@article{MTMT:34753947,
	title = {Posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulása és hatása a korai kardiológiai rehabilitációra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753947},
	author = {Szuromi, Lilla and Szegedi, Andrea and Csanádi, Zoltán and Homoródi, Nóra},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2024.54.1.18},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {54},
	unique-id = {34753947},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Bevezetés: A posztoperatív pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb ritmuszavar nyitott szívműtéteket követően, megnyújtja a betegek ápolási idejét, valamint növeli a korai és a kései mortalitást. Célunk volt a koronáriabypass és/vagy billentyűműtéten átesett betegeink körében a posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulásának, a kardiológia rehabilitációra kifejtett hatásának és a ritmuszavar rekurrenciájának a vizsgálata. Módszerek: A Kardiológiai Rehabilitációs Osztályunkon 2016. január és 2017. december között konszekutívan kezelt betegek adatait elemeztük. Összehasonlítottuk azokat a betegeket, akiknél a posztoperatív szakban novum pitvarfibrilláció alakult ki azokkal, akiknél nem jelentkezett ritmuszavar. A posztoperatív pitvarfibrilláció kialakulására ható tényezők mellett vizsgáltuk, hogy a betegek terhelhetőségében, kifáradásuk mértékében, valamint a klinikai paramétereikben milyen különbségek mutatkoznak a rehabilitáció során. A pitvarfibrilláció-visszatérésnek vizsgálatára transztelefonos EKG-készüléket adtunk ki a betegeknek hazabocsájtáskor. Eredmények: Összesen 289 beteg (103 nő, átlagéletkor: 64,2 [±10,1] év) került bevonásra a vizsgálatba. A pitvarfibrilláló csoportba 117 beteg (40,5%) került, akiknél a műtét előtt szignifikánsan magasabb az életkor, a CHA2DS2-VASc Score, nagyobb a bal pitvari átmérő és alacsonyabb a posztoperatív hemoglobinszint a kontrollcsoporthoz képest. Posztoperatív pitvarfibrilláció esetén a preoperatív vesefunkció szignifikánsan alacsonyabb volt és műtét után a vesefunkció további szignifikáns csökkenését észleltük (73,4 [±16,7] ml/min/1,73 m2 vs. 67,9 [±19,4] ml/min/1,73 m2 ; p<0,0001), valamint ezek a betegek rosszabbul teljesítettek a hatperces járásteszten a rehabilitáció kezdetén (247,7 m [±120] vs. 281,9 m [±111,8]; p=0,030) és a hazabocsájtáskor is (323,8 m [±119,5] vs. 367,5 m [±105,6]; p=0,009). Transztelefonos EKG-készüléket 39 (32%) betegnek adtunk ki, ezek közül 5 (12,8%) betegnél jelentkezett aritmia-rekurrencia. Következtetések: Eredményeink alapján a posztoperatív pitvarfibrilláció szignifikánsan gyakoribb volt magasabb életkor és CHA2DS2-VASc Score, csökkent vesefunkció, nagyobb bal pitvari átmérő, valamint alacsonyabb posztoperatív hemoglobinszint esetén. A korai kardiológia rehabilitáció során a vesefunkció további romlására, illetve ezen betegek csökkent terhelhetőségére számíthatunk. Már három héttel a rehabilitáció után a betegek 12,8%-ában jelentkezett aritmia-rekurrencia.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {18-23}
}

@article{MTMT:34525788,
	title = {Add-on Sacubitril/Valsartan Therapy Induces Left Ventricular Remodeling in Non-responders to Cardiac Resynchronization Therapy to a Similar Extent as in Heart Failure Patients Without Resynchronization},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34525788},
	author = {Szabó, Krisztina Mária and Tóth, Anna and Nagy, László and Rácz, Vivien and Pólik, Zsófia and Hodosi, Katalin and Nagy, Attila C. and Barta, Judit and Borbély, Attila and Csanádi, Zoltán},
	doi = {10.1007/s40119-023-00346-1},
	journal-iso = {CARDIOLOGY AND THERAPY},
	journal = {CARDIOLOGY AND THERAPY},
	volume = {13},
	unique-id = {34525788},
	issn = {2193-8261},
	year = {2024},
	eissn = {2193-6544},
	pages = {149-161}
}

