@article{MTMT:34065729,
	title = {Látványtérkép vízitúrázóknak az Alsó-Tisza völgyében – Térképezés előkészítő módszertani vizsgálatok 2.0},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34065729},
	author = {Karancsi, Zoltán and Katona, Zoltán and Szabó, Eszter and Hornyák, Sándor János and Korom, Annamária and Győri, Ferenc József},
	doi = {10.15170/TVT.2023.08.02.02},
	journal-iso = {TURISZTIKAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANULM},
	journal = {TURISZTIKAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK},
	volume = {8},
	unique-id = {34065729},
	issn = {2677-0431},
	abstract = {Korábbi tanulmányainkban (KARANCSI et al. 2020, 2022) kísérletet tettünk a Tisza-part természeti és épített környezetének táj- és környezetesztétikai szempontú értékelésére, módszertanának kidolgozására. Akkor a vizsgálatainkat a különböző típusú vizuális egységek értékelésével végeztük.
		Ebben a tanulmányban térinformatikai adatok (Sentinel-2 multispektrális felvételek, szakági nyilvántartási térképek) és eszközök (SNAP 8.0 – SeNtinel Applications Platform és QGIS Desktop 3.4) segítségével próbáljuk igazolni a korábbi eredményeinket és kiterjeszteni a teljes – az országhatártól Tiszakécskéig tartó – Tisza szakaszra a vizsgálatot, melynek végeredménye egy akár online használható tematikus térkép, amely a vízitúra időszakában (nyári vegetáció) színekkel mutatja, melyek a leglátványosabb partszakaszok, illetve hol van lehetőség a csónakokkal kikötésre.
		
		In our earlier publications (KARANCSI et al. 2020, 2022) we have attempted to elaborate and evaluate the research methodology of the natural and built environment of the Tisza River Valley from the point of view of landscape- and environmental aesthetics. In our current survey we used data of spatial informatics (Sentinel-2 multispectral images as well as professional registration maps) and tools (SNAP 8.0 – SeNtinel Applications Platform together with QGIS Desktop 3.4), in order to prove the correctness of the earlier, value choice- based classification of visual units of different types. In addition, we attempted to extend our study to the Tiszakécske – national border section of the river. As a result, a thematic map was created – including an online version too – which depicts the most spectacular sections of the river bank with the colours of the vegetation in summer, a typical season for water tours. Those places are also similarly marked, which are suitable for landing with water transport and/or sport vehicles. In our paper it has been proven that there is a direct link between the condition the natural environment is in and the aesthetic experience an observer gains; consequently, there is an opportunity to create the algorhythm of remote sensing-based pre-classification of a landscape.},
	keywords = {TISZA; táj- és környezetesztétika; GIS alapú értékelő módszerek; vízi turizmus; landscape- and environmental aesthetics; GIS-based evaluation methods; water tourism},
	year = {2023},
	eissn = {2498-6984},
	pages = {19-32},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33964504,
	title = {A munkahelyi és szabadidős ülésidő kapcsolata a sportolási szokásokkal, testösszetétellel, csontsűrűséggel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33964504},
	author = {Vári, Beáta and Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33964504},
	issn = {1586-5428},
	abstract = {Bevezetés
		A fizikai aktivitás jelentőségét az egészség megőrzésében, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Azok, akik munkájukból adódóan is sokat ülnek, még inkább ki vannak téve az in- aktivitás okozta veszélyeknek (például: metabolikus szind- róma, romló csontminőség). A szabadidő aktív eltöltése, a munkába járás módjának megválasztása, a munkahelyi ülésidő optimalizálása, mind hozzájárulnak a hosszantartó üléssel kialakult negatív hatások, egészségügyi kockázati té- nyezők csökkentéséhez. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy aki munkájából adódóan, valamint szabadidejében is sokat ül, mennyire kompenzálja azt fizikai aktivitással és ez mennyire jelenik meg a testösszetételben vagy a csontmi- nőségben.
