@article{MTMT:34735581,
	title = {A hallgatói sport néhány fő jellegzetessége a Szegedi Tudományegyetemen = Some of the main characteristics of student sports at the University of Szeged},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34735581},
	author = {Győri, Ferenc József and Kocsis-Nagy, Zsolt  and Fekete, György Rudolf and Berki, Tamás},
	doi = {10.14232/belv.2023.3.9},
	journal-iso = {BELVEDERE MERIDIONALE},
	journal = {BELVEDERE MERIDIONALE},
	volume = {35},
	unique-id = {34735581},
	issn = {1419-0222},
	year = {2023},
	eissn = {2064-5929},
	pages = {128-153},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@misc{MTMT:34435879,
	title = {A sporttudományi alapképzési szakok egységes tanulási eredményeinek átalakítása},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34435879},
	author = {Győri, Ferenc József},
	unique-id = {34435879},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:34412126,
	title = {MÁTYÁS SZABOLCS (2022): MAGYAR TALENTUMOK A NOBEL-DÍJ KÖZELÉBEN. M.SZ. ÉS TÁRSA, DEBRECEN, 263 OLDAL},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34412126},
	author = {Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {KÖZÉP-EU KÖZL},
	journal = {KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {16},
	unique-id = {34412126},
	issn = {1789-6339},
	year = {2023},
	eissn = {2676-878X},
	pages = {197-202},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:34131458,
	title = {Assessment Tools Measuring Fundamental Movement Skills of Primary School Children: A Narrative Review in Methodological Perspective},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34131458},
	author = {Nagy, Ágnes Virág and Wilhelm, Márta and Domokos, Mihály and Győri, Ferenc József and Berki, Tamás},
	doi = {10.3390/sports11090178},
	journal-iso = {SPORTS},
	journal = {SPORTS},
	volume = {11},
	unique-id = {34131458},
	issn = {2075-4663},
	abstract = {This paper aimed to analyze fundamental movement skill (FMS) assessment tools that could be used for primary school children. In this narrative review, the Motoriktest für Vier- bis Sechjärige Kinder (MOT 4–6), Movement Assessment Battery for Children-2 (M-ABC-2), Motorische Basiskompetenzen (MOBAK) Körperkoordinationtest für Kinder (KTK), Test of Gross Motor Development (TGMD), Maastricht Motoriek Test (MMT) and the Bruininks–Oseretsky Test of Motor Proficiency-2 (BOT-2) were analyzed from a methodological perspective, such as the number of test items, tools and types of tests, in terms of the FMS area. The analysis revealed that to assess locomotor movement skills, the BOT-2 has an excellent test for running ability, but for detecting technical difficulties, the TGMD is recommended. To test hopping, the MMT is the best test. Object control movement skills are measured with throws, dribbles and catches. Most of the tools assessed these skills, but it turned out that the TGMD is the best for measuring object control. Stability movement skills are tested with static and dynamic balance tests. Dynamic balance is more frequently used, and the MOT 4–6, KTK and BOT-2 have the most tools to use. However, the MMT is an excellent test for static balance. Fine motor movement skills are easy to assess with the MMT and MOT 4–6, since they have low equipment requirements. The BOT-2 is the best measurement tool; however, it has high equipment requirements. All of the FMS assessment tools are good; however, we concluded that although these tools are excellent for research purposes, they are difficult to apply in a school setting. Thus, teachers and coaches are advised to always select a single task from the available assessment tools that is appropriate for the skills they would like to measure.},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@article{MTMT:34119449,
	title = {A Tóth József témavezetésével PhD-fokozatot szerzett tanítványok – a földrajz talentumai, avagy a talentumok földrajza},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34119449},
	author = {Győri, Ferenc József},
	doi = {10.15170/MG.2023.18.04.04},
	journal-iso = {MODERN GEOGRÁFIA},
	journal = {MODERN GEOGRÁFIA},
	volume = {18},
	unique-id = {34119449},
	year = {2023},
	eissn = {2062-1655},
	pages = {23-40},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:34084068,
	title = {What Does a Tourist See, or, an Environmental–Aesthetic Evaluation of a Street View in Szeged (Hungary)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34084068},
	author = {Hornyák, Sándor János and Karancsi, Zoltán and Korom, Annamária and Győri, Ferenc József},
	doi = {10.5937/turizam27-38907},
	journal-iso = {TURIZAM: INT SCI J},
	journal = {TURIZAM: INTERNATIONAL SCIENTIFIC JOURNAL},
	volume = {27},
	unique-id = {34084068},
	issn = {1450-6661},
	abstract = {Nowadays, it is in our fast-developing big cities, that the steps taken to improve the inhabit- ants’ physical and mental health conditions have become increasingly important. The aim of health improvement can also be facilitated by extending the proportion of well-cared-for green areas in city centres, or, by rehabilitating particular buildings, streets, or districts; these devel- opments have an obviously beneficial psychological effect on people. The establishment of such ’livable cities’ can be rewarding from the point view of tourism, too, because, in general, tourists are happy if they can spend their free time in an urban environment which is devoid of visual conflicts. This is the reason why our team of researchers attempted to identify a so-called