@article{MTMT:34772846,
	title = {CRT-D non-responders have worse clinical outcome than heart failure patients after primary ICD implantation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34772846},
	author = {Toth, Anna Zsofia and Nagy, László and Szabó, Krisztina Mária and Sándorfi, Gábor and Rácz, Vivien and Szuromi, Lilla and Csanádi, Zoltán},
	journal-iso = {EUR J HEART FAIL},
	journal = {EUROPEAN JOURNAL OF HEART FAILURE},
	volume = {25},
	unique-id = {34772846},
	issn = {1388-9842},
	year = {2023},
	eissn = {1879-0844},
	pages = {280-281}
}

@article{MTMT:34772047,
	title = {Similar heart failure hospitalization and survival benefits are associated with Sacubitril/Valsartan therapy in CRT non responders and in HFrEF patients with no CRT indication},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34772047},
	author = {Szabó, Krisztina Mária and Toth, A. and Rácz, Vivien and Szuromi, Lilla and Nagy, László and Barta, Judit and Borbely, A. and Csanádi, Zoltán},
	journal-iso = {EUR HEART J},
	journal = {EUROPEAN HEART JOURNAL},
	volume = {44},
	unique-id = {34772047},
	issn = {0195-668X},
	year = {2023},
	eissn = {1522-9645},
	pages = {x}
}

@article{MTMT:34732247,
	title = {SHORT-TERM EFFECT OF ADD-ON ARNI MEDICATION ON ECHOCARDIOGRAPHIC PARAMETERS AND NT-PROBNP LEVELS IN PATIENTS NON-RESPONDER TO CARDIAC RESYNCHRONIZATION THERAPY},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34732247},
	author = {Szabó, Krisztina Mária and Nagy, László and Tóth, Anna Zsófia and Rácz, Vivien and Szuromi, Lilla and Barta, Judit and Hodosi, Katalin and Polik, Zsofia and Csanádi, Zoltán},
	doi = {10.1016/S0735-1097(23)00931-2},
	journal-iso = {J AM COLL CARDIOL},
	journal = {JOURNAL OF THE AMERICAN COLLEGE OF CARDIOLOGY},
	volume = {81},
	unique-id = {34732247},
	issn = {0735-1097},
	year = {2023},
	eissn = {1558-3597},
	pages = {487}
}

@article{MTMT:34483984,
	title = {Kamrai tachycardiák epikardiális ablációja: esetbemutatás és irodalmi áttekintés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34483984},
	author = {Szilágyi, Gergő and Csanádi, Zoltán and Clemens, Marcell},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.3.262},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34483984},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Kamrai tachycardiák (KT) gyakran fordulnak elő a cardiomyopathiák különböző formáiban. Emiatt, primer vagy szekunder prevenciós indikációban ICD-beültetés szükséges, azonban amennyiben antiaritmiás szer mellett is halmozott ICD-működéseket tapasztalunk, a kamrai tachycardia katéterablációja jön szóba. Egyes esetekben primer beavatkozásként, vagy az endokardiális abláció sikertelensége esetén annak kiegészítéseként epikardiális abláció válhat szükségessé. 48 éves dilatatív cardiomyopathiás betegünknél primer prevenciós indikációban VVI ICD-beültetés történt. KT okozta halmozott sokkleadás miatt amiodaronkezelés csak átmeneti sikert hozott, elektromos vihar miatt endokardiálisan végeztünk ablációt, amely kapcsán a bal kamra posterior falán történt ablációkat követőn klinikai KT-t nem tudtunk indítani. 2 hónappal a beavatkozást követően ismét elektromos vihar miatt került hospitalizációra, amiodaron- és mexiletinterápia hatástalansága miatt kombinált endo-epikardiális térképezést követően epikardiálisan is kiterjedt hegesedést találtunk. Ezen a területen végzett ablációkat követően klinikai ritmuszavart indukálni nem tudtunk. Utánkövetése során per os amiodaronkezelés mellett a kamrai tachycardiák száma jelentősen lecsökkent, a csak ritkán jelentkező tartós ritmuszavarokat ATP szünteti. Az epikardiális aritmiaszubsztrát egyes cardiomyopathiákban – így a NICM-ben is – friss tanulmányok alapján gyakori, így primeren vagy az endokardiális abláció kiegészítéseként szükség lehet epikardiális ablációra is. Multricentrikus tanulmányok alapján az epikardiális abláció sikeraránya gyakorlott centrumokban magas, a szövődmények aránya pedig nem magasabb az endokardiális megközelítéshez képest.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {262-267}
}