		Anyag és módszerek
		Vizsgálatunk alapját az irodai munkát végzők körében fel- vett kérdőíves kutatás képezte. A válaszadók, Csongrád- Csanád megye 7 településének állami hivatalának dolgozói voltak (N=307; átlagéletkor: 40,9 év). Kérdéseink a mun- kahelyi és otthoni ülésidő időtartamára, valamint a sporto- lási gyakoriságra és annak intenzitására és jellegére vonat- koztak. A testösszetétel mérésére (például: testtömeg-index, testzsírtömeg, testzsírszázalék, zsigeri zsírterület, elhízás mértéke, hasi elhízás mértéke) InBody 230-as eszközt, míg a csontsűrűség mérésére (BQI, T-score) SONOST 3 000-es készüléket használtunk. Adataink elemzéséhez t-próbát, egyszempontú variancia analízist és korrelációszámítást al- kalmaztunk.
		Eredmények
		Azok a munkavállalók, akik az elmúlt 3 hónapban hetente minimum 4 órát sportoltak, szignifikánsan magasabb BQI-vel, alacsonyabb T-score és elhízásra utaló testösszeté- tel paraméterekkel rendelkeztek. A versenyszerűen és napi/heti rendszerességgel sportolók csontminőséggel kap- csolatos értékei jobbak voltak nem versenyszerűen és csak alkalomszerűen sportoló társaiknál, valamint szignifikáns kapcsolat mutatkozott az összes elhízási paraméterben a rendszeresen és magasabb szinten sportolók javára. Azok- nál, akik napi szinten végeznek legalább fél óráig tartó, erős, izzadást okozó, de nem sport jellegű tevékenységet, szintén szignifikánsan alacsonyabbnak találtuk az elhízásra utaló értékeket. A korrelációelemzés nem mutatott összefüggést a munkahelyi ülésidő és a vizsgálati paraméterek között, azonban a szabadidőben üléssel töltött idő (például: számí- tógépezés, tévénézés) már igen.
		Következtetések
		Eredményeink azt tükrözik, hogy a sport és a fizikai aktivi- tás, az életmód részeként, számos testösszetétellel kapcso- latos változóra van hatással. Természetesen a sportolási gyakoriság és időtartam, valamint a tevékenység szintje is meghatározó és befolyásoló tényező. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a minta munkahelyen eltöltött magas ülésideje, különösen abban az esetben káros hatású, ha az otthoni ülésidővel kapcsolódik össze, vagyis ülő életmóddá válik. Az elhízás ellen folytatott harc és a jó csontminőség megőr- zésének egyik eszköze mindenképpen az aktív életmód, a rendszeres sportolás kell, hogy legyen.},
	keywords = {elhízás; TESTÖSSZETÉTEL; fizikai aktivitás; ülésidő; csontsűrűség},
	year = {2023},
	pages = {126-126},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33964480,
	title = {A felnőtt lakosság demográfiai és társadalmi háttérváltozóinak hatása a fizikai aktivitásra és az üléssel töltött időre a Dél-Alföld régióban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33964480},
	author = {Győri, Ferenc József and Vári, Beáta and Katona, Zoltán and Petrovszki, Zita and Katona, Zsolt and Alattyányi, I and Berki, Tamás},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33964480},
	issn = {1586-5428},
	abstract = {Bevezetés
		A fizikai aktivitás a lakosság egészségmagatartásának egyik legfontosabb tényezője, ami az ülő életmód terjedésével egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Kutatásunk célja a felnőtt la- kosság fizikai aktivitásának és ülésidejének felmérése néhány meghatározó társadalmi háttérváltozó (demográfiai, telepü- lési, kulturális és jövedelmi viszonyok) tükrében.