		’Visual Livability Index’ (VLI) with the aim of qualifying the state our urban environment is in. When identifying the formerly mentioned index, primarily those positive and negative characteristic features are determined, which may have an impact on the aesthetic value of the settlement. Then, after summarizing the results of evaluations, the next step taken is when the streets, squares, whole districts of the given settlement, or even the entire city is qualified with the help of the VLI index, thus making the results comparable with those of other similar settlements.},
	keywords = {tourism; Cityscape; Aesthetics Evaluation; Urban Reconstruction; Visual conflict},
	year = {2023},
	eissn = {1821-1127},
	pages = {113-135},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:34065729,
	title = {Látványtérkép vízitúrázóknak az Alsó-Tisza völgyében – Térképezés előkészítő módszertani vizsgálatok 2.0},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34065729},
	author = {Karancsi, Zoltán and Katona, Zoltán and Szabó, Eszter and Hornyák, Sándor János and Korom, Annamária and Győri, Ferenc József},
	doi = {10.15170/TVT.2023.08.02.02},
	journal-iso = {TURISZTIKAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANULM},
	journal = {TURISZTIKAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK},
	volume = {8},
	unique-id = {34065729},
	issn = {2677-0431},
	abstract = {Korábbi tanulmányainkban (KARANCSI et al. 2020, 2022) kísérletet tettünk a Tisza-part természeti és épített környezetének táj- és környezetesztétikai szempontú értékelésére, módszertanának kidolgozására. Akkor a vizsgálatainkat a különböző típusú vizuális egységek értékelésével végeztük.
		Ebben a tanulmányban térinformatikai adatok (Sentinel-2 multispektrális felvételek, szakági nyilvántartási térképek) és eszközök (SNAP 8.0 – SeNtinel Applications Platform és QGIS Desktop 3.4) segítségével próbáljuk igazolni a korábbi eredményeinket és kiterjeszteni a teljes – az országhatártól Tiszakécskéig tartó – Tisza szakaszra a vizsgálatot, melynek végeredménye egy akár online használható tematikus térkép, amely a vízitúra időszakában (nyári vegetáció) színekkel mutatja, melyek a leglátványosabb partszakaszok, illetve hol van lehetőség a csónakokkal kikötésre.
		
		In our earlier publications (KARANCSI et al. 2020, 2022) we have attempted to elaborate and evaluate the research methodology of the natural and built environment of the Tisza River Valley from the point of view of landscape- and environmental aesthetics. In our current survey we used data of spatial informatics (Sentinel-2 multispectral images as well as professional registration maps) and tools (SNAP 8.0 – SeNtinel Applications Platform together with QGIS Desktop 3.4), in order to prove the correctness of the earlier, value choice- based classification of visual units of different types. In addition, we attempted to extend our study to the Tiszakécske – national border section of the river. As a result, a thematic map was created – including an online version too – which depicts the most spectacular sections of the river bank with the colours of the vegetation in summer, a typical season for water tours. Those places are also similarly marked, which are suitable for landing with water transport and/or sport vehicles. In our paper it has been proven that there is a direct link between the condition the natural environment is in and the aesthetic experience an observer gains; consequently, there is an opportunity to create the algorhythm of remote sensing-based pre-classification of a landscape.},
	keywords = {TISZA; táj- és környezetesztétika; GIS alapú értékelő módszerek; vízi turizmus; landscape- and environmental aesthetics; GIS-based evaluation methods; water tourism},
	year = {2023},
	eissn = {2498-6984},
	pages = {19-32},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33964504,
	title = {A munkahelyi és szabadidős ülésidő kapcsolata a sportolási szokásokkal, testösszetétellel, csontsűrűséggel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33964504},
	author = {Vári, Beáta and Berki, Tamás and Katona, Zoltán and Győri, Ferenc József},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33964504},
	issn = {1586-5428},
	abstract = {Bevezetés
		A fizikai aktivitás jelentőségét az egészség megőrzésében, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Azok, akik munkájukból adódóan is sokat ülnek, még inkább ki vannak téve az in- aktivitás okozta veszélyeknek (például: metabolikus szind- róma, romló csontminőség). A szabadidő aktív eltöltése, a munkába járás módjának megválasztása, a munkahelyi ülésidő optimalizálása, mind hozzájárulnak a hosszantartó üléssel kialakult negatív hatások, egészségügyi kockázati té- nyezők csökkentéséhez. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy aki munkájából adódóan, valamint szabadidejében is sokat ül, mennyire kompenzálja azt fizikai aktivitással és ez mennyire jelenik meg a testösszetételben vagy a csontmi- nőségben.
