@article{MTMT:35054463,
	title = {Differences and interactions between banks’ financial statements and prudential regulation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35054463},
	author = {Mérő, Katalin and Tardos, Ágnes},
	doi = {10.1057/s41261-024-00253-y},
	journal-iso = {J BANKING REGULATION},
	journal = {JOURNAL OF BANKING REGULATION},
	volume = {26},
	unique-id = {35054463},
	issn = {1745-6452},
	abstract = {The article analyzes the dichotomy between banks' financial statements and prudential regulatory requirements. While financial statements should be true and fair, prudential regulatory requirements focus on banks' soundness, riskiness and risk management practices. The lessons learned from the 2008 crisis have brought about significant changes in both bank accounting and banking regulation, which have led to a major transformation in both areas. Their development is characterized by a number of contradictions, differences and mutual interactions. In this article, we analyze three areas of European bank accounting and regulation that were of particular relevance to the 2008 crisis and the subsequent regulatory changes, and which are crucial for both today's bank accounting and banking regulation. These are as follows: the differences in the application of fair valuation of financial instruments; the issue of impairment accounting; and the differences in equity and regulatory own funds. We have identified different patterns of interaction across the three areas and have identified a number of areas for further research.},
	year = {2025},
	eissn = {1750-2071},
	pages = {164-175},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:36061465,
	title = {A kriptoeszközök, a digitális jegybankpénz és a pénzügyek új világrendjének lehetséges irányai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36061465},
	author = {Mérő, Katalin},
	doi = {10.47630/KULG.2025.69.1-2.90},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {69},
	unique-id = {36061465},
	issn = {0324-4202},
	year = {2025},
	eissn = {2732-0235},
	pages = {90-99},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:36849085,
	title = {Az európai tőkepiaci unió és az árnyékbankrendszer – összefonódások és ellentmondások},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36849085},
	author = {Mérő, Katalin},
	doi = {10.18414/KSZ.2025.12.1207},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {72},
	unique-id = {36849085},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Az Európai Unió versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentőségű a tőkepiacok fejlesztése. Erre két uniós projekt is irányul: a tőkepiaci unió létrehozása és az EU árnyékbankrendszerének átlátható, stabil, jól szabályozott pénzügyi piaci szegmenssé való átalakítása. Jóllehet eddig számos akcióterv, program, jogszabály született, mind a két projekt csak igen szerény sikereket ért el. Ebben a cikkben a két projektet együttesen elemezzük, hogy feltárjuk közös elemeiket, a közöttük lévő összefonódásokat és ellentmondásokat. Rámutatunk arra, hogy az európai tőkepiacok fejlesztéséhez és integrációjához nem elegendő néhány szabályozási változtatás, hanem mélyebbre ható beavatkozásokra, a rögzült struktúrákat megtörő lépésekre lenne szükség.},
	year = {2025},
	eissn = {1588-113X},
	pages = {1207-1225},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34056414,
	title = {Differences in Covid‐Related Regulatory Forbearance Within and Outside the Banking Union. The Case of East‐Central European EU Member States},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34056414},
	author = {Mérő, Katalin},
	doi = {10.1111/jcms.13504},
	journal-iso = {J COMMON MARK STU},
	journal = {JOURNAL OF COMMON MARKET STUDIES},
	volume = {62},
	unique-id = {34056414},
	issn = {0021-9886},
	abstract = {This article analyses the practice of Covid-related bank regulatory forbearance measures of eight East-Central European Union member states from the perspective of differentiated integration. In line with the integration-deepening nature of the Single Supervisory Mechanism, our expectation was that countries within the Banking Union (BU) would impose harmonized forbearance measures, while non-BU members would use more discretional measures. Indeed, the practice of forbearance measures is significantly more harmonized within the BU than outside; however, there were also notable differences in the practice of BU members. For non-BU member states, our expectation was that countries with the intention of favouring their domestic financial system would ease regulatory requirements more, while those that wanted to place the burden of the pandemic on foreign banks would ease these requirements less. However, the analysis only partially confirmed this expectation.},
	year = {2024},
	eissn = {1468-5965},
	pages = {360-378},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34622416,
	title = {Shadow banking versus secondary shadow banking – The case of Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34622416},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin},
	doi = {10.1556/204.2024.00001},
	journal-iso = {SOC ECON},
	journal = {SOCIETY AND ECONOMY},
	volume = {46},
	unique-id = {34622416},
	issn = {1588-9726},
	abstract = {In this article we analyze the Hungarian shadow banking system. We point out that the Hungarian shadow banking system is not only much less developed than that of the EU's developed countries, but also structurally different. A further specific feature of the Hungarian financial system is what we call the secondary shadow banking system, through which foreign shadow banking funds do not finance the domestic banking system directly, but through foreign interbank funds and related cross currency basis swaps. The aim of our analysis is to explore the reasons for these specificities, to analyze the risks of the Hungarian shadow banking, and secondary shadow banking systems, and to show that the interconnectedness between banking and shadow banking may not only occur through direct exposure, but also indirectly through the presence of secondary shadow banking.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-970X},
