@article{MTMT:33123777,
	title = {Preparing the Patient for ICU Transfer: What Is the Anesthesiologist’s Role?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33123777},
	author = {László, István and Végh, Tamás and Szántó, Dorottya and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1007/s40140-022-00543-z},
	journal-iso = {CURR ANESTHESIOL REP},
	journal = {CURRENT ANESTHESIOLOGY REPORTS},
	volume = {12},
	unique-id = {33123777},
	issn = {1523-3855},
	abstract = {Purpose of Review This review summarizes the anesthesiologist’s role in transferring critically ill surgical patients at different phases of care.
		Recent Findings Early recognition of patients at high intraoperative and postoperative risk is one of the most important 
		first steps, followed by preoperative and intraoperative stabilization measures depending on the individual needs. It 
		mainly is the anesthesiologist’s responsibility to decide on postoperative ICU admission. The transfer of the critically 
		ill should be planned; the ICU staff has to be informed as early as possible. Locally developed checklists should be 
		used during the preparation of patient transport. Trained, dedicated staff should be made available in every institution. 
		A detailed handover using dedicated institutional flowcharts should ensure patient safety upon arrival to the ICU.
		Summary Transfer of critically ill patients from the OR to the ICU is an interdisciplinary task with a high probability of eventual incidents. Anesthesiologists should play a key role in all phases of the procedure to improve patient 
		outcomes},
	keywords = {High-risk surgery; Critically ill patients; Intrahospital transport ; Critical incidents; Transportation team ; Handover communication},
	year = {2022},
	eissn = {2167-6275},
	pages = {461-466},
	orcid-numbers = {Fülesdi, Béla/0000-0003-2541-9740}
}

@article{MTMT:31991553,
	title = {The effect of propofol-sufentanil intravenous anesthesia on systemic and cerebral circulation, cerebral autoregulation and CO2 reactivity – a case-series},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31991553},
	author = {Véghné Juhász, Marianna Beáta and Páll, Dénes and Fülesdi, Béla and Molnár, Levente and Végh, Tamás and Molnár, Csilla},
	doi = {10.1016/j.bjane.2021.04.002},
	journal-iso = {BRAZ J ANESTH},
	journal = {BRAZILIAN JOURNAL OF ANESTHESIOLOGY},
	volume = {71},
	unique-id = {31991553},
	issn = {0104-0014},
	abstract = {Background and objectives
		The aim of our study was to assess systemic and cerebral hemodynamic changes as well as cerebral CO2-reactivity during propofol anesthesia.
		
		Methods
		27 patients undergoing general anesthesia were enrolled. Anesthesia was maintained using the Target-Controlled Infusion (TCI) method according to the Schnider model, effect site propofol concentration of 4 μg.mL-1. Ventilatory settings (respiratory rate and tidal volume) were adjusted to reach and maintain 40, 35 and 30 mmHg EtCO2 for 5-minutes, respectively. At the end of each period, transcranial Doppler and hemodynamic parameters using applanation tonometry were recorded.
		
		Results
		Systemic mean arterial pressure significantly decreased during anesthetic induction and remained unchanged during the entire study period. Central aortic and peripherial pulse pressure did not change significantly during anesthetic induction and maintenance, whereas augmentation index as marker of arterial stiffness significantly decreased during the anesthetic induction and remained stable at the time points when target CO2 levels were reached. Both cerebral autoregulation and cerebral CO2-reactivity was maintained during propofol anesthesia.
		
		Conclusions
		Propofol at clinically administered doses using the Total Intravenous Anesthesia (TIVA/TCI) technique decreases systemic blood pressure, but does not affect static cerebral autoregulation, flow-metabolism coupling and cerebrovascular CO2 reactivity. According to our measurements, propofol may exert its systemic hemodynamic effect through venodilation.
		
		Trial registration
		The study was registered at http://www.clinicaltrials.gov, identifier: NCT02203097, registration date: July 29, 2014.},
	keywords = {Propofol, Cerebral blood flow; Cerebral autoregulation; CO2-reactivity; Applanation tonometry; Transcranial Doppler},
	year = {2021},
	pages = {558-564},
	orcid-numbers = {Fülesdi, Béla/0000-0003-2541-9740}
}

