@article{MTMT:34819600, title = {Coordinated response of endemic gastropods to Late Glacial and Holocene climate-driven paleohydrological changes in a small thermal pond of Central Europe}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34819600}, author = {Gulyás, Sándor and Sümegi, Pál}, doi = {10.1038/s41598-024-60185-5}, journal-iso = {SCI REP}, journal = {SCIENTIFIC REPORTS}, volume = {14}, unique-id = {34819600}, issn = {2045-2322}, abstract = {The thermal spring-fed Lake Pețea located in NW Romania southeast of the city of Oradea harbors a unique endemic warm water biota. It is the only location in Europe where thermal water endemic melanopsid Microcolpia parreyssii (Philippi, 1847) lived along with the highly endangered warm-water relict neritid Theodoxus prevostianus . Lake Petea’s evolution was mainly controlled by major climate-driven hydrological changes also seen in regional records. The hydrological changes were mainly controlled by varying input of thermal water due to recurring increased/decreased recharge of the underground karst water system. The driving factor was warming connected to the interstadial GI 1 increasing recharge by melting of regional ice sheets in the Late Glacial. Conversely, during the Younger Dryas (H0) and the Holocene increasing/decreasing moisture availability was in control. Low stands created multiple bottlenecks reducing genetic variability seen in the appearance of extreme morphologies during next rapid climate melioration. The studied gastropods responded mostly similarly to changes controlling the availability of elements in shell construction and habitat reduction leading to changes in shape, density, size. Periods of lower lake levels and reduced warm water input are characterized by the emergence of elongated tightly coiled shells while globular, compressed loosely coiled shells develop at times of warmer water provision and increased Mg availability. In size there is a contrasting trend. Namely globose Th. prevostianus shells are larger than the elongated ones. Conversely globose, compressed Microcolpia are generally smaller than their elongated spindle-shaped counterparts. In this sense the development of dwarf morphotypes in warmer water habitats is characteristic of Lake Pețea melanopsids. This type of dwarfism i.e. the reduction of shell size is lacking though in Lake Pețea neritids. Our findings also confirm the presence of various ecophenotypes of Microcolpia in the pond degrading our endemic species Mi. parreyssii to a variety of Mi. daudebartii .}, year = {2024}, eissn = {2045-2322}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @article{MTMT:34427009, title = {Late Quaternary Paleoecology and Environmental History of the Hortobágy, an Alkaline Steppe in Central Europe}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34427009}, author = {Szilágyi, Gábor and Gulyás, Sándor and Vári, Tamás Zsolt and Sümegi, Pál}, doi = {10.3390/d16010067}, journal-iso = {DIVERSITY-BASEL}, journal = {DIVERSITY (BASEL)}, volume = {16}, unique-id = {34427009}, year = {2024}, eissn = {1424-2818}, pages = {67}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Vári, Tamás Zsolt/0000-0002-1763-614X; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @{MTMT:34580000, title = {Holocén és kréta kori Charophyta-maradványok komplex morfometriai elemzése – előzetes eredmények}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34580000}, author = {Benyó-Korcsmáros, Réka and Gulyás, Sándor and SEBŐK, DÁNIEL and BENYÓ, DÁNIEL and Sümegi, Pál}, booktitle = {26. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés}, unique-id = {34580000}, year = {2023}, pages = {9-9}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @{MTMT:34441580, title = {Animal bone stable isotope studies from the Mödling region}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34441580}, author = {Gulyás, Sándor and Horváth, Tünde}, booktitle = {Mödling–Jennyberg. A Hilltop Settlement of the Boleráz and Leithaprodersdorf Cultures}, unique-id = {34441580}, year = {2023}, pages = {717-752}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381} } @article{MTMT:34441545, title = {Results of integrated archaeological-environment historical research of Szigetvár – Turbék vineyard Hill}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34441545}, author = {Torma, Andrea and Gulyás, Sándor and Pap, Norbert and Fodor, Pál and Kitanics, Máté and Gyenizse, Péter and Hancz, Erika and Tugya, Beáta and Náfrádi, Katalin and Sümegi, Pál}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2023-020}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {20}, unique-id = {34441545}, issn = {1786-271X}, year = {2023}, pages = {251-262}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Pap, Norbert/0000-0001-8243-4213; Kitanics, Máté/0000-0003-0073-7451; Gyenizse, Péter/0000-0002-8175-9734; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @{MTMT:34434376, title = {A püspökfürdői Szent László-tó Theodoxus prevostianus csigáinak morfológiai változásai a tó fejlődéstörténetének tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34434376}, author = {Gulyás, Sándor and Sümegi, Pál and Petrovics, Ferenc and Horváth, Attila}, booktitle = {26. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés}, unique-id = {34434376}, year = {2023}, pages = {18-18}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @{MTMT:34434371, title = {Püspökfürdői termálvízhez kötődő refúgium jégkor végi és jelenkori jelentősége}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34434371}, author = {Sümegi, Pál and Gulyás, Sándor and Náfrádi, Katalin and Törőcsik, Tünde}, booktitle = {26. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés}, unique-id = {34434371}, year = {2023}, pages = {33-34}, orcid-numbers = {Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440; Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381} } @{MTMT:34434358, title = {A püspökfürdői Szent László-tó endemikus Microcolpia csigáinak fejlődéstörténete a legújabb kronológiai, szedimentológiai és paleoökológiai eredmények tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34434358}, author = {Gulyás, Sándor and Sümegi, Pál}, booktitle = {26. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés}, unique-id = {34434358}, abstract = {A PÜSPÖKFÜRDŐI SZENT LÁSZLÓ-TÓ ENDEMIKUS MICROCOLPIA CSIGÁINAK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KRONOLÓGIAI, SZEDIMENTOLÓGIAI ÉS PALEOÖKOLÓGIAI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN GULYÁS SÁNDOR*, SÜMEGI PÁL 1 SZTE TTIK Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2–6.; csigonc@gmail.com A püspökfürdői Szent László-tó számos endemikus melegvízi csigafajnak adott otthont 2014-es kiszáradását megelőzően, beleértve az innen elsőként leírt bordás homorcsa csigát (Microcolpia parreyssii parreyssii). Munkánkban a vállas, bordás héjakkal jellemzett M. parreyssii parreyssii és a korábbi morfometriai eredményeink alapján önálló taxonként azonosított ős, az orsószerű héjakkal rendelkező M. daudebartii hazayi faj morfológiai változásait dokumentáltuk hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel kiegészítve a héjak elem- és izotópgeokémiai, valamint a tavi ELŐADÁSKIVONATOK 19 üledékösszlet szedimentológiai és geokémiai vizsgálatainak adataival. Az időbeli változások nyomon követését radiokarbon korokon nyugvó kronosztratigráfia adja. Eredményeink alapján a tó és a malakofauna fejlődése három szakaszra osztható 17 500 és 525 cal BP évek között, melyet a regionális paleohidrológiai rekordokban is megőrzött klimatikus, hidrológiai változások irányítottak: 17 500–14 500 cal BP: sekély eutotróf tó, 14 500– 5500 cal BP oligotróf, karbonátban gazdag tó, 5500– 525 cal BP sekély eutotróf tó legmagasabb vízhőmérséklettel. A szárazabb éghajlat miatt a 11 700 és 10 200 cal BP időszakban egy jelentős vízszintesést követően 5000 cal BP-ig fokozatosan emelkedő vízszintünk van ingadozó vízutánpótlással. Ezt követően magasabb hőmérsékletű, de sekélyebb vizű, agyagban gazdag tó alakul ki. A tószint ingadozását és az üledékképződési fázisokat elsősorban a termálvíz változó utánpótlódása befolyásolta, amely a