@article{MTMT:34742195,
	title = {"Gúzsba kötve táncolni" – Helyzetkép a hazai önkéntes alszektorról az Önkéntes Szemle (2021- 2023) tanulmányai és esettanulmányai alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34742195},
	author = {Bartal, Anna Mária and Dorner, László and Fényes, Hajnalka and Nagy, Réka and Perpék, Éva},
	doi = {10.53585/OnkSzem.2024.1.3-30},
	journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	volume = {4},
	unique-id = {34742195},
	abstract = {Az önkéntesség, mint társadalmi jelenség folyamatos változásban van, és a társadalmi, gazdasági
		változások egyik legérzékenyebb lakmuszpapírja. Az elmúlt négy évben a magyar társadalomnak és
		gazdaságnak három jelentős kihívással – a COVID-19 járvánnyal, az orosz-ukrán háború hatásaival és egy
		kezdődő gazdasági válsággal – kellett szembenéznie. E változások és következményeik – társadalmi és
		gazdasági beágyazottságuk révén – lecsapódtak a magyar civil-nonprofit szektor, illetve az önkéntes
		alszektor működésében is. Tanulmányunk célja – az Önkéntes Szemle 2021 és 2023 között megjelent
		tanulmányai és esettanulmányi alapján – az volt, hogy áttekintsük, a különböző válság-jelenségek milyen
		helyzetben érték a magyar önkéntes alszektort, illetve, hogy milyen válaszokat tudtak adni ezekre az
		önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetek. Másrészt milyen általános és konkrét
		tanulsággal szolgáló kérdéseket vetettek fel – az önkéntesség gazdasági jelentősége, az epizodikus
		önkéntesség jelentősége, illetve az online önkéntesség térnyerése terén – e válság-jelenségek.
		Elemzésünk azt mutatta, hogy a COVID-19 járvány 2020-ban éppen leszálló ágban érte a magyar
		önkéntes alszektort, és az esettanulmányok szerint, az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit
		szervezeteket a pandémia nagyon egyenlőtlen helyzetben találta meg. A statisztikai adatok szerint 2022-
		re az önkéntes alszektor szervezetszám, az önkéntesek által ledolgozott munkaórák és az önkéntes
		munka becsült értéke alapján egy magasabb szintre pattant vissza. Az önkénteseket foglalkoztató
		szervezetek közül azok kerültek ki „nyertesen” a válsághelyzetből, amelyek reziliens válaszokat tudtak
		adni a szolgáltatás-váltás, az online átállás, az epizodikus önkéntesek foglalkoztatása terén. Ugyanakkor
		a magyar önkéntes alszektort belső strukturális, intézményi problémák, forráshiány is feszítik, amelyek
		a háborús és gazdasági válsággal még inkább felerősödtek. Mindezt tovább színezi, hogy a magyar
		nonprofit- és önkéntes-kutatások tudományos és közpolitikai reputációja jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben és ebből következően a pályázati és az egyéb kutatási források megszerezhetősége is
		számottevően csökkent. Kulcsszavak: önkéntes alszektor, önkéntesség, válság jelenségek, COVID-19 járvány, epizodikus önkéntesség, online önkéntesség},
	year = {2024},
	eissn = {2786-0620},
	pages = {3-30}
}

