@{MTMT:34225121,
	title = {The Self in Ancient and Early Modern Philosophy: Introduction},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34225121},
	author = {Németh, Attila and Schmal, Dániel},
	booktitle = {The Self in Ancient and Early Modern Philosophy},
	unique-id = {34225121},
	year = {2025},
	pages = {1-20}
}

@book{MTMT:34225113,
	title = {The Self in Ancient and Early Modern Philosophy},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34225113},
	editor = {Németh, Attila and Schmal, Dániel},
	publisher = {Bloomsbury Academic},
	unique-id = {34225113},
	year = {2025}
}

@article{MTMT:34572083,
	title = {Én-redukció és én-konstrukció Descartes-nál: Megjegyzések a tekintély descartes-i problémájához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34572083},
	author = {Schmal, Dániel},
	journal-iso = {M FIL SZLE},
	journal = {MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE},
	volume = {67},
	unique-id = {34572083},
	issn = {0025-0090},
	abstract = {Descartes’s dedicatory letter at the beginning of his Meditations has long been considered a document of his astonishing deference to ecclesiastical authorities, an attitude at odds with his program of setting aside all authority and suspending all prejudice in an attempt to find something “stable and likely to last” in the sciences. In this paper, I argue that there are two aspects to the Cartesian program of the sciences, only one of which concerns the sequence of ideas, the other aimed at the control the subject is supposed to exercise over her cognitive powers. If the first approach calls for the introduction of radical doubt as a means of finding clear and distinct ideas and following their logical coherence, the other seeks the best management of one’s psychological faculties in order to apply them as effectively as possible to the demands of the sciences. I intend to show that Descartes’s positive attitude towards certain authorities can best be explained in the context of the latter, as an attempt to control the impact of his works on society. From this perspective, Descartes’s apparently deferential attitude to authority is not so much a sign of duplicity on his part as a sign of a well-calculated sovereign decision to pave the way for the renewal of the sciences. Since this is in line with his explicit concern to put all cognitive resources of the soul at the service of his primary end, these two aspects can be brought into perfect harmony.},
	year = {2023},
	eissn = {1588-1024},
	pages = {88-103}
}

@{MTMT:34572074,
	title = {Descartes on the Eucharistic Presence},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34572074},
	author = {Schmal, Dániel},
	booktitle = {The Metaphysics and Theology of the Eucharist},
	doi = {10.1007/978-3-031-40250-0_17},
	unique-id = {34572074},
	abstract = {Descartes divides his treatment of the theology of the Eucharist into two closely related questions: the problem of real accidents and the problem of real presence. Scholarly work has tended to focus on the first question. Its overrepresentation in the secondary literature is understandable in light of Descartes’s preoccupation with real accidents and his reluctance to take a position on the Eucharistic presence. Despite this imbalance, I take a closer look at Descartes’s views on the second question by collecting some scattered  evidence from his published and (in his lifetime) unpublished works. I argue for two related points. First, I show that, read against the theological requirements of his time, Descartes’s explanations of real presence were doomed to failure not because he was unable to cope with the miracle, but because his physics, hampered by necessitarian constraints, lacked the resources to deal with ordinary objects (such as bread and wine and human bodies). Second, Descartes’s sustained attempt to explain the problem of the Eucharist in the face of difficulties is indicative of an important facet of his philosophy. Rather than declaring, as many of his followers would cautiously do, that nothing is impossible for the Almighty, he endeavored to bridge the principles of his new physics with the ordinary perception of the world around us in our daily life.},
	year = {2023},
	pages = {393-415}
}

