TY - CONF AU - Beatrix, Koronczai AU - Paksi, Borbála AU - Demetrovics, Zsolt TI - Problematic social media use and self-concept among young adults: A representative study T2 - 27th EASAR Conference- Book of Abstracts PY - 2024 SP - 33 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34818272 ID - 34818272 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kun, Bernadette AU - Paksi, Borbála AU - Eisinger, Andrea AU - Kökönyei, Gyöngyi AU - Demetrovics, Zsolt TI - Driving and mobile phone use: Work addiction predicts hazardous but not excessive mobile phone use in a longitudinal study of young adults JF - JOURNAL OF BEHAVIORAL ADDICTIONS J2 - J BEHAV ADDICT VL - 13 PY - 2024 IS - 1 SP - 66 EP - 75 PG - 10 SN - 2062-5871 DO - 10.1556/2006.2024.00007 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34733335 ID - 34733335 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Petra, Arnold AU - Anna, Péterfi AU - Katalin, Felvinczi AU - Paksi, Borbála TI - Cognitive testing of a set of questions to measure simultaneous polydrug use PY - 2023 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830563 ID - 34830563 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Paksi, Borbála TI - FÜGGŐSÉGEINK NYOMÁBAN. Az alkoholtól a videójátékokig TS - Az alkoholtól a videójátékokig PY - 2023 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830562 ID - 34830562 AB - Milyen viselkedések hordozzák a függőség kockázatát? Változik-e, hogy mitől függünk? Mikor jelennek meg ezek a szokások az életünkben? Mennyire érintettek a diákok a különböző szerek használata (dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat), illetve a viselkedési függőségek (problémás szerencsejáték, online játék, internethasználat stb.) tekintetében. Van-e dolga a függőségekkel az iskoláknak, mit tehet(né)ek, illetve mit tesznek? Az előadás ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik különböző, reprezentatív mintán készült kutatások adatainak felhasználásával. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Kökönyei, Gyöngyi AU - Paksi, Borbála AU - Magi, Anna AU - Eisinger, Andrea AU - Demetrovics, Zsolt ED - Bajzáth, Angéla ED - Csányi, Kinga ED - Győri, János TI - Rágódás, aggodalmaskodás és depressziós tünetek serdülőkorban: egyirányú vagy kölcsönös a kapcsolat? T2 - Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban PB - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) CY - Budapest SN - 9789634896111 PY - 2023 SP - 167 EP - 167 PG - 1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830556 ID - 34830556 AB - Kulcsszavak: serdülők; depressziós tünetek; rágódás, aggódás, prospektív vizsgálat Bevezető és háttér: A depressziós tünetekkel a problémákon való rágódó vagy aggodalmaskodó gondolatok gyakoribb előfordulása már a serdülőkor kezdetén kapcsolatot mutat. A Válaszstílus elmélet szerint például ezek az ún. perszeveratív gondolatok rizikófaktoroknak tekinthetők a depressziós tünetek kialakulása szempontjából. Ugyanakkor más modellek szerint először a depressziós tünetek alakulnak ki, és ezek jelzik előre a perszeveratív gondolatok megjelenését. Célkitűzések: Az előadás célja a depressziós tünetek és a rágódó/aggódó gondolatok előfordulása közötti prospektív kapcsolat irányának a vizsgálata. Módszerek: A Budapesti Longitudinális Vizsgálat (BLS) első két adatgyűjtési hullámában részt vevő budapesti iskolások (N=1494) mintáját használtuk. A két adatfelvétel két egymást követő tanévben zajlott, az első hullámban a résztvevők 5. osztályos tanulók voltak. A kiinduló minta kiválasztása az iskolatípus, tankerület és fenntartó szerint rétegzett egylépcsős véletlen mintavétellel