		Anyag és módszerek
		Vizsgálatunk alapját az irodai munkát végzők körében fel- vett kérdőíves kutatás képezte. A válaszadók, Csongrád- Csanád megye 7 településének állami hivatalának dolgozói voltak (N=307; átlagéletkor: 40,9 év). Kérdéseink a mun- kahelyi és otthoni ülésidő időtartamára, valamint a sporto- lási gyakoriságra és annak intenzitására és jellegére vonat- koztak. A testösszetétel mérésére (például: testtömeg-index, testzsírtömeg, testzsírszázalék, zsigeri zsírterület, elhízás mértéke, hasi elhízás mértéke) InBody 230-as eszközt, míg a csontsűrűség mérésére (BQI, T-score) SONOST 3 000-es készüléket használtunk. Adataink elemzéséhez t-próbát, egyszempontú variancia analízist és korrelációszámítást al- kalmaztunk.
		Eredmények
		Azok a munkavállalók, akik az elmúlt 3 hónapban hetente minimum 4 órát sportoltak, szignifikánsan magasabb BQI-vel, alacsonyabb T-score és elhízásra utaló testösszeté- tel paraméterekkel rendelkeztek. A versenyszerűen és napi/heti rendszerességgel sportolók csontminőséggel kap- csolatos értékei jobbak voltak nem versenyszerűen és csak alkalomszerűen sportoló társaiknál, valamint szignifikáns kapcsolat mutatkozott az összes elhízási paraméterben a rendszeresen és magasabb szinten sportolók javára. Azok- nál, akik napi szinten végeznek legalább fél óráig tartó, erős, izzadást okozó, de nem sport jellegű tevékenységet, szintén szignifikánsan alacsonyabbnak találtuk az elhízásra utaló értékeket. A korrelációelemzés nem mutatott összefüggést a munkahelyi ülésidő és a vizsgálati paraméterek között, azonban a szabadidőben üléssel töltött idő (például: számí- tógépezés, tévénézés) már igen.
		Következtetések
		Eredményeink azt tükrözik, hogy a sport és a fizikai aktivi- tás, az életmód részeként, számos testösszetétellel kapcso- latos változóra van hatással. Természetesen a sportolási gyakoriság és időtartam, valamint a tevékenység szintje is meghatározó és befolyásoló tényező. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a minta munkahelyen eltöltött magas ülésideje, különösen abban az esetben káros hatású, ha az otthoni ülésidővel kapcsolódik össze, vagyis ülő életmóddá válik. Az elhízás ellen folytatott harc és a jó csontminőség megőr- zésének egyik eszköze mindenképpen az aktív életmód, a rendszeres sportolás kell, hogy legyen.},
	keywords = {elhízás; TESTÖSSZETÉTEL; fizikai aktivitás; ülésidő; csontsűrűség},
	year = {2023},
	pages = {126-126},
	orcid-numbers = {Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}

@article{MTMT:33964480,
	title = {A felnőtt lakosság demográfiai és társadalmi háttérváltozóinak hatása a fizikai aktivitásra és az üléssel töltött időre a Dél-Alföld régióban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33964480},
	author = {Győri, Ferenc József and Vári, Beáta and Katona, Zoltán and Petrovszki, Zita and Katona, Zsolt and Alattyányi, I and Berki, Tamás},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33964480},
	issn = {1586-5428},
	abstract = {Bevezetés
		A fizikai aktivitás a lakosság egészségmagatartásának egyik legfontosabb tényezője, ami az ülő életmód terjedésével egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Kutatásunk célja a felnőtt la- kosság fizikai aktivitásának és ülésidejének felmérése néhány meghatározó társadalmi háttérváltozó (demográfiai, telepü- lési, kulturális és jövedelmi viszonyok) tükrében.
