@article{MTMT:35607093,
	title = {Minority identity in the making? Conceptualization and operationalization of national and ethnic minorities in the case law of the European Court of Human Rights},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35607093},
	author = {Chronowski, Nóra and Nagy, Noémi},
	doi = {10.1556/2052.2024.00554},
	journal-iso = {HUN J LEGAL STUD},
	journal = {HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES},
	volume = {65},
	unique-id = {35607093},
	issn = {2498-5473},
	abstract = {It is well known that the European Convention on Human Rights aims to remedy violations of individual human rights, i.e., it is not an instrument for the protection of minorities. However, the European Court of Human Rights has the potential to protect minority communities indirectly by interpreting Convention rights in the context of non-discrimination. This judicial role cannot be overestimated since ethnic and national tensions are crucial social problems of our time that can be resolved peacefully by legal means based on a desirable European consensus. However, for this to happen, it is first necessary to identify what a minority is (conceptualization) and who belongs to a minority group (operationalization). Through the analysis of selected cases, this article shows how far the Court has gone on this path and what major elements of conceptualization and operationalization can be identified in its jurisprudence. Shortcomings and missed opportunities in the Court's reasoning will also be pointed out. With respect to conceptualization, we claim that the theoretical concept of a minority can implicitly be identified in the Strasbourg case law, with minority identity as its central element. In accordance with this, the main method of operationalization for the Court is self-identification, along with the (often explicit) acceptance of the objective criteria of minority membership.},
	keywords = {European Court of Human Rights; conceptualization; operationalization; Self-identification; national and ethnic minorities},
	year = {2025},
	eissn = {2560-1067},
	pages = {405-431},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707; Nagy, Noémi/0000-0003-2870-3456}
}

@inbook{MTMT:35742478,
	title = {Gépi tanulás az igazságszolgáltatásban: az alkalmazás két konkrét modellje. A mesterséges intelligencia bevonása a bírósági munkába Észtországban és Malajziában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35742478},
	author = {Chronowski, Nóra and Szentgáli-Tóth, Boldizsár Artúr and Kálmán, Kinga},
	booktitle = {Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában},
	unique-id = {35742478},
	year = {2025},
	pages = {1},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707; Szentgáli-Tóth, Boldizsár Artúr/0000-0001-5637-8991}
}

@article{MTMT:36256565,
	title = {Uniós polgárnak lenni jó - de beárazható? Az EUB döntése a máltai befektetési polgárságról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36256565},
	author = {Chronowski, Nóra},
	journal-iso = {KÖZJOGI SZEMLE},
	journal = {KÖZJOGI SZEMLE},
	volume = {18},
	unique-id = {36256565},
	issn = {1789-6991},
	year = {2025},
	pages = {74-81},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707}
}

@book{MTMT:36343831,
	title = {Identity, belonging and the law. agency, proxies, contestation, legal and practical challenges to conceptualizing and operationalizing groupness and membership for national minorities, indigenous peoples, race, ethnicity, and religion},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36343831},
	isbn = {9782336544021},
	doi = {10.56037/978-963-646-414-1},
	editor = {Pap, András László and Chronowski, Nóra and Dobos, Balázs and Kovács Szitkay, Eszter and Nagy, Noémi},
	publisher = {L'Harmattan; L'Harmattan (Budapest); L'Harmattan Publishing},
	unique-id = {36343831},
	abstract = {How does law conceptualize groups and collective identities like race, ethnicity or nationality?  And how does it define who count as members? Identity, Belonging and the Law brings together legal scholars to address these questions through a series of case studies. The volume opens with a theoretical framework by András L. Pap, Principal Investigator of the ‚Legal Conceptualisation and Operationalisation of Ethnicity and Nationality’ research project, under the auspices of which the book is produced.
		
		Subsequently the book proceeds to examine interpretations of Article 27 of the International Covenant on Civil and Political Rights. The book discusses questions pertaining to the accommodation of various claims, including political representation of minorities, examines legal constructions of indigeneity, and the complexities of ethnic data in law enforcement.
		
		Several contributions highlight how legal recognition and exclusion operate across different domains. Noémi Nagy and Norbert Tóth assess the case law of the UN Human Rights Committee, András L. Pap and Zsolt Körtvélyesi explore Indigenous rights; Balázs Dobos analyses voter eligibility in national-cultural minority autonomies; Katalin Szajbély examines how international human rights forums approach the wearing of religious symbols in schools. Other chapters by Eszter Kovács Szitkay and András Czebe zoom on how ethnicity and race are registered in law enforcement, forensic identification and the criminal justice process.
		
