@article{MTMT:34521998, title = {A gamma-aktivitás és a klinikai tünetek közötti összefüggések vizsgálata Autizmus Spektrum Zavarban: nagy denzitású EEG-vizsgálat}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34521998}, author = {Kakuszi, Brigitta and Szuromi, Bálint and Tóth, Máté and Bitter, István and Czobor, Pál}, journal-iso = {PSYCHIATRIA HUNG}, journal = {PSYCHIATRIA HUNGARICA}, volume = {38}, unique-id = {34521998}, issn = {0237-7896}, year = {2023}, pages = {128-128}, orcid-numbers = {Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:34521965, title = {Két személy egyidejû vizsgálata nagy denzitású EEG hiperszkenning technológia alkalmazásával szkizofrénia spektrumban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34521965}, author = {Fullajtár, Máté and Kakuszi, Brigitta and Bitter, István and Czobor, Pál}, journal-iso = {PSYCHIATRIA HUNG}, journal = {PSYCHIATRIA HUNGARICA}, volume = {38}, unique-id = {34521965}, issn = {0237-7896}, year = {2023}, pages = {128-128}, orcid-numbers = {Fullajtár, Máté/0000-0003-4786-2735; Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:34497167, title = {Bioelektromos agyi képalkotás és EEG hiperszkenning: lehetséges pszichiátriai alkalmazások. Bioelectric brain imaging and EEG hyperscanning: potential psychiatric applications}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34497167}, author = {Czobor, Pál and Kakuszi, Brigitta and Bitter, István}, journal-iso = {ORVOSKÉPZÉS}, journal = {ORVOSKÉPZÉS}, volume = {98}, unique-id = {34497167}, issn = {0030-6037}, year = {2023}, pages = {709-719}, orcid-numbers = {Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006; Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Bitter, István/0000-0002-9464-4709} } @article{MTMT:34485999, title = {Resting-state gamma oscillations in adult Autism spectrum disorder: A High-Density EEG study}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34485999}, author = {Kakuszi, Brigitta and Szuromi, B and Tóth, M and Bitter, István and Czobor, Pál}, doi = {10.1192/j.eurpsy.2023.1275}, journal-iso = {EUR PSYCHIAT}, journal = {EUROPEAN PSYCHIATRY}, volume = {66}, unique-id = {34485999}, issn = {0924-9338}, year = {2023}, eissn = {1778-3585}, pages = {S611-S612}, orcid-numbers = {Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:34433942, title = {Önsértő viselkedés és az öngyilkossági kísérletek autizmusban. áttekintő elemzés}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34433942}, author = {Kakuszi, Brigitta and Hetesy, S. and Czobor, Pál}, journal-iso = {PSYCHIATRIA HUNG}, journal = {PSYCHIATRIA HUNGARICA}, volume = {38}, unique-id = {34433942}, issn = {0237-7896}, year = {2023}, pages = {245-255}, orcid-numbers = {Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:34128938, title = {Hogyan lehetne az igazságügyi pszichiátriát vonzóbbá tenni?}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34128938}, author = {Baran, Brigitta and Czobor, Pál and Fekete, Szabolcs and Somogyi, Andrea and Gazdag Gábor, László}, doi = {10.1556/650.2023.32829}, journal-iso = {ORV HETIL}, journal = {ORVOSI HETILAP}, volume = {164}, unique-id = {34128938}, issn = {0030-6002}, abstract = {Bevezetés: Az igazságügyi pszichiáter szakértők számának csökkenése Magyarországon napjainkra kritikus szintet ért el. A szakértőhiány az utóbbi időben mind az egészségügyben, mind az igazságszolgáltatás működésében zavarokat okoz. Célkitűzés: Annak felmérése, hogy hogyan lehetne az igazságügyi pszichiáter szakértővé válást és az igazságügyi pszichiáter szakértői munkát a szakorvosképzés oldaláról vonzóbbá tenni. Módszer: Internetes kérdőíves felmérést végeztünk igazságügyi pszichiáter és pszichiáter szakorvosok körében. A demográfiai adatok mellett 4 témakört felölelő kérdőívet szerkesztettünk. A kérdőív 2, a szakorvosképzésre vonatkozó témakörben az igazságügyi pszichiáter szakorvosképzés egyszerűsítésére (10 tétel) és az igazságügyi pszichiáteri szakorvosképzés költségeinek csökkentésére (5 tétel) vonatkozó egyszerű állításokat tartalmazott. A válaszadóknak 10 