@article{MTMT:30332656,
	title = {Hrisztova-Gotthardt, Hrisztalina; T. Litovkina, Anna; Barta, Péter; Vargha, Katalin: A közmondásferdítések ma: öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2018, 158 p., ISBN: 978-963-409-149-3},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30332656},
	author = {Géró, Györgyi},
	journal-iso = {PAREMIA},
	journal = {PAREMIA: LA PRIMERA REVISTA ESPANOLA SOBRE REFRANES},
	volume = {27},
	unique-id = {30332656},
	issn = {1132-8940},
	year = {2018},
	eissn = {2172-1068},
	pages = {224-225}
}

@inbook{MTMT:30391020,
	title = {Humor és verbális agresszió a magyar kabaréban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30391020},
	author = {Géró, Györgyi},
	booktitle = {Humorstílusok és -stratégiák},
	unique-id = {30391020},
	year = {2018},
	pages = {87-102}
}

@article{MTMT:3160221,
	title = {The Hungarian Joke and Its Environs},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3160221},
	author = {Géró, Györgyi and Barta, Péter},
	journal-iso = {EUR J HUMOUR RES},
	journal = {EUROPEAN JOURNAL OF HUMOUR RESEARCH},
	volume = {4},
	unique-id = {3160221},
	issn = {2307-700X},
	year = {2016},
	pages = {14-33},
	orcid-numbers = {Barta, Péter/0000-0003-1290-6283}
}

@inbook{MTMT:3191989,
	title = {A magyar vicc és határvidéke},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3191989},
	author = {Géró, Györgyi},
	booktitle = {A humor nagyítón keresztül},
	unique-id = {3191989},
	abstract = {A magyar humor a XX. században jelentős változáson esett át. A 
		XX. század elejére kialakult a nagyvárosi, polgári életforma és 
		kultúra, de a század közepéig, – az elzártabb területeken 
		egészen a század végéig – az országban és a magyar 
		nyelvterületen együtt élt a vidéki kultúra és a folklór 
		hagyományaival. A népi és urbánus kettősség az egész múlt 
		században meghatározó vonása a magyar kultúrának, ezért 
		felvetődik a kérdés: vajon több mint egy évszázad elteltével 
		vannak-e még alapvető különbségek a kétféle humor 
		gondolkodásmódjában, tematikájában. A tanulmányban nagy 
		gyűjtemények anyagának vizsgálata alapján összevetjük a népi és 
		az urbánus humor nagy témaköreit, majd internetes forrásokban 
		megvizsgáljuk a főbb vicckategóriák népszerűségét. Ezt követi a 
		kortárs magyar vicckészlet főbb témakörök szerinti rövid 
		bemutatása.},
	year = {2016},
	pages = {23-32}
}

@article{MTMT:2802975,
	title = {The Popular and Urban Roots of Hungarian Joke},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2802975},
	author = {Géró, Györgyi and Barta, Péter},
	journal-iso = {ERUDITIO - EDUCATIO},
	journal = {ERUDITIO - EDUCATIO},
	volume = {9},
	unique-id = {2802975},
	issn = {1336-8893},
	year = {2014},
	pages = {85-105},
	orcid-numbers = {Barta, Péter/0000-0003-1290-6283}
}

@inbook{MTMT:3192031,
	title = {The "dumb blonde" in a Hungarian context},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3192031},
	author = {Géró, Györgyi},
	booktitle = {Hungarian Humour},
	unique-id = {3192031},
	abstract = {Humor tends to be rooted in concrete societies and cultures, 
		where it reflects the situations and structures of its 
		environment (as a function of both time and space). But does the 
		object of humor change over time? And are there some subjects 
		that just don’t go away, that let us pick at them over centuries 
		or even millennia? The blond female is a new player in the 
		(international) world of jokes. Earlier jokes about women were 
		sexual or linked to their roles in the family (wife and mother-
		in-law). So, what is this blond woman? Is she a materialization 
		of the independent modern woman or is she the manifestation of 
		eternal female characteristics or is she both? The male of our 
		species appears in jokes placing him in the social and 
		occupational world, as the traditional public player of a 
		patriarchal society. When cracking jokes about doctors, 
		policemen, teachers, waiters and more recently, lawyers, the 
		stereotypes we italicize are male. But is there some form of 
		homogeneity, some gender traversing that reflects the appearance 
		of the female on the workforce? And how faithfully do our 
		Hungarian jokes reflect the transformations undergone by society 
		and the change in male and female roles? Can we capture the 
		narrowing of the gap between the gender roles, or possibly the 
		mixing of the two in a transformation of stereotypes as relayed 
		by jokes? What kind of antecedents can we find in folklore 
		and/or comic literature? And crucially, can these jokes play a 
		role in reproducing the traditional gender role structure?},
	year = {2012},
	pages = {167-184}
}

