@article{MTMT:34742195, title = {"Gúzsba kötve táncolni" – Helyzetkép a hazai önkéntes alszektorról az Önkéntes Szemle (2021- 2023) tanulmányai és esettanulmányai alapján}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34742195}, author = {Bartal, Anna Mária and Dorner, László and Fényes, Hajnalka and Nagy, Réka and Perpék, Éva}, doi = {10.53585/OnkSzem.2024.1.3-30}, journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, volume = {4}, unique-id = {34742195}, abstract = {Az önkéntesség, mint társadalmi jelenség folyamatos változásban van, és a társadalmi, gazdasági változások egyik legérzékenyebb lakmuszpapírja. Az elmúlt négy évben a magyar társadalomnak és gazdaságnak három jelentős kihívással – a COVID-19 járvánnyal, az orosz-ukrán háború hatásaival és egy kezdődő gazdasági válsággal – kellett szembenéznie. E változások és következményeik – társadalmi és gazdasági beágyazottságuk révén – lecsapódtak a magyar civil-nonprofit szektor, illetve az önkéntes alszektor működésében is. Tanulmányunk célja – az Önkéntes Szemle 2021 és 2023 között megjelent tanulmányai és esettanulmányi alapján – az volt, hogy áttekintsük, a különböző válság-jelenségek milyen helyzetben érték a magyar önkéntes alszektort, illetve, hogy milyen válaszokat tudtak adni ezekre az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezetek. Másrészt milyen általános és konkrét tanulsággal szolgáló kérdéseket vetettek fel – az önkéntesség gazdasági jelentősége, az epizodikus önkéntesség jelentősége, illetve az online önkéntesség térnyerése terén – e válság-jelenségek. Elemzésünk azt mutatta, hogy a COVID-19 járvány 2020-ban éppen leszálló ágban érte a magyar önkéntes alszektort, és az esettanulmányok szerint, az önkénteseket is foglalkoztató civil-nonprofit szervezeteket a pandémia nagyon egyenlőtlen helyzetben találta meg. A statisztikai adatok szerint 2022- re az önkéntes alszektor szervezetszám, az önkéntesek által ledolgozott munkaórák és az önkéntes munka becsült értéke alapján egy magasabb szintre pattant vissza. Az önkénteseket foglalkoztató szervezetek közül azok kerültek ki „nyertesen” a válsághelyzetből, amelyek reziliens válaszokat tudtak adni a szolgáltatás-váltás, az online átállás, az epizodikus önkéntesek foglalkoztatása terén. Ugyanakkor a magyar önkéntes alszektort belső strukturális, intézményi problémák, forráshiány is feszítik, amelyek a háborús és gazdasági válsággal még inkább felerősödtek. Mindezt tovább színezi, hogy a magyar nonprofit- és önkéntes-kutatások tudományos és közpolitikai reputációja jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben és ebből következően a pályázati és az egyéb kutatási források megszerezhetősége is számottevően csökkent. Kulcsszavak: önkéntes alszektor, önkéntesség, válság jelenségek, COVID-19 járvány, epizodikus önkéntesség, online önkéntesség}, year = {2024}, eissn = {2786-0620}, pages = {3-30} } @article{MTMT:34525813, title = {A szociális területen tanuló felsőoktatási hallgatók életpálya tervei egy kelet-magyarországi pilotkutatás tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34525813}, author = {Mohácsi, Márta and Fényes, Hajnalka}, journal-iso = {METSZETEK (DEBRECEN)}, journal = {METSZETEK - TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT}, volume = {12}, unique-id = {34525813}, year = {2023}, eissn = {2063-6415}, pages = {71} } @article{MTMT:34416956, title = {Az önkéntesség jellemzői az Európa Kulturális Fővárosa programokban 2008-2022 - szakirodalmi áttekintés és elemzés}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34416956}, author = {Fényes, Hajnalka and Perpék, Éva and Dorner, László}, doi = {10.53585/OnkSzem.2023.4.4-32}, journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, volume = {3}, unique-id = {34416956}, abstract = {Szakirodalmi elemzésünkben az önkéntesség szerepét vizsgáljuk az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programokban. Az EKF történetének rövid áttekintése után célunk a közép-kelet-európai városok részvételének és a program jógyakorlatainak bemutatása, valamint az önkéntesek motiválásával összefüggő tapasztalatok összegzése. Vázoljuk továbbá az EKF-önkéntesek jellemzőit, a programok rájuk gyakorolt hatásait és végül azt is, hogy az önkéntesség milyen hatást gyakorolt az kulturális fővárosok életére. A közép-kelet-európai térség városai, néhány kivételtől eltekintve, a 2004-es európai uniós csatlakozás után vettek részt a programban. Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország és Litvánia kétszer is szerepelt. Hazánkból 2010-ben Pécs, 2023-ban pedig Veszprém és a Bakony-Balaton régió nyerte el az EKF-címet. A jógyakorlatok feltérképezése alapján az önkéntes programok legfontosabb jellemzői a rugalmasság, a reszponzivitás, a sokszínűség, az önkéntesek képzése, elismerése és megbecsülése, a hatékony kommunikáció, a technológiai eszközök megfelelő használata és a hagyatéktervezés. Az önkéntes motivációk vizsgálata után megállapítható, hogy a programban részt vevő önkéntesek többsége a kulturális programok iránt fogékony, a kulturális örökség megőrzése iránt felelősséget érző, a saját települései jelene és jövője iránt elkötelezett, polgári tudatossággal rendelkező személy. A tevékenység végzésének hátterében leggyakrabban a szociális kapcsolatok bővítésének, a közösség iránti elkötelezettség kifejezésének, a város gazdasági és kulturális fejlesztésének vágya, kisebb mértékben pedig személyes szükségletek (például a későbbi munkalehetőségekhez releváns munkatapasztalat, képességek fejlesztése stb.) kielégítése azonosítható. Összességében elemzésünk tanulsága szerint az EKF önkéntes programok sikeres megvalósítása a kutatásunkban is beazonosított jógyakorlatok betartásán múlik, illetve ezáltal maximalizálhatjuk az önkéntességnek a kulturális fővárosokra gyakorolt pozitív hatásait is}, year = {2023}, eissn = {2786-0620}, pages = {4-32} } @article{MTMT:34205425, title = {Az apák iskolával kapcsolatos bevonódása és az ezt befolyásoló tényezők egy interjús kutatás tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34205425}, author = {Csák, Zsolt and Fényes, Hajnalka}, doi = {10.14232/iskkult.2023.8.19}, journal-iso = {ISKOLAKULTÚRA}, journal = {ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA}, volume = {33}, unique-id = {34205425}, issn = {1215-5233}, abstract = {Tanulmányunkban az apák iskolával kapcsolatos bevonódási formáit,illetve az erre ható tényezőket vizsgáljuk kvalitatív interjús módszerrel.A nemzetközi szakirodalom szerint az apai bevonódás hasonló hatású agyermek tanulmányi eredményességére, mint az anyáké, azonban az apákkevésbé és más formában vonódnak be, mint az anyák. Epstein és Sandersnyomán megkülönböztetjük az otthoni és iskolai bevonódást, emellett Pleckreépítve a bevonódásra ható tényezőket is megpróbáljuk beazonosítani azinterjúk mentén. Ezek alkotják az interjúink témaanalízisében a deduktívkódolás alapját. Empirikus vizsgálatunkban 14 kisgyermekes apa vett részt,és a feldolgozás kézi hibrid kódolással történt. Eredményeink szerint azapákra saját apjuk bevonódási mintája és feleségük támogató attitűdje voltlegnagyobb hatással. A plecki hatótényezők mellett az induktív kódolás aztis kimutatta, hogy az is csökkentette az apák iskolai részvételét, ha azapa alacsonyabb iskolai végzettsége miatt nem lehetett egyenrangú partnerea tanároknak. Emellett az apák feleslegesnek tartották az iskolairészvételt akkor is, ha az iskolára csupán egy információs csatornakénttekintettek, ahol az anya mindent továbbított számukra. Az apák nagyobbiskolai bevonódását az „apakompatibilisebb” szülőket bevonó programok(sport, szabadtéri főzés), illetve az anyák meggyőzése jelentheti arról,hogy szükség van az apák aktívabb iskolai részvételére.}, year = {2023}, eissn = {1588-0818}, pages = {19-35}, orcid-numbers = {Csák, Zsolt/0000-0003-4688-8888; Fényes, Hajnalka/0000-0002-1509-0534} } @article{MTMT:34133627, title = {Career and Family Plans of Higher Education Students as Risk Factors for their future employers’ HR Management}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34133627}, author = {Mohácsi, Márta and Fényes, Hajnalka}, doi = {10.58423/2786-6742/2023-3-140-157}, journal-iso = {ACTA ACAD BEREGSAS ECON}, journal = {ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS-ECONOMICS}, volume = {3}, unique-id = {34133627}, issn = {2786-6734}, abstract = {This paper deals with higher education students’ career and family plans based on a quantitative pilot research conducted among students studying social sciences at a research university in Eastern Hungary. According to one type of career models, namely the self-directed, protean career concept, organisations should adapt to employees’ own career interpretation, values, and attitudes, furthermore, according to the Kaleidoscope Career Model, individuals nowadays adapt their careers to their life stages. Due to this, this paper deals with students’ family plans besides their career plans. The novelty of the research is that it examines the plans of Hungarian students