@article{MTMT:33364794,
	title = {Greek Place Names in The Charter of Foundation of the Abbey of Tihany},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33364794},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	doi = {10.53644/EH.2022.2.85},
	journal-iso = {EPHEMER HUNGAROL},
	journal = {EPHEMERIS HUNGAROLOGICA},
	volume = {2},
	unique-id = {33364794},
	issn = {2786-3522},
	abstract = {The exploration of the direct Greek (Byzantine)–Hungarian linguistic relations is a long-standing debt of Hungarian historical linguistic research. In linguistic studies on Hungarian place names sparsely mentioned in the charter of foundation of the Abbey of Tihany (1055), the possibility of Greek etymologies has hardly been taken into consideration so far. This paper starts from the archeologically supported assumption that Byzantine Greek monks lived in the Tihany Peninsula in the eleventh century. This is witnessed by two place names occurring in contemporary documents. One of these is p&ra ‘Petra’, localizable near the Abbey of Tihany, and the other is tichon ‘Tihany’ itself. The Greek origin of Petra is supported by the fact, established by archaeological research, that the place it refers to was a monastery hewn into a living rock, founded by Greek monks and constructed according to their customs. In addition, the place chosen (an island) and the name (monasteries called Petra ‘rock-cavity’ can be found elsewhere in the period) both suggest rather a Greek, than a Slavic foundation. This assumption is further supported by ecclesiastical and legal historical evidence. The name Tihany, assumed earlier to be of Slavic origin and directly derived from a personal name and ultimately from the word ticho ‘silence’, was merely connected to the family of names like Tihomir, Tihoslav by folk etymology. In fact, it is the participle of the Greek verb τυγχάνω, turned into a personal name. In the Eastern Church, St. Tychon of Cyprus († 425), the Bishop of Amathus was especially revered; his active missionary work, he may have made him particularly suitable to become the patron of a monastery founded by Greek (or Greek and Slavic) monks.},
	year = {2022},
	eissn = {2786-3514},
	pages = {85-99},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@inbook{MTMT:31893310,
	title = {Rovásemlékeink és a magyar nyelvtörténetírás},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31893310},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	booktitle = {Ősi írásaink},
	unique-id = {31893310},
	abstract = {A magyar nyelv történetének közvetlen forrásai közé tartoznak
		rovásírásos nyelvemlékeink is. A magyar nyelvtörténetírás azonban hagyományosan nem számol velük, a 20. század kiváló magyar nyelvtörténészeinek többsége
		egyfajta szakmai szkepszissel viseltetett e forrásokkal szemben. A legutóbbi nyelvtörténeti kézikönyvek (MNyt., MNytKk.) ugyanakkor – ha nem is rendszertörténeti fejezeteikben – már tartalmaznak a rovásírásos emlékekre vonatkozó (általános)
		ismereteket. Már a nyelvemlékcsoport tipológiai besorolása sem problémamentes,
		ennek feloldására javasoljuk a (rovásírásos) feliratemlék megnevezést.
		A tanulmány igyekszik feltárni a magyar nyelvtörténészek részéről megnyilvánuló általános szkepszis lehetséges okait, s megkísérli, hogy válaszokat
		is adjon. Ezek: az esetleges bizonytalan olvasat, több megfejtés lehetősége, a
		nyelvemlékek jellemzően rövid terjedelme, többségükben kései emlékek,
		melyekkel párhuzamosan már vannak (jóval hosszabb szövegű, latin betűs)
		szöveg-, majd kódexemlékeink. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy a nyelvemlékek nyelvtörténeti értékét mindenekelőtt az általuk képviselt nyelvi anyag
		tanúságtétele határozza meg. Erre – kiragadott példaként – a viszonylag késeinek tartott Székelydályai rovásemlék (1400 k.) áldozócsütörtök szavát említjük, mely az egyházi műszó első és egyetlen előfordulása a középkori magyar nyelvű
		írásbeliségben. Belőle vonódik el jelentéstapadással a kódexeinkből jól ismert
		áldozó szóalak (’áldozócsütörtök’ jelentésben).
		Néhány további példát említünk a rovásemlékek lehetséges hasznosíthatóságára a magyar nyelvtörténetírásban. A Bodrog-alsóbűi fúvóka (900 k.) feliratának jelentősége, hogy ez az első lejegyzett magyar igealak. Ezen túlmenően
		a nyelvemléken olvasható ige töve dokumentálja a fúj igének eddig csupán rekonstrukcióval kikövetkeztetett korábbi tőalakját: fuβ- (fuw-).
		A fenti igealak feltételes módjának jele hangrendileg illeszkedik. Ez a jelenség az irodalmi igényű középkori egyházi írásbeliségben és a mai magyar
		sztenderd nyelvhasználatban egyaránt idegen, beszélt nyelvi, illetve nyelvjárási
		jelenségnek számít (ma általánosan nyelvhelyességi hibának szokás tartani). A
		Bodrog-alsóbűi fúvóka fuβnȧÇk (’fújnék’) igealakja az első adata ennek a beszélt
		nyelvi, illetve nyelvjárási jelenségnek, melyet csak több mint félezer évre rá követ újabb előfordulás.
		A Vargyasi rovásírásos emlék fioγ (’fiú’) szava ugyancsak visszaigazolja
		az eddig bizonytalanság övezte rekonstrukciót, e korai alakból pedig egyúttal
		megnyugtatóan érkezünk el a szó mai formájáig: fioγ > fio² > fiú.
		A tanulmány végén összefoglaljuk a rovásírásos emlékeinkre vonatkozó
		nyelvtörténeti kutatói feladatokat. Mindenekelőtt szükség van a még bizonytalan olvasatok tisztázására. Ezután célszerűnek látszanék elkészíteni ómagyar
		rovásemlékeink kritikai kiadását. Ezt követheti a nyelvemlékek szisztematikus
		nyelvtörténeti feldolgozása. Csak ezután kerülhet sor a rovásírásos nyelvemlékek nyelvtörténeti anyagának az elkövetkező (esetleg már készülő, vö. Új magyar etimológiai szótár) összefoglaló kézikönyvekbe, etimológiai és nyelvtörténeti szótárakba való beépítésére.},
	keywords = {etimológia; Bodrog-alsóbűi fúvóka; magyar nyelvtörténet; rovásemlékek; Vargyasi rovásírásos emlék},
	year = {2020},
	pages = {259-275},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@inbook{MTMT:31367223,
	title = {Hasznos nyelvtörténet? Bevezetés az alkalmazott nyelvtörténetbe},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31367223},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	booktitle = {Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben},
	unique-id = {31367223},
	year = {2020},
	pages = {https://mersz.hu/hivatkozas/m715nyki4sznny_79-https://mersz.hu/hivatkozas/m715nyki4sznny_84},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@inbook{MTMT:31188161,
	title = {Rovásemlékeink nyelvtörténeti és művelődéstörténeti szerepe},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31188161},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	booktitle = {Rovás - magyar nyelvtörténet - művelődéstörténet},
	unique-id = {31188161},
	year = {2019},
	pages = {37-49},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@inbook{MTMT:30728999,
	title = {A Halotti beszéd és a Halotti könyörgés},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30728999},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	booktitle = {Írások a Pray-kódexről},
	unique-id = {30728999},
	year = {2019},
	pages = {97-110},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@book{MTMT:3365007,
	title = {Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet III.},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3365007},
	editor = {Haader, Lea and Juhász, Dezső and Korompay, Klára and Szentgyörgyi, Rudolf and Terbe, Erika and Constantinovitsné Vladár, Zsuzsanna},
	publisher = {MNYT; ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet},
	unique-id = {3365007},
	year = {2019},
	orcid-numbers = {Haader, Lea/0000-0003-2212-7849; Juhász, Dezső/0000-0003-1508-9688; Korompay, Klára/0000-0002-9670-9537; Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087; Terbe, Erika/0000-0002-0403-3286; Constantinovitsné Vladár, Zsuzsanna/0000-0001-6356-3407}
}