@book{MTMT:2281968,
	title = {Tanulás és kutatásmódszertan},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2281968},
	author = {Géró, Györgyi and Pfister, Éva and Bodnár, Éva and Sass, Judit and Forgács, Attila and Jablonkai, Réka and Pazonyi, Judit and Dobó, István and Fischer, Monika and Kovács, Gábor and Németh, Marietta},
	publisher = {BCE; Corvinus University of Budapest},
	unique-id = {2281968},
	year = {2011},
	orcid-numbers = {Sass, Judit/0000-0002-7717-7643; Forgács, Attila/0000-0002-7825-0785; Kovács, Gábor/0000-0003-3680-8311}
}

@book{MTMT:2294920,
	title = {Espanol.hu. Spanyol nyelvi tankönyv és gyakorlókönyv középhaladók és haladók számára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2294920},
	isbn = {9789633469439},
	author = {Amelia, Blas Nieves and Géró, Györgyi and Urbánné, Lux Judit and Perez Lopez, Carolina and Tóth, Eszter},
	publisher = {Holnap Kiadó},
	unique-id = {2294920},
	year = {2011}
}

@inbook{MTMT:2312582,
	title = {A közmondások társadalmi funkciója},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2312582},
	author = {Géró, Györgyi},
	booktitle = {A tudomány nyelve, a nyelv tudománya : alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében},
	unique-id = {2312582},
	abstract = {A középkorban és a reneszánsz idején a közmondások és a proverbiumok különböző válfajai a társadalom minden rétegében fontos szerepet játszottak; ezt bizonyítják a kéziratos, később nyomtatott formában megjelent gyűjtemények, a másodlagos, szépirodalmi használat, a dramatizált előadások, a népszerű képi ábrázolások. Fontos funkciót töltöttek be: a társadalmi értékrend fogalmazódott meg és hagyományozódott általuk. 
		Miért alkalmasak-e erre a szerepre a közmondások?
		A közmondások rímes, ritmikailag tagolt formáját generációk munkája tette mnemotechnikailag tökéletesen alkalmassá a szóbeli hagyományozásra.
		A tartalmat illetően a közmondások, szólások változatossága a tradicionális társadalomban élő ember természettel és az emberi viszonyokkal kapcsolatos problémáira egyaránt megoldást kínál. 
		A közmondások használata nem különül el a hétköznapok kommunikációs eseményeitől. Ennyiben egyedinek számít a népköltészetben, de éppen ezért képezhet átmenetet műfaj és nyelvi fordulat között: műfajként a legegyszerűbb, nyelvi eszközként a legkomplexebb.
		A közmondások elterjedtségét és népszerűségét konkrét társadalmi szükségletek indokolják: az orális kultúrákban alapvető szerepük van a szocializációban, a társadalmi normák újratermelésében.
		A modernizációval a szocializáció hagyományos orális formájának kizárólagossága megszűnik, ahogyan a hagyományozó közösség egysége is. A közmondások lassanként kikopnak a használatból. Mindez áttételesen éppen azt a korábbi fontos szocializációs funkciót igazolja, amelyet az írásbeliség előtérbe kerülésével fokozatosan elveszítettek},
	keywords = {szocializáció; Értékrend; orális hagyományozás; Közmondások},
	year = {2010},
	pages = {609-616}
}

@inproceedings{MTMT:2312583,
	title = {Chistes de rubias. Fenómenos del humor europeo},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/2312583},
	author = {Géró, Györgyi},
	booktitle = {Corvinus Nyelvi Napok},
	unique-id = {2312583},
	abstract = {El humor está presente en diferentes géneros durante el proceso histórico del desarollo social. Puede considerarse característica instrínseca su inseparable relación con un contexto social y cronológico concreto, puesto que siempre refleja la estructura actual de su entorno. Su interpretación correcta, vigente requiere la adquisición de cierta competencia comunicativa e sociocultural, es decir disponer de conocimientos referentes a la mentalidad, a la realidad social y cultural de una comunidad situada en un momento histórico y área geográfico determinados.
		
		En el foco de mi comunicación está el chiste, género más reciente del folklor urbano. Trato de examinar ¿cómo se refleja en los chistes la eterna problemática de los papeles hombre/mujer? ¿Cuáles son los estereotipos que fundamentan el efecto cómico? ¿Cambian las fuentes principales del humor según épocas o al contrario, podemos detectar patrones que sobreviven en la historia? ¿Existe el humor europeo?},
	keywords = {vicc gender interkulturalitás},
	year = {2010},
	pages = {315-326}
}