@article{MTMT:34087353,
	title = {Szélenergia innovációk a világban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34087353},
	author = {Péliné Németh, Csilla and Bíróné Kircsi, Andrea and Wantuchné, Dobi Ildikó},
	doi = {10.56474/legkor.2023.3.2},
	journal-iso = {LÉGKÖR},
	journal = {LÉGKÖR: AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJA},
	volume = {68},
	unique-id = {34087353},
	issn = {0133-3666},
	abstract = {A megújuló energia hasznosítása, széleskörű elterjedése elengedhetetlen az éghajlatváltozás következményeinek mérséklésében, negatív hatásainak enyhítésében, a fenntartható energiatermelés kialakításában. Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiaknázását célzó rohamos technológiaifejlődés tapasztalható a világban. Számos innovációról, újszerű megoldásról olvashatunk szaklapokban, elektronikus sajtóban, a fejlesztések sok esetben kombinált módon, a nap- és a szélenergiaegyüttes hasznosításával törekednek a fosszilis energiahordozók felhasználásának drasztikus csökkentésére vagy helyettesítésére. Cikkünkben ezekből adunk ízelítőt.},
	year = {2023},
	pages = {126-130},
	orcid-numbers = {Péliné Németh, Csilla/0000-0002-6206-6270}
}

@article{MTMT:33711831,
	title = {A nap- és szélenergia hasznosítás helyzete 2020-ban és 2021-ben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33711831},
	author = {Wantuchné, Dobi Ildikó and Bíróné Kircsi, Andrea and Péliné Németh, Csilla},
	doi = {10.56474/legkor.2023.1.4},
	journal-iso = {LÉGKÖR},
	journal = {LÉGKÖR: AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJA},
	volume = {68},
	unique-id = {33711831},
	issn = {0133-3666},
	abstract = {Az idén megújult Légkör „megújuló energia” rovatában hagyományteremtő cikksorozatot indítunk. Évente megjelenő nemzetközi és hazai elemzések alapján válogatást készítünk az energiaszektor, ezen belül a nap- és a szélenergia-hasznosítás globális, Európai Uniós és magyarországi helyzetéről, fókuszban az időjárással való összefüggésekre. Ez alkalommal rövid áttekintést adunk az energetika működését alapjaiban meghatározó nemzetközi klíma megállapodásokról, a hatályos legfontosabb szabályozásról. A dekarbonizációs célok néhány évtizeden belül átformálják a bolygó teljes energiagazdálkodását. Az energiaszektor átalakulásában jelentős szerepet kapnak az időjárásfüggő energiaforrások. Az elmúlt két év változásait érdemes együtt tekinteni, ugyanis a 2020-as pandémia és a lezárásokat követő visszarendeződés 2021-ben sok szempontból példátlan hatással volt az energetikára. Ami közös az elmúlt két évben, az a nap- és a szélenergia beruházások világszerte töretlen, exponenciális növekedése.},
	year = {2023},
	pages = {28-39},
	orcid-numbers = {Péliné Németh, Csilla/0000-0002-6206-6270}
}

@article{MTMT:33709202,
	title = {A Statistical Model for Estimating the Amount of Monthly Global Radiation in the Horizontal Plane},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33709202},
	author = {Tar, Károly and Bíróné Kircsi, Andrea},
	doi = {10.3390/meteorology2010009},
	journal-iso = {METEOROLOGY},
	journal = {METEOROLOGY},
	volume = {2},
	unique-id = {33709202},
	abstract = {In addition to dynamic methods, purely statistical models, i.e., findings from the statistical analysis of the existing measured database, also play an important role in predicting the different characteristics of climate elements. In our article, we try to estimate the monthly amount of global radiation in each day of the month. In our previous articles, we presented the sliding-average model developed for estimating the average or amount of a climatic element, measured over a time interval, from within the interval. A version of this model for estimating the end-of-interval sums, the sliding-sum model, was used to estimate the amount of monthly global radiation. After generating the characteristics required for the estimation and analyzing their properties, we examined the errors of the performed estimation. Our model can also help solar energy users create the schedule.},
	year = {2023},
	eissn = {2674-0494},
	pages = {128-145}
}

@{MTMT:32995963,
	title = {Statisztikai modell a havi globálsugárzás összegének becslésére},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32995963},
	author = {Tar, Károly and Bíróné Kircsi, Andrea},
	booktitle = {„... születtem, elvegyültem és kiváltam." - Tanulmánykötet Dr. Makra László professzor 70. születésnapjára / „... I was born, received and found individuation.” - Volume of Studies in Honor of 70-year-old Prof. Dr. László Makra},
	unique-id = {32995963},
	year = {2022},
	pages = {414-432}
}