@book{MTMT:3378994,
	title = {Három körösztyén leány. Az első magyar nyelvű dráma},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3378994},
	isbn = {9789634560234},
	publisher = {Balassi Kiadó},
	unique-id = {3378994},
	year = {2018},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@inproceedings{MTMT:27252260,
	title = {A középmagyar múlt idők rendszerének vizsgálata dimenzionális nyelvészeti keretben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/27252260},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	booktitle = {Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében},
	publisher = {Termini Association},
	unique-id = {27252260},
	abstract = {The Study of the System of the Middle Hungarian Past Tenses: 
		a Dimensional Linguistic Approach
		
		The study examines the system and usage of the past tenses in 
		Middle Hungarian (16–18th century) with the tools and methods 
		of „dimensional linguistics”, interpreting the data along the 
		coordinates of space, time and socio-cultural determinants. 
		The analysed data was drawn from divers handwritten resources 
		from several parts of the language territory. The author 
		concludes that the usage of past tenses not only varies in 
		time and in different parts of the territory but is 
		simultaneously shaped by socio-cultural aspects, such as 
		administrative language use and genre rigidities.},
	year = {2017},
	pages = {76-84},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@article{MTMT:3309741,
	title = {A kétszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga 10 éve (2005–2015)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3309741},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	doi = {10.21030/anyp.2017.4.5},
	journal-iso = {ANYANYELV-PEDAGÓGIA},
	journal = {ANYANYELV-PEDAGÓGIA},
	volume = {10},
	unique-id = {3309741},
	issn = {2060-0623},
	year = {2017},
	pages = {60-69},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}

@article{MTMT:3274367,
	title = {Szőke Melinda, A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3274367},
	author = {Szentgyörgyi, Rudolf},
	journal-iso = {MAGYAR NYELV},
	journal = {MAGYAR NYELV},
	volume = {113},
	unique-id = {3274367},
	issn = {0025-0228},
	year = {2017},
	eissn = {1588-1210},
	pages = {369-374},
	orcid-numbers = {Szentgyörgyi, Rudolf/0000-0002-3749-7087}
}