		Anyag és módszerek
		Nagymintás adatfelvételünk (N=3 665) egy pályázati prog- ram (EFOP-1.8.6-17) keretében a Dél-Alföld településein, a testmozgást népszerűsítő eseményeinken (családi, strand- és munkahelyi sportprogramok) valósult meg. Mérőeszköz- ként a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőívet (IPAQ-SF) használtuk, amit kiegészítettünk a résztvevők szociodemog- ráfiai hátterére és lakóhelyére vonatkozó kérdésekkel. Az adatfelvétel kérdezőbiztosok segítségével zajlott. Elemzé- sünk során a leíró statisztika mellett Mann-Whitney U és Kruskal-Wallis tesztet, valamint multinominális logisztikus regressziószámítást alkalmaztunk.
		Eredmények
		A felmértek 15,8 százaléka alacsony, 49,0 százaléka köze- pes és 35,2 százaléka magas fizikai aktivitásúnak tekinthető az IPAQ sztenderd szerint. A fizikai aktivitás mennyisége a férfiak esetében átlagosan 2 440 MET perc/hét, a nők ese- tében 1 864 MET perc/hét értékűnek adódott. A magasabb intenzitású fizikai aktivitás tekintetében szig- nifikáns különbség mutatkozott a férfiak, illetve a fiatalab- bak javára. A lakóhely befolyásolja a teljes fizikai aktivitást: a megyei jogú városok lakói magasabb MET perc/hét átlagot értek el és különösen az alacsony intenzitás-zónában (séta, gyaloglás) mozogtak többet, mint a kisebb városok, közsé- gek lakói. A magasabb jövedelműek és a normál testsúllyal rendelkezők nagyobb eséllyel vesznek részt magas, vagy mérsékelt intenzitású testmozgásban, mint a túlsúlyosak, vagy elhízottak. A fiatalabbak, a községek lakói és a maga- sabb végzettségűek szignifikáns mértékben magasabb ülés- időt produkáltak. A legmagasabb ülésidő a normál BMI-vel és a közepes fizikai aktivitással rendelkezőket jellemezte.
		Következtetések
		A szakirodalmi megállapításokkal egyezően azt tapasztal- tuk, hogy a nemi hovatartozás, a lakóhely, az iskolai vég- zettség, a jövedelem és a BMI összefügg a fizikai aktivitás mennyiségi és minőségi paramétereivel. Némileg ellent- mond azonban annak, miszerint a mérsékelt fizikai aktivi- tás mennyisége az érett középkorúak és az időskorúak esetében szignifikáns mértékben magasabb, mint a fiatalab- baknál, ami feltehetően, egyrészt e korosztályok életmód- változását tükrözi, másrészt előfordulhat, hogy éppen a test- mozgás öregedést késleltető hatása manifesztálódik vizsgált populációnkban. Vizsgálatunk eredményei azokat a kutatá- sokat támasztják alá, amelyek nem találtak lineáris össze- függést a napi ülésidő és a BMI között.},
	keywords = {TESTÖSSZETÉTEL; fizikai aktivitás; IPAQ-SF; ülésidő; szociodemográfia},
	year = {2023},
	pages = {57-57},
	orcid-numbers = {Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028; Katona, Zsolt/0000-0001-8411-6040; Berki, Tamás/0000-0001-6944-2331}
}

@article{MTMT:33964382,
	title = {A Szegedi Tudományegyetem sportéletének, a távoktatás során nyújtott eredményes munkájának bemutatása: “SZTE Mozdulj!” „SZTE 100”},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33964382},
	author = {Tokodi, Margaréta and Győri, Ferenc József and Almási, D and Ocskó, Tímea and Szász, R and Petrovicsné, Tejes E},
	journal-iso = {M SPORTTUD SZLE},
	journal = {MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE},
	volume = {24},
	unique-id = {33964382},
	issn = {1586-5428},
	year = {2023},
	pages = {119-119},
	orcid-numbers = {Tokodi, Margaréta/0000-0002-0685-2904; Győri, Ferenc József/0000-0002-9989-0028}
}