
	title = {Légútbiztosítás koronavírus-fertőzött betegekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275339},
	author = {László, István and Molnár, Csilla and Koszta, György and Végh, Tamás and Fábián, Ákos István and Berhés, Mariann and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31811},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275339},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus
		cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál,
		potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív
		légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen.
		Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének
		veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy
		gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös
		tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {696-703},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275337,
	title = {A COVID–19-fertőzött betegek anesztéziájának és perioperatív ellátásának gyakorlati szempontjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275337},
	author = {Végh, Tamás and László, István and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Berhés, Mariann and Fábián, Ákos István and Koszta, György and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31809},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275337},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A 2019 decemberében kitört koronavírus-fertőzéses világjárványban megbetegedettek ellátása jelentős terhet ró az
		egészségügyre. Nemcsak azért, mert a betegek egy része intenzív terápiás ellátást igényel, hanem mert a betegség
		bármely súlyossági formájában szenvedő betegeknek sebészi kezelésre is szükségük lehet. Ennek megoldása pedig
		jelentős kihívás elé állítja az aneszteziológusokat. Ezen összefoglaló a sebészi kezelést igénylő betegek aneszteziológiai
		és perioperatív ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 692–695.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {692-695},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}