fokozatú Likert-skálán kellett értékelniük, hogy mennyire értenek egyet a megfogalmazott állítással. Az utolsó 2 témakörben, kötetlen formában kértük a kitöltő véleményét arról, hogy lát-e olyan körülményt, amely számára vonzóvá vagy elriasztóvá teszi az igazságügyi pszichiátria szakterületét. A kérdőívet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) levelezési listáján szereplő igazságügyi pszichiáter szakértőknek, valamint a Magyar Orvosi Kamara levelezőlistájában szereplő pszichiáter szakorvosoknak küldtük ki elektronikus formában. Eredmények: Összesen 171 fő töltötte ki a kérdőívet, átlagéletkoruk 57,26 ± 11,57 év volt, 122 (71,3%) nő volt közöttük. A legmagasabb pontszámokat kapott javaslatok mind az igazságügyi pszichiáter szakértők, mind a pszichiáter szakorvosok között a következők voltak: a képzőhelyek számának növelése; a képzés díjának mérséklése; a MISZK tanfolyam költségeinek eltörlése; a képzés költségeire ösztöndíj bevezetése. Megbeszélés: A felmérés alapján a jelenleg is aktív igazságügyi pszichiáter szakértők és a potenciális utánpótlást jelentő pszichiáter szakorvosok egyetértettek abban, hogy a képzőhelyek számának növelésével és a képzés különböző elemekből összetevődő költségeinek mérséklésével lehetne vonzóbbá tenni leginkább az igazságügyi pszichiáter szakképzést. Következtetés: A kritikus szakemberhiány miatt sürgős intézkedések szükségesek a pszichiátria igazságügyi területének népszerűbbé tétele és a szakképesítés könnyebb megszerezhetősége érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(35): 1373–1380.}, year = {2023}, eissn = {1788-6120}, pages = {1373-1380}, orcid-numbers = {Baran, Brigitta/0000-0002-3473-0680; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006; Gazdag Gábor, László/0000-0002-6914-8041} } @article{MTMT:34112860, title = {A pszichiátriai betegségekre jelentős korai halálozási arányszámok jellemzők: szomatikus komorbiditás és mortalitás autizmusspektrum-zavarban és szkizofréniában}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34112860}, author = {Bitter, István and Czobor, Pál and Kakuszi, Brigitta and Réthelyi, János}, doi = {10.1556/650.2023.32843}, journal-iso = {ORV HETIL}, journal = {ORVOSI HETILAP}, volume = {164}, unique-id = {34112860}, issn = {0030-6002}, abstract = {A pszichiátriai betegségekkel összefüggő jelentős halálozásért nagy részben a szomatikus betegségekkel való komorbiditás esetén bekövetkező korai halálozás, továbbá részben az öngyilkosság és a balesetek a felelősek. Irodalmi összefoglalónkban bemutatjuk, hogy az autizmusspektrum-zavarral és a szkizofréniával diagnosztizált személyek halálozási kockázata több mint 2-szeres a kontrollcsoportokhoz képest. A szkizofrénia diagnózisát illetően hazai adatok is rendelkezésre állnak, amelyek az emelkedett halálozási kockázat tekintetében megegyeznek a nemzetközi adatokkal. Magyarországon kb. 2,4-szeres a szkizofrénia diagnózisával élő személyek halálozási rizikója a korban, nemben és irányítószám szerint illesztett kontrollcsoporthoz képest. Különösen emelkedett a halálozás kockázata szkizofréniában a fiatalok között (7–10-szeres), és kiemeljük, hogy bár a férfiak halálozási rizikója nagyobb, mint a nőké, a szkizofréniával diagnosztizált nők halálozási kockázata a női kontrollcsoporthoz képest (relatív kockázat) nagyobb, mint a férfiaké. Figyelembe véve a pszichiátriai betegségek magas prevalenciáját, a szomatikus betegségek esetében regisztrált hazai halálozási mutatók javításának fontos feltétele a szomatikus betegségek ellátása során a komorbid pszichiátriai betegségek korai diagnózisa és kezelése. Az itt ismertetett adatok segíthetik a halálozás csökkentéséhez szükséges reformokat az orvosképzésben és a szakképzésben, valamint az egészségügyi ellátás szervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(33): 1287–1293.