@article{MTMT:34416956,
	title = {Az önkéntesség jellemzői az Európa Kulturális Fővárosa programokban 2008-2022 - szakirodalmi áttekintés és elemzés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34416956},
	author = {Fényes, Hajnalka and Perpék, Éva and Dorner, László},
	doi = {10.53585/OnkSzem.2023.4.4-32},
	journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	volume = {3},
	unique-id = {34416956},
	abstract = {Szakirodalmi elemzésünkben az önkéntesség szerepét vizsgáljuk az Európa Kulturális Fővárosa (EKF)
		programokban. Az EKF történetének rövid áttekintése után célunk a közép-kelet-európai városok
		részvételének és a program jógyakorlatainak bemutatása, valamint az önkéntesek motiválásával
		összefüggő tapasztalatok összegzése. Vázoljuk továbbá az EKF-önkéntesek jellemzőit, a programok rájuk
		gyakorolt hatásait és végül azt is, hogy az önkéntesség milyen hatást gyakorolt az kulturális fővárosok
		életére. A közép-kelet-európai térség városai, néhány kivételtől eltekintve, a 2004-es európai uniós
		csatlakozás után vettek részt a programban. Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország és
		Litvánia kétszer is szerepelt. Hazánkból 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém és a Bakony-Balaton
		régió nyerte el az EKF-címet. A jógyakorlatok feltérképezése alapján az önkéntes programok
		legfontosabb jellemzői a rugalmasság, a reszponzivitás, a sokszínűség, az önkéntesek képzése,
		elismerése és megbecsülése, a hatékony kommunikáció, a technológiai eszközök megfelelő használata
		és a hagyatéktervezés. Az önkéntes motivációk vizsgálata után megállapítható, hogy a programban részt
		vevő önkéntesek többsége a kulturális programok iránt fogékony, a kulturális örökség megőrzése iránt
		felelősséget érző, a saját települései jelene és jövője iránt elkötelezett, polgári tudatossággal rendelkező
		személy. A tevékenység végzésének hátterében leggyakrabban a szociális kapcsolatok bővítésének, a
		közösség iránti elkötelezettség kifejezésének, a város gazdasági és kulturális fejlesztésének vágya, kisebb
		mértékben pedig személyes szükségletek (például a későbbi munkalehetőségekhez releváns
		munkatapasztalat, képességek fejlesztése stb.) kielégítése azonosítható. Összességében elemzésünk
		tanulsága szerint az EKF önkéntes programok sikeres megvalósítása a kutatásunkban is beazonosított
		jógyakorlatok betartásán múlik, illetve ezáltal maximalizálhatjuk az önkéntességnek a kulturális
		fővárosokra gyakorolt pozitív hatásait is},
	year = {2023},
	eissn = {2786-0620},
	pages = {4-32}
}

@inbook{MTMT:34216569,
	title = {A kiégés háttértényezőinek vizsgálata kisgyermeknevelők és óvodapedagógusok körében. Fókuszban a pszichológiai alapszükségletek és a munka értelmessége},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34216569},
	author = {Mester, Dolli and Dorner, László and Csordás, Georgina},
	booktitle = {21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség},
	unique-id = {34216569},
	year = {2023},
	pages = {181-191},
	orcid-numbers = {Csordás, Georgina/0000-0002-9225-6251}
}

@article{MTMT:34214166,
	title = {Az önkéntes munkavégzés mentális és fizikai egészségmutatókkal való összefüggései az empirikus kutatások tükrében – áttekintő tanulmány},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34214166},
	author = {Dorner, László},
	doi = {10.1556/0406.2023.00030},
	journal-iso = {MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA},
	journal = {MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA},
	volume = {24},
	unique-id = {34214166},
	issn = {1419-8126},
	abstract = {Az önkéntes munkavégzés egy olyan proszociális viselkedésforma, amely hatással van úgy az önkéntesség végzője, mint haszonélvezője pszichológiai és szociális jóllétére, fizikai egészségére és fiziológiai mutatóira is. Tanulmányunk célja feltárni, majd szisztematikus áttekintő tanulmány formájában ismertetni az önkéntesség fizikai és mentális egészséggel való kapcsolatáról az utóbbi évtizedekben született legfontosabb hazai és nemzetközi empirikus vizsgálatok eredményeit. A kutatások eredményei alapján az önkéntesség és a jóllét kapcsolata kétirányú: a legtöbb önkéntes jólléte már az önkéntesség kezdetekor magasabb, ugyanakkor maga a tevékenység végzése is bizonyíthatóan kedvező hatással van a személy fizikai, pszichológiai és szociális jóllétére, amely egyéni különbségeket mutat az önkéntesség időtartamával, gyakoriságával, típusával és a személy egyéb jellemzőivel (pl. életkor, egészségi állapot) interakcióba kerülve. A kutatók jelentős része egyetért abban, hogy az önkéntesség alacsonyabb depresszióval, funkcionális korlátozottsággal és mortalitási rátával jár együtt, amely összefüggés időskorban mutatkozik a legerősebbnek. A mentális egészségre gyakorolt hatás okai között a pszichológiai (pl. énhatékonyság, önbecsülés, élettel való elégedettség) és szociális (a társas integráció és a
		támogató rendszer bővülése) erőforrások gyarapodását, a pozitív hangulati állapotok növekedését, valamint a negatív hangulati állapotok csökkenését azonosították a vonatkozó vizsgálatokban. A fizikai jóllét növekedése hátterében a megnövekedett fizikai aktivitást találjuk, amelynek folyományaként
		egy kedvezőbb hormonális, immunrendszeri és kardiovaszkuláris profil azonosítható. Ezen mechanizmusok révén az önkéntesség az egészséges idősödés egyik legfontosabb közvetítőjévé válhat, így közegészségügyi jelentősége mind prevenciós, mind pedig intervenciós szempontból kiemelkedő.},
	year = {2023},
	eissn = {1786-3759},
	pages = {145-164}
}

