@book{MTMT:34109605,
	title = {II. Várandósság és egészséges életkezdet. Dr. Adorján Gusztáv Tamás Emlékkonferencia absztraktfüzet és programfüzet},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34109605},
	isbn = {9789634905110},
	editor = {Moravcsik-Kornyicki, Ágota and Jávorné Erdei, Renáta},
	publisher = {University of Debrecen Faculty of Health Sciences},
	unique-id = {34109605},
	year = {2023}
}

@{MTMT:34107963,
	title = {A területi védőnői szűrővizsgálatok koragyermekkorra vonatkozó korcsoportos eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34107963},
	author = {Molnár, Csenge and Jávorné Erdei, Renáta and Barabás, Ágota and Kissné, Garajszki Ildikó and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	booktitle = {II. Várandósság és egészséges életkezdet},
	unique-id = {34107963},
	year = {2023},
	pages = {19},
	orcid-numbers = {Barabás, Ágota/0000-0001-9919-659X}
}

@{MTMT:34107956,
	title = {A területi védőnői várandósgondozás alakulása a COVID-19-koronavírus járvány időszakában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34107956},
	author = {Moravcsik-Kornyicki, Ágota and Rusinné Fedor, Anita},
	booktitle = {II. Várandósság és egészséges életkezdet},
	unique-id = {34107956},
	year = {2023},
	pages = {11}
}

@article{MTMT:33595831,
	title = {Komplex egészségfejlesztési lehetőségek időskorban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33595831},
	author = {Tóthné, Hatházi Anita and Kőpájer, István and Sárosiné, Udud Tünde and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	journal-iso = {MAGYAR GERONTOLÓGIA},
	journal = {MAGYAR GERONTOLÓGIA},
	volume = {14},
	unique-id = {33595831},
	issn = {2062-3682},
	year = {2022},
	eissn = {2062-3690},
	pages = {159-163}
}

@{MTMT:33575216,
	title = {A csecsemőkorúak körében végzett területi védőnői szűrővizsgálatok eredményei Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33575216},
	author = {Molnár, Csenge and Barabás, Ágota and Jávorné Erdei, Renáta and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	booktitle = {XIV. Nemzetközi Nyíregyházi Doktorandusz és Posztdoktori Konferencia},
	unique-id = {33575216},
	year = {2022},
	pages = {61-62},
	orcid-numbers = {Barabás, Ágota/0000-0001-9919-659X}
}

@article{MTMT:33574698,
	title = {Az egészségfejlesztési irodák munkája az egyén egészségi állapotának felmérésében és fejlesztésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33574698},
	author = {Szabó-Besenyei, Zsófia and Sárosiné Udud, Tünde and Németh, Ágota and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	doi = {10.24365/ef.9028},
	journal-iso = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	journal = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	volume = {63},
	unique-id = {33574698},
	issn = {1786-2434},
	abstract = {A fejlett országokban ma is listavezető halálok a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos megbetegedések miatti halálozás. Az utóbbi időben egyre inkább felismerésre kerültek azok az egészségveszteséget okozó, jelentős populációt érintő megbetegedések, melyek elsősorban a lakosság mentális jóllétét határozzák meg. Az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok korfája alapján várható, hogy a közeljövőben jelentős számú háziorvos kerül inaktív állományba, hiszen a jelenleg praktizáló háziorvosok kétharmada 55 év feletti életkorral rendelkezik. Éppen ezen okok miatt válik elengedhetetlenné a társadalom számára, hogy a prevencióra és az egészségfejlesztésre nagyobb hangsúly helyeződjön. Az Egészségfejlesztési Iroda hálózat létrehozásának egyik kiemelet célja volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer – elsősorban - primer prevenciós funkcióit fokozza a tevékenységeivel, továbbá a lakosság egészségtudatosságának növelje a programjaival. Az egészségügyi alapellátásban a népegészségügyi, egészség-központú szemlélet szerepének növeléséhez a szakemberek e területekre vonatkozó ismereteinek, kompetenciáinak növelése is szükséges. Az Egészségfejlesztési Irodák létrehozásának fő célja a lakosság egészségmagatartásának javítása, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése. További feladat az egészségügyi alapellátásban résztvevők és a civil és egyéb intézmények partnerhálózatban való szervezése, továbbá az alapellátás egyes egészségfejlesztő tevékenységeinek (pl.: egyéni állapotfelmérés) segítése. A Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Egészségfejlesztési Irodái által végzett egyéni állapotfelmérés és tanácsadási feladatok hatékonyságát és a jövőben javítandó részterületek bemutatását célozza az írás.},
	year = {2022},
	eissn = {2498-6666},
	pages = {92-101}
}

@article{MTMT:33574679,
	title = {Egy egészségfejlesztési iroda által, szenvedélybetegek körében megvalósított lelki egészségprogram},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33574679},
	author = {Tóthné Hatházi, Anita and Kőpájer, István and Kelemen, Anett and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	doi = {10.24365/ef.8958},
	journal-iso = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	journal = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	volume = {63},
	unique-id = {33574679},
	issn = {1786-2434},
	abstract = {Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk leghátrányosabb helyzetű megyéi közé sorolható. Az ebből adódó nehezített életkörülmények mentális teherként jelentkeznek a megye lakosságát illetően. Számos tanulmány támasztja alá, hogy Magyarországon nagyon magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás, mely a dohányzás mellett a legveszélyesebb egészségromboló magatartásforma. A mentális terheltség gyors és átmeneti „megoldására” – a felnőtt lakosság körében – többen az alkoholfogyasztást választják. A fentebb ismertetett információkat figyelembe véve indított szenvedélybetegek részére csoportfoglalkozást egy, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház fenntartásában működő egészségfejlesztési iroda. Betekintést kívánunk nyújtani egy több szempontból hátrányos helyzetű célcsoporttal megvalósított szakmai program részleteibe. Ezen tanulmány segítségével ismertetjük a program terjesztését, előnyeit, korlátait, a program menetét. Bízunk benne, hogy mindez hozzájárulhat az országban található más egészségfejlesztési irodák jövőbeni sikeres munkájához.},
	year = {2022},
	eissn = {2498-6666},
	pages = {75-84}
}