	pages = {256-274},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34727261,
	title = {Szükséges-e, várható-e a bankszabályozás radikális újragondolása?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727261},
	author = {Mérő, Katalin},
	doi = {10.47630/KULG.2024.68.1-2.93},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {68},
	unique-id = {34727261},
	issn = {0324-4202},
	abstract = {A 2008-as globális pénzügyi válságot követően megtörtént a pénzügyi intézmények, különösen a bankok és az árnyékbanki körbe tartozó nem banki pénzügyi közvetítők széles körű és nagy volumenű újraszabályozása. Mégis, a 2020-as évek fejleményei arra hívják fel a figyelmet, hogy nem sikerült olyan szabályozási keretrendszert kialakítani, amely képes lenne biztosítani a pénzügyi rendszer és az intézmények stabilitását. Erre még nem a koronavírus-járvány alatt kellett rádöbbennünk, amikor átmenetileg a bankszabályozás számos elemét felfüggesztették, hanem 2022-ben, és még inkább 2023-ban, amikor a korábbi, alacsony inflációval és kamatszinttel jellemezhető időszakot követően növekedésnek indult az infláció.},
	year = {2024},
	eissn = {2732-0235},
	pages = {93-99},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34973757,
	title = {A bankszabályozás lehetőségei és korlátai az endogén pénzelmélet keretében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34973757},
	author = {Ábel, István and Mérő, Katalin},
	doi = {10.18414/KSZ.2024.6.604},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {34973757},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Cikkünkben megkérdőjelezzük, hogy a jelenlegi bankszabályozási rendszer képes lenne biztosítani azt, hogy a bankok számára mindenkor kemény költségvetési korlát érvényesüljön. Elméleti kiindulópontunk a posztkeynesi endogén pénzelmélet. A bankok a hitelt az ügyfél náluk vezetett számláján írják jóvá. A hitelnyújtás teremti meg a betétet, és ehhez külső forrást nem kell használniuk, tehát elvileg korlátlanul képesek pénzt teremteni. A bankok pénzteremtését ugyanakkor számos tényező befolyásolhatja. Kornai János „puha költségvetési korlát” fogalmát alkalmazva elemezzük azokat a tényezőket, amelyek miatt a puha költségvetési korlát a banktevékenység elkerülhetetlen velejárója. Rámutatunk, hogy sem a monetáris politika, sem a bankok profitorientáltsága, sem pedig belső kockázatkezelési gyakorlata nem garantálja, hogy a bankok kemény költségvetési korláttal szembesüljenek. Ezt egy külső tényezőnek, a bankszabályozásnak kellene biztosítani. A jelenlegi bankszabályozási rendszer azonban erre nem alkalmas, így a puha költségvetési korlát a bankok esetében inherens jellemző, ami hozzájárul ahhoz, hogy a bankválságok a pénzügyi rendszer természetes velejárói.
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: B52, E5, G21, G28, L5.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-113X},
	pages = {604-623},
	orcid-numbers = {Ábel, István/0000-0001-6310-7890; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@CONFERENCE{MTMT:35055039,
	title = {Differences and Interactions between Banks’ Financial Statements and Prudential Regulation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35055039},
	author = {Mérő, Katalin and Tardos, Ágnes},
	booktitle = {47th EBES Conference},
	unique-id = {35055039},
	year = {2024},
	pages = {68},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:35555092,
	title = {Shadow Banking in Central and Eastern Europe: Specificities and Drivers},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35555092},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin and Orlovits, Zsanett},
	doi = {10.2478/jeb-2024-0013},
	journal-iso = {SOUTH EAST EU J ECON BUS},
	journal = {SOUTH-EAST EUROPEAN JOURNAL OF ECONOMICS AND BUSINESS},
	volume = {19},
	unique-id = {35555092},
	issn = {1840-118X},
	abstract = {The paper analyses the specificities and drivers of the shadow banking (SB) system in eleven Central and Eastern European (CEE) EU member states for 2004-2019. It contributes to the understanding of the CEE SB in terms of how the structural features of the financial and banking system determine its development. The SB system of the region is much smaller, and its structure is less complex and significantly different from that of developed European countries: the role of capital market intermediaries is smaller, while the role of nonbank lenders is larger. Specific features of the CEE financial system include the dominance of banks, the relative underdevelopment of capital markets, the dominance of foreign ownership, and, until the mid-2010s, the reliance on foreign interbank funding in several countries. Indeed, as the results of our panel regression show, regional specificities in the structural characteristics of financial systems are key for the development of the SB.},
	year = {2024},
	eissn = {2233-1999},
	pages = {13-29},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@inbook{MTMT:35648750,
	title = {A Comparative Review of Regional Financial Markets Integration in the European Union and ASEAN},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35648750},
	author = {Mérő, Katalin},
	booktitle = {Futuring Cooperation and Bridging up Relations between Europe and Asia},
	unique-id = {35648750},
	year = {2024},
	pages = {75-92},
	orcid-numbers = {Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}