}, year = {2023}, eissn = {1788-6120}, pages = {1287-1293}, orcid-numbers = {Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006; Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Réthelyi, János/0000-0002-3641-012X} } @article{MTMT:34067521, title = {Neural Correlates of Psychopathic Traits in Schizophrenia: fMRI Study of Response Inhibition in Persistently Violent Patients}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34067521}, author = {Krakowski, M.I. and Hoptman, M.J. and Czobor, Pál}, doi = {10.1093/schizbullopen/sgad009}, journal = {Schizophrenia Bulletin Open}, volume = {4}, unique-id = {34067521}, year = {2023}, eissn = {2632-7899}, orcid-numbers = {Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:33789034, title = {Electrophysiological underpinnings of dysfunctional inhibitory control in adults with attention-deficit/hyperactivity disorder: evidence for reduced NoGo anteriorization}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33789034}, author = {Papp, Szilvia and Tombor, László and Kakuszi, Brigitta and Réthelyi, János and Bitter, István and Czobor, Pál}, doi = {10.1007/s00702-023-02639-0}, journal-iso = {J NEURAL TRANSM}, journal = {JOURNAL OF NEURAL TRANSMISSION}, volume = {130}, unique-id = {33789034}, issn = {0300-9564}, abstract = {Our aim was to delineate the electrophysiological basis of dysfunctional inhibitory control of adult ADHD via investigating the anteriorization of the P3 component of the event-related brain response associated with the NoGo task condition (i.e., NoGo anteriorization, NGA). NGA is a neurophysiological measure of brain topography for cognitive response control, which indexes an overall shift of the brain’s electrical activity in anterior direction towards the prefrontal areas. While the NoGo P3 received considerable attention in the adult ADHD literature, the brain topography of this component, which reflects the inhibitory process, remains largely unaddressed. EEG recordings were obtained during a Go/NoGo task from 51 subjects ( n = 26 adult patients with ADHD, n = 25 healthy controls) using a high-density, 128-channel BioSemi ActiveTwo recording system. ADHD patients had significantly lower P3 NGA response compared to controls. The decrease in NGA was related to impulsivity scores as measured by the Conners’ Adult ADHD Rating Scale: patients with higher impulsivity scores had significantly lower NGA. Treatment with stimulant medication, as compared to the lack of such treatment, was associated with a correction of the lower NGA response in ADHD patients. The current study revealed a lower NGA in adult ADHD, a finding which is consistent with the inhibitory control and frontal lobe dysfunctions described in the disorder. Our finding of the inverse relationship between NGA and impulsivity suggests that clinically more severe impulsivity is linked to a more pronounced frontal dysfunction in adult ADHD subjects.}, year = {2023}, eissn = {1435-1463}, pages = {975-986}, orcid-numbers = {Papp, Szilvia/0000-0002-6270-6952; Tombor, László/0000-0001-9410-5732; Kakuszi, Brigitta/0000-0002-9102-4096; Réthelyi, János/0000-0002-3641-012X; Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006} } @article{MTMT:33560258, title = {Validation of the collaborative outcomes study on health and functioning during infection times (COH-FIT) questionnaire for adults}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33560258}, author = {Solmi, Marco and Thompson, Trevor and Estradé, Andrés and Agorastos, Agorastos and Radua, Joaquim and Cortese, Samuele and Dragioti, Elena and Leisch, Friedrich and Vancampfort, Davy and Thygesen, Lau Caspar and Aschauer, Harald and Schloegelhofer, Monika and Aschauer, Elena and Schneeberger, Andres and Huber, Christian G. and Hasler, Gregor and Conus, Philippe and Do Cuénod, Kim Q. and von Känel, Roland and Arrondo, Gonzalo and Fusar-Poli, Paolo and Gorwood, Philip and Llorca, Pierre-Michel and Krebs, Marie-Odile and Scanferla, Elisabetta and Kishimoto, Taishiro and Rabbani, Golam and Skonieczna-Żydecka, Karolina and Brambilla, Paolo and Favaro, Angela and Takamiya, Akihiro and Zoccante, Leonardo and Colizzi, Marco and Bourgin, Julie and Kamiński, Karol and Moghadasin, Maryam and Seedat, Soraya and Matthews, Evan and Wells, John and