@inbook{MTMT:34778412,
	title = {Érezd jól magad nálunk, ha felnőttként belefogtál! Szakmai oktatók képzése a Dunaújvárosi Egyetemen pozitív pedagógiai/andragógiai nézőpontból},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34778412},
	author = {Cserné Adermann, Gizella and Bacsa-Bán, Anetta},
	booktitle = {Felsőoktatási Lifelong Learning a képesség-fejlesztés, a kultúraközvetítés és fenntarthatóság tükrében: A hatékony és innovatív tudástranszferek lokális/regionális és globális trendjei},
	unique-id = {34778412},
	year = {2024},
	pages = {145-165},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@article{MTMT:34723405,
	title = {A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerveződés jó példája},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34723405},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta and Cserné Pekkel, Márta},
	journal-iso = {CIVIL SZLE},
	journal = {CIVIL SZEMLE},
	volume = {20},
	unique-id = {34723405},
	issn = {1786-3341},
	abstract = {A világ számos országában tapasztalható a pedagógushiány, melyet a pedagógus társadalom elöregedése mellett a pedagógusképzésbe való alacsony számú jelentkező, a képzésbeli lemorzsolódás és végül a pályára lépők tendenciózusan csökkenő száma okoz. A pedagógusképzés kitüntetett szerepét vizsgálva éppen ezen okokból is nagy lehetőség rejlik a hagyományos tanárképzési modellek mellett az úgynevezett alternatív képzési utakon való pályára lépés lehetőségében. Egy ilyen pedagógus utánpótlási forrásként jelenik meg az a kontinenseket átszövő civil szerveződés, amelyet a Teach For All képvisel. E szervezet tanárképzési szerepét járja körül a tanulmány, felvillantva más alternatív pedagógusképzési utakat is.
		
		
		Many countries around the world are experiencing a shortage of teachers, caused by an ageing teacher population, low enrolment in teacher training, drop-outs and a declining number of entrants. For these reasons too, when considering the prominent role of teacher training, there is great potential for so-called alternative pathways to teacher training, in addition to traditional teacher training models. One such source of teacher supply is the cross-continental NGO network represented by Teach For All. The role of this organisation in teacher training is explored, highlighting other alternative teacher training pathways.},
	keywords = {Teacher training; pedagógusképzés; teachers'training; teachers' training; pedagógushiány},
	year = {2023},
	eissn = {1786-3341},
	pages = {123-137},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@article{MTMT:34557796,
	title = {Duális identitás. Belépő a szakoktató képzésbe},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34557796},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	journal-iso = {Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények},
	journal = {Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények},
	volume = {2023},
	unique-id = {34557796},
	issn = {2786-1856},
	year = {2023},
	pages = {33-43},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@article{MTMT:34518270,
	title = {„Színezd újra!„ – Szakoktató szak újra a Dunaújvárosi Egyetemen},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518270},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	journal-iso = {DUNAKAVICS},
	journal = {DUNAKAVICS},
	volume = {11},
	unique-id = {34518270},
	issn = {2064-5007},
	abstract = {A szakoktató képzés a Bologna-folyamat egyik vesztese volt, hiszen a műszaki képzési területhez csatlakozott a pedagógus képzési terület helyett. Ez az elköteleződés a szak szakmai tartalmának kialakításában is megmutatkozott, a szak arányaiban főként a műszaki BSc területekhez sorolódott elsősorban és csak másodsorban szolgálta a műszaki pedagógusképzés igényeit. Mindez azt eredményezte, hogy 2007–2021 között valamennyi képzőhelyen alig jelentkeztek erre a képzési formára, leginkább azért, mert az alapozó tárgyak komoly akadályt jelentettek a jelölteknek és igen nagy fokú volt a lemorzsolódás. A műszaki szakoktató képzés zsákutcáját és beiskolázási sikertelenségét látva, több javaslat született a képzés típusának, szakterületi besorolásának megváltoztatására, ennek egyik reményteli lehetősége a Szakoktató BA képzés, amely 2020-ban, a szakmaipedagógus-képzők lobbijának hatására körvonalazódott és öltött testet a szakmai tanárképző intézetek összefogásának nyomán. A szakoktató alapképzési szak a pedagógusképzési területre került, ezáltal új lehetőségek nyíltak a szak és a szakot indító intézmények számára. Az írás ennek mentén kívánja feltárni a szakoktató szakban rejlő perspektívákat.},
	keywords = {szakképzés; oktatáspolitika; szakoktató képzés},
	year = {2023},
	pages = {75-82},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@inproceedings{MTMT:34407839,
