@article{MTMT:34777041,
	title = {Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34777041},
	author = {Rákóczi, Ildikó and Balázs, Péter and Foley, Kristie L.},
	doi = {10.1556/650.2024.33014},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {34777041},
	issn = {0030-6002},
	abstract = {Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség a gondozásba vételkor a dohányzói status védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében. Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében. Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel. Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával. Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást. Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552.},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {545-552},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@article{MTMT:34515209,
	title = {Az első nemzetközi közegészségügyi konferencia: Párizs, 1851–1852 : szakmai vélemények és politikai megrendelések},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34515209},
	author = {Balázs, Péter},
	doi = {10.1556/650.2024.HO2772},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {165},
	unique-id = {34515209},
	issn = {0030-6002},
	year = {2024},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {35-39},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@{MTMT:34659174,
	title = {Megelőző orvostan és népegészségtan},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34659174},
	author = {Balázs, Péter and Papp, Magor Csongor},
	booktitle = {Megelőző orvostan és népegészségtan},
	unique-id = {34659174},
	year = {2023},
	pages = {654-657},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@article{MTMT:34431701,
	title = {Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34431701},
	author = {Balázs, Péter},
	doi = {10.33616/lam.32.532},
	journal-iso = {LEGE ART MED},
	journal = {LEGE ARTIS MEDICINAE},
	volume = {33},
	unique-id = {34431701},
	issn = {0866-4811},
	abstract = {Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Corpus separatumként, tehát nem a Horvát Királyság területéből vált a Magyar Királyság részévé 1779-ben. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak és benne Magyarországnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget arra, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből. Ennek azonban abszolút feltétele volt a keleti mediterrán kikötőkből támadó pestisjárványok megelőzése, illetve megfékezése. Ez a tevékenység szinte azonos volt a tengerészeti közegészségüggyel, amelynek szigorú hatósági szabályozása 1755 és 1769 között történt. A Habsburg-jogalkotás sikeresen egyesítette a több évszázados mediterrán szokásrendet a fegyelmezett osztrák bürokráciával. Száz év után, az 1851–52-ben Párizsban ülésező első nemzetközi közegészségügyi konferencia csak enyhíteni igyekezett a szabályokon, de az alapelveket változatlanul hagyta. Magyarországon ezek a szabályok kétszeresen is feledésbe merültek. Először a modern mikrobiológia tudományos alapon helyezte a történelem lomtárába a tisztán tapasztalati szabályokat. Másodszor a 20. században Fiume elvesztése, majd a magyar tengerhajózás kihalása törölte a tengerészeti egészségügyet közös emlékezetünkből. Ennek ellenére mégis hasznos átnézni a régi dokumentumokat, mert újabban, a járványok „ legyőzésének” eufóriája után, értékes üzeneteket küldenek egy valószínűleg soha véget nem érő küzdelemről a makro- és mikrobiológia világa között.},
	year = {2023},
	eissn = {2063-4161},
	pages = {532-541},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@inbook{MTMT:34194799,
	title = {A Habsburg birodalom szerepe az 1770. évi Generale Normativum létrehozásában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34194799},
	isbn = {9786155365409},
	author = {Balázs, Péter},
	booktitle = {30 éve szabadon. Orvostörténeti kutatások 1990 óta a Magyar Orvostörténelmi Társaság keretében},
	unique-id = {34194799},
	abstract = {Újkori történelmünkben az 1700-as évektől kezdődően, az egészségügy általános (generalis) normatív (újra)szabályozása századonként egyszer, tehát összesen két alkalommal fordult elő, nevezetesen 1770-ben és 1876-ban.
		Első átfogó szabályozásunk, a Generale Normativum in Re Sanitatis 1770-ben lépett hatályba (továbbiakban Generale Normativum), a Helytartótanács 4689. sorszám alatti, 1770. október 4-i keltezésű határozatával. Miután a forráskritikailag elemzett, eredetileg latin nyelvű teljes normaszöveg újabban magyarul is olvasható , minden érdeklődő meggyőződhet arról, hogy a korszak mércéjével mérve a jogszabály szakmai korszerűségéhez 1770-ben, de évtizedek múltán sem férhetett semmi kétség.},
	year = {2023},
	pages = {169-181},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@article{MTMT:33756183,
	title = {Hálapénz után a magyar egészségügyben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33756183},
	author = {Balázs, Péter},
	doi = {10.1556/650.2023.32722},
	journal-iso = {ORV HETIL},
	journal = {ORVOSI HETILAP},
	volume = {164},
	unique-id = {33756183},
	issn = {0030-6002},
	year = {2023},
	eissn = {1788-6120},
	pages = {523-532},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@article{MTMT:33728035,
	title = {Hogyan lettek a sebészekből orvosok?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33728035},
	author = {Balázs, Péter},
	doi = {10.33616/lam.33.0053},
	journal-iso = {LEGE ART MED},
	journal = {LEGE ARTIS MEDICINAE},
	volume = {33},
	unique-id = {33728035},
	issn = {0866-4811},
	abstract = {Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész természettudományos iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez, és a manuális orvoslást is sajátjának tekintette. A kereszténységnek nincs és nem is volt vallási gyógykultusza, így a keresztény világi orvosok a kezdetektől a hippokratészi medicinát művelték. Sőt, ez az orvoslás az egyház belső szervezetében is berendezkedett, és az 1200-as évek elejére olyan üzleteléssé fajult, hogy teológiai és szolgálati szempontból is cselekvési kényszerhelyzetet teremtett. Az egyháziak eltiltása nyitotta meg az utat a világi orvosképzés előtt, de az egyetemek elzárkóztak az alacsonyabb rendűnek tartott manuális orvoslás elől. A sebészetből így céhes mesteremberi tevékenység lett. Egyes tehetséges mesteremberek azonban az 1700-as években egyetemi orvosi diplomát is szereztek. Végül a magas szintű katonai sebészet iránti igény tette rendszeressé a sebész doktori diploma bevezetését. A durva kétkezi stílustól való megszabadulás 1846-ban az éternarkózissal kezdődött. Semmelweis Ignác már 1847-ben igazolta, hogy mennyire jelentős a manuális orvos kezének fertőtlenítése. Joseph Lister karbolsavas antiszeptikus eljárása tette lehetővé 1867-től, hogy az eleve fertőzött sebek gyorsabban gyógyuljanak. Ezt követte a műtőkben az aszepszis és a fehér színvilág bevezetése. A sebészek doktor­rá válásának utolsó előtti mozzanata az Amerikai Egyesült Államokban Baltimore-hoz kötődik, a gumikesztyű bevezetésével. Végül is a szakma szó szerint tiszta kézzel, bűzös szagoktól mentesen, talpig fehérben, az orvoslás győzteseként lépett át a 20. századba, és tovább folytatta diadalútját.},
	year = {2023},
	eissn = {2063-4161},
	pages = {53-60},
	orcid-numbers = {Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828}
}

