@article{MTMT:34496012,
	title = {Ez új rend, rend, end…. Szellemi kalandozások Máté Zsuzsanna: Madách 200 – Láthatóvá tett laptöredékeim Az ember tragédiájából című kiállításának képei között.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34496012},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {MAGYAR MŰVÉSZET},
	journal = {MAGYAR MŰVÉSZET: A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELMÉLETI FOLYÓIRATA},
	volume = {11},
	unique-id = {34496012},
	issn = {2064-3799},
	year = {2023},
	pages = {105-108},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@article{MTMT:34042477,
	title = {Az ember tragédiája a mozgókép nyelvén},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34042477},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {MAGYAR MŰVÉSZET},
	journal = {MAGYAR MŰVÉSZET: A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELMÉLETI FOLYÓIRATA},
	volume = {11},
	unique-id = {34042477},
	issn = {2064-3799},
	abstract = {Madách Imre főművének különféle feldolgozásait számtalan alkalommal láthattuk képernyőn. Ám ezen médiatartalmak nagy részének nem a mozgókép nyelvén való elmesélés volt a fő célja, csupán a kamerákkal rögzített színházi előadások dokumentálása és bemutatása. A színházi közvetítések mellett a Tragédiából három olyan mozgóképes alkotás született, amely kifejezetten a filmművészet eszköztárával kívánta tolmácsolni a lételméleti drámát. Az első ilyet Szinetár Miklós rendezte, tévéfilmjét 1969-ben mutatta be a Magyar Televízió. Időrendben a második Jeles András Angyali üdvözlet című, 1984-es játékfilmje, a harmadik pedig Jankovics Marcell animációs filmje, amit 2011-ben mutattak be először a hazai mozik. A tanulmány célja ezek elemzése azon fő szempont mentén, hogy mint adaptációk hogyan funkcionálnak, hogyan egyensúlyoznak az alapműhöz való hűség és az új, önálló, autonóm alkotás megteremtésének célja között.},
	year = {2023},
	pages = {47-53},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@book{MTMT:33870306,
	title = {Magyarkanizsa község a két világháború között fotókon 1920-1941},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33870306},
	isbn = {9786155946998},
	editor = {Fejős, Sándor and Forró, Lajos and Pető, Bálint and Pósa, Mária and Pusztai, Virág},
	publisher = {JGYF Kiadó; JGYTF Kiadó; Udruženje „Vojvođanski istraživački centar”},
	unique-id = {33870306},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@article{MTMT:34495963,
	title = {A televíziós szakma előtt álló utak az újmédia generálta fogyasztási trendek tükrében.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34495963},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {LÉTÜNK (ÚJVIDÉK)},
	journal = {LÉTÜNK (ÚJVIDÉK)},
	volume = {52. évf.},
	unique-id = {34495963},
	issn = {0350-4158},
	abstract = {Noha sokan beszélnek a televízió haláláról, a csatornák száma egyelőre nem látszik csökkeni. Ugyanakkor érzékelhető a folyamat, ahogy a nem-fikciós mozgóképes tartalomgyártás is egyre inkább megjelenik az újmédia platformjain: a televíziók weboldalakat működtetnek, fenn vannak a közösségi oldalakon és a videomegosztó portálokon – a laikusok által készített tartalmak mellett. Felmerül a kérdés: szükség van-e még televíziós szakmára, éveken át tanult szakmai ismeretekre, miközben azt látjuk, hogy mindenféle előzetes tudás nélkül, bárki közzétehet videókat, vlogokat, amelyek sokszor nagyobb nézettségre tartanak számot? Milyen veszélyeket rejt magában, ha a média pusztán élményforrássá, szórakozási lehetőséggé válik, és erre hogyan reagálhat a televíziós szakma? Rávehető-e még a néző arra, hogy ne csupán a kikapcsolódás lehetőségét keresse, vagy a nézőtábor egy részéről szükségszerűen le kell mondani? Milyen utak állnak a televíziós szakma előtt a megváltozott információfogyasztási szokások közepette? A tanulmány e kérdések körbejárása során a szakmaiság létjogosultsága mellett érvel, hiszen csak ez garantálhatja az objektív tájékozódási források lehetőségét.},
	year = {2022},
	pages = {103-116},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@inbook{MTMT:33580543,
	title = {A néző identitáskereső törekvései a mozgóképes univerzumokban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33580543},
	author = {Pusztai, Virág},
	booktitle = {Média, identitás, lokalitás : Konferencia tanulmánykötete.},
	unique-id = {33580543},
	year = {2022},
	pages = {119-129},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@book{MTMT:33547071,
	title = {Média, identitás, lokalitás : Konferencia tanulmánykötete.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33547071},
	isbn = {9786155946837},
	editor = {Fejős, Sándor and Forró, Lajos and Pusztai, Virág},
	publisher = {JGYF Kiadó; JGYTF Kiadó},
	unique-id = {33547071},
	year = {2022},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@article{MTMT:33088495,
	title = {A kávéházi vetítésektől a virtuális valóságig.. A szegedi mozizás története egy képes kiadvány lapjain.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33088495},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {SZEGED},
	journal = {SZEGED: A VÁROS FOLYÓIRATA: VÁROSTÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS MAGAZIN},
	volume = {34},
	unique-id = {33088495},
	issn = {0239-1384},
	year = {2022},
	pages = {53-54},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@article{MTMT:32608209,
	title = {Kritikákból épített kulturális látlelet.. Kis Petronella Műfajok szimfóniája című könyvéről.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32608209},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {TISZATÁJ},
	journal = {TISZATÁJ: IRODALMI MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT},
	volume = {76},
	unique-id = {32608209},
	issn = {0133-1167},
	year = {2022},
	eissn = {1786-2140},
	pages = {118-120},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@{MTMT:33576835,
	title = {A lélek kialszik. Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33576835},
	unique-id = {33576835},
	year = {2021},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}

@article{MTMT:33334409,
	title = {A fotók és képeslapok növekvő szerepe a Délvidék-kutatásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33334409},
	author = {Pusztai, Virág},
	journal-iso = {DÉLVIDÉKI SZEMLE},
	journal = {DÉLVIDÉKI SZEMLE : TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT},
	volume = {8},
	unique-id = {33334409},
	issn = {2416-223X},
	abstract = {Míg korábban a történettudomány nem tekintett igazán megbízható forrásként a képekre, az ezredforduló környékétől azok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kutatásokban. A fix nézőpontú, objektív narratíva ideáját felváltotta az a szemlélet, hogy a történelem egyéni történetek összessége. Ez lehetővé tette, hogy a képeket a maguk szubjektív tulajdonságaival együtt emeljék be a források sorába, hiszen az alkotó elfogultságából, az idealizálás fokából, a keletkezés idején ható ábrázolási konvenciókból, vagy a kép megrendezettségéből is fontos információk olvashatók ki. Nem véletlen, hogy a Délvidék vonatkozásában is egyre több olyan történettudományi munka jelenik meg, amelyben a képeké a főszerep.},
	year = {2021},
	pages = {49-54},
	orcid-numbers = {Pusztai, Virág/0000-0001-5239-2382}
}