@article{MTMT:32899683, title = {A journey in time about debt financing}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32899683}, author = {Bihari, Péter}, doi = {10.33908/EF.2022.2.7}, journal-iso = {ECON AND FINANCE}, journal = {ECONOMY AND FINANCE: ENGLISH-LANGUAGE EDITION OF GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY}, volume = {9}, unique-id = {32899683}, issn = {2415-9379}, year = {2022}, pages = {147-150} } @article{MTMT:32899536, title = {Időutazás az adósságfinanszírózás körül}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32899536}, author = {Bihari, Péter}, doi = {10.33926/GP.2022.2.7}, journal-iso = {GAZDASÁG ÉS PÉNZŰGY}, journal = {GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY}, volume = {9}, unique-id = {32899536}, issn = {2415-8909}, year = {2022}, pages = {154-158} } @article{MTMT:32100412, title = {Halmozódó ellentmondások}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32100412}, author = {Bihari, Péter}, doi = {10.47630/KULG.2019.63.7-8.4}, journal-iso = {KÜLGAZDASÁG}, journal = {KÜLGAZDASÁG}, volume = {63}, unique-id = {32100412}, issn = {0324-4202}, year = {2019}, pages = {4-8} } @article{MTMT:30948219, title = {Szempontok a jegybank mandátumának újragondolásához}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30948219}, author = {Bihari, Péter}, doi = {10.18414/KSZ.2019.12.1241}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {66}, unique-id = {30948219}, issn = {0023-4346}, abstract = {A 2007–2008. évi globális pénzügyi válságot követően új monetáris politikai eszközök jelentek meg, egy új makropolitikai ág született a pénzügyi rendszer egészét érintő kockázatok kezelésére, s új kérdések merültek fel a jegybankok alapfeladatait illetően. Ez az írás a pénzügyi stabilitás fenntartásával, a válságok megelőzésével kapcsolatos jegybanki teendők kérdésével foglalkozik. Van-e a jegybanknak szerepe a pénzügyi stabilitási politika alakításában? Ha a monetáris politika pénzügyi stabilitási célokat is követ, akkor ezt az árstabilitási célnak alárendelten vagy azzal mellérendelt módon tegye? A pénzügyi stabilitási cél megjelenésével fenntartható-e egyáltalán az árstabilitás elsődlegességének elve? A hazai jegybanktörvény megfogalmazásai jól tükrözik-e a Magyar Nemzeti Bank feladatkörét és a feladatok egymáshoz viszonyított fontosságát? A tanulmány szerzője amellett érvel, hogy a globális válság tanulságai alapján indokolt a jegybank mandátumának kibővítése, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás két egyenrangú célként történő kezelése. A szerző a hazai jegybanktörvény ennek megfelelő tartalmú változtatására tesz javaslatot.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E52, E58, G18}, year = {2019}, pages = {1241-1256} } @article{MTMT:3325920, title = {A Kornai-hatás. Bihari Péter, Bokros Lajos, Király Júlia és Vértes András Kornai János munkásságának, gondolkodásának hatásáról}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3325920}, author = {Trautmann, László}, journal-iso = {KÖZ-GAZDASÁG}, journal = {KÖZ-GAZDASÁG}, volume = {13}, unique-id = {3325920}, issn = {1788-0696}, year = {2018}, pages = {29-44} } @article{MTMT:3234858, title = {A jegybanki függetlenség és elszámoltathatóság a válság előtt és után}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3234858}, author = {Bihari, Péter}, doi = {10.18414/KSZ.2017.6.573}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {64}, unique-id = {3234858}, issn = {0023-4346}, abstract = {A válságot megelőzően a jegybankok működési kereteit meghatározó formális szabályok biztosították a monetáris politikai célok eléréséhez szükséges magas fokú jegybanki autonómiát. A tényleges függetlenség azonban a döntéshozók kinevezése és felmentése során érvényesülő politikai szempontok következtében már ekkor sem érvényesült teljes egészében. A válság hatására felértékelődött a makroprudenciális politika, ami új feladatokat jelent a jegybankok számára. A jegybanki függetlenség válság előtti értelmezése a megváltozott makrogazdasági körülmények és a kibővült jegybanki tevékenység fényében felülvizsgálatra szorul. Az árstabilitás továbbra is csak a jegybanki eszközök politikai befolyástól mentes használata mellett teremthető meg. A makroprudenciális tevékenység azonban csak a kormányzattal együttműködésben végezhető, ami megnehezíti a klasszikus monetáris politika autonómiájának fenntartását. De facto várhatóan tovább szűkül a jegybank függetlensége a kamatpolitika területén is, aminek negatív társadalmi következményei majd akkor válnak láthatóvá, amikor az árstabilitás érdekében szigorítani kell a monetáris politikán, ám a rövid távú politikusi érdekektől esetleg eltérő döntések meghozatalához nem lesz a jegybanknak ereje. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H11, G18, E42, E52, E58, G18, H68.}, year = {2017}, pages = {573-593} } @article{MTMT:3329584, title = {Sikertörténet vagy sok hűhó semmiért?. Az előretekintő iránymutatás eredményessége az Egyesült Államokban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3329584}, author = {Bihari, Péter and Sztanó, Gábor}, journal-iso = {KÖZ-GAZDASÁG}, journal = {KÖZ-GAZDASÁG}, volume = {10}, unique-id = {3329584}, issn = {1788-0696}, year = {2015}, pages = {23-39}, orcid-numbers = {Sztanó, Gábor/0000-0001-8230-6158} } @article{MTMT:2926750, title = {Odüsszeuszi utazás – az előretekintő iránymutatás tapasztalatai}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2926750}, author = {Bihari, Péter}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {62}, unique-id = {2926750}, issn = {0023-4346}, abstract = {Az alsó kamatkorlát melletti előretekintő iránymutatás a kamatpolitika helyettesítője, a várakozások és a pénzpiaci hozamok befolyásolásának nem konvencionális monetáris politikai eszköze. A jegybank a piaci szereplők számára előre jelezheti az alacsony kamatkörnyezet tartós fennmaradását (delphoi típus), és kötelezettséget is vállalhat erre (odüsszeuszi típus). Ez utóbbi esetben megváltozik a jegybanki reakciófüggvény: a jegybanki kamatdöntésekben nem az inflációs kilátások és az inflációs cél közötti eltérés, illetve a kibocsátási rés jut kitüntetett szerephez, hanem valamilyen állapotváltozó alakulása vagy az időtényező. A reakciófüggvény változásának hitelessége esetén a hozamok csökkenésére lehet számítani. Ha a jegybank a kamatszint fenntartásának feltételéül az állapotváltozók olyan értékeit jelöli meg, amelyek teljesülése esetén az inflációs célkövetés szabályai szerint amúgy sem emelt volna kamatot, akkor az előretekintő iránymutatás „üres beszéd”, és a hozamokra gyakorolt hatás is elmaradhat. Egyelőre nem eldönthető, hogy az előretekintő iránymutatás a kamatpolitika átmeneti helyettesítőjéből annak tartós kiegészítő elemévé válik-e.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E50, E52, E58.}, year = {2015}, pages = {749-766} } @article{MTMT:1389998, title = {Pirruszi dezinfláció vagy tartósan alacsony inflációs környezet?}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/1389998}, author = {Bihari, Péter and Valentinyi, Ákos}, journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE}, volume = {57}, unique-id = {1389998}, issn = {0023-4346}, abstract = {A vitacikk elméleti és gyakorlati megfontolások alapján tárgyalja, hogy mennyire megalapozott az árfolyam túlértékeltségére vonatkozó állítás. A monetáris politika hatásmechanizmusának vizsgálatán belül kiemeli a várakozások figyelembevételének fontosságát. Foglalkozik a Magyarországon kialakult kamatszint, az infláció és a növekedés kapcsolatával. Monetáris politikai megfontolásokból vitatja az alacsonyabb kamatszint és a gyengébb árfolyam indokoltságát a magyar környezetben.}, year = {2010}, pages = {868-875}, orcid-numbers = {Valentinyi, Ákos/0000-0002-9166-7489} } @article{MTMT:2255495, title = {Bérreform. buktatók és fogódzók : körkérdés}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2255495}, author = {Falusné Szikra, Katalin and Fodor, László and Gábor R., István and Kővári, György and Makó, Csaba and Nyikos, László and Pongrácz, László and Szegő, Szilvia and Bihari, Péter}, journal-iso = {TÁRSADALMI SZEMLE}, journal = {TÁRSADALMI SZEMLE}, volume = {43}, unique-id = {2255495}, issn = {0039-971X}, year = {1988}, pages = {32-46} }