történt, a mintavételi egységet pedig az iskolai osztályok képezték. Az elemzésbe azoknak a diákoknak az adatait vontuk be, akik mindkét alkalommal részt vettek a felmérésben és kitöltötték a perszeveratív kogníciókat mérő Nem Produktív Gondolatok Kérdőív Gyerekeknek, valamint a depressziós tünetek előfordulását mérő Epidemiológiai Kutatási Központ – Depresszióskála (CES-D) kérdőíveket. A végső elemzésben így összesen 751 diák adatait elemeztük (fiúk: 46,9%, átlagéletkor az első adatfelvételnél: 10,7 év, szórás=0,53). Eredmények: Cross-lagged panel modell elemzéssel a nem, az életkor, illetve a célváltozók keresztmetszeti kapcsolatának és stabilitásának kontrollálása mellett a rágódó/aggódó gondolatok az első adatfelvételi hullámban előre jelezték a második hullámban mért depressziós tüneteket (β = 0,10, p = 0,015, R2 = 0,23). Továbbá az első hullámban mért depressziós tünetek is előre jelezték a második hullámban mért rágódó/aggódó gondolatok előfordulását (β = 0,18, p < 0,001, R2 = 0,32). Konklúzió: Eredményeink a rágódó/aggodalmaskodó gondolatok és depressziós tünetek közötti kölcsönös kapcsolatra utalnak. Vagyis nemcsak a maladaptív érzelemszabályozási stratégiák alkalmazása jelent rizikótényezőt a depressziós tünetek kialakulása szempontjából, hanem a depressziós tünetek is kedveznek hosszú távon a rágódó, aggodalmaskodó gondolatok kialakulásának és fennmaradásának már serdülőkorban is. A kutatást támogatta: A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja (KKP126835) LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Koronczai, Beatrix AU - Paksi, Borbála AU - Magi, Anna AU - Eisinger, Andrea AU - Demetrovics, Zsolt ED - Bajzáth, Angéla ED - Csányi, Kinga ED - Győri, János TI - Serdülők problémás közösségimédia-használatának kapcsolata önértékelésükkel és hiperaktív-figyelemzavaros tüneteikkel T2 - Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban PB - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) CY - Budapest SN - 9789634896111 PY - 2023 SP - 166 EP - 166 PG - 1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830555 ID - 34830555 AB - Kulcsszavak: serdülők; közösségimédia-használat, problémás közösségimédia-használat (PSMU); önértékelés, hiperaktív-figyelemzavaros tünetek Elméleti háttér: Valkenburg és mtsai (2021) vizsgálata rámutatott, hogy a 13-15 éves serdülők közösségimédia-használata különböző módon (pozitív, negatív, vagy egyáltalán nem) hatott a gyerekek önértékelésére. Ugyanakkor a problémás közösségimédia-használat (PSMU) mértéke szignifikáns kapcsolatot mutat a serdülők önértékelésével (pl. Schivinski és mtsai, 2020). Boer és mtsai (2020) longitudinális vizsgálatukban is arra az eredményre jutottak, hogy míg a közösségimédia-használat intenzitása nem befolyásolja negatívan az ADHD-tüneteket, a PSMU növeli azokat. Célkitűzések: Az előadás célja a közösségimédia-használat, valamint PSMU kapcsolatának vizsgálata az önértékeléssel, illetve hiperaktív-figyelemzavaros tünetekkel. Feltételezzük, hogy mind keresztmetszeti, mind longitudinális elrendezésben kapcsolatot találunk a PSMU és önértékelés, valamint a PSMU és hiperaktívfigyelemzavaros tünetek között, míg a közösségimédia-használati idő ezt a kapcsolatot nem mutatja. Módszer: Az elemzés során Budapesti Longitudinális Vizsgálat (BLS) első két adatgyűjtési hullámában részt vevő, 5. és 6. osztályos budapesti iskolások (N=1494) adatait használtuk. A kiinduló minta kiválasztása iskolatípus, tankerület és fenntartó szerint rétegzett egylépcsős véletlen mintavétellel történt, a mintavételi egységet az iskolai osztályok képezték. Mindkét hullámában mértük – többek között – a