@article{MTMT:36311834, title = {Assessing Digital Intelligence: Validation and Insights from a Law Enforcement Pilot Survey}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36311834}, author = {Obermayer, Nóra and Hargitai, Dávid Máté and Kővári, Edit and Nagy, Viktória and Bokor, Barbara}, doi = {10.34190/eckm.26.1.3729}, journal-iso = {PROC EUR CONF KNOWL MANAG}, journal = {PROCEEDINGS OF THE EUROPEAN CONFERENCE ON KNOWLEDGE MANAGEMENT}, volume = {26}, unique-id = {36311834}, issn = {2048-8963}, abstract = {Digital transformation is integral to optimising business processes, driving greater efficiency and productivity. However, the success relies on effective knowledge management, which ensures that organisational knowledge is harnessed and applied throughout the transformation journey. Digital transformation fundamentally reshapes how organisations operate, demanding not only new technological tools but also new competences, attitudes, and a flexible working environment. As organisations adopt digital technologies, they must develop and manage digital competencies across. Knowledge management systems become essential for capturing, sharing, and updating this rapidly evolving knowledge base, ensuring that workforces can access the latest digital innovations. Digital intelligence is a comprehensive concept that encompasses digital competence— confident and responsible use of digital technologies—and a positive digital attitude, which influences how individuals engage with these technologies. These elements form a holistic understanding of digital intelligence, enabling individuals to effectively navigate and contribute to the digital landscape. An eight-dimensional model served as the measurement tool in our Digital Intelligence pilot study. The initial quantitative phase of scale validation centered on one of the Hungarian Law Enforcement Organisation, facilitating subsequent measurements on the same cohort. In 2024, the online pilot survey was conducted using the LimeSurvey system. The questionnaire is completed by employees of the chosen Hungarian Law Enforcement Organisation in Hungary (n=180). The aim of the research is to evaluate the level of Digital Intelligence within the participants by establishing a comprehensive assessment framework, and analysing the differences in Digital Intelligence across various groups based upon individual characteristics. Each dimension was evaluated using nine statements (3 attitudes, 3 skills, 3 knowledge), assessed across three levels (basic, advanced, and expert). Correlation analysis indicated a strong relationship between the model components, suggesting the instrument's ability to measure digital intelligence as a cohesive and multifaceted construct. Among the target group, age showed no correlation with digital intelligence. Paired t-tests revealed the largest discrepancies in digital dialogue (interacting with others in the digital space) and digital literacy (evaluating, synthesising, and adapting information in the digital space). The scoring mechanism indicated that at least half of the respondents scored in the advanced category across all eight dimensions.}, year = {2025}, eissn = {2048-898X}, pages = {732-740}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X; Hargitai, Dávid Máté/0000-0003-4470-3296; Kővári, Edit/0000-0001-8551-7196; Bokor, Barbara/0009-0004-1998-1264} } @inproceedings{MTMT:36425512, title = {Assessing Digital Intelligence: Validation and Insights from a Law Enforcement Pilot Survey}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36425512}, author = {Obermayer, Nóra and Hargitai, Dávid Máté and Kővári, Edit and Nagy, Viktória and Bokor, Barbara}, booktitle = {Proceedings of the European Conference on Knowledge Management, ECKM}, volume = {1}, unique-id = {36425512}, abstract = {Digital transformation is integral to optimising business processes, driving greater efficiency and productivity. However, the success relies on effective knowledge management, which ensures that organisational knowledge is harnessed and applied throughout the transformation journey. Digital transformation fundamentally reshapes how organisations operate, demanding not only new technological tools but also new competences, attitudes, and a flexible working environment. As organisations adopt digital technologies, they must develop and manage digital competencies across. Knowledge management systems become essential for capturing, sharing, and updating this rapidly evolving knowledge base, ensuring that workforces can access the latest digital innovations. Digital intelligence is a comprehensive concept that encompasses digital competence— confident and responsible use of digital technologies—and a positive digital attitude, which influences how individuals engage with these technologies. These elements form a holistic understanding of digital intelligence, enabling individuals to effectively navigate and contribute to the digital landscape. An eight-dimensional model served as the measurement tool