@article{MTMT:31275345,
	title = {A COVID-19-betegek kórházon belüli újraélesztésének speciális szempontjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275345},
	author = {László, István and Molnár, Csilla and Koszta, György and Végh, Tamás and Fábián, Ákos István and Berhés, Mariann and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31816},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275345},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A koronavírus-pandémia számos kihívással szembesíti az egészségügyi ellátószemélyzetet. A vírus cseppfertőzéssel
		terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződéssel jár, potenciálisan
		veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés mortalitása akár 10% feletti lehet, ezért a
		COVID–19-betegek körében gyakori a reanimáció. A reanimáció során fokozott a légúti aeroszolképződés valószínűsége,
		így magas az ellátószemélyzet fertőződésének a veszélye. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést
		adjon a koronavírussal fertőzött betegek újraélesztésének specialitásairól.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 710–712.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {710-712},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275342,
	title = {Farmakoterápiás lehetőségek SARS-CoV-2-fertőzés/COVID–19- betegség esetén},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275342},
	author = {Fábián, Ákos István and László, István and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Berhés, Mariann and Végh, Tamás and Koszta, György and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31812},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275342},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Jelenleg a COVID–19 kezelésére bizonyítottan hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség
		igénye nélkül az ilyen vonatkozásban leginkább vizsgált gyógyszerek kerülnek bemutatásra. A felsorolt terápiás lehetőségek
		mindegyike kísérletinek tekintendő ebben a fázisban. Tekintettel a járvány súlyos népegészségügyi hatásaira,
		illetve az intenzív osztályon kezelt COVID–19-betegek potenciálisan fatális kimenetelére, ’off-label’ alkalmazásuk
		mégis megfontolandó.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 685–688.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {685-688},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275339,
	title = {Légútbiztosítás koronavírus-fertőzött betegekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275339},
	author = {László, István and Molnár, Csilla and Koszta, György and Végh, Tamás and Fábián, Ákos István and Berhés, Mariann and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31811},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275339},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus
		cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál,
		potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív
		légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen.
		Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének
		veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy
		gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös
		tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {696-703},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275337,
	title = {A COVID–19-fertőzött betegek anesztéziájának és perioperatív ellátásának gyakorlati szempontjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275337},
	author = {Végh, Tamás and László, István and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Berhés, Mariann and Fábián, Ákos István and Koszta, György and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31809},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275337},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {A 2019 decemberében kitört koronavírus-fertőzéses világjárványban megbetegedettek ellátása jelentős terhet ró az
		egészségügyre. Nemcsak azért, mert a betegek egy része intenzív terápiás ellátást igényel, hanem mert a betegség
		bármely súlyossági formájában szenvedő betegeknek sebészi kezelésre is szükségük lehet. Ennek megoldása pedig
		jelentős kihívás elé állítja az aneszteziológusokat. Ezen összefoglaló a sebészi kezelést igénylő betegek aneszteziológiai
		és perioperatív ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 692–695.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {692-695},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:31275332,
	title = {Kritikus állapotú, légzéstámogatást igénylő COVID–19-fertőzött beteg ellátásának gyakorlati szempontjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31275332},
	author = {Végh, Tamás and László, István and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Berhés, Mariann and Fábián, Ákos István and Koszta, György and Molnár, Csilla and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2020.31810},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {161},
	unique-id = {31275332},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {2019 decemberében egy új típusú pneumoniajárvány kitöréséről számoltak be a kínai Wuhan városából, melynek
		kórokozója egy új koronavírus volt. A kezdetben állatról emberre terjedő betegség később emberről emberre is terjedt,
		világjárványt okozva. A vírus okozta betegség (COVID–19) a tünetmentestől az enyhe tünetekkel járón keresztül
		a súlyos, légzési elégtelenséggel, intenzív osztályos ellátást igénylő spektrumon keresztül változatos formában
		megjelenhet. Ez utóbbi betegcsoport ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Ezen összefoglaló célja az intenzív
		ellátást és légzéstámogatást/gépi lélegeztetést igénylő betegek ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni.
		Orv Hetil. 2020; 161(17): 678–684.},
	year = {2020},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {678-684},
	orcid-numbers = {Fábián, Ákos István/0000-0003-0795-4125}
}

@article{MTMT:30716379,
	title = {Effect of sevoflurane on systemic and cerebral circulation, cerebral autoregulation and CO2 reactivity},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30716379},
	author = {Véghné Juhász, Marianna Beáta and Molnár, Levente and Fülesdi, Béla and Végh, Tamás and Páll, Dénes and Molnár, Csilla},
	doi = {10.1186/s12871-019-0784-9},
	journal-iso = {BMC ANESTHESIOL},
	journal = {BMC ANESTHESIOLOGY},
	volume = {19},
	unique-id = {30716379},
	issn = {1471-2253},
	keywords = {CO2-reactivity;applanation tonometry; Cerebral blood flow; cerebral autoregulation; Sevoflurane; Transcranial Doppler},
	year = {2019},
	eissn = {1471-2253}
}

@article{MTMT:30687577,
	title = {Az Ambu aScope használatával szerzett tapasztalataink mellkassebészeti műtétek során},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30687577},
	author = {Pálóczi, Balázs and Szamos, Katalin and Véghné Juhász, Marianna Beáta and Fülesdi, Béla and Végh, Tamás},
	journal-iso = {ANESZTEZIOLÓGIA INTENZÍV TERÁPIA},
	journal = {ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA},
	volume = {49},
	unique-id = {30687577},
	issn = {0133-5405},
	year = {2019},
	eissn = {2732-2459},
	pages = {50-50}
}

@article{MTMT:3401804,
	title = {Tüdőreszekciót követő tüdővérzés ritka esete},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3401804},
	author = {Véghné Juhász, Marianna Beáta and Pálóczi, Balázs and Végh, Tamás and Bedekovics, Judit and Bán, Melinda and Fülesdi, Béla},
	doi = {10.1556/650.2018.31111},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {159},
	unique-id = {3401804},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Tüdőműtéteket követően gyakori, hogy a beteg légúti váladékának mennyisége megnő, ami légzési nehezítettséget, radiológiai eltérést okoz. Ugyanakkor a beteg anamnézisétől függően eltérő mértékű cardialis terheléshez is vezethet, mely súlyos esetben ritmuszavar vagy akár pulmonalis pangás formájában nyilvánulhat meg. A ritmuszavar kiváltó oka viszont egy kezdődő gyulladásos folyamat is lehet, amely magas proinflammatorikus citokinszinttel társul. Citokinkiáramlást azonban az erek falának megfeszülése is képes okozni, aminek a perioperatív időszakban lehetséges gyakori oka a thrombus okozta érfalérintettség},
	year = {2018},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {1158-1162}
}