@inproceedings{MTMT:32995758,
	title = {: A tüdőrákról és az elérhető adatok minőségének jelentőségéről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32995758},
	author = {Bíróné Kircsi, Andrea},
	booktitle = {V. Orvosmeteorológiai Konfererencia jegyzőkönyve},
	unique-id = {32995758},
	year = {2022},
	pages = {54-60}
}

@inbook{MTMT:31919767,
	title = {COMPARATIVE STUDY OF CARPATCLIM, E-OBS AND ERA5 DATASET},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31919767},
	author = {Lakatos, Mónika and Szentimrey, Tamás and Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília and Szentes, Olivér and Hoffmann, Lilla and Bíróné Kircsi, Andrea and Konkolyné Bihari, Zita},
	booktitle = {TENTH SEMINAR FOR HOMOGENIZATION AND QUALITY CONTROL IN CLIMATOLOGICAL DATABASES AND FIFTH CONFERENCE ON SPATIAL INTERPOLATION TECHNIQUES IN CLIMATOLOGY AND METEOROLOGY (Budapest, Hungary, 12-14 October 2020, Online)},
	unique-id = {31919767},
	abstract = {Recently the pan-European observational dataset E-OBS has been considered as a reference for several European climate  analyses.  Moreover,  the  usage  of  the  newly  available  global  reanalysisERA5  is  increasing  for  climate change studies. CARPATCLIM is a regional climate dataset for the Carpathian region, which is situated in central-eastern Europe. The E-OBS and ERA5 dataset were tested against CARPATLIM and against other regional datasets inthe framework of the COPERNICUS C3S_311a_Lot4 project. The common time period of E-OBS, ERA5 and CARPATCLIM is the period of 1979-2010. Different measures, evaluation statistics were computed for comparison of the gridded Tx, Tn and precipitation fields for this period. Analysis of Variance (ANOVA) method was applied for instance, which is an adequate statistical method to explore the statistical structure of different datasets. ANOVA can  be  used  effectively  for  the  characterization  of  the  spatiotemporal  statistical  properties  of  CARPATCLIM,  E-OBS  and  ERA5.  In  addition,  different  evaluation  scores,  yearly  cycle,  absolute  and monthly  extremes, quantiles, wet  days  frequency,  several  climate  indices  for  temperature  were  computed  and  reported  in  the  COPERNICUS C3S_311a_Lot4  project.  Trend  analysis  (exponential  trend  model  for  precipitation  and  linear  trend  model  for temperature) and homogeneity test for the gridded data were applied too. The differences between the datasets come from the station density behind the grids and also the methods used for homogenization and gridding determine the results. The main outcomes of this comparative study are presented on graphs and maps in this paper.},
	year = {2021},
	pages = {84-101},
	orcid-numbers = {Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília/0000-0003-1323-5389}
}

@inbook{MTMT:31919763,
	title = {TRANSFORMATION OF CARPATCLIM DATASETS TO GRID-BOX AVERAGE DATASETS},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31919763},
	author = {Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília and Szentimrey, Tamás and Lakatos, Mónika and Konkolyné Bihari, Zita and Bíróné Kircsi, Andrea},
	booktitle = {TENTH SEMINAR FOR HOMOGENIZATION AND QUALITY CONTROL IN CLIMATOLOGICAL DATABASES AND FIFTH CONFERENCE ON SPATIAL INTERPOLATION TECHNIQUES IN CLIMATOLOGY AND METEOROLOGY (Budapest, Hungary, 12-14 October 2020, Online)},
	unique-id = {31919763},
	abstract = {The CarpatClim datasets were developed for grid points, i.e. the meteorological variables were interpolated to grid points, while the E-OBS datasets were constructed as grid-box averages.For comparability we have transformed the CarpatClim datasets for grid-box averages. For this purpose, beside the gridded values with 0.1 x 0.1-degree resolution we used also certain modelled climate statistical parameters. These statistical parameters were modelled during the construction of CarpatClim datasets and they were also outputs of our  MISH  (Meteorological  Interpolation  based  on  Surface  Homogenized  Data  Basis; Szentimrey  and  Bihari) procedure applied for gridding. There is a MISH specialty that the necessary statistical parameters -like spatial trend and correlation structure -are modelled for a very dense half minutes grid and saved. We developed a mathematical procedure  and  applied  it  for  the  gridded  series  using  these  saved  parameters.  Now  we  have  two  versions  of CarpatClim  gridded  datasets  for  temperature  (Tx,  Tn)  and  precipitation,  namely  grid-point  and  grid-box  average datasets. Comparison of CarpatClim grid-point and CarpatClim grid-box datasets are presented too.},
	year = {2021},
	pages = {69-83},
	orcid-numbers = {Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília/0000-0003-1323-5389}
}