@article{MTMT:34483829,
	title = {Pacemakerkezelés fiziológiás ingerületvezetőrendszer-ingerléssel – múlt, jelen és jövő},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34483829},
	author = {Nagy, László and Tóth, Anna Zsófia and Kiss, Alexandra and Szabó, Krisztina Mária and Nagy, László Tibor and Csanádi, Zoltán and Sándorfi, Gábor},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.3.225},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34483829},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {Hagyományos pacemakerkezelésben részesülő betegek balkamra-funkciója a tartós jobb kamrai ingerlés következtében kialakuló elektromechanikai diszszinkrónia miatt romolhat, amelyet pacemaker indukálta cardiomyopathiának nevezünk. A tradicionális kardiális reszinkronizációs kezelés a betegek egy részében nem javítja a prognózist, vagy elvégzésének technikai akadálya lehet. Ezen problémák miatt került előtérbe a fiziológiás ingerületvezetőrendszer-ingerlés (FIRI), amely fiziológiás kamrai aktivációt biztosíthat. A FIRI megvalósítható a His-köteg direkt ingerlésével (HBP), és bal Tawara-szár-régió stimulálásával (LBBAP). Az aktuális nemzetközi irodalmi nómenklatúra a bal Tawara-szár területi ingerlésen (LBBAP) belül különíti el a bal Tawara-szár-ingerlést (LBBP) és a bal kamrai szeptum endokardiális ingerlését (LVSP). Az eddigi tanulmányok biztató eredményei miatt a FIRI megjelent az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) aktuális ajánlásaiban, ugyanakkor az indikációk bővülése csak a hatékonyságukat ténylegesen igazoló nagy esetszámú randomizált vizsgálatok eredményeit követően várható.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {225-233}
}

@article{MTMT:34400338,
	title = {A kardiális miozinaktivátorok klinikai alkalmazhatósága a preklinikai vizsgálatok tükrében [= Clinical applications of cardiac myosin activators in the light of preclinical studies]},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34400338},
	author = {Ráduly, Arnold Péter and Sárkány, Fruzsina and Kovács, Máté Balázs and Juhász, Béla and Horváth, Balázs and Szentandrássy, Norbert and Nánási, Péter Pál and Édes, István and Csanádi, Zoltán and Tóth, Attila and Papp, Zoltán and Priksz, Dániel and Borbély, Attila},
	doi = {10.26430/CHUNGARICA.2023.53.5.476},
	journal-iso = {CARDIOL HUNG},
	journal = {CARDIOLOGIA HUNGARICA},
	volume = {53},
	unique-id = {34400338},
	issn = {0133-5596},
	abstract = {A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFrEF) gyógyszeres kezelésében az utóbbi évtizedben jelentős fejlődés következett be. A kórkép patomechanizmusának középpontjában álló kontraktilis diszfunkciót direkten javító, úgynevezett pozitív inotróp szerek azonban továbbra sem hoztak átütő sikert. Az ideális pozitív inotróp szer nem fokozza a myocardium energiaigényét és oxigénfelhasználását. Az eddig használt gyógyszerek sajnos maradéktalanul nem tudtak megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Az aktin-miozin-interakció direkt modulálása miozinaktivátorokkal egy új terápiás célpont a kontrakciós erő fokozására, a korábbi szerekre jellemző káros mellékhatások nélkül. Klinikai vizsgálatokban az első ilyen gyógyszer, az omecamtiv-mecarbil (OM) – a III. fázis vizsgálatok kezdeti pozitív eredményei ellenére – megfelelő hatékonyság hiánya miatt mégsem került bevezetésre a klinikai gyakorlatba. Ezen vegyület alkalmazhatóságát korlátozó tényezőket számos preklinikai tanulmány vizsgálta. Az OM sikertelensége ugyanakkor egy új típusú miozinaktivátor, a danicamtiv kifejlesztését is potencírozta. A danicamtivval kapcsolatos preklinikai és klinikai vizsgálatok jelenleg még korlátozott számban érhetőek el. Az eddigi eredmények biztatóbbak a danicamtivval kapcsolatban, azonban ennek megerősítésére még számos vizsgálatra van szükség. Feltételezhetően mindkét gyógyszerjelölt jövőbeli alkalmazhatóságát diasztolés diszfunkciót okozó hatásuk korlátozhatja.
		