		The volume targets legal scholars, policy makers and human rights professionals, but also speaks to a wider audience interested in the intersection of law, identity, and power. It asks: Can self-identification be sufficient for legal codification? Who gets to decide group membership in a democracy? And how do legal systems navigate the diverse contestation claims and practices? Identity, Belonging and the Law offers timely insights into these questions, grounded in both doctrinal analysis and real-world dilemmas.},
	year = {2025},
	orcid-numbers = {Pap, András László/0000-0003-4546-6632; Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707; Dobos, Balázs/0009-0007-2145-4131; Kovács Szitkay, Eszter/0000-0002-2589-8035; Nagy, Noémi/0000-0003-2870-3456}
}

@book{MTMT:36347829,
	title = {Faj, etnicitás, nemzeti hovatartozás, régi és új kisebbségek. A kategorizáció jogi és gyakorlati dilemmái},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36347829},
	isbn = {9789636462338},
	editor = {Pap, András László and Chronowski, Nóra and Dobos, Balázs and Kovács Szitkay, Eszter and Nagy, Noémi},
	publisher = {L'Harmattan (Budapest); L'Harmattan Publishing; HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet},
	unique-id = {36347829},
	abstract = {Faj, etnicitás, nemzetiség - bár a jog rendszerszerűen épít e fogalmak használatára, azok elvi igényű meghatározása elmaradt. A gyűjteményes kötet ennek a hiányosságnak a pótlására tesz kísérletet, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az említett kategóriák használata meglehetősen egyenetlen és következetlen a szakirodalomban, a nemzetközi dokumentumokban, a jogszabályokban, illetve a jogalkalmazó és jogértelmező szervek döntéseiben. Az etnikailag targetált gyógyszerek vagy a származás-megállapítás céljából piacra dobott DNS-vizsgálatok kifejlesztői mindeközben biológiai markerek alapján saját, autonóm etnicitás-fogalmakat hoznak létre, amelyek adott esetben kriminalisztikai vagy idegenrendészeti eljárásokban, esetleg diaszpóra-politikai intézmények kialakításakor beépülhetnek a (köz)jogba.
		
		Vizsgálataink alapján a lényeg nem az elnevezés (tehát, hogy a nemzeti, etnikai vagy faji kisebbségek fogalmát alkalmazza-e a jog), hanem az a mögött meghúzódó tartalom: a jogvédelem morfológiája, a védett tulajdonságok köre és a többletjogok mértéke. Amíg a nemzetiségi-kisebbségi jogok esetében a csoporthovatartozás meghatározáskor többnyire érvényesül az identitásválasztás szabadsága, ettől jelentősen eltérnek a csoporttagsághoz lényegesen szélesebb körű jogosítványokat, erősebb többletjogokat kapcsoló olyan megoldások, amelyekre az őslakos (indigenous, aboriginal) életmód védelmét szolgáló preferenciális eljárások és intézmények épülnek.
		
		Az ellentmondásos és bizonytalan fogalomhasználat jelzi a jogi és a közpolitikai eszközrendszer ellentmondásosságát, amely leginkább a jogalkotók és a politikai döntéshozók fogalmi bizonytalanságából vagy éppen szándékainak ellentmondásosságából ered. Abból, hogy bizonyos (köz) politikai vitákat nem mernek vagy nem akarnak lefolytatni, vagy a közpolitikai és a jogi keretrendszer tényleges célja nem az, amit magáról állít. A kötetbe rendezett tanulmányok abban igyekeznek útmutatást adni, hogy miként alakul az ágencia és a kapuőr-szerep, azaz ki-mi dönt az egyéni és közösségi identitás kérdésében: az egyén, az állam, a közösség, egyházi szervezetek, vagy adott esetben piaci szereplők, netán a „tudomány” reprezentánsai? Minden potenciális aktor számára revelatív és praktikus iránytűt kínálnak a jogtudomány itt bemutatott legújabb eredményei. A kötetben szereplő írások a faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozás jogi operacionalizásával és konceptualizálásával foglalkozó, az NKFIH/OTKA által is támogatott kutatás keretében készültek.},
	year = {2025},
	orcid-numbers = {Pap, András László/0000-0003-4546-6632; Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707; Dobos, Balázs/0009-0007-2145-4131; Kovács Szitkay, Eszter/0000-0002-2589-8035; Nagy, Noémi/0000-0003-2870-3456}
}