	title = {Distance learning – from a sufficient distance},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34407839},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	booktitle = {2023 IEEE 6th International Conference and Workshop Óbuda on Electrical and Power Engineering (CANDO-EPE)},
	doi = {10.1109/CANDO-EPE60507.2023.10417980},
	unique-id = {34407839},
	abstract = {The purpose of this study is to examine the strengths, weaknesses, opportunities, and threats of distance learning in higher education, looking back with sufficient insight in relation to the time since COVID-19, using a SWOT analysis. The SWOT analysis not only identified the strengths of distance
		education, which we can build on, but also determined the weaknesses that can be overcome to build efficient and effective distance education models, in which we can transform threats into opportunities.},
	keywords = {Distance learning; Higher education; HIGHER-EDUCATION; Distance-learning; distance learning (DL); SWOT-analysis},
	year = {2023},
	pages = {281-286},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@article{MTMT:34395450,
	title = {Pedagógushiány és pedagógusképzés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34395450},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	journal-iso = {CIVIL SZLE},
	journal = {CIVIL SZEMLE},
	volume = {20},
	unique-id = {34395450},
	issn = {1786-3341},
	abstract = {A világ számos országa pedagógushiánnyal küzd, a pedagógus társadalom elöregedése, a pedagógusképzésbe belépők alacsony száma, majd azt követően pályára lépők csökkenő tendenciái árnyékként leselkednek az oktatási rendszerekre. A pedagógushiány 3 fő problémája: a pálya alacsony presztízse és ennek nyomán való taszító hatása, azaz nem választása. Az alacsony bérek és a növekvő munkaterhek nem csak Magyarországon
		jelenlévő problémák. Ugyanakkor a felelősség a jövő nemzedék oktatásért mindenhol arra készteti az oktatáspolitikusokat, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a helyzet kapcsán és jelöljék ki a lehetséges irányokat és megoldási utakat. A tanulmány a probléma elméleti megközelítését adja és adatokkal igyekszik alátámasztani a probléma fontosságát és hangsúlyait.},
	keywords = {pedagógusképzés; pedagóguspálya},
	year = {2023},
	eissn = {1786-3341},
	pages = {107-126},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@misc{MTMT:34299230,
	title = {A sikeres hallgatói léthez milyen út vezet?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34299230},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta and András, István and Balázs, László and Molnár (Rajcsányi-), Mónika},
	unique-id = {34299230},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426; Balázs, László/0000-0001-9784-4768}
}

@{MTMT:34298726,
	title = {A sikeres hallgatói léthez milyen út vezet?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34298726},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta and András, István and Balázs, László and Molnár (Rajcsányi-), Mónika},
	booktitle = {A szakképzés-fejlesztés és szakmai pedagógusképzés összefüggései XI. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia},
	unique-id = {34298726},
	abstract = {A felsőoktatásban bekövetkezett változások maguk után vonták a
		tanulmányi sikeresség mérésének megváltoztatását is. A felsőoktatási
		intézményekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a hallgatók készségeinek
		felmérése és az erre alapozott készségfejlesztés. A hazai felsőoktatásban
		csak próbálkozások vannak a hallgatók mérésére, nincsen egységesen
		használt mérőeszköz. Ezért a hallgatói sikeresség elősegítésében
		fontosnak tarjuk a kompetenciák felmérését és a mérések alapján a
		célzott fejlesztést. Az előadás keretében bemutatni kívánt vizsgálat kettős
		célt követ: egyrészt olyan mérőeszköz fejlesztését tűztük ki célul, mellyel
		megbízható képet kapunk a bejövő hallgatók kompetenciájáról, másrészt
		a mérések eredményei alapján a hallgatók fejlesztése a hosszú távú cél, s
		a felsőoktatási lemorzsolódások megakadályozása, de annak veszélyének
		előrejelzése mindenképpen. Mindezt egy modellváltó, alapvetően műszaki
		felsőoktatási profilú vidéki egyetem hallgatói körében vizsgáltuk, s tettünk
		kísérletet az eredmények értelmezése mentén a hallgatók egyetemi
		életútjának támogatására. Hiszen a felsőoktatási expanzió és a felvételi
		rendszerének fenntartói, intézményi kézbe adásával az eddigiek mellett
		egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatói-fejlesztői munka is, ismerve,
		hogy a felsőoktatásba belépő, különböző képességekkel rendelkező
		diákoknak sokszor általános képességfejlesztést is kell(ene) biztosítani a