földalatti sekély karsztvízrendszer ismétlődően növekvő/csökkenő feltöltődéséből adódott. Ez jól tükröződik az üledékben periodikusan megjelenő karbonátkonkréciók növekedésében, a nagyobb D50 értékekben, a termofil Th. prevostianus csigafajunk ingadozó abundancia változásaiban, valamint a Microcolpia héjakban mért megnövekedett As-, Pb-, Sr-, Zn-, Si-tartalomban, a 13C izotópok periodikus pozitív, míg a 18O izotópok párhuzamosan negatív irányú eltolódásában is. A termálvíz-utánpótlás hajtóereje más volt a késő glaciálisban, mint a holocénben. A megnövekedett csapadékmennyiség mellett az éghajlat felmelegedése (14 500 cal BP) és a regionális jégtakarók olvadása okozta az oligotróf tó kialakulását. Ezzel szemben a holocén során a növekvő/csökkenő csapadékmennyiség változása szabályozta a tó szintjét. Az általunk vizsgált Microcolpia héjak morfotér-változásait is az említett folyamatok befolyásolták, a folyamatos morfológiai változásokat többszörös megszakadások jellemzik. A tó történetének korai szakaszából származó morfotípusok kollektív és véletlenszerű eloszlása cáfolja az orsószerű M. daudebartii hazayi folyamatos átalakulásának elképzelését a tömött, vállasabb M. parreyssii parreyssii-be. Inkább arra utal, hogy a fejlődést több esemény és környezeti inger váltotta ki. Az első ilyen az Alleröd/Bölling interstadiális eredményeképpen megjelenő melegvízbeáramlás során kialakuló karbonátos oligotróf tó megjelenéséhez köthető. Az erőteljes melegvízbeáramlás miatt a felszínalatti tápláló forrás közelében akár 25–28°C-os vízhőmérséklet is kialakulhatott, mely mikroélettérként kedvezhetett az első vállas M. parreyssii parreyssii-szerű ökoformák 1-2%-os megjelenésének a domináns orsószerű héjakkal rendelkező M. daudebartii hazayi mellett. A második, sokkal jelentősebb törés és eltolódás a már emlegetett szignifikáns vízszintesés a holocén kezdetén, melyet egy erőteljes eutotróf állapot kialakulása követett. Ez lehetett az első szignifikáns üvegnyak effektust okozó környezeti változás, amely eredményeként a korábbi szélesebb szájadékkal rendelkező alacsonyabb, orsószerű M. daudebartii hazayi keskenyebbé és nyúltabbá vált. A következő, körülbelül 5000 ca BP-ig tartó időszakban folyamatosan emelkedő vízszint mellett viszonylag stagnáló morfológiánk van. 5000 cal BPtől látunk egy újabb gyors lépcsőszerű eltolódást, mely a vállas M. parreyssii parreyssii alakok domináns kialakulásához vezetett. A morfometriai adataink összehasonlítása a Müller et al. (2014) által bemutatott, a tóból származó modern példányokkal segített megérteni, hogy az M. parreyssii parreyssii morfológiája változott-e és hogyan a modern tóban. Mint láttuk, a sima, hosszúkás, orsó alakú M. daudebartii hazayi, bár alárendelten, de a legfiatalabb szintekben is együttesen van jelen a M. parreyssii parreyssii domináns vállas, sima, bordázott morfotípusával egészen 525 cal BP-ig, ami után eltűnik. Vagyis a környezet stabillá válása vízáramlás és hőmérséklet szempontjából ezt követően csak a mai M. parreyssii parreyssii megőrződésének kedvezett. A kutatás az NKFIH 129265 számú pályázat keretében valósult meg}, year = {2023}, pages = {18-19}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} } @article{MTMT:34401167, title = {Continuous wavelet transformation to quantify small-scale cycles of petrophysical properties; a new approach applied in a potential disposal repository of nuclear waste, SW Hungary}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34401167}, author = {Abutaha, Saja and Geiger, János and Fedor, F and Gulyás, Sándor}, doi = {10.4154/gc.2023.11}, journal-iso = {GEOL CROAT}, journal = {GEOLOGIA CROATICA}, volume = {76}, unique-id = {34401167}, issn = {1330-030X}, abstract = {Continuous Wavelet Transformation (CWT) was applied to study the small-scale repetitive oscillations of porosity distribution patterns in a 5 m silty-claystone core sample of the Boda Claystone Formation. We handled the fluctuations in voxel porosity averages over unequal depth distributions as signals over uneven time intervals. The strength of wavelet analysis lies in