@book{MTMT:31919757,
	title = {TENTH SEMINAR FOR HOMOGENIZATION AND QUALITY CONTROL IN CLIMATOLOGICAL DATABASES AND FIFTH CONFERENCE ON SPATIAL INTERPOLATION TECHNIQUES IN CLIMATOLOGY AND METEOROLOGY (Budapest, Hungary, 12-14 October 2020, Online)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31919757},
	editor = {Lakatos, Mónika and Hoffmann, Lilla and Bíróné Kircsi, Andrea and Szentimrey, Tamás},
	publisher = {WMO},
	unique-id = {31919757},
	abstract = {The Hungarian Meteorological Service organized the jubilee 10th Seminar for Homogenization and Quality Control and the 5th Conference on Spatial Interpolation Techniques in Climatology and Meteorology virtually between 12 and 14 October 2020. Sandor Szalai the head of the Climate and Agrometeorological Department of OMSZ  initiated the Seminar  Series in  1996  with the support of the  WMO  and under the umbrella of the EUMETNET/ECSN (European Meteorological Network/ European Climate Support Network). Another key person is Tamás Szentimrey from the beginnings who have prepared the scientific programs of the Seminars and have lectured about the theoretical background of homogenization and interpolation on the meetings. The basic questions at the starts were the spreading of homogenization methods and the overall use of homogenized time series in climate change studies. The general view has been changed since then. Homogenization became a necessary element of data management procedures. The WMO CCl set up a team to support quality control and homogenization activities at NMHSs. The  main  task  of  the  Task  Team  on  Homogenization  (TT  HOM)  was  to  provide  guidance  to Members   on   methodologies,   standards   and   software   required   for   quality   control   and homogenization of long term climate time-series. WMO Guidelines on Homogenisation (WMO-No. 1245) were published in 2020 and are accessible in English, French and Spanish languages through  WMO’s  electronic  library  (https://public.wmo.int/en/resources/library).   Certainly, Seminars took a major part of the initiation and completion of this guidance, as these occasions created great opportunity for information exchange amongst the homogenization community. The Homogenization Seminars have been organized together with the Interpolation Conferences since  2004.  The  reason  for  joining  them  was  the  strong  connection  between  topics,  as  the homogenization   and   quality   control   procedures   apply   spatial   statistics   and   interpolation techniques for  the  spatial  comparison  of  the  data  as  well.  Besides  these  the  reconstruction  of meteorological fields and construction of gridded databases require applying spatial interpolation methods. In addition, the spatial interpolation procedures (e.g. gridding) need homogeneous data series with high quality. Homogenization  of  climate  data  series  and  spatial  interpolation  of  climate  data  play  an  ever-growing role in the meteorology and climatology. The usage of high quality data as an important issue appeared on the European and global level officially. We  hope,  that  the  Seminar  series  filled  a  major  part  in  dissemination  and  development  of homogenization methods not only in Europe, but worldwide.},
	keywords = {Homogenization},
	year = {2021}
}

