@article{MTMT:34096427,
	title = {The Impact of Family Complexity on the Risk of Developmental Delay and Socio-Emotional Difficulties in Early Childhood},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34096427},
	author = {Monostori, Judit and Szabó, Laura and Kopcsó, Krisztina},
	doi = {10.3390/soc13080192},
	journal-iso = {SOCIETIES},
	journal = {SOCIETIES},
	volume = {13},
	unique-id = {34096427},
	issn = {2075-4698},
	abstract = {This article belongs to the Special Issue Family and Social Environment on Shaping Juvenile Growth},
	year = {2023}
}

@article{MTMT:33566813,
	title = {Three‐Generation Households in a Central and Eastern European Country: The Case of Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33566813},
	author = {Monostori, Judit},
	doi = {10.17645/si.v11i1.5968},
	journal-iso = {SOC INCL},
	journal = {SOCIAL INCLUSION},
	volume = {11},
	unique-id = {33566813},
	abstract = {Using data from censuses and a microcensus between 1980 and 2016, this study examines the trends in three‐generational living arrangements, along with the factors that determine the prevalence and characteristics of the phenomenon in Hungary. Apart from the period between 1990 and 2001, the proportion of three‐generation households declined in all periods among households with children. In the decade after 1990, the rate increased due to the post‐transition economic recession and the severe housing shortage. The factors predicting a higher risk of three‐generation households were fairly consistent across the period considered, and the direction of the effect remained stable. However, some of those factors became more relevant over time (e.g., the education level of parents and single parenthood) and some became less relevant (e.g., rural residence). Meanwhile, three‐generation living is increasingly linked to social disadvantage, which is also the leading cause of poverty. This living arrangement is strongly associated with a stage in life where young people start to have children. Using data from the Hungarian Generations and Gender Survey, we determine that three‐generation living affects a significant proportion of families with children at a particular, relatively brief stage in their lives.},
	year = {2022},
	eissn = {2183-2803},
	pages = {1}
}

@article{MTMT:33286393,
	title = {A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel : A reziliensek hátrányai a diploma után},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33286393},
	author = {Harcsa, István and Monostori, Judit and Ceglédi, Tímea and Dabney-Fekete, Ilona},
	doi = {10.18030/socio.hu.2022.3.4},
	journal-iso = {SOCIO.HU},
	journal = {SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {12},
	unique-id = {33286393},
	abstract = {Mind az iskolaimobilitás-vizsgálatok, mind pedig a rezilienciavizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva a származási háttérnek jelentősebb szerepe van az iskolai előmenetelben, így nyilvánvalóan a munkaerőpiaci pályafutásban és a felnőttkori anyagi helyzet alakulásában is. Tanulmányunkban ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódva az alábbi kérdések megválaszolására vállalkozunk: 1) Hogyan alakul a nemzedékek közötti iskolai mobilitás a jelenkori magyar társadalomban? 2) Milyen különbségek vannak az iskolai mobilitás mintázataiban a nemek és az egyes korosztályok között? 3) Hogyan függ össze az iskolai mobilitási út a jövedelemmel? Leírhatók-e társadalmi szinten is megragadható jövedelmi különbségek az azonos iskolai végzettségű, de eltérő származási háttérrel rendelkezők között? Elemzésünk empirikus alapját a KSH 2016. évi Mikrocenzusához (n=795372) kapcsolódó Társadalmi rétegződés kiegészítő felvétel adja (n=101165), amely utóbbi a 16 éves és idősebb, magánháztartásban élő felnőtt népességet reprezentálta. Jelen elemzésünk a 25–59 év közötti foglalkoztatottak körére terjed ki (n=43707). Eredményeink szerint a foglalkoztatottaknak meglehetősen nagy része (57%-a) az apja iskolai végzettségénél magasabbat szerzett. A felfelé mobilak aránya alacsonyabb a férfiak és a fiatalabb kohorszok körében. Ez utóbbi eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy ebből a szempontból a társadalom zártabbá vált volna, hiszen ahogy a szülői generációk iskolai végzettség szerinti struktúrája kedvezőbbé válik, úgy természetes módon szűkülnek be a felfelé irányuló mobilitás csatornái a gyermekeik generációja számára is. Ugyanakkor a többlépcsős mobilitás egyre nehezebb a legalacsonyabb végzettségű szülők szűkülő és a társadalmi hierarchiában egyre lejjebb csúszó köréből származó gyermekeknek. A származásnak komoly hatása van a felnőttkori jövedelmi helyzetre. Az azonos iskolai végzettséggel rendelkezők körében a magasabb végzettségű szülői háttér a magasabb, míg az alacsonyabb végzettségű szülői háttér az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba kerülés esélyeit növeli. Így a reziliensek (itt: általános iskolai végzettségű apától származó diplomások) alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az azonos végzettséget elérő, de diplomás családból származó társaik.},
	year = {2022},
	eissn = {2063-0468},
	pages = {4-26},
	orcid-numbers = {Ceglédi, Tímea/0000-0001-9943-1801}
}

