@article{MTMT:34504501,
	title = {Manipulation oder Nudge und die pastorale Macht},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34504501},
	author = {Orosz, Gábor},
	journal-iso = {Z EVANG ETHIK},
	journal = {ZEITSCHRIFT FUR EVANGELISCHE ETHIK},
	volume = {68},
	unique-id = {34504501},
	issn = {0044-2674},
	abstract = {Die Unterscheidung zwischen Manipulation und Nudge wurde erstmals vor weniger als anderthalb Jahrzehnten in der Verhaltenswissenschaft getroffen, und seitdem gab es viele Überlegungen in den Nachbarwissenschaften. Unsere Frage lautet: Wie unterscheidet sich die Bedeutung des Nudges in einem kirchlichen (moralischen) Kontext von der der Manipulation?},
	keywords = {nudge; lelkipásztor; nudge theory; manipuláció},
	year = {2024},
	pages = {48-54}
}

@inbook{MTMT:34107258,
	title = {Megerősödés jövőnk örömteli jelenében},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34107258},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Engedjük hozzá},
	unique-id = {34107258},
	year = {2023},
	pages = {7-31}
}

@{MTMT:34074400,
	title = {Gondoskodás, gondviselés és a lehetséges iránti szenvedély – teológiai szempontok a triázsajánlások kapcsán covid19-járvány idején},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34074400},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Életvégi döntések járvány idején},
	unique-id = {34074400},
	keywords = {bioetika; teológia; COVID–19-világjárvány},
	year = {2023},
	pages = {171-177}
}

@inbook{MTMT:33828603,
	title = {A Szentírásból a gyülekezethez szólni},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33828603},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Túl a literalizmuson},
	unique-id = {33828603},
	keywords = {hermeneutika; gyülekezeti élet; teológia},
	year = {2023},
	pages = {158-163}
}

@article{MTMT:33565797,
	title = {„A divat változik, a stílus örök”. Teológiai prolegomena a széphez, a rúthoz és a divathoz},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33565797},
	author = {Orosz, Gábor},
	journal-iso = {LELKIPÁSZTOR},
	journal = {LELKIPÁSZTOR},
	volume = {98},
	unique-id = {33565797},
	issn = {0133-2821},
	abstract = {Ágoston a zenéről írott művében azt mondja: a szép „egy deszka (plank – alapkérdés, középpont) a tenger hullámai között” (Augustine 1976, 196. o.). De Musica című munkájában a zene élvezetének szerves részét képező filozófiai és matematikai elvekkel foglalkozott. Meggyőződése szerint a zene olyan hatással van a lélekre, hogy képes befolyásolni és meghatározni az emberek etikáját, cselekedeteit és erkölcsét. A szép az a deszka, amely a mélység felett tart; aki belekapaszkodik, az nem süllyed el. Patricia Adams Farmer – a folyamatteológia kortárs képviselője – véleménye szerint „a szépség megtapasztalása nemcsak életmentő segítséget nyújt az élet viharában, de bepillantást is enged Isten és a világ természetébe. A koronavírus járvány […] új értelmet ad a »tenger hullámai« kifejezésnek. A fertőzés hullámai végigsöpörnek a világon, életeket és megélhetési feltételeket pusztítva. Ez az új katasztrófa, amely a rasszizmus, a gazdasági igazságtalanság és az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetése fölé rétegződik, Ágoston szavainak új kontextust ad ebben a fuldokló világban.”
		(Farmer 2020, 3–5. o.)
		A szép fogalma nem tartozik a rendszeres teológia kulcsfogalmai közé. Mégis a vele kapcsolatos 20. századi szakirodalom
		– nem is szólva a megelőző évszázadok írásairól – annyira bőséges, hogy módszerünk tekintetében megengedhetőnek tűnik egy olyan dogmatörténeti toposz kiválasztása,
		amelyen biztosan állva véleményt alkothatunk a szép teológiai szerepéről, és áttekinthetjük jelentőségét. Ez a magaslat a Luther Heidelbergi disputációjában olvasható két meghatározás lesz, miközben tudatosan figyelünk a reformátor figyelmeztetésre, amely A nagy vízválasztó: a dicsőség útja és a kereszt útja című rész 19. pontjában olvasható: „Nem az nevezhető méltán teológusnak, aki Isten láthatatlan dolgait az ő teremtett műveiben felfogva szemléli.”
		(Luther 1999, 13. o.)},
	keywords = {Luther, Martin; Augustinus Aurelius; keresztény hit; szép; rút; Rosenkranz},
	year = {2023},
	pages = {6-13}
}

@inbook{MTMT:33565784,
	title = {Valami ritka rend” – A béke ekkleziológia kontextusairól},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33565784},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Boldogok a békességet szerzők},
	unique-id = {33565784},
	year = {2022},
	pages = {9-21}
}

@inbook{MTMT:33299474,
	title = {Caritas capax verbi. Eberhard Jüngel és a nyelvben hozzánk érkező Isten},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33299474},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Teológia és nyelv},
	unique-id = {33299474},
	year = {2022},
	pages = {65-74}
}

@book{MTMT:33206203,
	title = {Teológia és nyelv. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33206203},
	isbn = {9789633802403},
	editor = {Szűcs, Kinga and Bácskai, Károly and Orosz, Gábor},
	publisher = {Evangélikus Hittudományi Egyetem; Luther Kiadó},
	unique-id = {33206203},
	year = {2022}
}

@article{MTMT:33010414,
	title = {Lehetünk-e szupermenek?. Az optimalizálás kultúrája és a transzhumanizmus eszménye},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33010414},
	author = {Orosz, Gábor},
	journal-iso = {EVANGÉLIKUS NEVELÉS},
	journal = {EVANGÉLIKUS NEVELÉS},
	volume = {19-20},
	unique-id = {33010414},
	issn = {2063-7128},
	keywords = {optimalizáció; transzhumanizmus},
	year = {2022},
	pages = {23-35}
}

@inbook{MTMT:32847309,
	title = {Ars moriendi – szempontok az életvégi döntésekhez},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32847309},
	author = {Orosz, Gábor},
	booktitle = {Autonómia, életvédelem, jogbiztonság: az életvégi döntések szabályozása},
	unique-id = {32847309},
	abstract = {A halál gondolatának modern kori tudatos kirekesztése a nyugati civilizációban a halálosan
		beteg emberek és a haldoklók lelki kísérésének hiányához vezetett. Gondoljunk
		csupán arra a tényre, hogy az európai emberek több mint hetven százaléka kórházakban
		és szeretetotthonokban hal meg. A haldoklás folyamata sok esetben – jórészt a modern
		technikai lehetőségek révén – hosszabb időre nyúlik. A hagyományos családmodellek
		felbomlásával több esetben az a gondoskodó közösség is megszűnt, amely szeretettel
		vehetné körbe a földi világból távozó embert. Ezért a haldoklással járó fájdalom mellett
		az egyedül maradástól való rettegés is félelemmel tölti el az élete végéhez közeledő
		embert.},
	keywords = {hospice; halál; Ars Moriendi; teológiai antropológia; eutanázia},
	year = {2022},
	pages = {59-69}
}