in our Digital Intelligence pilot study. The initial quantitative phase of scale validation centered on one of the Hungarian Law Enforcement Organisation, facilitating subsequent measurements on the same cohort. In 2024, the online pilot survey was conducted using the LimeSurvey system. The questionnaire is completed by employees of the chosen Hungarian Law Enforcement Organisation in Hungary (n=180). The aim of the research is to evaluate the level of Digital Intelligence within the participants by establishing a comprehensive assessment framework, and analysing the differences in Digital Intelligence across various groups based upon individual characteristics. Each dimension was evaluated using nine statements (3 attitudes, 3 skills, 3 knowledge), assessed across three levels (basic, advanced, and expert). Correlation analysis indicated a strong relationship between the model components, suggesting the instrument's ability to measure digital intelligence as a cohesive and multifaceted construct. Among the target group, age showed no correlation with digital intelligence. Paired t-tests revealed the largest discrepancies in digital dialogue (interacting with others in the digital space) and digital literacy (evaluating, synthesising, and adapting information in the digital space). The scoring mechanism indicated that at least half of the respondents scored in the advanced category across all eight dimensions. © 2025 Academic Conferences Limited. All rights reserved.}, keywords = {KNOWLEDGE MANAGEMENT; KNOWLEDGE MANAGEMENT; lime; Knowledge based systems; Hungarians; Business Process; PERSONNEL; Organizational knowledge; law enforcement; digital transformation; digital transformation; digital competence; digital competence; Pilot surveys; digital technologies; digital intelligence; digital intelligence; Digital space; Digital attitude; Digital attitude}, year = {2025}, pages = {732-740}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X; Hargitai, Dávid Máté/0000-0003-4470-3296; Kővári, Edit/0000-0001-8551-7196; Bokor, Barbara/0009-0004-1998-1264} } @article{MTMT:36439804, title = {A digitális intelligencia fejlődésorientált szemléletű megközelítése gazdaságtudományi hallgatók szemszögéből}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36439804}, author = {Bogdány, Eszter and Obermayer, Nóra}, doi = {10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.02}, journal-iso = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, journal = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, volume = {59}, unique-id = {36439804}, issn = {1219-0349}, abstract = {A TANULMÁNY CÉLJA A digitális írástudás és alkalmazkodókészség elengedhetetlen a globális versenyképességhez, amelyben az oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak. A tanulmány célja a hallgatók digitális intelligencia (DQ) mögött meghúzódó különböző perspektívák feltárása a fejlődésorientált gondolkodásmóddal (growthmindset - GM) összefüggésben, azonosítva azokat a hajtó- és fékezőerőket, valamint a hozzáállásbeli különbségeket, amelyek befolyásolják fejlődési perspektívájukat. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kutatás Q-módszertannal, célzott mintavétellel (46 fő) vizsgálta az egyetemi hallgatók nézőpontjait a felsőoktatás és a szakmai világ közötti átmenetre fókuszálva. A nyitott kérdésekre adott válaszokat narratív elemzéssel és induktív megközelítéssel rendszereztük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A hallgatók DQ-hoz kapcsolódó fejlődési meggyőződései három nézőpontba csoportosultak: (1) társadalmi-etikai és digitális empátia perspektíva, (2) digitális biztonság és érzelmi intelligencia perspektíva, és (3) a technológiai írástudás és jogtudatosság perspektíva. A hajtóerők között szerepel az oktatás, szakmai támogatás, valamint az érzékenyítés és a mindennapi alkalmazhatóság feltételeinek megteremtése; a fékezőerők között pedig az alacsony motiváció, a fejlődés szükségességének megkérdőjelezése, a külső kényszer vagy nyomás iránti ellenállás és az idő- és erőforrásigény problémája. A pozitív hozzáállásúak a fejlődés és lehetőség, a versenyelőny-teremtés, a hatalom, befolyásolás és alkalmazkodás területeire fókuszálnak, míg a negatív hozzáállásúak a félelem, fenyegetettségérzet, veszélyérzet, az emberi kompetenciák csökkenése, a munkahelyi bizonytalanság és a bizonytalan jövő területeit emelik ki. GYAKORLATI JAVASLATOK Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az oktatási intézményeknek a technikai készségek mellett a technológiai változások kezelésére is fel kell készítenie a hallgatókat, lehetőséget adva az oktatóknak a tantervek átalakítására. A kutatás a digitális tanulás pszichológiai és viselkedési aspektusaira is rávilágít, hozzájárulva a DQ és a GM mélyebb megértéséhez.