@inbook{MTMT:36393027,
	title = {Uniós tagság, magyar alkotmányosság és az Alkotmánybíróság},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36393027},
	author = {Chronowski, Nóra},
	booktitle = {Az európai jog szerepe a magyar jogfejlődésben 2004-2024},
	unique-id = {36393027},
	year = {2025},
	pages = {117-125},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707}
}

@article{MTMT:36471498,
	title = {Fair play - fair trial. Az uniós alapjogok horizontális hatálya a sportjogban - RFC Seraing kontra FIFA},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36471498},
	author = {Chronowski, Nóra},
	doi = {10.59851/KJSZ.2025.3.09},
	journal-iso = {KÖZJOGI SZEMLE},
	journal = {KÖZJOGI SZEMLE},
	volume = {18},
	unique-id = {36471498},
	issn = {1789-6991},
	abstract = {2025. augusztus 1-jén az Európai Unió Bírósága (EUB) meghozta ítéletét a Royal Football Club Seraing ügyben. Az EUB megállapította, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) előtti választottbírósági eljárás keretében is minden választottbírósági ítéletet az EU-n belüli bíróságoknak hatékony bírósági felülvizsgálatnak kell alávetniük az uniós közrenddel való összhang biztosítása érdekében. A CAS tekintetében az EUB úgy ítélte meg, hogy az ilyen "kötelező választottbíráskodás" legitim lehet, tekintettel e szövetségek jogi autonómiájára és olyan legitim célok elérésére, mint a jogviták egységes rendezése, de emlékeztetett arra, hogy a sportnak mint gazdasági tevékenységnek az EU-n belüli gyakorlásával kapcsolatos választottbírósági ítéleteknek az uniós tagállamok bíróságai által történő hatékony bírósági felülvizsgálatát biztosítani kell.},
	year = {2025},
	pages = {84-89},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707}
}

@{MTMT:34445967,
	title = {From 1989 to 2010. Founding Myths and Moments of the Liberal and the Illiberal Constitutional Revolutions in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34445967},
	author = {Chronowski, Nóra and Pap, András László},
	booktitle = {Constitutional Moments},
	doi = {10.1163/9789004549159_023},
	unique-id = {34445967},
	year = {2024},
	pages = {443-465},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707; Pap, András László/0000-0003-4546-6632}
}

@misc{MTMT:34745896,
	title = {Különleges? Jogrend? – The state of art},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34745896},
	author = {Chronowski, Nóra},
	unique-id = {34745896},
	year = {2024},
	orcid-numbers = {Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707}
}

@article{MTMT:34750974,
	title = {Corporate Human Rights Responsibility in Illiberal Regimes: The Example of the Ukrainian Refugee Crisis in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34750974},
	author = {Pap, András László and Chronowski, Nóra and Nemessányi, Zoltán},
	doi = {10.1017/bhj.2024.5},
	journal-iso = {BUSINESS AND HUMAN RIGHTS JOURNAL},
	journal = {BUSINESS AND HUMAN RIGHTS JOURNAL},
	volume = {9},
	unique-id = {34750974},
	issn = {2057-0198},
	abstract = {Following the first-ever rule of law conditionality procedure in September 2022, a resolution was adopted by the European Parliament which declared that Hungary could no longer be considered a full democracy, as it had turned into a ‘hybrid regime of electoral autocracy’. Against this background, this article explains the business and human rights (BHR) gap in Hungary and presents its consequences for the Ukrainian refugee crisis. We first provide a general overview of the role of business in the development and consolidation of the Orbán regime over the past 13 years, highlighting how businesses are both agents and victims of legal and political developments. The paper distinguishes four types of ‘business’: multinational and foreign companies that are direct beneficiaries of the regime; local companies that are direct beneficiaries of the regime; multinational companies that are targets of restrictive and repressive populist rhetoric and economic policies; and the ‘rest’, the remainder that try to avoid becoming targets of oligarchic takeovers. The article also documents how the state and other stakeholders are failing to meet their commitments under the United Nations Guiding Principles on Business and Human Rights (UNGPs). The next part of the article assesses how companies are responding to the refugee crisis caused by the war in Ukraine, Hungary’s neighbour. If the government does not adopt Pillar I and Pillar III of the UNGPs, what room for manoeuvre do companies have? The focus here is on how companies, domestic and foreign, multinational enterprises (MNEs) and small and medium enterprises (SMEs), engage in humanitarian (and human rights) crisis management.},
	year = {2024},
	eissn = {2057-0201},
	pages = {32-53},
	orcid-numbers = {Pap, András László/0000-0003-4546-6632; Chronowski, Nóra/0000-0003-0519-0707}
}