Vassilopoulou, Emilia and Gadelha, Ary and Su, Kuan-Pin and Kwon, Jun Soo and Kim, Minah and Lee, Tae Young and Papsuev, Oleg and Manková, Denisa and Boscutti, Andrea and Gerunda, Cristiano and Saccon, Diego and Righi, Elena and Monaco, Francesco and Croatto, Giovanni and Cereda, Guido and Demurtas, Jacopo and Brondino, Natascia and Veronese, Nicola and Enrico, Paolo and Politi, Pierluigi and Ciappolino, Valentina and Pfennig, Andrea and Bechdolf, Andreas and Meyer-Lindenberg, Andreas and Kahl, Kai G. and Domschke, Katharina and Bauer, Michael and Koutsouleris, Nikolaos and Winter, Sibylle and Borgwardt, Stefan and Bitter, István and Balázs, Judit and Czobor, Pál and Unoka, Zsolt and Mavridis, Dimitris and Tsamakis, Konstantinos and Bozikas, Vasilios P. and Tunvirachaisakul, Chavit and Maes, Michael and Rungnirundorn, Teerayuth and Supasitthumrong, Thitiporn and Haque, Ariful and Brunoni, Andre R. and Costardi, Carlos Gustavo and Schuch, Felipe Barreto and Polanczyk, Guilherme and Luiz, Jhoanne Merlyn and Fonseca, Lais and Aparicio, Luana V. and Valvassori, Samira S. and Nordentoft, Merete and Vendsborg, Per and Hoffmann, Sofie Have and Sehli, Jihed and Sartorius, Norman and Heuss, Sabina and Guinart, Daniel and Hamilton, Jane and Kane, John and Rubio, Jose and Sand, Michael and Koyanagi, Ai and Solanes, Aleix and Andreu-Bernabeu, Alvaro and Cáceres, Antonia San José and Arango, Celso and Díaz-Caneja, Covadonga M. and Hidalgo-Mazzei, Diego and Vieta, Eduard and Gonzalez-Peñas, Javier and Fortea, Lydia and Parellada, Mara and Fullana, Miquel A. and Verdolini, Norma and Andrlíková, Eva and Janků, Karolina and Millan, Mark John and Honciuc, Mihaela and Moniuszko-Malinowska, Anna and Łoniewski, Igor and Samochowiec, Jerzy and Kiszkiel, Łukasz and Marlicz, Maria and Sowa, Paweł and Marlicz, Wojciech and Spies, Georgina and Stubbs, Brendon and Firth, Joseph and Sullivan, Sarah and Darcin, Asli Enez and Aksu, Hatice and Dilbaz, Nesrin and Noyan, Onur and Kitazawa, Momoko and Kurokawa, Shunya and Tazawa, Yuki and Anselmi, Alejandro and Cracco, Cecilia and Machado, Ana Inés and Estrade, Natalia and De Leo, Diego and Curtis, Jackie and Berk, Michael and Ward, Philip and Teasdale, Scott and Rosenbaum, Simon and Marx, Wolfgang and Horodnic, Adrian Vasile and Oprea, Liviu and Alexinschi, Ovidiu and Ifteni, Petru and Turliuc, Serban and Ciuhodaru, Tudor and Bolos, Alexandra and Matei, Valentin and Nieman, Dorien H. and Sommer, Iris and van Os, Jim and van Amelsvoort, Therese and Sun, Ching-Fang and Guu, Ta-wei and Jiao, Can and Zhang, Jieting and Fan, Jialin and Zou, Liye and Yu, Xin and Chi, Xinli and de Timary, Philippe and van Winkel, Ruud and Ng, Bernardo and Pena, Edilberto and Arellano, Ramon and Roman, Raquel and Sanchez, Thelma and Movina, Larisa and Morgado, Pedro and Brissos, Sofia and Aizberg, Oleg and Mosina, Anna and Krinitski, Damir and Mugisha, James and Sadeghi-Bahmani, Dena and Sheybani, Farshad and Sadeghi, Masoud and Hadi, Samira and Brand, Serge and Errazuriz, Antonia and Crossley, Nicolas and Ristic, Dragana Ignjatovic and López-Jaramillo, Carlos and Efthymiou, Dimitris and Kuttichira, Praveenlal and Kallivayalil, Roy Abraham and Javed, Afzal and Afridi, Muhammad Iqbal and James, Bawo and Seb-Akahomen, Omonefe Joy and Fiedorowicz, Jess and Carvalho, Andre F. and Daskalakis, Jeff and Yatham, Lakshmi N. and Yang, Lin and Okasha, Tarek and Dahdouh, Aïcha and Gerdle, Björn and Tiihonen, Jari and Shin, Jae Il and Lee, Jinhee and Mhalla, Ahmed and Gaha, Lotfi and Brahim, Takoua and Altynbekov, Kuanysh and Negay, Nikolay and Nurmagambetova, Saltanat and Jamei, Yasser Abu and Weiser, Mark and Correll, Christoph U.}, doi = {10.1016/j.jad.2022.12.022}, journal-iso = {J AFFECT DISORDERS}, journal = {JOURNAL OF AFFECTIVE DISORDERS}, volume = {326}, unique-id = {33560258}, issn = {0165-0327}, year = {2023}, eissn = {1573-2517}, pages = {249-261}, orcid-numbers = {Bitter, István/0000-0002-9464-4709; Balázs, Judit/0000-0001-6397-1419; Czobor, Pál/0000-0002-6361-8006; Unoka, Zsolt/0000-0003-0103-5064} }