		Anyag és módszerek
		Nagymintás adatfelvételünk (N=3 665) egy pályázati prog- ram (EFOP-1.8.6-17) keretében a Dél-Alföld településein, a testmozgást népszerűsítő eseményeinken (családi, strand- és munkahelyi sportprogramok) valósult meg. Mérőeszköz- ként a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőívet (IPAQ-SF) használtuk, amit kiegészítettünk a résztvevők szociodemog- ráfiai hátterére és lakóhelyére vonatkozó kérdésekkel. Az adatfelvétel kérdezőbiztosok segítségével zajlott. Elemzé- sünk során a leíró statisztika mellett Mann-Whitney U és Kruskal-Wallis tesztet, valamint multinominális logisztikus regressziószámítást alkalmaztunk.
		Eredmények
		A felmértek 15,8 százaléka alacsony, 49,0 százaléka köze- pes és 35,2 százaléka magas fizikai aktivitásúnak tekinthető az IPAQ sztenderd szerint. A fizikai aktivitás mennyisége a férfiak esetében átlagosan 2 440 MET perc/hét, a nők ese- tében 1 864 MET perc/hét értékűnek adódott. A magasabb intenzitású fizikai aktivitás tekintetében szig- nifikáns különbség mutatkozott a férfiak, illetve a fiatalab- bak javára. A lakóhely befolyásolja a teljes fizikai aktivitást: a megyei jogú városok lakói magasabb MET perc/hét átlagot értek el és különösen az alacsony intenzitás-zónában (séta, gyaloglás) mozogtak többet, mint a kisebb városok, közsé- gek lakói. A magasabb jövedelműek és a normál testsúllyal rendelkezők nagyobb eséllyel vesznek részt magas, vagy mérsékelt intenzitású testmozgásban, mint a túlsúlyosak, vagy elhízottak. A fiatalabbak, a községek lakói és a maga- sabb végzettségűek szignifikáns mértékben magasabb ülés- időt produkáltak. A legmagasabb ülésidő a normál BMI-vel és a közepes fizikai aktivitással rendelkezőket jellemezte.
		Következtetések
		A szakirodalmi megállapításokkal egyezően azt tapasztal- tuk, hogy a nemi hovatartozás, a lakóhely, az iskolai vég- zettség, a jövedelem és a BMI összefügg a fizikai aktivitás mennyiségi és minőségi paramétereivel. Némileg ellent- mond azonban annak, miszerint a mérsékelt fizikai aktivi- tás mennyisége az érett középkorúak és az időskorúak esetében szignifikáns mértékben magasabb, mint a fiatalab- baknál, ami feltehetően, egyrészt e korosztályok életmód- változását tükrözi, másrészt előfordulhat, hogy éppen a test- mozgás öregedést késleltető hatása manifesztálódik vizsgált populációnkban. Vizsgálatunk eredményei azokat a kutatá- sokat támasztják alá, amelyek nem találtak lineáris össze- függést a napi ülésidő és a BMI között.},
	keywords = {TESTÖSSZETÉTEL; fizikai aktivitás; IPAQ-SF; ülésidő; szociodemográfia},
	year = {2023},
	pages = {57-57},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Katona, Zsolt/0000-0001-8411-6040; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@article{MTMT:33903040,
	title = {The Impact of Age and Body Composition on Bone Density among Office Worker Women in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33903040},
	author = {Vári, Beáta and Győri, Ferenc József and Katona, Zoltán and Berki, Tamás},
	doi = {10.3390/ijerph20115976},
	journal-iso = {INT J ENV RES PUB HE},
	journal = {INTERNATIONAL JOURNAL OF ENVIRONMENTAL RESEARCH AND PUBLIC HEALTH},
	volume = {20},
	unique-id = {33903040},
	issn = {1661-7827},
	abstract = {The study’s aim was to investigate bone condition and see its associations with body composition and age among office worker women in Hungary. In total, 316 individuals participated in this study from Csongrad-Csanad county in 2019. Participants’ ages ranged from 18 to 62, with a mean of 41 years. A questionnaire was used to gather sociodemographic information, whereas body composition was measured using the Inbody 230, and bone density and bone quality were measured with the SONOST 3000 ultrasound device. Results were analyzed using descriptive statistics, ANOVA with Tukey’s post hoc test, correlation analysis, and an independent sample t-test. The results show that Body Fat Mass, Body Mass Index, Obesity Degree, and Percent Body Fat increase significantly as age increases, and Bone Quality Index and t-score decrease substantially. Furthermore, Bone Density and Bone Quality Index were positively influenced by most components of body composition. The differences between normal and osteopenia bone quality showed that Basal Metabolic Rate, Bone Mineral Content, Fat-Free Mass, Mineral Mass, Skeletal Lean Mass, and Skeletal Muscle Mass were lower in participants with osteopenia. Our results provide more evidence of the effects of body composition and age on bone density and quality. It was the first study in Hungary investigating this phenomenon, which could be useful for professionals and researchers who intend to understand the associations of bone density.},