}, year = {2025}, eissn = {2786-3395}, pages = {15-28}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X} } @article{MTMT:36447971, title = {Előszó}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36447971}, author = {Fehérvölgyi, Beáta and Obermayer, Nóra and Csizmadia, Tibor}, journal-iso = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, journal = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, volume = {59}, unique-id = {36447971}, issn = {1219-0349}, year = {2025}, eissn = {2786-3395}, pages = {4-4}, orcid-numbers = {Fehérvölgyi, Beáta/0000-0001-6707-9081; Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X; Csizmadia, Tibor/0000-0001-6734-8894} } @article{MTMT:36447989, title = {Női karrierlehetőségek a 21. században – szisztematikus irodalomkutatás}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36447989}, author = {Gaál, Zsófia and Obermayer, Nóra}, doi = {10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.03}, journal-iso = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, journal = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, volume = {2025}, unique-id = {36447989}, issn = {1219-0349}, year = {2025}, eissn = {2786-3395}, pages = {29-40}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X} } @article{MTMT:36451928, title = {A nők 500 éve a nyomda világában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36451928}, author = {Orgován, Katalin and Horváth, Csaba and Obermayer, Nóra}, doi = {10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.07}, journal-iso = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, journal = {MARKETING ÉS MENEDZSMENT}, volume = {59}, unique-id = {36451928}, issn = {1219-0349}, abstract = {A tanulmány célkitűzése, hogy feltárja a nők helyzetét a nyomdaiparban. Vizsgálja, hogyan mennyire érvényesülnek az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvei. Web of Science keresésen alapuló szisztematikus irodalomkutatással a témában megjelenő publikációk kerültek feltárásra. A szakirodalomkutatás eredményei négy téma körül rendeződnek. Számos publikáció jelent meg azokról a rendkívüli és sikeres nőkről, akik az ipari forradalom előtt nyomdaipari manufaktúrákat vezettek, miután elvesztették vállalkozó férjüket vagy apjukat. Megörökölve a családi vállalkozást, felelősséget éreztek annak működtetéséért. Mégis az ipari forradalom, azaz ipar látványos gépesítése után, a nők főként egyszerűbb betanított munkát végeztek hajtogatóként és varrónőként, azaz a könyvkészítés alacsonyabb presztízsű és rosszabbul fizetett feladataiban vettek részt. Az ehhez a helyzethez vezető okokat több kutató is vizsgálta. Eredményeiket összegezve megállapítható, hogy a férfiak által dominált szakszervezeti tevékenység jelentősen hozzájárult az egyenlőtlenség kialakulásához. Emellett a nők által készített műalkotások, a szemléletbeli újítások gyakran nem kapták meg azt a reflektorfényt, amelyet a maguk idejében megérdemeltek volna. Előfordult, hogy a nők a férjük neve alatt adtak ki kiemelkedő műveket, mert így jobban „el lehetett adni”. Az elmúlt években több kutató, történész és szerkesztő igyekezett felhívni a nagyközönség figyelmét ezekre az elfeledett művekre és a kiemelkedő alkotásokat létrehozó kivételes nőkre. A történelem során a nők több országban különböző módon összefogva próbálták megtörni a férfi dominanciát. Angliában például a szakszervezetek „fenyegető” magatartására válaszul a nők saját nyomdászszervezetet, a Women’s Printing Society-t hozták létre. De hasonló női mozgalom jött létre a 19. századi Amerikában is. Ma is léteznek női mozgalmak a nyomdaiparban, szintén főként az angolszász országokban. A Women in Print Alliance, amelyet az Egyesült Államokban alapítottak, a Girls Who Print, egy szintén amerikai székhelyű online mozgalom, már Afrikában és Európában is képviselteti magát, míg az ausztrál Women in Print mozgalom fő célja az iparágban dolgozó nők közösségének kiépítése. Célzott kérdőíves adatgyűjtésben a magyar nyomdaiparban alkalmazott összes munkavállalók 32%-át felmérve készült vizsgálat a nyomdaiparban alkalmazott nők arányairól végzettség és pozíció szerint. A kérdőíves kutatás adatai kimutatták, hogy a nők aránya a teljes érintett populációban 43,8%, és a felsőfokú végzettségű nők aránya pedig 51,4%. E jelentős arányok ellenére a felsővezetői pozíciókban csak 32,9%-ban képviseltetik magukat a nők. A tanulmány további célja és eredménye is egyben: felhívni a figyelmet a téma fontosságára, és nemzetközi jó példákkal szolgálni a szemléletformálásra.}, year = {2025}, eissn = {2786-3395}, pages = {71-78}, orcid-numbers = {Horváth, Csaba/0000-0002-0742-9905; Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X} } @article{MTMT:35023135, title = {Innovatív technológiák és a tudásmenedzsment kapcsolata a tulajdonlás kontextusában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35023135}, author = {Hargitai, Dávid Máté and Obermayer, Nóra and Nagy, Viktória}, doi = {10.17649/TET.38.2.3521}, journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM}, journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM}, volume = {38}, unique-id = {35023135}, issn = {0237-7683}, abstract = {Az ipari forradalmak mindegyike megkövetelt bizonyos készségeket és kompetenciákat az emberektől, amelyeket fejleszteniük kellett ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkakörnyezetben. Az első forradalom a gépesítést hozta, a második ipari forradalom már a kognitív készségeket érintette. Az Ipar 4.0 már a digitális készségekről szól. A szükséges készségek az elmúlt néhány évszázad során a fizikaiból digitálissá fejlődtek. Figyelembe véve az emberek növekvő információfüggőségét, a digitális készségeket létfontosságú erőforrásnak kell tekinteni a mai társadalomban.A 2022-ben készült felmérés online kérdőív segítségével történt. A lekérdezés sokaságát a Magyarországon működő vállalatok vezetői alkották. A lekérdezés 5 207 értékelhető választ adott. A tanulmány a tudásmenedzsment és a feltörekvő technológiák összefüggését kívánja bemutatni. A cikk arra keresi a választ, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen különbségek tárhatók fel vállalat tulajdonlás szempontjából.Az eredmények azt mutatják, hogy a tudásmenedzsment projektek befolyásoló tényezőként jelennek meg a technológiai intenzitás mellett, és szignifikáns módon befolyásolják az innovatív technológiák használatát, melynek mértéke összefüggésben áll a pénzügyi eredményekkel. A technológiahasználat és humán tényező összefüggésében látszik, hogy több akadályozó tényező befolyásolja a hatékonyságot, melynek elsődleges eleme a munkaerő digitális kompetenciáinak hiánya. A külföldi tulajdonlás mindezt pozitívan befolyásolja.}, year = {2024}, eissn = {2062-9923}, pages = {29-49}, orcid-numbers = {Hargitai, Dávid Máté/0000-0003-4470-3296; Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X} } @book{MTMT:35223095, title = {Proceedings of the 25th European Conference on Knowledge Management. ECKM 2024 5-6 September 2024}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35223095}, isbn = {9781917204101}, editor = {Obermayer, Nóra and Bencsik, Andrea}, publisher = {ACPIL}, unique-id = {35223095}, year = {2024}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X; Bencsik, Andrea/0000-0001-8204-3706} } @article{MTMT:35301649, title = {Exploring the Intersection of Emerging Technologies and Knowledge Management in the context of Ownership Structures}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35301649}, author = {Hargitai, Dávid Máté and Nagy, Viktória and Obermayer, Nóra}, doi = {10.62222/TORQ7440}, journal-iso = {JOBS}, journal = {JOURNAL OF BUSINESS SECTORS}, volume = {2}, unique-id = {35301649}, abstract = {Research background: Each industrial revolution has demanded that people develop specific skills and competencies to stay relevant in the workplace. The first revolution introduced mechanisation, the second emphasised cognitive skills, and Industry 4.0 focuses on digital skills. Over the centuries, the required skills have transitioned from physical to digital. With the growing reliance on information, digital skills have become an essential resource in today's society. Purpose of the article: The study aims to illustrate the relationship between knowledge management and emerging technologies. It seeks to determine how this relationship varies based on company ownership. Methods: The main data for the survey was collected through an online questionnaire administered in 2022 using the Lime Survey platform. The survey targeted managers from companies operating in Hungary and received 5,207 valid responses. To test the hypotheses, both univariate and multivariate statistical methods were employed. Descriptive statistics provided an initial overview of the sample, while a multivariate regression model was utilised to address the research question. Findings & Value added: The results demonstrate that knowledge management projects, alongside technology intensity, significantly influence the adoption of emerging technologies, with a notable impact on financial performance. In terms of technology use and human factors, several efficiency barriers exist, the primary one being the workforce's lack of digital competencies. Foreign ownership positively affects all these aspects. Future research directions include conducting a qualitative survey through semi-structured interviews to validate the large quantitative dataset. Additionally, examining spatial differences, national cultures, and cultural clusters is important, as the results indicate that a company's operational processes, which influence the use of emerging technology in the international arena, are often shaped by the national culture of the parent company.}, year = {2024}, eissn = {2989-3445}, pages = {11-22}, orcid-numbers = {Hargitai, Dávid Máté/0000-0003-4470-3296; Nagy, Viktória/0000-0002-9731-2849; Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X} } @misc{MTMT:35301756, title = {Social impacts of digitalisation through the lens of Hungarian experts}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35301756}, author = {Obermayer, Nóra and Máhr, Tivadar and Banász, Zsuzsanna}, unique-id = {35301756}, year = {2024}, orcid-numbers = {Obermayer, Nóra/0000-0001-5036-314X; Máhr, Tivadar/0000-0001-6452-4071; Banász, Zsuzsanna/0000-0003-4609-9504} }