problémás közösségimédia-használatot (Bergen Social Media Addiction Scale; BSMAS; Andreassen és mtsai, 2016), az önértékelést (Rosenberg Self-Esteem Scale; RSES; Rosenberg, 1968) és a hiperaktív-figyelemzavaros tüneteket (Képességek és Nehézségek Kérdőív; SDQ Hiperaktivitás alskála; Goodman, 1997). Eredmények: Az első hullámban a PSMU előfordulási gyakorisága 1,4%, míg a második hullámban ez az érték 1,6%. Az első hullámban a hiperaktivitás-figyelemzavar tünetek és a hét-közbeni/hétvégi közösségimédiahasználat ideje, illetve a PSMU szignifikánsan korreláltak (r(hétközbeni)=0,073, p=0,018; r(hétvégi)=0,117, p<0,001; r(PSMU)=0,204, p<0,001), azonban a kapcsolat a PSMU esetén erőteljesebben jelentkezett. A második hullámban a használati idő, valamint a PSMU és az ADHD-tünetek közötti kapcsolat különbözősége még erőteljesebben látszott (r(hétközbeni)=0,065, p=0,032; r(hétvégi)=0,087, p=0,004), r(PSMU)=0,261, p<0,001). Hasonlóan alakult az első hullámban a PSMU és önértékelés, valamint a használati idő és önértékelés kapcsolata is (r(hétközbeni)=-0,117, p<0,001; r(hétvégi)=-,132, p<0,001; r(PSMU)=-0,162, p<0,001). Az előadás továbbá kitér a longitudinális kapcsolatokra is. Konklúzió: A közösségi média önértékeléssel, illetve hiperaktív-figyelemzavaros tünetekkel való kapcsolata személyspecifikus (a problémás használókat érinti elsősorban) és a technikai jellemzőktől (mint a használati idő vagy a gyakoriság) kevésbé függ össze. A kutatást támogatta: A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja (KKP126835) LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Demetrovics, Zsolt AU - Magi, Anna AU - Eisinger, Andrea AU - Paksi, Borbála ED - Bajzáth, Angéla ED - Csányi, Kinga ED - Győri, János TI - A Budapesti Longitudinális Kutatás célja és módszertana T2 - Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban PB - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) CY - Budapest SN - 9789634896111 PY - 2023 SP - 164 EP - 164 PG - 1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830553 ID - 34830553 AB - Kulcsszavak: serdülők; longitudinális vizsgálat; kutatási elrendezés, módszertani eredmények Háttér: Bár egyre többet tudunk az addiktológiai problémákról, mégis kevés információnk van a problémák lefolyásáról, mivel a kutatások legtöbb esetben már a probléma megjelenését követően készülnek. A Budapesti Longitudinális Kutatás (Budapest Longitudinal Study – BLS) kutatás erre a hiányosságra reflektál.Célkitűzések: A BLS serdülő populációban végzett kutatássorozatának alapkérdése, hogy olyan átmeneti, jelentős változásokkal járó időszakokban, mint amilyen a serdülőkor, hogyan alakul különböző kockázati magatartások lefolyása, milyen tényezők befolyásolják a pszichoaktív szerhasználat, illetve az egyéb potenciálisan addiktív viselkedések alakulását. Központi fontosságú ezen jelenségek tartós vagy átmeneti jellegének vizsgálata is. Módszerek: A serdülő populáción végzett kutatás a 2018/2019-es tanévben indult. A kiinduló minta adatfelvételének célcsoportját a budapesti közoktatási intézmények 5. évfolyamos osztályaiban nappali tagozaton tanuló diákok képezték. Az első adatfelvétel a célpopuláció iskolatípus, tankerület és fenntartó szerint rétegzett, egylépcsős véletlen mintavétellel kiválasztott, 258 osztály 6075 tanulójára, az alapsokaság 35%-ára kiterjedő mintáján készült. A kutatás teljes folyamatában nagy hangsúlyt fektettünk a minta megtartására, az iskolák, az osztályfőnökök, a szülők és a tanulók elutasítási arányának csökkentésére, a mintakopás minimalizálására. Az adatfelvétel mindkét hullámban az iskoláktól független, az adatfelvételt megelőzően külön