@{MTMT:34179151,
	title = {A pedagógusok mentális egészségét veszélyeztető, valamint a stresszel való hatékony megküzdését segítő pszichoszociális tényezők empirikus vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34179151},
	author = {Mester, Dolli and Csordás, Georgina and Dorner, László},
	booktitle = {Találkozás a változásban - Változások a találkozásban},
	unique-id = {34179151},
	year = {2023},
	pages = {253-253},
	orcid-numbers = {Csordás, Georgina/0000-0002-9225-6251}
}

@{MTMT:34178763,
	title = {Az önkéntes véradást befolyásoló tényezők empirikus vizsgálata a COVID-19 járvány idején – avagy mérhető-e a tiszta altruizmus?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34178763},
	author = {Dorner, László and Csordás, Georgina},
	booktitle = {Találkozás a változásban - Változások a találkozásban},
	unique-id = {34178763},
	abstract = {Jelen előadás célja bemutatni, milyen tényezők határozták meg a COVID-19 pandémia alatt az
		önkéntes véradásra irányuló hajlandóságot, egy hazai önkéntes véradókból álló mintán.
		Miközben az önkéntes véradás motivációs tényezői napjainkig számos kutatást inspiráltak, az
		egész világot meglepetésszerűen érő pandémia új kihívás elé helyezte mind a véradókat, mind
		a véradó szervezeteket, így a pandémia alatti véradást meghatározó tényezőket csak az utóbbi
		két évben kezdték vizsgálni. A kutatásunkban feltártuk a véradás motivációs hátterének, a
		korábbi proszociális aktivitásoknak, egyes pszichológiai és szociodemográfiai tényezőknek,
		valamint a COVID járvány észlelt gazdasági hatásának, és a véradásra gyakorolt technikai és
		érzelmi akadályainak prediktív erejét a pandémiás időszak alatti véradások számára.
		Kutatásunk egy demográfiai (17 megye), életkori (18-68 év között, M=42,32; SD=10,95),
		valamint az összes (1-163 között) és a COVID alatti véradások (0-9 között) száma
		szempontjából egyaránt heterogén, 418 fős (286 nő, 68,4%) mintán zajlott, online és papír alapú
		önkitöltő kérdőíves adatfelvétellel. A demográfiai kérdések mellett az alábbi kérdőívek alkották
		a battériánkat: Véradásmotivációs Skála (Dorner és Csordás, 2020), Véradó Identitás Kérdőív
		(France és mtsai, 2014), Véradási Énhatékonyság Skála és COVID okozta nehézségek skála
		(saját szerkesztésű), Élettel való elégedettség skála (Diener, 1985). Adatelemzésünk során
		többváltozós lineáris regresszióelemzést alkalmaztunk stepwise módszerrel. A végső modellünk szerint az összes korábbi véradások száma, a férfi nem, a szokás és identitás
		motivációs skála, valamint a véradási énhatékonyság pozitívan, a pandémia alatti észlelt
		akadályok mennyisége, az életkor és az altruizmus motivált véradás ugyanakkor negatívan
		jósolta be a COVID-19 alatti véradások számát. Ezen eredmények rámutatnak arra, hogy
		amennyiben a véradás többszöri alkalom után szokássá, a véradó identitásának részévé válik, a
		személy képesnek érzi magát a véradásra és bízik annak sikerességében, akkor e tényezők egy
		válsághelyzet vagy társadalmi szintű kihívás esetén is egyértelműen hozzájárulnak a donációs
		hajlandóság, ezen keresztül a stabil vérellátás fennmaradásához. Ugyanakkor prezentációnk
		kitér majd a tiszta altruizmus, mint motivációs háttér önbevallásos vizsgálatainak nehézségeire,
		ellentmondásaira. A kutatásunk illeszkedik azon vizsgálatok sorába, melyek felhívják a
		véradásszervezésben dolgozó szakemberek figyelmét a motivációs háttér feltárásának,
		fenntartásának, az énhatékonyság növelésének,},
	year = {2023},
	pages = {257/2-258/1},
	orcid-numbers = {Csordás, Georgina/0000-0002-9225-6251}
}

@{MTMT:33250257,
	title = {A pszichológiai alapszükségletek, a kiégés, az énhatékonyság és a munka értelmessége észlelt összefüggéseinek empirikus vizsgálata pedagógusok körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33250257},
	author = {Mester, Dolli and Csordás, Georgina and Dorner, László},
	booktitle = {21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség},
	unique-id = {33250257},
	year = {2022},
	pages = {437},
	orcid-numbers = {Csordás, Georgina/0000-0002-9225-6251}
}