@{MTMT:31670593,
	title = {150 év éghajlati monitoringja - Az átlagszámítástól a többdimenziós szélsőségek vizsgálatáig},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31670593},
	author = {Lakatos, Mónika and Konkolyné Bihari, Zita and Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília and Bíróné Kircsi, Andrea and Szentes, Olivér},
	booktitle = {46. Meteorológiai Tudományos Nap 2020. november 19. Tudomány és tradíció a meteorológiában},
	unique-id = {31670593},
	abstract = {A múlt század első éveiben Róna Zsigmond tett először kísérletet arra, hogy megbízható képet adjon az akkori Magyarország éghajlatáról. Több mint száz év telt el azóta. Vitathatatlan, hogy gazdaságilag és tudományosan fejlett országokban a hosszú távú tervezések sikerének egyik alapja az éghajlati állapot ismerete. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ugyanis folyamatos, méréseken alapuló éghajlati monitoringot feltételez.
		A nagy elődök a klasszikus klimatológia eszközeivel, magas szinten, rendkívül igényesen művelték a leíró éghajlattan tudományát. Az időközben bekövetkezett informatikai fejlődés lehetővé tette, hogy a felhalmozott meteorológiai méréseket elektronikus adatbázisban tároljuk. A statisztikus klimatológiai terén történt módszertani fejlesztésekkel (MASH-MISH eljárások) pedig reprezentatív, térben és időben is kellő részletességű, homogén, jó minőségű adatsorokon végezhetjük ma az elemzéseket. Az állomási mérések mellett az országot lefedő sűrű rácshálón vizsgálhatjuk a homogenizált napi közép, minimum- és maximumhőmérséklet, csapadékösszeg, átlagos relatív nedvesség, légnyomás, átlagszél és maximális széllökés sorokat hosszabb-rövidebb időskálán. Párolgási jellemzőket és különböző aszályindexet is számolunk az egész országot lefedő rácson. Megkezdődött a jelen klímát jellemző 1991-2020-as normál időszak éghajlati atlaszának az előkészítése is. A határainkon átnyúló CarpatClim rácsponti adatbázissal regionális vizsgálatokat tudunk végezni a Kárpát-medencére. Nemzetközi projektben, együttműködésekben is alkalmazzuk az adatkezelési eljárásainkat, rácsponti éghajlati produktumokat állítunk elő. Egyre nő az igény a napon belüli időskálájú mérések, különösen a csapadékintenzitás feltárására tervezési feladatok kiszolgálása céljából. A szélsőérték elemzés módszertanának fejlesztésével a csapadék- és hőmérséklet sorok szélsőségeinek együttes vizsgálata is lehetővé vált mára. Noha több az adatunk, az eszközeink fejlettebbek, mint a kezdetekkor, de sajnos sok esetben kevés az időnk az elmélyülésre, ami az eleinknek még volt. Nagy tisztelettel adózunk emléküknek, van mit tanulni tőlük.},
	year = {2020},
	pages = {15-15},
	orcid-numbers = {Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília/0000-0003-1323-5389}
}

@{MTMT:31670583,
	title = {Éghajlatunk néhány jellemzője 1870-től},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31670583},
	author = {Szentes, Olivér and Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília and Hercsényi, László and Lakatos, Mónika and Konkolyné Bihari, Zita and Tótiván, Bernadett and Bíróné Kircsi, Andrea and Marton, Annamária},
	booktitle = {46. Meteorológiai Tudományos Nap 2020. november 19. Tudomány és tradíció a meteorológiában},
	unique-id = {31670583},
	abstract = {Magyarországon az első műszeres mérések 1717-ben Sopronban kezdődtek, ahol Gensel János Ádám főorvos néhány évig végzett méréseket. Az ország jelenlegi területén a rendszeres, napon belül több időpontban végzett műszeres meteorológiai megfigyelések kezdetének 1780 tekinthető, ami a budai mérések kezdete. A XIX. század első felében már másutt is előfordultak időszakosan elsősorban hőmérséklet feljegyzések, majd az ország több pontján az 1850-es években létesültek állomások. Az állomások akkoriban még az osztrák meteorológiai intézet (Centralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus) kezelésében álltak. 1870-ben megalapították az önálló magyar meteorológiai intézetet (Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet) és ekkortól a mérőhelyek száma gyors gyarapodásnak indult. Napjainkban az OMSZ meteorológiai adatbázisa tárolja a méréseket. A XIX. századból és a XX. század első feléből számos állomásról a mai napig csak papír alapon vannak meg az észlelések, mérések, ugyanakkor ezek digitalizálása folyamatos.
		Az éghajlat és abban végbemenő változások pontosabb megismeréséhez hosszú adatsorokra van szükség. A mérési körülmények azonban nem voltak mindig egyformák. Többek között az állomásáthelyezések, a mérési időpontok és a környezet beépítettségének változása mind töréseket, ún. inhomogenitásokat okoznak az adatsorokban. A tényleges, az éghajlatváltozásnak tulajdonítható változások detektálásához ezért homogenizálásra van szükség. Az adatsorok homogenizálásánál, a hiányok pótlásánál, adatellenőrzésnél az OMSZ Éghajlati Osztályán kifejlesztett MASH, az országos átlagok előállításához 0,1°-os felbontású rácsra interpolálásnál szintén az Éghajlati Osztályon kidolgozott MISH eljárást alkalmazzuk.
		Bemutatjuk a homogenizált és pótolt havi középhőmérsékletekből, illetve havi csapadékösszegekből előálló országos átlagok alapján Magyarország középhőmérsékletének és csapadékösszegének főbb jellemzőit. Vizsgálatunk az 1870 és 2019 közötti időszakra terjed ki. Kitérünk ebben a 150 évben a havi, évszakos és évi értékekben bekövetkezett változásokra, átlagokra, szélsőségekre.},
	year = {2020},
	pages = {38-38},
	orcid-numbers = {Kovácsné Izsák, Beatrix Cecília/0000-0003-1323-5389}
}