felkészítésben részesített kérdezőbiztosok közreműködésével zajló csoportos önkitöltős eljárással történt, papiros alapú kérdőívekkel. Az I. hullám adatfelvétele 2018. szeptemberétől – döntően az aktív szülői beleegyezés megszerzésének nehézségei miatt –2019. júniusáig tartott. A II. hullám adatfelvétele 2019. szeptember 5-én kezdődött és a COVID-19 járvány kitörése miatt az adatfelvétel a tervezettnél korábban, 2020. március 12-én zárult. Módszertani eredmények: A kutatás I. hullámában (2018-2019) 103 feladatellátási helyen 178 osztály 2126 tanulóját sikerült megkérdezni. A II. adatfelvételi hullám (2019-2020) nettó mintája pedig 1774 fős volt. Az I. hullámban (5. évfolyamon) és a II. hullám-ban (6. évfolyamon) kapott válaszokat 1494 tanuló esetében tudtuk összeilleszteni. Ez képezi az első két hullám longitudinális elemzéseinek mintáját. A mintakiesések miatti torzulások korrigálására az egyes hullámokban rétegzési dimenziónkként több lépesben előállított keresztmetszeti súlyozást alkalmaztunk (min: 0,3251, max: 2,1674), az illesztett minta longitudinális súlyváltozójának képzése során pedig a rétegdimenziókat megjelenítő súlyváltozót az I. hullám adatfelvételét megelőző 30 napban való hiányzás alapján kialakított súllyal korrigáltuk (min: 0,2394, max: 3,0335). Konklúzió: A mintakopás csökkentése érdekében tett erőfeszítések és az alkalmazott súlyozási eljárás biztosítja az egyes hullámok, illetve a longitudinális minta eredményeinek populációra való általánosíthatóságát. A kutatást támogatta: Támogató: A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja (KKP126835) LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Paksi, Borbála ED - Bajzáth, Angéla ED - Csányi, Kinga ED - Győri, János TI - KÜLÖNBÖZŐ ADDIKTOLÓGIAI PROBLÉMÁK ÉS RIZIKÓVISELKEDÉSEK: BUDAPESTI LONGITUDINÁLIS KUTATÁS T2 - Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban PB - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) CY - Budapest SN - 9789634896111 PY - 2023 SP - 163 EP - 163 PG - 1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830552 ID - 34830552 AB - Háttér: Az addikciós zavarokat a legsúlyosabb népegészségügyi problémák között tarjuk számon. Mivel a területen folytatott kutatások túlnyomó többsége keresztmetszeti vizsgálat, nagyon keveset tudunk ezeknek a zavaroknak a természetes lefolyásáról, a problémák kialakulási folyamatának mechanizmusairól, illetve azon tényezőkről, amelyek meghatározóak lehetnek a tekintetben, hogy az adott viselkedés problémás, addiktív jelleget ölt-e vagy sem. A szimpózium célja/jelentősége: A szimpózium empirikus keretét adó Budapesti Longitudinális Kutatás (Budapest Longitudinal Study – BLS) arra vállalkozik, hogy a függőség kockázatát hordozó magatartások (pl. dohányzás, alkohol-, illetve drogfogyasztás, vagy problémás videó-, szerencsejáték vagy közösségimédia- használat) kialakulása szempontjából érzékeny fejlődési periódusban lévő két korosztályban – a serdülők és fiatal felnőttek körében – 5 éven keresztül nyomon követi a változásokat. A BLS vizsgálat meghatározó jelentőségű a pszichoaktív szerhasználat és az egyéb addiktív zavarok természetének és oki magyarázatának feltárásában. Hasonló vizsgálat nemzetközi viszonylatban sem készült. A kutatás alapvetően járulhat hozzá az addikciós jelenségek kialakulási mechanizmusainak, lefolyásának megismeréséhez, s ezáltal a prevenciós és terápiás programok tudományos megalapozásához. Jelen szimpózium keretében a BLS kutatás serdülő mintán kapott, az iskolai prevenciós programok tudományos megalapozását közvetlenül segítő eredményeiből válogattunk. A szimpózium struktúrája: 1.előadás: A Budapesti Longitudinális Kutatás (Budapest Longitudinal Study – BLS) keretében a serdülők körében végzett kutatás bemutatása 2.előadás: A játékkal töltött idő és a játékhasználati zavar tüneteinek kapcsolata: A mentális egészség, mint moderáló tényező 3.előadás: Serdülők problémás közösségimédia-használatának kapcsolata önértékelésükkel és hiperaktívfigyelemzavaros tüneteikkel. 