		sikeres egyetemi életúthoz. A hallgatói életút változatossága, a
		megváltozott hallgatói populáció, a tudás megszerzésének új módjai
		magukkal vonták a tanulási sikeresség mérésének változását is. A tanulási
		sikeresség mérési kritériumait a tanulmányok, képzés jellege, a
		munkaerőpiac igényei, a későbbi fejlődés lehetőségei jelölik ki. Mindezek
		nyomán fejlesztő szemléletű képzési profilkorrekció, amelynek részét kell,
		hogy képezze a hallgatók eredménye, amelyre rá kell építeni egy
		egységes fejlesztő programot. A felsőoktatás tömegesedésével új utakat
		kell találni a minőség fejlesztésére és biztosítására. Ennek egy lehetősége
		az általunk felvázolt mérés s az eredményekre épülő tanulási
		képességfejlesztés.},
	year = {2023},
	pages = {17},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426; Balázs, László/0000-0001-9784-4768}
}

@CONFERENCE{MTMT:34281795,
	title = {„Színezd újra!”. Szakoktató szak újra a Dunaújvárosi Egyetemen},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34281795},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	booktitle = {Tanárképző Központ 2023 „A fenntartható jövő pedagógiája” tudományos konferencia Tudomány: válaszok a globális kihívásokra},
	unique-id = {34281795},
	keywords = {szakképzés; oktatáspolitika; szakoktató képzés},
	year = {2023},
	pages = {15},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}

@{MTMT:34223817,
	title = {Kettős teher alatt?. A szakmaipedagógusok szakmai és pedagógiai identitása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34223817},
	author = {Bacsa-Bán, Anetta},
	booktitle = {Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban},
	unique-id = {34223817},
	abstract = {A szakmaipedagógus-képzés mindmáig megőrizte a „szakmaiság” és a „tanárság” követelményének
		kettősségét, illetve a szakmai tudás elvárását, mint a pedagógusi képesítés megszerzésének és a
		pedagógusi tevékenység gyakorlásának előfeltételét (Benedek–Molnár, 2015; Rádli, 2011). A
		szakmaipedagógus-képzés sajátossága, hogy a szakmai, diszciplináris felkészültség a tanári képesítéssel
		több szaktárgy képesítésére készít fel. Mindez a szakmaipedagógus-képzés minden szintjén jelen van,
		hiszen a képzés egésze a szakmastruktúrához illeszkedik, a szakképzést követi (Rádli, 2011). A szakmai
		pedagógusok rendelkeznek egy önállóan is felhasználható szakmai képesítéssel, s a hallgatók ezzel
		párhuzamosan vagy ezt követően szerzik meg pedagógusi képesítésüket (Vásárhelyi, 1985).
		Az előadás célja, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom áttekintésével e kettős identitás
		jelenlétét igazolja, valamint arra keresse a választ, hogy a szakmaipedagógus-képzésben a képzők hogyan
		segíthetik a hallgatók pedagógus identitásának fejlődését úgy, hogy a szakmai területekkel is fenntartsák
		a kapcsolatot, azaz a szakmai identitásukat is támogassák.
		A kettős identitás témáját az alábbi áttekintéssel igazoljuk: Brennan Kemmis és Green (2013)
		vizsgálataival, akik az ausztrál szakoktatók pedagógiáról alkotott elképzeléseinek elemzésekor mutatták
		ki a duális identitást, melyet Fejes és Köpsén (2014) a munkahelyhez és hivatáshoz való erős kötődés
		nyomán igazolt. Farnsworth és Higham (2012) a szakoktatói identitás módosulására és hibriddé válására
		helyezte a hangsúlyt az olyan a szakoktatók körében, akik a kezdeti hivatás gyakorlatát a szakképzés
		gyakorlatára váltották fel. Míg Vähäsantanen és Eteläpelto (2009) skandináv kontextusban elemezték a
		szakoktatók tapasztalatait az iskolák és a munkahelyek közötti jobb interakciót célzó reform kapcsán. E
		vizsgálat kiemelte, hogy az iskola és a munka közötti határátlépések értékesek lehetnek a szakoktatók
		szakmai fejlődése és az oktatásnak a munka világához igazodó fejlesztése szempontjából.
		A magyarországi helyzetet tekintve kevés kutatás foglalkozott e témával (Fűzy, 2012; Tóth–Őszi–
		Várszegi, 2014; Daruka, 2015), és kifejezetten a szakképzésben dolgozó tanárokra fókuszáló elemzés is
		alig található (Bükki – Fehérvári, 2021). A hazai szakképzés oktatóinak kötődése ma is vitatott, hogy
		mely irányba mutat elsősorban: a szaktárgyi vagy a pedagógiai területek felé. A szakmaipedagógusképzés átalakulása igyekszik e dilemmát feloldani azzal, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók
		identitáskettősségének megőrzésére törekszik, azaz célja nemcsak az elméletek, de a vállalati gyakorlatok
		révén is a mindennapi élettel való kapcsolatot erősíteni. Smith and Yasukawa (2017) megállapításával
		egyetértve a „jó szakképző tanár” ismérvei között egyaránt fontosak a tanítási készségek csakúgy, mint a
		szakmai, ipari tapasztalatok.},
	keywords = {pedagógusidentitás},
	year = {2023},
	pages = {29},
	orcid-numbers = {Bacsa-Bán, Anetta/0000-0002-4246-5426}
}