studying in a specific field (social sciences) and analyzes their career and family plans in parallel. The research inestigates what family and career mean to students, what influences these, whether family or career is more important to students, how students time these, and to what extent they consider these to be compatible. Research methods include descriptive statistics, bivariate analysis, and exploratory factor analysis. The results show that career goals often preceded family goals and, in accordance with traditional gender roles, career was slightly more important for male students than for female students. According to the factor analysis, students found it the most important to meet their own expectations. Furthermore, many students, especially females, interpreted career as a form of self-fulfilment. These results are in line with modern career models (the self-directed, protean career concept and the Kaleidoscope Career Model). An important implication of the research for prospective employers is the need to adapt their HR strategies to young people’s family and career plans. The research also highlights that students’ career goals are already emphasised during the studies, so employers should strengthen cooperation with universities to support students in acquiring professional experience during their studies to help them achieve their career goals.}, year = {2023}, eissn = {2786-6742}, pages = {140-157} } @article{MTMT:34126700, title = {Magyarországi fiatalok fizetett és önkéntes munkavállalása a kulturális, az anyagi és a kapcsolati tőkéjük tükrében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34126700}, author = {Fényes, Hajnalka and Mohácsi, Márta}, doi = {10.53585/OnkSzem.2023.3.31-54}, journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, volume = {3}, unique-id = {34126700}, abstract = {Tanulmányunk fő kutatási kérdése, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a fiatalok társadalmi háttere és fizetett, valamint önkéntes munkavégzése között. A fiatalok társadalmi háttérét, Bourdieu nyomán, a három tőkefajtával operacionalizáltuk. Kulturális erőforrásaikat a kérdezett és szülei iskolai végzettségével, valamint a fiatal magaskultúra-fogyasztásából képzett indexszel mértük. Vizsgáltuk továbbá a demográfiai háttérben lévő különbségeket a kérdezett neme és kora szerint. Markos nyomán teszteltük azt a hipotézist, hogy az önkéntes fiatalok társadalmi-gazdasági háttere kedvezőbb, és inkább azok a fiatalok kénytelenek fizetett munkát vállalni, akik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek. Kocsis alapján azt vizsgáltuk meg, hogy vajon a fizetett munkát végzők szüleinek csak az intézményesült kulturális tőkéje alacsonyabb-e, vagy az anyagi hátterük is kedvezőtlenebb. A nemzetközi- és hazai szakirodalom szerint, egyfelől egyre több fiatal végez fizetett munkát tanulmányai mellett, másfelől önkéntes munkavégzésük aránya is emelkedik a közép- és kelet-európai térségben. Másodadatelemzésünk a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 alapján készült, ahol 15-29 éves magyarországi fiatalok alkották a 2000 fős reprezentatív mintát. Logisztikus regressziós eredményeink szerint tanulás mellett fizetett munkát inkább a férfiak és az idősebbek, míg önkéntes munkát a nők és a fiatalabbak végeztek. A kulturális tőkét tekintve, a diplomások és az egyetemisták mindkét munkaformában nagyobb arányban aktívak. Emellett a fizetett munka inkább a nem diplomás apák gyermekeire jellemző, míg az önkéntes munkavállalásra nem hat a szülők végzettsége. A saját kulturális fogyasztás, hipotézisünkkel összhangban, kis mértékben, de mindkét munkafajta vállalásának esélyét növelte. További eredményeink szerint a fizetett munkavállalók inkább a vidéki lakosokra, az önkéntes munkavállalás pedig inkább a városi lakosokra volt jellemző. Az anyagi tőkét tekintve a fizetett munkavégzésének esélye nagyobb, ha a fiatal külön kasszán él a szüleitől, az önkéntes munkavégzésé pedig akkor, ha a család szubjektív anyagi helyzete kedvezőbb. Összességében, eredményeink segíthetnek abban, hogy a tanulás melletti fizetett munkákat kínáló munkáltatók és az önkénteseket foglalkoztató szervezetek jobban be tudják azonosítani potenciális célcsoportjaikat.