@article{MTMT:32653831,
	title = {Demográfiai események és családi beágyazottságok az életpálya különböző pontjain- mikro- és makroszintű összefüggések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32653831},
	author = {Monostori, Judit},
	journal-iso = {CSALÁDI JOG},
	journal = {CSALÁDI JOG},
	volume = {19},
	unique-id = {32653831},
	issn = {1589-7516},
	year = {2022},
	pages = {9-21}
}

@article{MTMT:32634457,
	title = {A gyermeküket egyedül nevelő nők és a magányosság},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32634457},
	author = {Monostori, Judit},
	journal-iso = {KORFA},
	journal = {KORFA - NÉPESEDÉSI HÍRLEVÉL},
	unique-id = {32634457},
	issn = {1586-7684},
	year = {2022},
	eissn = {2062-7599},
	pages = {1-4}
}

@article{MTMT:32888386,
	title = {Váltott gondoskodásban nevelő külön élő szülők és gyermekeik. Szakirodalmi áttekintés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32888386},
	author = {Monostori, Judit},
	doi = {10.21543/Dem.64.4.1},
	journal-iso = {DEMOGRÁFIA},
	journal = {DEMOGRÁFIA},
	volume = {64},
	unique-id = {32888386},
	issn = {0011-8249},
	year = {2021},
	eissn = {2498-6496},
	pages = {233-269}
}

@book{MTMT:32573894,
	title = {The school year 2020-2021 in Hungary during the pandemic - Country report},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32573894},
	isbn = {9789276386711},
	author = {Monostori, Judit},
	doi = {10.2760/062696},
	publisher = {Publications Office of the European Union},
	unique-id = {32573894},
	year = {2021}
}

@inbook{MTMT:32546969,
	title = {Idősödés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32546969},
	author = {Boros, Julianna and Gábriel, Dóra and Monostori, Judit},
	booktitle = {Demográfiai portré 2021},
	unique-id = {32546969},
	year = {2021},
	pages = {163-182},
	orcid-numbers = {Boros, Julianna/0000-0003-3191-3630; Gábriel, Dóra/0009-0009-5372-7979}
}

@inbook{MTMT:32546944,
	title = {Háztartás- és családszerkezet},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32546944},
	author = {Monostori, Judit and Szabó, Laura},
	booktitle = {Demográfiai portré 2021},
	unique-id = {32546944},
	year = {2021},
	pages = {99-119}
}

@book{MTMT:32546904,
	title = {Demográfiai portré 2021. Jelentés a magyar népesség helyzetéről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32546904},
	editor = {Monostori, Judit and Őri, Péter and Spéder, Zsolt},
	publisher = {Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet},
	unique-id = {32546904},
	year = {2021}
}