@article{MTMT:33574650,
	title = {Egy egészségfejlesztési iroda konfliktuskezelési és -megelőzési tevékenysége a közoktatási intézményekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33574650},
	author = {Kőpájer, István and Sárosiné Udud, Tünde and Szabó-Besenyei, Zsófia and Póti, Elza and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	doi = {10.24365/ef.8957},
	journal-iso = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	journal = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	volume = {63},
	unique-id = {33574650},
	issn = {1786-2434},
	abstract = {A konfliktusok jelenléte törvényszerű, és sok esetben előremutató is lehet. Kezelésük azonban sokakat kihívás elé állít. A családból hozott problémamegoldási stratégiák és azok alkalmazásai az esetek többségében jól működnek, azonban a mai, gyorsan változó világ új kihívásokat is állít (pl. online térben történő zaklatás), amelyekre új megküzdési módokat kell találni. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van abban, hogy a tanulókkal hatékony konfliktuskezelési technikákat ismertessenek meg, azonban ez a munka sokszor eseti jelleggel, szervezetlenül történik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miért válik problémává a nem hatékony konfliktuskezelés. Továbbá ismertetjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Egészségfejlesztési Osztályának égisze alatt működő Egészségfejlesztési Iroda Nyíregyházi Járás munkatársai által a témában tervezett és megvalósított beavatkozását. Ez a prevenciós program kiemelt figyelmet igénylő hatékonysággal valósult meg a gyakorlati munkában a járási közoktatási intézményekben.},
	year = {2022},
	eissn = {2498-6666},
	pages = {64-74}
}

@article{MTMT:33574584,
	title = {Az egészségfejlesztési irodák szerepe az egészségügyben dolgozók fizikai aktivitásának növelésében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33574584},
	author = {Gulyás, István László and Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	doi = {10.24365/ef.9246},
	journal-iso = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	journal = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	volume = {63},
	unique-id = {33574584},
	issn = {1786-2434},
	abstract = {A rendszeres fizikai aktivitás mindennapi életünk része egészen az őskortól kezdve. Az ipari forradalom hatásainak és az urbanizációnak köszönhetően folyamatosan csökken az egyének fizikai aktivitása. Az Európai lakossági egészségfelmérés 2019-es adataiból kiderül, hogy a magyar felnőttek negyede nem mozog eleget. Az egészségügyben dolgozók számára az ingyenes, munkahelyi egészségfejlesztési program fő célja a mindennapi tevékenység által okozott fáradtság, feszültség oldása, a testi-lelki teljesítőkészség és -képesség helyreállítása. Életmódváltó programsorozatunk összesen 81 alkalomból állt, hetente kétszer, 60 perces időtartamban. A közel egy évig tartó programsorozatban 31 fő vett részt legalább egy alkalommal. Azok, akik rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon, elérték az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában meghatározott értéket (heti 75-150 perc erőteljes intenzitású fizikai aktivitás).},
	year = {2022},
	eissn = {2498-6666},
	pages = {47-55}
}

@article{MTMT:33574556,
	title = {Egészségfejlesztési irodák működése: Múlt, jelen és a vízionált jövő},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33574556},
	author = {Moravcsik-Kornyicki, Ágota},
	doi = {10.24365/ef.8960},
	journal-iso = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	journal = {EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS},
	volume = {63},
	unique-id = {33574556},
	issn = {1786-2434},
	abstract = {A magyar lakosság egészségi állapota a születéskor várható átlagos élettartammal mérve az elmúlt években kedvező irányba mozdult el, azonban a többi európai uniós ország egészségmutatóihoz (egészségben eltöltött életévek száma, korai halálozás, megbetegedési és halálozási gyakoriság) viszonyítva továbbra is lemaradásunk van. Ennek hátterében egyfelől a lakosság igen kedvezőtlen életmód tényezői, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága áll. Az egészségfejlesztési irodák elmúlt közel tíz éves működésük során igyekeztek primer prevenciós tevékenységükkel hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának megtartásához és javításához. Az egészségfejlesztési irodák eddigi működése hiánypótlónak bizonyult az egészségfejlesztés területén, azonban a hálózat egységes cselekvése érdekében további fejlesztések szükségesek. A hatékonyabb funkcionalitás érdekében a jövőben nélkülözhetetlen egységet teremteni mind a szakmai programok megvalósításának sztenderdjében, mind a fenntartói hatáskörben. Fontos a finanszírozási rendszer összehangolása is, hogy a leszakadó (egészség szempontjából hátrányos helyzetű) területeket minél jobban közelíteni tudjuk a fejlettebbekhez. Kiemelendő, hogy az elmúlt években felmerülő nehézségek ellenére az egészségfejlesztési irodák hálózata és az abban dolgozó szakemberek kitartottak, mivel meggyőződésük szerint nélkülözhetetlen munkát látnak el az egészségügyi ellátórendszerben. A közlemény megkísérli egy területen dolgozó vezető szemüvegén keresztül összegezni az egészségfejlesztési irodák működésének elmúlt időszakát, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli fejlesztendő javaslatokat.},
	year = {2022},
	eissn = {2498-6666},
	pages = {3-11}
}