		Summary:
		There have been significant advances in the management of heart failure with reduced ejection fraction (HFrEF) over the last decade. However, the so-called positive inotropic agents, which directly correct the contractile dysfunction at the heart of the pathomechanism of the disease, have still not been a resounding success. The ideal positive inotropic agent does not increase myocardial energy demand and oxygen consumption. Unfortunately, the drugs used so far have not fully met these requirements. Direct modulation of the actin-myosin interaction by myosin activators is a new therapeutic target to enhance contractile force without the adverse side effects typical of previous agents. In clinical trials, the first such drug, omecamtiv mecarbil (OM), has not been introduced into clinical practice due to lack of adequate efficacy, despite initial positive results in phase III trials. Several preclinical studies have investigated the limiting factors for the applicability of this compound. However, the failure of OM has also stimulated the development of a new type of myosin activator, danicamtiv. Preclinical and clinical studies on danicamtiv are currently limited. The results to date are more encouraging for danicamtiv, but many more studies are needed to confirm this. Presumably, the future applicability of both candidates may be limited by their adverse effects on diastolic function.},
	keywords = {Myosin activators; Danicamtiv; omecamtiv-mecarbil; pozitív inotrópia; diasztolés diszfunkció; positive inotropy; miozinaktivátor; diastolic dyfunction},
	year = {2023},
	eissn = {1588-0230},
	pages = {476-483},
	orcid-numbers = {Horváth, Balázs/0000-0003-2562-8446; Szentandrássy, Norbert/0000-0003-0197-9567}
}

@article{MTMT:34191783,
	title = {Right Superior Pulmonary Vein Parameter Determined by Three-Dimensional Transesophageal Echocardiography is an Independent Predictor of the Outcome After Cryoballoon Isolation of The Pulmonary Veins},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34191783},
	author = {Nagy, László Tibor and Papp, Tímea Bianka and Urbancsek, Réka and Jenei, Csaba and Csanádi, Zoltán},
	doi = {10.5603/cj.95381},
	journal-iso = {CARDIOL J},
	journal = {CARDIOLOGY JOURNAL},
	volume = {30},
	unique-id = {34191783},
	issn = {1897-5593},
	year = {2023},
	eissn = {1898-018X},
	pages = {1010-1017}
}

@article{MTMT:34070003,
	title = {Decreased level of serum NT-proCNP associates with disease severity in COVID-19},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34070003},
	author = {Bojti, Istvan and Przewosnik, Anne-Sophie and Luxenburger, Hendrik and Hofmann, Maike and Neumann-Haefelin, Christoph and Esser, Jennifer S. and Siegel, Patrick M. and Maier, Alexander and Kovacs, Sarolta Bojtine and Kardos, László and Csanádi, Zoltán and Rieder, Marina and Duerschmied, Daniel and Lother, Achim and Bode, Christoph and Szabó, Gábor Tamás and Czuriga, Dániel},
	doi = {10.1186/s12931-023-02469-4},
	journal-iso = {RESP RES},
	journal = {RESPIRATORY RESEARCH},
	volume = {24},
	unique-id = {34070003},
	issn = {1465-9921},
	year = {2023},
	eissn = {1465-993X},
	orcid-numbers = {Kardos, László/0000-0003-4749-1057; Czuriga, Dániel/0000-0002-6972-0781}
}