}, year = {2023}, eissn = {2786-0620}, pages = {31-54} } @article{MTMT:34080393, title = {Волонтерська діяльність закарпатських студентів під час російсько-української війни 2022 року = Volunteer Activities of Students from Transcarpathia during the Russian-Ukrainian War of 2022}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34080393}, author = {Pallay, Katalin and Markos, Valéria and Fényes, Hajnalka}, doi = {10.32589/2412-9283.38.2023.284584}, journal-iso = {KYIVS'KYI NATSIONAL'NYI LINHVISTYCHNYI UNIVERSYTET. VISNYK. SERIYA: PEDAHOHIKA TA PSYKHOLOHIYA}, journal = {KYIVS'KYI NATSIONAL'NYI LINHVISTYCHNYI UNIVERSYTET. VISNYK. SERIYA: PEDAHOHIKA TA PSYKHOLOHIYA}, volume = {38}, unique-id = {34080393}, issn = {2412-9283}, year = {2023}, eissn = {2518-1408}, pages = {153-167}, orcid-numbers = {Pallay, Katalin/0000-0003-3833-8368} } @article{MTMT:34008167, title = {A formális és informális önkéntesek jellemzői a határon túli magyar fiatalok körében, 2020-ban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34008167}, author = {Bartal, Anna Mária and Fényes, Hajnalka}, doi = {10.53585/OnkSzem.2023.2.33-60}, journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, volume = {3}, unique-id = {34008167}, abstract = {Tanulmányunk az első olyan elemzés, amely a felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai 15-29 éves magyar fiatalok reprezentatív mintáján a formális és az informális önkéntesek jellemzőinek leírására, valamint az azt befolyásoló tényezők feltárására vállalkozik. A régiónkénti részletes elemzések három kérdés megválaszolását szolgálták. Egyrészt, a határon túli önkéntes fiatalok körében a formális és informális önkéntesek megoszlása mennyiben követi az az adott országokbeli trendeket. Másrészt, a szakirodalmi elemzések alapján igazolható-e, hogy a határon túli formális önkéntes fiatalok körében is nagyobb gyakorisággal találhatók a magasabb társadalmi és gazdasági státuszú, illetve a vallásos emberek. A formális és informális aktív önkéntes fiatalokat a közösségi erőforrás hordozóinak és a közösségszervezés erőinek tekintve, harmadik kutatási kérdésünk az volt, hogy a korcsoportok közül kik jelentik a formális önkéntesek bázisát. Elemzésünket a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 külhoni adatfelfelvételében az aktív önkéntességre és civil szervezeti kötődésre vonatkozó kérdések mentén végeztük el, kétváltozós elemzés és logisztikus regressziós modellek alkalmazásával. Eredményeink szerint a formális és informális önkéntesek megoszlásában az adott országi trendek szerinti megoszlás csak a felvidéki fiatalok körében jellemző. A többi régióban a magyar fiatalok között jóval magasabb volt a formális önkéntesek aránya, ami az önkéntes fiatalok erős szervezeti elköteleződésére utal, illetve, hogy ezek a fiatalok a határon túli ifjúsági szervezetek számára jelentős erőforrást jelenthetnek. A szakirodalomban leírtakkal összhangban adataink – a határon túli fiatalok esetében is – azt igazolták, hogy a formális önkéntesek inkább a magasabb társadalmi és gazdasági státuszúak közül kerültek ki, de ebben a vizsgált régiók között mutatkoztak kisebb különbségek. A vallásosság a kárpátaljai fiatalok formális önkéntességének esélyét növelte leginkább. Általánosságban elmondható, hogy a formális önkéntesek életkori bázisát a 19-24 éves, felsőfokú tanulmányaikat végző, főként városokban lakó fiatalok jelentik, míg az informális önkéntesek között főként a 25-29 éves fiatalokat találtuk meg. E tekintetben az erdélyi önkéntes fiatalok almintája mutatott nagyobb eltérést. A szakirodalmi leírásokkal egyetértve úgy látjuk, hogy a formális és informális önkéntesség kiegészíti egymást és az informális önkéntesek a határon túli ifjúsági szervezetek számára jó önkéntesmenedzsmenti munkával elérhető és kiaknázható erőforrásokat jelentenek.}, year = {2023}, eissn = {2786-0620}, pages = {33-60} } @article{MTMT:33684887, title = {A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33684887}, author = {Bocsi, Veronika and Fényes, Hajnalka and Markos, Valéria}, doi = {10.53585/OnkSzem.2023.1.25-56}, journal-iso = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, journal = {ÖNKÉNTES SZEMLE}, volume = {3}, unique-id = {33684887}, year = {2023}, eissn = {2786-0620}, pages = {25-56} } @article{MTMT:33671891, title = {Parental Involvement and School Choice in Hungarian Primary Schools}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33671891}, author = {Pusztai, Gabriella and Róbert, Péter and Fényes, Hajnalka}, doi = {10.1080/15582159.2023.2169812}, journal-iso = {JSC}, journal = {JOURNAL OF SCHOOL CHOICE}, volume = {17}, unique-id = {33671891}, issn = {1558-2159}, year = {2023}, eissn = {1558-2167}, pages = {118-135}, orcid-numbers = {Róbert, Péter/0000-0001-9521-1115} }