@{MTMT:33189236,
	title = {A "Tanítsunk Magyarországért" program bevezetésének tapasztalatai az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, 2019-2021},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33189236},
	author = {Czövek, Andrea and Fazakas, Ida and Dorner, László},
	booktitle = {Útkereső. Kutatások az Észak-magyarországi régió felemelkedéséért.},
	unique-id = {33189236},
	year = {2022},
	pages = {211-225}
}

@article{MTMT:33108786,
	title = {Fontos-e a pszichológiai szerződés az önkéntesek toborzásában?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33108786},
	author = {Dorner, László},
	doi = {10.53585/OnkSzem.2022.3.116-122},
	journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	volume = {2},
	unique-id = {33108786},
	abstract = {A pszichológiai szerződéssel kapcsolatban kisszámú hazai kutatás látott eddig napvilágot, így a recenzált tanulmány mondanivalója sok szempontból hiánypótló lehet a hazai civil-nonprofit szervezetek szakemberei számára, segítve őket mind a toborzást, mind a megtartást befolyásoló tényezők jobb megértésében. (Kappelides, Pam – Cuskelly, Graham – Hoye, Russell (2019): The influence of volunteer recruitment practices and expectations on the development of volunteers’ psychological contracts. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 30(1) pp. 259-271.)},
	year = {2022},
	eissn = {2786-0620},
	pages = {116-122}
}

@article{MTMT:32712191,
	title = {Fiatal és érett felnőtt önkéntesek motivációi és személyiségvonásai - egy pilot kutatás eredményei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32712191},
	author = {Gazsó, Dóra and Dorner, László and Csordás, Georgina},
	doi = {10.53585/OnkSzem.2022.1.63-91},
	journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE},
	volume = {2},
	unique-id = {32712191},
	abstract = {Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az önkéntes motivációk és a személyiségvonások közötti
		összefüggéseket fiatal és érett felnőtt önkénteseknél. A korábbi kutatásokban leginkább a vonáselméleti
		megközelítésen alapuló kérdőívekkel mérték fel az önkéntesek személyiségvonásait (pl. John 1990;
		Habashi et al. 2016; Ackermann 2019). Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy az önkéntesek
		személyiségében külön mérjük az öröklött temperamentum- és a szerzett karaktervonásokat, és ezek
		összefüggéseit az önkéntes motivációkkal. Az adatfelvétel online zajlott, hólabda módszerrel, így a
		kutatás nem reprezentatív. A személyiségvonások vizsgálatára a Cloninger-féle Temperamentum és
		Karakter Kérdőív 55 tételes változatát; az önkéntes motiváció mérésére a Volunteer Functions Inventory
		(VFI) kérdőív magyarra lefordított változatát használtuk. Eredményeink alapján a szerzett
		karaktervonásoknak (önirányítottság, együttműködési készség) nagyobb szerepe lehet az önkéntes
		munka kapcsán, mint az öröklött temperamentumvonásoknak, melyek közül az érett felnőtteknél az
		alacsony ártalomkerülés volt kiemelkedő. McLennan és Birch (2008) eredményeit alátámasztva az
		önkéntes motivációk eltérő mintázatot mutatnak fiatal és érett felnőttkorban: a fiatal felnőtt
		önkéntesekre jellemzőbbek voltak az én-orientált motivációk (karrier, megértés, társas, növekedés,
		énvédelem). Az egyes személyiségvonások fiatal és érett felnőttkorban más és más önkéntes
		motivációkkal kapcsolódnak össze: például a jutalomfüggőség fiatal felnőtt önkénteseknél az
		interperszonális kapcsolatok kialakítását, és a közösségben létet; míg érett felnőtt önkénteseknél a
		másokon való segítést, az értékek fenntartását és átadását indukálhatja. Kutatásunkkal rávilágítunk,
		hogy érdemes együttesen vizsgálni a személyiségvonásokat és az önkéntes motivációkat, és azok
		összefüggéseiből következtetni arra, hogy milyen tevékenység lenne az önkéntesek számára kielégítő.
		Tanulmányunk kismintás pilot vizsgálatként a későbbiekben jó kiindulási pontként szolgálhat további
		önkéntes kutatások elvégzéséhez.
		Kulcsszavak: fiatal önkéntesek, érett felnőtt önkéntesek, önkéntesmotivációk, személyiségvonások},
	year = {2022},
	eissn = {2786-0620},
	pages = {63-91},
	orcid-numbers = {Csordás, Georgina/0000-0002-9225-6251}
}