@book{MTMT:34572066,
	title = {A kozmosz, a szellem és az állati lélek. René Descartes és Henry More levelezése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34572066},
	isbn = {9789635564842},
	publisher = {Gondolat Publishers},
	unique-id = {34572066},
	abstract = {Azok a tanítványi érdeklődésről árulkodó levelek, amelyekkel a cambridge-i platonizmus képviselője, Henry More (1614–1687) fordult René Descartes-hoz 1648–1649 folyamán, egyszerre dokumentumai Descartes kései filozófiájának és More éles szemű kritikai észrevételeinek. Bár More szerint a kifogásolt pontoknak semmi közük a descartes-i filozófia alapjaihoz, a címzett úgy látta, ha a kritika célt ér, ez az ő egész filozófiáját romba döntheti. Descartes-nak kétségtelenül igaza van. Az udvarias sorok mögött a modernitás kétféle programja bontakozik ki. Az egyik a mechanikai filozófia, amely a fizikai jelenségeket kizárólag az anyag kvantitatív tulajdonságaira vezeti vissza, és a testi jelenségeket élesen elválasztja a szellemi világtól. More ezzel szemben a természet olyan koncepciójával dolgozik, amelyben a legegyszerűbb fizikai jelenségek is szellemi erők működésére utalnak. Így a vita középpontjába kerülő témák például az állatok lelke, az anyag és a gondolkodás viszonya, vagy a kísértetek, boszorkányok vagy más szellemi lények tevékenysége az anyagban. A tét tehát röviden „a természet varázstalanítása”.},
	year = {2023}
}

@article{MTMT:34572031,
	title = {Üres tükör. Maria Ressa: Így szállj szembe a diktátoroddal: harcban a jövőnkért /Amal Clooney előszavával/)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34572031},
	author = {Schmal, Dániel},
	journal-iso = {PANNONHALMI SZEMLE},
	journal = {PANNONHALMI SZEMLE},
	volume = {31},
	unique-id = {34572031},
	issn = {1216-9188},
	year = {2023},
	pages = {114-119}
}

@inbook{MTMT:34007925,
	title = {Felelősség és arc nélküli etika},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34007925},
	author = {Schmal, Dániel},
	booktitle = {A felelősség},
	unique-id = {34007925},
	year = {2023},
	pages = {212-220}
}

@inproceedings{MTMT:33730231,
	title = {Reflexivitás és érdek nélküli szeretet a kvietizmus-vitában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33730231},
	author = {Schmal, Dániel},
	booktitle = {Theória, szemlélődés, misztika},
	unique-id = {33730231},
	year = {2023},
	pages = {119-131}
}

@mastersthesis{MTMT:33241313,
	title = {Reflexió és modernitás. A modern én születése a kora újkorban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33241313},
	author = {Schmal, Dániel},
	publisher = {PPKE},
	unique-id = {33241313},
	abstract = {A disszertáció az énnel kapcsolatos filozófiai elméletek és fogalmi keretek átalakulását vizsgálja a kora újkorban. Az elemzések három területre fókuszálnak: 1) a kései skolasztika metafizikai és morálteológiai újításai, 2) a 16-17. századi kulturális változások és 3) az "új", mechanikai filozófia képviselői (Descartes, Locke és Leibniz). A disszertáció tézise szerint az énhez fűződő reflexív viszony fölerősödése a Norbert Elias által "civilizációs folyamatnak" nevezett átalakulásban olyan kényszerek elé állítja a kora újkori szubjektumot, amely nemcsak újszerű cselekvési stratégiák kialakítását követelte, de az én egységével kapcsolatos teoretikus állítások újragondolását is elodázhatatlanná tette. Az a tény, hogy a modern társadalmi környezetben egymástól relatíve független, autonóm összefüggésrendszerekben kell helytállni, mindkét területen azzal a feladattal szembesítette a cselekvő és gondolkodó egyént, hogy önmaga egységét ne adottságként, hanem különböző lojalitásformák (vagy tárgyterületi perspektívák) közti integratív teljesítményként értse és valósítsa meg.},
	year = {2022}
}

@article{MTMT:32796919,
	title = {Misztika és reflexió a kora újkorban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32796919},
	author = {Schmal, Dániel},
	journal-iso = {VIGILIA},
	journal = {VIGILIA},
	volume = {87},
	unique-id = {32796919},
	issn = {0042-6024},
	year = {2022},
	pages = {178-185}
}