the ability to study the fluctuation of a signal in detail, i.e., the wavelet transforms permit automatic localization of the cyclic attributes' sequences both in time (the depth domain) and according to their frequency (the frequency domain). Thereupon, three main frequency branches (cycles) were discerned: small scale (5, 6.67, and 11 cm), intermediate scale (20, 30 cm), and large scale (66.67 cm). Depending on the CWT coefficients magnitude plot, we were able to detect the developments of porosity oscillation according to the depth variable. Thus, small-scale cycles were seen throughout the core sample., the intermediate-scale cycles were strong in the upper parts of the core sample and dwindled toward greater depths, and the large cycle was predominant in the lower part of the core sample. The cross-correlation of the wavelet coefficients of porosity and rock-forming components allows a detailed study of the inter-dependence of such parameters as their relationship changes over time. The distinct peaks at zero lag indicates that the measured wavelet coefficient series were contemporaneously correlated; their strong positive correlations suggest that both examined series respond similarly and simultaneously to other exogenous factors. The results emphasize that cyclical porosity fluctuations at all scales would concern three main factors; sediment deposition, diagenetic processes, and structural deformation (i.e., convolute laminations).}, year = {2023}, eissn = {1333-4875}, pages = {131-146}, orcid-numbers = {Abutaha, Saja/0000-0001-8439-5895; Geiger, János/0000-0001-9359-5266; Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381} } @article{MTMT:34200205, title = {Identification and environmental background of Chara remains in the Holocene sequence of Lake Peţea (NW Romania) and the possibilities of using the results in archaeobotany [A Szent László-tó (ÉNY-Románia) holocén kori szelvényében található chara maradványok azonosítása és környezeti háttere, valamint az eredmények archeobotanikai felhasználásának lehetőségei]}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34200205}, author = {Benyó-Korcsmáros, Réka and Gulyás, Sándor and Bóni, Zoltán and Nagy, Balázs and Törőcsik, Tünde and Sümegi, Pál}, doi = {10.55023/issn.1786-271X.2023-009}, journal-iso = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, journal = {ARCHEOMETRIAI MŰHELY}, volume = {20}, unique-id = {34200205}, issn = {1786-271X}, abstract = {The charophyte remains play an important role in the reconstruction of the hydrological characteristics (pH, water depth, stream flow, carbonate content, isotope geochemistry-water chemistry and temperature) of the former lake habitats. This is of particular importance in environmental historical studies, since the possibilities for obtaining aquatic food resources and the techniques and tools used are fundamentally influenced by these hydrological conditions. Our gyrogonite samples were recovered from the Holocene sequence of the thermalspring fed Lake Peţea NW Romania. The presence of the recovered Chara cf. hispida Linnaeus, 1753 gyrogonites marks the emergence of an oligotrophic shallow water lake system characterized by high dissolved Ca and Mg content and relatively poor plant cover in the Early Holocene. The results of previous malacological and ostracod studies also indicate the development of a shallow water lake with a muddy substrate and water temperatures above 18°C. As a warm-water lake, the local micro-environment was also home to many exploitable tree species. The charophyte remains that we recovered were from the Mesolithic level of the lake, so we were able to provide information on the hydrology of the lake for this period. Unfortunately, there have been no detailed archaeological investigations in the area to date revealing any potentially Mesolithic remains. Thus, no information is currently available on actual human occupation from the period in question.}, year = {2023}, pages = {119-125}, orcid-numbers = {Gulyás, Sándor/0000-0002-3384-2381; Sümegi, Pál/0000-0003-1755-4440} }