	year = {2023},
	eissn = {1660-4601},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@article{MTMT:33702687,
	title = {A fizikai aktivitás és az ülőmunka hatása irodai dolgozók mozgásszervi panaszaira, testtömegére és egészségi állapotának önértékelésére Csongrád-Csanád megyében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33702687},
	author = {Vári, Beáta and Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Rétsági, Erzsébet and Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33702687},
	issn = {1586-5428},
	year = {2023},
	pages = {63-73},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33598832,
	title = {A szakképzés intézményi ellátottsága és fejlesztési lehetőségei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33598832},
	author = {Malatyinszki, Szilárd and Katona, Zoltán},
	doi = {10.1556/2063.32.2023.2.7},
	journal-iso = {EDUCATIO},
	journal = {EDUCATIO},
	volume = {32},
	unique-id = {33598832},
	issn = {1216-3384},
	year = {2023},
	eissn = {1419-8827},
	pages = {274-285},
	orcid-numbers = {Malatyinszki, Szilárd/0000-0002-1624-4902}
}

@article{MTMT:33706822,
	title = {The impact of the sedentary work, an active lifestyle and some socio-demographic variables on the municipal employees’ musculoskeletal pains, and body weight index. Az ülőmunka, az aktív életmód és egyes szociodemográfiai változók hatása az önkormányzati dolgozók mozgásszervi fájdalmaira és testtömegindexére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33706822},
	author = {Vári, Beáta and Rétsági, Erzsébet and Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Győri, Ferenc József},
	doi = {10.15170/SEF.2022.11.22.},
	journal-iso = {SPORT- ÉS EGÉSZSÉGTUD FÜZ},
	journal = {SPORT- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI FÜZETEK},
	volume = {6},
	unique-id = {33706822},
	issn = {2560-0680},
	year = {2022},
	eissn = {2560-1210},
	pages = {92-116},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33036905,
	title = {A felnőtt lakosság fizikai aktivitásának és szociodemográfiai mutatóinak összefüggései a Dél-Alföldön. Correlations between the physical activity and sociodemographics of the adult population in the Southern Great Plain},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33036905},
	author = {Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Petrovszki, Zita and Vári, Beáta and Domokos, Mihály and Katona, Zsolt and Hézsőné Böröcz, Andrea and Csetreki, R and Alattyányi, I and Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {23},
	unique-id = {33036905},
	issn = {1586-5428},
	year = {2022},
	pages = {3-12},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Katona, Zsolt/0000-0001-8411-6040; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:32866934,
	title = {A vonásszorongás és sportmotiváció kapcsolatának vizsgálata hivatali dolgozók körében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32866934},
	author = {Vári, Beáta and Katona, Zoltán and Győri, Ferenc József and Berki, Tamás},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {23},
	unique-id = {32866934},
	issn = {1586-5428},
	year = {2022},
	pages = {103-103},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@article{MTMT:32523720,
	title = {A dél-alföldi régió fizikai aktivitásának felmérése szociodemográfiai változók tükrében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32523720},
	author = {Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Petrovszki, Zita and Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {22},
	unique-id = {32523720},
	issn = {1586-5428},
	year = {2021},
	pages = {12-12},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}