4.előadás: Rágódás/aggodalmaskodás és depressziós tünetek serdülőkorban: egyirányú vagy kölcsönös a kapcsolat? A kutatást támogatta: A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja (KKP126835) LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Arnold, Petra AU - Péterfi, Anna AU - Felvinczi, Katalin AU - Paksi, Borbála ED - Kulcsár, Gabriella ED - D. Horváth, Vanessza TI - Az összetett használói magatartások lehetséges indikátoraival kapcsolatos szakértői és szerhasználói percepciók T2 - Találkozás a változásban - Változások a találkozásban PB - Magyar Pszichológiai Társaság CY - Budapest SN - 9786158234603 PY - 2023 SP - 65 EP - 66 PG - 2 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830549 ID - 34830549 AB - Háttér/célkitűzés: A hazai felnőtt lakosság körében készült drogepidemiológiai vizsgálatok (Paksi és mtsai., 2009, 2017, 2021) alapján – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – Magyarországon is növekedett a szerhasználók körében a két vagy több különböző drogot használók aránya (2007-ben 22,8% 2015-ben 34,8%), 2015 és 2019 között pedig a 4 vagy többféle szer használata (2015 = 14,2%; 2019 = 22,6%) (Paksi és mtsai., 2018; Paksi & Pillók, 2021). A legutóbbi lakossági kutatás adatai alapján a kockázatos magatartások együttes jelenlétének elterjedtségére irányuló elemzések azt mutatták, hogy a magyar felnőttek több mint tizede (13,7%) esetében tapasztalható egynél több kockázatos szerhasználó magatartás vagy addiktív viselkedés jelenléte (Horváth, Demetrovics & Paksi, 2021). Az összetett használói magatartások, s ezen belül a polidrog-használat fókuszba kerülése ellenére a szakirodalomban és a kutatásokban egyaránt heterogén fogalomhasználattal találkozunk. Az előadás célja az általános populációs vizsgálatokban alkalmazott indikátorok fogalmi kereteinek, különböző aspektusainak megismeréséhez, illetve azok érvényes mérését lehetővé tevő komplex indikátorcsomag kidolgozásához való hozzájárulás. Módszer: Az előadás az „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról - 2023” (OLAAP 2023) kutatás előkészítése keretében 2022. decemberében készült két kvalitatív kutatás adataira épül. Az egyik kutatás különböző addiktológiai szakmaterületeket képviselő szakemberek (pszichológusok, szociológusok, pszichiáterek, illetve egyéb területen dolgozó orvos, valamint addiktológiai konzultáns) körében készült 8 fő bevonásával. A szakértők véleményének megismerése emailen kiküldött, űrlap formájú önkitöltős kérdőívek segítségével történt. A másik kutatás jelenleg vagy a közelmúltban különböző pszichoaktív szerek közül legalább kettőt együttesen fogyasztó 18 év feletti szerhasználók körében készült kognitív interjúzási technikával (Alaimo, Olson & Frongillo), 10 fő bevonásával, nem, életkor, iskolai végzettség, szerhasználati mintázat és az ellátórendszerben szerzett tapasztalatok tekintetében heterogén mintán. Az interjúk vezérfonalát Think aloud módszer, valamint a Verbal probing (Willis, 1999; Földvári & Mújdricza, 2018) alapján állítottuk össze. Az interjúk szó szerinti átiratait kvalitatív tematikus elemzéssel (Braun & Clarke, 2006) elemeztük. Eredmények: Az előadás egyrészt az együttes szerhasználat szakértői és szerhasználó fogalmi definícióit (idői jellemzők, szinergia/együtthatás, terjedelem, intencionalitás) járja körbe. Másrészt az ezek mérésére irányuló kérdésekkel kapcsolatos szakértői véleményeket, valamint használói értelmezéseket, a megértéssel, előhívással, továbbá a válaszadás különböző jellemzőinek összegzésével kapcsolatos kutatási tapasztalatokat a mutatja be. *Az előadás Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (pályázati azonosítók: K143732), valamint a Nemzeti Drog Fókuszpont támogatásával készült. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Péterfi, Anna AU - Paksi, Borbála ED - Kulcsár, Gabriella ED - D. Horváth, Vanessza TI - A szerhasználat általános populációs mérésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok T2 - Találkozás a változásban - Változások a találkozásban PB - Magyar Pszichológiai Társaság CY - Budapest SN - 9786158234603 PY - 2023 SP - 63 EP - 64 PG - 2 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34830545 ID - 34830545 AB - Háttér/célkitűzés: Az előadás célja a szerhasználat általános populációs becslésével kapcsolatos hazai és nemzetközi módszertani kihívások áttekintése, különös tekintettel a fogyasztás bevallásával kapcsolatos problémákra és azok hátterére, a különböző adatfelvételi módok hatására, illetve ehhez kapcsolódóan az egy vizsgálatsorozaton belül történő adatfelvételi mód megváltoztatásának dilemmáira. A fentiek mellett külön vizsgáljuk az előadásban az összetett szerhasználat konceptualizálási és mérési nehézségeit. Módszer: Az előadás elsősorban az EU tagállamaiban végzett általános populációs (lakossági vagy iskolai) drogepidemiológiai vizsgálatokat és azok módszertani eredményeit, illetve a különböző hibák kompenzálására/korrigálására szolgáló kutatói törekvéseket tekinti át. A nemzetközi módszertani áttekintésünk fókuszában a drogepidemiológiai vizsgálatok tekintetében leginkább releváns nem mintavételi hibák csökkentésére vagy korrekciójára alkalmazott megoldások állnak. A különböző adatfelvételi módok alkalmazása esetén a módhatás alakulásával kapcsolatos kérdéseket, az összetett szerhasználati mintázatok esetében pedig a fogalmi és mérési dilemmákat tárgyaló szakirodalmi tapasztalatokat tekintjük át. Emellett kitérünk a korábbi hazai általános populációs vizsgálatok (OLAAP, BLS) módszertani problémákkal kapcsolatos tapasztalatainak összefoglalására. Következtetések: A véletlen mintavételi eljárással készített általános populációs (lakossági vagy iskolai) vizsgálatoknak számos korlátja van, azonban egyes nem mintavételi hibák különösen jelentősek a társadalmi elítélés alá eső, érzékeny kérdéseket tárgyaló drogepidemiológiai vizsgálatok esetében. Az utóbbi évtizedekben jelentős kérdéssé vált a számítógéppel segített adatfelvételi eljárások alkalmazása, amelyek típusait, valamint előnyeit és hátrányait a drogepidemiológiai vizsgálatok tapasztalatai alapján áttekintve legfontosabb szempontként az adatfelvétel módja, a kérdőív célba juttatásának, az interjúer vagy felügyelő részvételének kérdése, a kérdőív elrendezése, érthetősége, megjelenítése, hossza, az interjúalany számítógépes ismeretei azonosíthatók. Az áttekintett tanulmányok alapján összegezzük e tényezők szerepét a megbízhatóság és az érvényesség vonatkozásában. Ezt követően bemutatjuk a nem mintavételi hibák megelőzésére és korrigálására alkalmazott módszereket. Végezetül röviden kitérünk a polidrog használat drogepidemiológiai vizsgálatok keretében történő mérésével kapcsolatos diskurzus sarkalatos pontjaira. *Az előadás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (pályázati azonosító: K143732), valamint a Nemzeti Drog Fókuszpont támogatásával készült. LA - Hungarian DB - MTMT ER -