@article{MTMT:33437590,
	title = {Interrelations of body composition and quality of life in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Relationship between body composition and quality of life in COPD},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33437590},
	author = {Fekete, Mónika and Pako, J and Csicsely, K and Toth, K and Szabo, M and Horvath, D and Balázs, Péter and Forrai, Judit and Fazekas-Pongor, Vince and Szőllősi, Gergő József and Varga, János Tamás},
	journal-iso = {MED INT REV},
	journal = {MEDICINA INTERNACIA REVUO},
	volume = {30},
	unique-id = {33437590},
	issn = {0465-5435},
	year = {2023},
	pages = {76-85},
	orcid-numbers = {Fekete, Mónika/0000-0001-8632-2120; Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828; Forrai, Judit/0000-0002-4749-4672; Fazekas-Pongor, Vince/0000-0002-6405-4003; Varga, János Tamás/0000-0002-8552-1336}
}

@article{MTMT:32479746,
	title = {The role of gut microbiome and its modification while regulating the defence mechanisms, particularly in severe COVID-19 cases},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32479746},
	author = {Fekete, Mónika and Balázs, Péter and Lehoczki, Andrea Marianna and Forrai, Judit and Dósa, Norbert Sándor and Fazekas-Pongor, Vince and Fehér, Ágnes and Madarász, Bálint and Varga, János Tamás},
	journal-iso = {MED INT REV},
	journal = {MEDICINA INTERNACIA REVUO},
	volume = {30},
	unique-id = {32479746},
	issn = {0465-5435},
	year = {2023},
	pages = {154-166},
	orcid-numbers = {Fekete, Mónika/0000-0001-8632-2120; Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828; Forrai, Judit/0000-0002-4749-4672; Fazekas-Pongor, Vince/0000-0002-6405-4003; Madarász, Bálint/0000-0002-7110-6692; Varga, János Tamás/0000-0002-8552-1336}
}

@article{MTMT:32332098,
	title = {Impact of the first wave of COVID-19 pandemic on the Hungarian university students’ social and health behaviour},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32332098},
	author = {Csépe, Péter and Dinya, Elek and Balázs, Péter and Hosseini, SM and Küzdy, G and Rosivall, László},
	doi = {10.1007/s10389-021-01660-5},
	journal-iso = {J PUBLIC HEALTH (GERMANY)},
	journal = {JOURNAL OF PUBLIC HEALTH (GERMANY)},
	volume = {31},
	unique-id = {32332098},
	issn = {2198-1833},
	year = {2023},
	eissn = {1613-2238},
	pages = {999-1005},
	orcid-numbers = {Csépe, Péter/0000-0002-7360-2112; Dinya, Elek/0000-0002-2620-8649; Balázs, Péter/0000-0001-7351-4828; Rosivall, László/0000-0002-9809-3879}
}